Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-28 / 253. szám
Kigyulladt a fény Bicerén k társadalmi összefogás gyümölcse; tanyavillamosítás TELJES ERŐVEL Az újkígyós! Aranykalász Tsz-t október eleién akkor érte a cukorrépaszedés „lassítása”, amikor még 350 hektáron volt földben a termés. Október közepétől újra teljes erővel, folytatják a munkát. A következő betekben a brigádra még 300 hektár bétákirítása vár Fotó: Veress Ítélet a gyulai egy StimuliíSilési szervezet volt főmérnökének és két társának bűnügyében Ä városi ember már el sem tudná képzelni az életét a fényt, kultúrát, kényelmet jelentő villany nélkül. Természetes, hogy ha reggel felébred, felgyújtja a villanyt, bekapcsolja a rádiót. A háziasszony számos helyen villannyal főz, géppel mos, centrifugáz, porszívóz, elektromos árammal működik a hűtő- szekrény, a villanyborotva, a kávédaráló és számos más kisgép. A tanyasi emberek egy részénél azonban nagyon sokáig vágyálom marad a fény. Talán ezért is volt oly nagy öröm a napokban a Gyulához tartozó bicerei tanyavilágban, amikor 25 család nagy örömére kigyulladt a fény. — Gyermekkorom óta vágyom erre a napra — magyarázza örömtől ragyogó arccal Böszörményi István. — Ebben a házban nevelkedtem, itt élt az édesapám, a nagyapám is. Sok kedves emlék fűz ehhez a tanyához és a környékéhez. Itt élek csaknem 30 esztendeje a feleségemmel, itt neveltük fel a fiunkat. Primőrkertészettel foglalkozunk, sok jószágot nevelünk. Szépen korszerűsítettük, berendeztük a lakást, van autónk, telepes rádiónk, minivi- zorunk, de nem volt eddig villanyunk. Nem is tudom, hogy köszönjem meg azoknak, akik segítettek elhozni a fényt a tanyákra™ Akik segítettek, a városi tanács, a DÉMÁSZ békéscsabai és gyulai üzemének, illetve kirendeltségének vezetői ott voltak az ünnepélyes pillanatban, amikor kigyulladt a fény. —- Társadalmi összefogás eredménye nálunk a tanyavillamosítás — magyarázza dr. Be- reczky Sándor, a gyulai Városi Tanács V. B. titkára. — Segített a tanács, de a DÉMÁSZ és a lakosság segítsége nélkül nem jutott volna el idáig a fény. A tanyasi lakosok portánként 10 ezer forintot fizettek erre a számlára. Megérdemlik, hogy villanyfénynél olvassanak, tanuljanak, művelődjenek és bekapcsolják végre a háztartási gépeket. — Harminc esztendeje vagyok a magam gazdasszonya, de csak most ismerkedem a mosógéppel — magyarázza könnyes szemmel Böszörményiné. — Megvásároltuk jó előre a gépet, a villanyvasalót, a kávéfőzőt, a kávédarálót. A petróleumlámpát el- tesszükvőrök emlékbe... A szépen berendezett, perzsaszőnyeggel borított tanyasi lakásban olyan csillárt vásároltak, amely egy kicsit a petróleumlámpára emlékeztet. A kovácsoltvas lámpából a pislákoló fény helyett szemkápráztató fény árad, beragyogja az egész A Kner Nyomda gyomai telepe felvesz fiatal férfiakat GÉPMESTER* SZAKMUNKÁRA ÁTKÉPZÉSNEK ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés Gyoma, Kossuth u. 10. munkaügyi csoport. Adminisztratív munkakörbe érettségivel és gépiiéi gyakorlattal rendelkező fiatal nőt AZONNAL felveszünk. Jelentkezni a Békés megyei Lapkiadó Vállalatnál, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. lakást, megvilágítja az ünnepségre érkezett tanyaszomszédok, vendégek arcát. Az ünnepélyes pillanatban mély csend borul a házra, ki-ki fantáziája szerint mérlegeli: mit is jelent Bicerén a villany? —■ Mi csak március óta élünk fény nélkül, mégis rendkívül nehezen vártuk ezt a pillanatot — mondja egymás szavába vágva Bencsik János és neje, Böszörményiék tanyaszomszédja. — A fiunk Gyulára nősült. Medgyes- egyház'án eladtuk a portát és utánuk költöztünk. Minden nagyon szép és jó volt Bicerén, csak a villany hiányzott. Hiányzott a tv, a mosógép, a hűtőgép és más háztartási berendezés. A mai naptól már igazi otthonunk lesz a bicerei tanya... Ott voltak a villanygyújtásnál a hobbikert-tulajdonosok is, akik szintén nehezen várták a fizikai munkát megkönnyítő villamos energiát. A város vezetői pedig elmondották, hogy ezzel nem zárult le, csupán elkezdődött Gyulán a tanyavillamosítás. Arra törekszik a város vezetősége, hogy ahova a társadalmi összefogás el tudja juttatni a villamos energiát, ott ne maradjanak „sötétben” az emberek. Azon túl, hogy munkájukat könnyíti a villamos energia, a tanyasi emberek művelődésének, fejlődésének elengedhetetlen bázisa a fény. Az elkövetkező években számos tanyán élő család részesül Böszörményiekhez hasonló örömben. Ary Róza leiier olyan munkáért is jutalmat kapni, amit senki sem végzett el. Nem ötlet, példa van rá. A Gyulai Járásbíróság a közelmúltban tárgyalta a Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulat gyulai együttműködési szervezet vezető főmérnökének, Farkas Istvánnak, a főmérnök. helyettesének, Mezei Ferenciének és a geodéziai csoportvezetőnek, Tollas Imrének a bűnügyét. Magánokirat-hamisítással elkövetett, s jelentős kárt okozó csalás miatt kerültek a vádlottak padjára. 1972-ben az együttműködési szervezetnek éves termelési terve 3 millió 50 ezer forint volt. A harmadik negyedév végén a tervteljesítés alig érte el az 53 százalékot. Hogy a csorbát kiküszöböljék, szeptember 4-én szerződést kötöttek a szeghalmi Petőfi Termelőszövetkezettel 8800 katasztrális hold vízrendezési és meliorációs tervének elkészítésére és lebonyolítására. Eszerint 1978. december 1-ig több mint egymillió forint értékű munkát kellett elvégezniük. Ezenkívül vállalták, hogy még 1972-ben a 200 ezer “forint értékű geodéziai felmérést befejezik. Az ezzel kapcsolatos részszámlát azonban csak 1973-ban nyújtiák be a termelőszövetkezetnek. A geJWéziai csoport 1972-ben a termelőszövetkezet területén csupán a geodéziai felmérés előkészítését végezte el. A sieriödés megkötése jó ötletet szült, hogy a tervteljesítésben mutatkozó lemaradást pótolják. 1972 decemberében Mezei Ferencné utasította Tollas Imrét, hogy számítsa ki egy 4 ezer hektárnyi terület geodéziai felmérését és állítsa ki az építési naplót, amely majd ta- I nűsítja. hogy ezt a munkát ok- ; tóber 23-a és december 4-é kö- i zött elvégezték. Az utasításnak Tollas Imre eleget tett. Az építési naplót a Petőfi Termelőszövetkezet főkönyvei5je láttamoztatta, majd a tsz elnöke a végzett munkát igazolta. Ezt követően a naplót a geodéziai csoportvezető átadta a főmérnök- helyettesnek. Ennek alapján 403 ezer 435 forint összegű végszámlát küldtek a Petőfi Tsz- nek. A számlát a termelőszövetkezet kifizette. Így történt aztán, hogy 1972-ben az együttműködési szervezet nyeresége meghaladta a 179 ezer forintot A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság 135 ezer 448 forint eredményességi jutalmat utalt ki a „jó munkát végző” együttműködési szervezetnek. 'Tarkas .^István 15 ezer forintot, Mezei Ferencné pedig 11 ezer forintot kapott. A bíróságon Mezei Fe- I rencné és Farkas István csupán a részszámla aláírását ismerte el. Bűnösségüket tagadták. Azzal védekeztek, hogy a számlákat a kalkulátor állította össze. A kalkulációt nem ellenőrizték, de nem is volt feladatuk. A védelem arra az álláspontra helyezkedett, hogy tulajdonképpen túlszámlázásról van szó. A vádlottakat csupán gondatlanság terheli, hogy veszteség helyett nyereséget mutattak ki az évvégi mérlegben. A bíróság nem fogadta el a védekezést, de azt sem, hogy Mezei Ferencné és Farkas István nem voltak tisztában az éves terv teljesítésének alakulásával. A tárgyalás során ugyanis-bizonyítást nyert, hogy amikor tu. domást szerzett arról, hogy az éves tervet nem tudják teljesíteni, olyan megoldáshoz folyamodtak, amellyel a lemaradás leplezhető. A harmadik negyedévi tervteljesítést tárgyaló intézőbizottsági ülés jegyzőkönyvei azt egyértelműen igazolják. A Petőfi Termelőszövetkezettel kötött szerződés 'tartalmát nagyon jól ismerték, hiszen ők I kötötték meg. Arról sem lehet szó, hogy a főmérnököt és helyettesét a beosztottak valótlan adatok szolgáltatásával félrevezették volna, mert arra éppen a két vádlott adott utasítást. A szerződésből pedig félreérthetetlenül kitűnik, hogy a 200 ezer forint értékű geodéziai munka elvégzését ugyan vállalta a szervezet, ám ezt számlázni csak a következő évben kellett volna. Ezenkívül az is tény, hogy a ■ szerződésben más munka volt kikötve, mint amilyet ténylegesen elvégeztek. Ám ennek az értéke is alig érte el az 51 ezer forintot. A járásbíróság Mezei Ferenc- nét és Farkas Istvánt nyolc hónap szabadságvesztésre és 5—5 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Mellékbüntetésként egy évre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. A büntetés kiszabásánál súlyosbító körülményként értékelte a bíróság, hogy cselekményükkel jelentős kárt okozták a társadalmi tulajdonban, valamint azt. hogy vezetőállásukkal visszaélve, a cselekmény leplezése érdekében a be- osztottaiknák szabálytalan utasítást adtak. Tollas Imrét fölmentette a bíróság a magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól, A harmadrendű vádlott ugyanis a főmérnökhelyettes utasítása alapján járt el. Nem tudta, hogy a napló elkészítése alapján bűncselekményt fognak e'követni. Emiatt a társtettességet nem lehet megállapítani. Ugyanakkor bizonyítást nyert, hogy a bűncselekményt hamis számlákkal követ-' ték eL Az ítélet nem jogerős. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett, s kérte Tollas Imre bűnösségének a megállapítását. Mezei _ Ferencné, Farkas István és védőik felmentés, illetve enyhítés végett jelentettek be fellebbezést. I TV-JEGYZET a s eaesBSseeoiaaiBKeseaitaseseaiiavaaaaswcBaaoMr ' Vallomások o Kezdőkörben Érdekes párosításban hívott í kamera elé két fiatalembert a ; Kezdőkör szerkesztőriportere, 5 Feledj/ Péter. Egyiknek válasz• tóttá Cserháti Zsuzsa táncdal■ énekest, a másiknak Balogh • Csabát, a nádudvari KITE (Ku- ; korica és Iparinövény Termesz- £ tő Együttműködés) műszaki ■ igazgatóhelyettesét, mezőgazda- 1 sági gépészmérnököt. Nem vitás, l hogy fontossági sorrendben Ba- ; logh Csaba 'messze lekörözi a \ táncdalénekes Cserháti Zsuzsát, 5 de ezúttal is érvényesülnie kel- ! lett az udvariasságnak: hölgyek ; előnyben! 1 Feledj/ Péter avatott, jő sze- \ mű és érzelmekre-értelemre 5 egyformán figyelő riporter, ez- | úttal pe'iig mint szerkesztő az : egyórás műsor kitűnő felépíté- \ sével is megragadta a nézőt. A ! két meghívott munkahelyén, ■ munkatársai körében készített £ riportbetétek rendre jól sikerűl- S tek és nem vágták ki azokból a j rendhagyó félmondatokat sem, « hogy a kép, azokról akikről sző j van, teljesebb, élethűbb legyen, ! és még véletlenül se érhessük i tetten a kimódoltságot, a ripor- £ téri sugalmazást, a túlszerkesz■ tettséget. S A két vendég roppant érdekes l dolgokat mondott, a betétfil- | mekben megszólaló kollégák, m családtagok ugyanúgy. Ezek j együtt adták az egy óra savát- i borsát, jellemezték Cserhátit is, | Baloghot is, és azt a társadaU « mi környezetet, amelyben élnek, i dolgoznak. | Milyen óriási különbség volt, | illetve van a két világ között! | Persze, egyiknek sem a javára, | vagy hibájaként említem ezt, I csak mint tényt. Hogy a KITE S emberei például nem véletlenül | beszélnek így: „Balogh elvtárs a í legnagyobb műszaki fej." (Ér- | dekes, gondolkoztam a dolgon, £ mégis csak „ig. h.”V.) „Ejjel- i nappal dolgozik, rendkívül sze- | rény, azt hiszi, olyan a többi | ember is.” Vagy Cserhátiról a • zenekari tagok és mások: „Em- £ berileg és énekesnői szempont- t hói is egyéniség; a legjobb have- | rom, jó kaját főz, stb” | És ők ketten, ez is jellemző: • „Teljesen mást csináltunk, mint 1 addig. Ide mindenki megszál- 1 lottsággal jött” — mondta Ba• logh Csaba. Cserháti Zsuzsa pe- 5 dig kissé rezignáltan, belemoso- | lyogva a kamerába: „Ha befe- | jezem, mint énekesnő, nem szé- | gyellek visszamenni a Divat1 csarnokba, ahonnan eljöttem. 2 öra-ékszer szakmám van.” % A műsor végén ez az egy&l- i talán nem túl lelkes mondat l hozta a táncdalénekesnőt igazán | emberi közelségbe. Ez szép volt I akkor is, ha esetleg nem úgy £ hozzák a dolgok, és Zsuzsa még- | sem oda megy vissza. A pult ; mögé. S»ss Ervin Gyakorlattal rendelkező raktárvezetőt keres felvételre a DÉGÁZ békéscsabai üzemegysége, Kétegyházi út Jelentkezni lehet: á fenti címen. 5 íűéjémsí 1915, OKTOBER
