Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-26 / 252. szám

Liszt-oratórium Békéscsabán A Budapesti MÁV Szimfonikusok lia lóversenye Hétfőn este fél 8 órakor a békéscsabai evangélikus nagy­templomban tartja évadnyitó hangversenyét az Országos Fil­harmónia. A békéscsabai és a békési közönség — Békésről au­tóbuszokkal szállítják a bérle- tezőket — a Budapesti MÁV Szimfonikusok tolmácsolásában Liszt Ferenc: Krisztus című oratóriumát hallgathatják meg. Liszt örökbecsű művének meg­szólaltatásában közreműködik Kincses Veronika, Barlay Zsu­zsa, Köröndi György, Sólyom Nagy Sándor, Gregor József ének-, Margittay Sándor orgo­naművész, valamint a Buda­pesti Kórus és a Fővárosi Ta­nács Kodály Zoltán női kara. A hangversenyt a Liszt Ferenc Társaság főtitkára, Forrai Mik­lós karmester (képűnkön) ve­zényli. A novemberi nevelési értekezleteit ©lé _ _____________ ____ _ > I gaz-e az* hogy „le est még Iskoláinkban november a nevelési értekezlet hónapja. A tanárok, tanítók a világnézeti, erkölcsi, politikai nevelés hely­zetét és ieladatait elemzik, s keresik azokat a lehetőségeket, mellek alkalmazásával nevelő munkájuk határozottabb, eredményesebb lehet. A teljesség igénye nélkül pillantsunk bele abba a már ismert „eszköztárba”, melynek segítségé­vel oktató-nevelő munkánk gyakorlatában — o tanulók élet­kori sajátosságainak megfelelően — kepet formálhatunk a világról, az embert környező természeti és társadalmi jelen­ségekről alkotott nézetekről, elképzelésekről. A világnézeti nevelés során legfontosabb annak tudatosítá­sa, hogy a világ egységes anyagi egész, s a keletkezését magyará­zó vallásos elméletek egy tudo­mánytalan ideológia különböző megjelenési formái. Senki sem mondja, hogy ennek az általunk elfogadott és természetes tény­nek könnyű a megértése és el­fogadtatása a gyermekekkel, aki már az óvodás kor végén szem­be találja magát egy sereg olyan dologgal, melyben tisztán sze­retne látni. A mese és a valóság kezd ádáz harcba ekkor, hogy a nyíló értelem számára helyére tegye a dolgokat. Ez az Időszak —■ a világnézeti nevelés meg­alapozása szempontjából — igen lényeges. Éppen ezért kell a szülőknek is fokozottan ügyel­ni arra, hogy ne zavarják ezt a tisztánlátást folyamatot. Egy ap­róságnak tűnő, de nagyon is lé­nyeges, és elég gyakori példa erre. A szituáció a következő: az óvodából hazatérő gyermek bol­dogan újságolja, hogy holnap az óvónénivel megveszik a fenyő­fát, s majd közösen feldíszítik. Anyuka, vagy a nagymama a hír hallatára a következő meg­jegyzést teszi: biztosan rosszak voltatok, hogy nektek nem a Jé­zuska viszi a karácsonyfát. A gyermek gondolkodni kezd, me­lyik az igaz, kinek higgyen? S a problémák az iskolában soka­sodnak, hiszen a természettudo­mányokkal foglalkozó tantár­gyak tág teret biztosítanak a világnézet formálására azáltal, hogy a természet fejlődésének objektív törvényszerűségeit tag­laljam Előre ieiuecsdineietieh es Omatnaiauun Karusouast okoz­na* gyenneKük személy iségeoen azok a szülőit, Mikiit a ttubo tago­zatos taneveit aiatt áiianuo kont­ra juitkai torpedozzák azo«tat a tudományos es korszerű ismere- texei, melyeket az isitoia — sox- szor nehéz eCOieszítések árán! — nyújt. Sajnos — bár sokat küz- qUmt ellene — még ma is reá­lis tényező a „kettős neveles”, melyneit maimaoan közömbös­sé, személytelenné őrlődiit a gyermek egyénisége. E folyamat e-ején a töprengő gyermeit áll, közepén a „praktikus”, aki mar nem is törekszik arra, hogy az igazságot kiderítse, inkább arra rendezkedik be, hogy „itt Így keli mondani”, „ott úgy keu mondani”. A folyamat végered­ményeként pedig egy önálló véleménnyel nem rendelkező, értékítéletétől megfosztott, elv­telen opportunista „áll előt­tünk”, aki nem találja helyét a világban. A tudományos világnézet alapjainak lerakása szorosan összefügg a tanulók kommu­nista erkölcsi nevelésével„ azaz azoknak a normáknak az elsa­játíttatásával, melyek az emberi együttélés, az emberek egymás közti, egyes csoportjai közötti, valamint az egyén és a társada­lom közötti viszonyokat szabá­lyozzák. Az emberi társadalom fejlődésének története azt mu­tatja, h^gv az erkölcsi szabá­lyok és normák nem örökkéva­lók és változatlanok. A kommu­Zrenjanini koreográfus a Balassinál Pedagógusok Enyhén idegen akcentussal be-1 széli nyelvünket. Néha-néha ke­resi a megfelelő kifejezést, szót, I de azért nagyon jól értjük egy-1 mást. Két hétig tartózkodik I Straub János, a zrenjanini Pe­tőfi Kultúregyüttes táncégyütté- sének koreográfusa Békéscsa­bán. Ittléte alatt tanulmányozza az Európa-hírű művészeti együt­tes munkáját, részt vesz próbá­kon, keresi azokat a nevelési módszereket, amelyeket otthon jól tud majd hasznosítani a ma­gyar néptánctanításban... — Sok mindent láttam. egy hét alatt. Mindenekelőtt azt Sze­retném elmondani, hogy nagyon szívesen, igaz barátként fogad­tak á Megyei Művelődési Köz­pont vezetői és Bőm Miklós ko­reográfus. Kéthetes itt-tartózkcr désom alatt még további tánc­pedagógiai tapasztalatokat is sze­retnék szerezni, amelyeket ott­hon hasznosítani tudok. Különösen érdekes számomra, hogyan foglalkoznak az után­pótlással. A Balassinál megle­pően sokat törődnek a fiatal táncosokkal. Az idősebbek mel­lett ott látom a már jól begya­korlott fiatalokat is. Szakmai dolgokról szólva ar­ról beszél, hogy a 'magyar tán­cok ritmikája lendületesebb', gyorsabb a bánáti területen .tán­colt és tanított táncoknál. Ahogy mondta, a csabaiak stílusa kői 1875. OKTÓBER 2«. zelóbb áll a mai felfogáshoz, a ma fiatalságának életritmusához. Amikor megkérdezem, hogy visszatérve Zrenjaninba, vajon alkalmazza-e ezt a felfogást, mosolyogva válaszolja: erre még korai lenne felelni, hiszen a rengeteg új információt még fel kell dolgoznia. — Mikor láthatjuk Békéscsa­ba testvérvárosának, Zrenjanin- nak a táncegyüttesét nálunk? — Azt szeretném, hä minél előbb jöhetnénk. Gondolom, a két testvérváros vezetői által megkötött kulturális együttmű­ködési megállapodás erre lehető­séget teremt. Együttesünk no­vemberben ünnepli fennállásá­nak 30. évfordulóját. A tánc­együttes, amelypek jelenleg ve­zetője vagyok, ugyancsak három évtizedes múltra tekinthet visz- sza. Remélem, ha eljövünk, tet­szeni fog az itteni, jól tudom, hogy hozzáértő közönségnek, amit előadunk. Együttesünk kü­lönben — s ne vegyék ezt sze­rénytelenségnek — jó hírű a Vajdaságban. 1975-ben a vajda­sági folklórEesztivál ezüstér­mese lett. Részt vettünk és si­kerrel szerepeltünk a területi Gyöngyösbókréta bemutatón is — mondja végül a zrenjaniniak koreográfusa. ... Átmegyünk a nagyterem­be, ahol Born Miklós a legé­nyekkel gyakorol. Pergő ritmu­sú, virtuóz motívümsorozátot gyakorolnak éppen. Bőm Mik­lós együtt táncol a fiúkkal, be­mutatja egy-egy figura kidolgo­zásának részleteit. A zrenjanini koreográfus nagy figyelemmel kíséri mozdulataikat... Botyánszki János A békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház a közel­jövőben klállítássorozatot Indít azoknak a békéscsabai pedagó­gusoknak, akik a képzőművé­szet valamely ágával foglalkoz­nak. A kiállításokat havonta egyszer a kereskedelmi és ven­déglátóipari szakmunkásképző intézetben rendezik meg. A sorozat első kiállítását no­vember 6-én, délelőtt 9 órakor nyitja meg Mladonyiezky Béla szobrászművész. A tárlaton LO- novics László földrajz-rajz sza­kos tanár műveivel ismerked­hetnek az érdeklődők. ílttörö discó A békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőházban új szórakozási formát vezetnek be a jövőben a hetedik és nyol­cadik osztályos pajtásoknak: az úttörő discót. Az élső, vetélke­dővel és játékokkal hangulatos­sá tett délutánt, amelyen úttö­rőigazolványuk felmutatásával vehetnék részt a fiatalok, 'ok­tóber 26-án, vasárnap rendezik meg 15 órától az ifjúsági ház színháztermében. Amennyiben az úttörő discó sikeres lesz, s a pajtások szívesen fogadják a lemezlovas közreműködését, a jövőben is rendeznek hasonló délutánokat nfsta erkölcs a polgári erkölcs szöges ellentéteként valósul meg, s végső kicsengésében a mi viszonyaink között erkölcsös az az ember, aki erejét az új, a kommunista társadalom felépí­téséért vívott- harcnak szenteli. Már Lenin így fogalmazott: „A mai ifjúság egész nevelésének, képzésének és oktatásának arra kell irányulnia, hogy ezt az if­júságot kommunista erkölcsre nevelje.” Éppen az erkölcs bonyolult viszonyrendszeréből követke­zően számtalan meghatározó jegy kialakítása, tudatosítása vá­lik szükségessé az erkölcsi ne­velés folyamatában. Ezek közül néhány: igazságszeretet, becsü­letesség, fegyelmezettség, hazafi­as érzés, más népek iránti ba­rátság és testvéri együttérzés, kötelességtudat, felelősségérzet, tapintat, megértés, az idősebbek tisztelete, elvhűség, céltudatos­ság, aktivitás, leleményesség, szervezettség, határozottság, áll­hatatosság. Mindez a tanulók legfőbb te­vékenysége, a tanulmányi mun­ka során realizálódik, melyben lényeges szerep jut az osztály- főnököknek, akik nemcsak arra törekszenek, hogy megtanítsák az erkölcsi normákat, hanem ar­ra is, hogy különböző szituáci­ókban gyakoroltassák azokat, Makarenko pedagógusegyénisé­gének nagyszerűsége éppen ab­ban volt, hogy állandóan „hely­zeteket” teremtett, melyek az elmélet gyakorlati próbakövei voltak. Arra kell törekednünk — szintén Makarenko nyomdo­kain haladva —, hogy az iskola ne váljon üvegházzá, a külön­böző erkölcsi normák ne holt lexikális anyagként tárolódja­nak, hanem az aktív cselekvés motiválói legyenek! Mint ahogy a politika) neve­lés sem képzelhető el másként, csak úgy, ha bernié élünk a hétköznapok történelmében, ha állandóan rajta tartjuk a ke­zünket azon a lüktető folyamon, mely itthon és külföldön a job­bért, a szebbért, az emberibbért munkál. Ügy kell politizálnunk, hogy telteinkkel politizáljunk, hogy eredményeikkel felvértez­ve vitázzunk. Nagy segítséget kapunk ehhez a munkához a különböző tömegkommunikációs eszközöktől, és éppen azért, mert ez a segítség sokrétű, a fe­lelősség is hatványozott. Nem biztos, hogy minden esetben a legtökéletesebb választ tudjuk adni a gyermekekben felvetődő kérdésekre, de az biztos, hogy akkor ártunk a legtöbbet, ha válasz helyett beérjük a „te ezt még nem érted”, „neked ez még magas” formulákkal. Véle­mények és ellenvélemények ke­reszttüzében formálódik a meg­győződés, mely egyedüli záloga a sikeres tettnek. Tettekre pe­dig sohasem volt nagyobb szük­ségünk, mint most. Szilárd Ádám jegyzet az, Kié érd@m Egy magát megnevezni nem akaró olvasónktól levelet hozott a posta. Aki küldte, az öregek nevében fogott tollat, a Népúj­ság október 19-i számában meg­jelent, őszi napsütésben Kun- ágotán című riport néhány so­rának a fiatalokkal kapcsolatos megállapításai ügyében. Azért, hogy a cikk szerint „övék a jövő, sőt már a jelen is kezd az­zá válni. A tsz vezetői és dolgo­zói bíznak bennük.” A riportban a következők ol­vashatók még: „Azt pedig, hogy a fiatal szakembereké már a je­len is, hadd bizonyítsuk léét ösz- szehasonlitó adattal. Három éve 1100-an dolgoztak a szövetkezet­ben és 90 millió forint volt a termelési érték. Ebbe sokan be­le is görnyedtek, mert kukori­cát törtek és cukorrépát szed­tek. Az idén 720-an dolgoznak és a termelési érték várhatóan eléri a 130 rpillió forintot. Igaz, hogy a 720 ember jobban ért a gépekhez, mint a kukoricatörés­hez vagy a cukorrépaszedéshez A. levél Írója arra a követ­keztetésre jut, hogy ezek a so­rok sértik az idősebb korosz- lálybeliek önérzetét. Éspedig azért, mert említést sem tesz a munkában meggörnyedt, remegő kezű öregekről, akik sok verej­ték és lemondás árán teremtet­ték meg a lehetőséget a fiata­loknak arra, hogy szakemberek­ké, vezetőkké váljanak. Az öregekről -valóban nincs szó. Ám amikor a fiatalokról al­kotunk véleményt, akkor az ki­mondatlanul az öregekre is vo­natkozik. Azokra, akik embert faragtak belőlük. Ha a fiatalok alkalmatlanok lennének arra, hogy tovább■ építsék azt a mű­vet, amelynek alapjait az elő­deik rakták le, akkor bizony szégyenkezni kellene miattuk. De ők az öregek tapasztalatainak felhasználásával, szorgalmas ta­nulással, művelődéssel már ed­dig is olyan ismeretekre tettek szert, amelyekkel képessé vál­tak az idézett sorokban említett termelési eredmények elérésére. És hasznosítják is a tudásukat. Ennél jobban aligha lehet meg­hálálni azt, amit az elődeik tet­tek értük. Az érdem tehát vitathatatla­nul az öregeké is, mert azok a fiatalok, akiket ők neveltek, munkájukkal gazdagabbá, szeb­bé, emberibbé formálják a kö­rülöttünk levő világot. Mint ahogy egyszer a mai fiatalok is- elvárják majd ezt az utánuk kö­vetkező generációtól. Pásztor Béla Ikii HEUEN ELFER. I|MÉJ teljesítményű. nagyra olcsó az IMPORTÁLT nagyra olcsó centrifuga. ÁRA: 1150 Ft OTP-hite! CffiK a HSRflVItinm kapható, VIDÉKRE UTÁNVÉTTEL SZÁLLÍT? || 1053 Bp V. Kossuth Lajos u 2 1 se, .'3 cr-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents