Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-25 / 251. szám

Kutatóintézet a Rózsadombon A Rózsadomb tetején, gyönyö­rű környezetben épült fel 1962- ben a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Ku­tató Intézete. Már korábban, 1952-ben létesült az intézet, az jalapvető kémiai kutatások vég­zésére, különös tekintettel azok­ra a kémiai kutatási faladatok­ra, amelyek nagyobb felszere­lést igényelnek. Az intézet olyan fontos területek megismerésére koncentrálja erőit, mint a bio­lógiailag aktív vegyülelek, a szénhidrogének, mákromolekulá- ris anyagok kutatása. Áz inté­zetben számos nagy kísérleti berendezés áll a kutatók ren­delkezésére. Hogyan keletkezhetik egy jégkorszak? Szovjet meteorológusok olyan matematikai éghajlatmodellt ál­lítottak fel, amiből kiszámítha­tó, mi történnék akkor, ha a napsugárzás erőssége csekély mértékben fcsökkenne, vagy (ami ugyanolyan következmé­nyekkel járna) a légkör sugár­átbocsátó képessége csekély mértékben gyengülne. Első szá­mításaik arra az eredményre vezettek, hogy már a napsütés jelenlegi erősségének mindössze másfél százalékos csökkenése is egy új jégkorszak kialakulását Idézhetné elő. A tudósok számításait tovább fejlesztették az egyik angliai egyetem matematikai karán, kissé eltérő adatokból kiindul­va. ök Is árra az eredményre jutottak, hogy a napsugárzás­nak, illetőleg a légkör sugarát- bocsátó képességének csekély mértékű csökkenése egy újabb jégkorszak kialakulásának ve­szedelmével fenyegetne. A kri­tikus számértéket azonban ők nem másfél százaléknak, ha­nem 5 százaléknak találták, ami a világ éghajlati jövője szem­pontjából már sokkal biztatóbb, de még mindig nem egészen megnyugtató eredmény. Miért fürdenek porban a madarak? Száraz, meleg időben nem rit­ka látvány a madarak porban való tisztálkodása. Ilyenkor szár­nyaikat szétterpesztve, lábukkal port szórnak tolláik közé. É vi­selkedést mindeddig azzal ma­gyarázták, hogy ilymódon a ma­dár élősködőitől igyekszik meg­szabadulni. Egy amerikai pszi­chológus megfigyelései szerint viszont a porfürdő a tollakon felhalmozódott felesleges zsír el­távolítását célozza. A madarak faroktövüknél levő egyetlen fej­lett faggyúmirigyük váladékát csőrükkel kenik szét a tollazat­ra. Ez védelmet nyújt a hideg és nedvesség ellen, a tollat meg­óvja a töredezéstől és alkalmas­sá teszi a repülésre. A kísérleti íürjek tollazatát vizsgálva meg­állapították, hogy azoknál a ma­daraknál, amelyek rendszeresen fürdenek#a rendelkezésükre ál­ló porbán, a toll 7 mg zsírt tar­talmaz minden gramm tollsúly- ra vonatkoztatva. Ha a fürjeket 5 napig ebben megakadályozták, akkor a tollazat 15 mg/g zsírtar­talmú'volt, 6 hónapig tartó por­fürdő megvonás után ez az érték már 30 mg-ra, tehát a normális értéknek több mint a négysze­resére nőtt. A kutató szerint a porfürdő — az eddig feltétele­zett hatásán túlmenően — egy Szabályozó mechanizmus, amely hozzásegíti a madarat ahhoz, hogy tollazatának zsírtartalmát a normális szinten tartsa. A zsír­tartalom-vizsgálatok során az is kiderült, hogy azok a paraziták,, amelyektől a porfürdő révén szabadul meg a madár, abból a tolira kent zsírból élnek, ame­lyet a farktőmirigy termelt. Ezért a paraziták száma — in­direkt módon — a táplálékfor­rás csökkenése révén korlátozó­dik a porfürdő következménye­ként. Halashír Egy új-zélandi ezermester ki­dolgozott egy módszert, amely­nek segítségével partközeibe vonhatja a nyílt tenderen tar- tó2Íkodó halakat. Ugyanezzel a készülékkel a halakat el is tá­volíthatja a part közeléből. A készülék lényege, hogy olyan tengeralatti akusztikai jeleket bocsát ki, amelyek azokat a hangokat utánozzák, amelyeket a hal általában a táplálékkal vagy a veszéllyel azonosít 8SsaeaB59BBsaaasssBe5BBssaBaasa9easssBscaas89Sasaaaacssaaeaasiseseesas«saeBsaaa«9a laeaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaam aeaaaaaaaaaaBaaaasaaBaaaaa« Nincs szebb dólog a témavadászatnál. Hu­moristához illő, férfias mesterség. Mielőtt elindulunk, megiszunk egy kávét. S az idős humorvadász fel­néz az égre: — Ma pompás napunk lesz! — Nagyvadra mégy? — Majd bolond leszek — feleli S. — Megelég­szem kisebbekkel is. Majd írok egy humoresz­ket a vendéglátóiparról. L. álmos szemmel je­lentkezik a szerkesztő­ségben. — Ügy érzem, ma for­mában vagyok... — mondja magabiztosan. L. remek humorvadász. Biz­tos kézzel céloz és min­dig nyugodt, türelmes. Ha témára vadászik, ma­kacsul követi a témát. Árkon-bokron át. Még akkor is, ha közben könnyen megütheti a bo­káját. A Nap már magasan jár az égen. A háziasz- szonyok elindultak élel­miszerbeszerző körútjuk­ra. Néhány fiatal lány most tér vissza a fész­kére. Vajón merre jár­hattak az éjszaka? Kis­vártatva énekelni kezde­nek a zsebrádiók és tül- külnek az autók: éled a természet! A humoristák elindul­A TERÍTÉK nak témavadászatra, de mielőtt elindulnának, a fővad&sz, akit főszer­kesztőnek is , neveznek, ismételten a lelkűkre kö­ti: — Piti témákra ne lő­jetek! Csak fontos té­mák kerüljenek teríték­re! Elfoglalom a helyemet. Egy IKV-tisztviselő húz él mellettem. Néhány perc múlva egy mezei aktatologató kacsázik el az orrom előtt. Szép pél­dány. Cehét vagy száz kiló — ruha nélkül —, de annyit írtunk már a bürokráciáról... Várakozás közben el­olvasom a lapokat. Hát- tha kapok valami jó tip­pet. Sajnos, semmi. Várok. A humoristának tud­nia kell várni, ha témá­ra vadászik.. Hirtelen furcsa zajt hallok. Mi ez a furcsa zaj? Na persze, kíilföl- dl turisták. Egy egész kis csapat. Mennek vá­sárolni. Mindent meg­vesznek, ami a kezük ügyébe kerül, tehát hasz­nosak. Ne bántsuk őket! A magyar kereskedelem a város több pontján csapdát állított nekik. Ezeket nevezik üzletek­nek. Üjra csak azt mon­dom: nincs szebb dolog a témavadászatnál. S ez a csend! Milyen csodá­latos, idegnyugtató ez a csend. Csak az autók fé­kezése hullik, meg ku­káskocsik csörömpölése, de azért csend van. Ha nem fütyül a rendőr- rigó, és nem csivitelnek a dumás fajtához tartozó városi járókelők. — Na, sikerült már va­lami? — tűnik fel mel­lettem, szivarral a szá­jában S. — Sajnos, még semmi. S neked? Megmutatja a tarisz­nyáját: félig kész hu- moreszk van benne. — Miről írtál? — Sport. Futball. Könnyű zsákmány le­hetett. Én valami más témára vadászom. De mi legyen az, amiről írhat­nék!? Munkamorál? Köz- művelődés? Pazarlás? Ez a szerencsétől is függ. A humor vadász­szerencsétől. Már jó ideje járom a területet, de még sehol semmi. Egy hang azt súgja bennem: „Mire vársz? Írjál valamit a kereskedelémről. Nem is kell törni a fejedet: a téma szinte magától hul­lik a vadász ölébe." ‘Nem. Még várok. De mire? L. is visszafelé tart. Oldaltáskájábdn három kurta glossza a vendég­látóiparról és egy hosz- szabb szatíra, ugyancsak a vendéglátóiparról. — Menj el a Szabad­ság térre! — javasolja nekem L. — S nézz meg a Televízióban egy-két tévéjátékot, vagy egy szórakoztató műsört! Mindjárt lesz témád! Nem is rossz ötlet. El­indulok a Szabadság tér felé vezető csapáson. De végül mégsem megyek el a Televízióba. Cser­kelés közben ugyanis megtaláltam a témát. Már tudom, miről fogok írni... A humor vadászát be­fejeztével megszemléljük a sorba rakott terítéket. — Volt már jobb is! — mondja a fővadász. — Neked mi a témád? — fordul oda hozzám. — Én arról írtam, ho­gyan vadásznak témára a humoristák. És a cikk címe az lesz, hogy: „Te­ríték”. így született meg ez az írás. Mikes György Tudnivalók az új KRESZ°rŐl l L Á rendőr jelzései L tat. ábra %. s& ábra % sz. ábra 4.«. ábra A JÁRMŰVEK csomóponton történő áthaladásának gyorsabbá tétele érdekében esetenként szükség van olyan jel­zés alkalmazására, amely a járművek vezetőit a sebesség fo­kozására utasítja, GYORSÍTÓ JELZÉS: Ha az alapállásban álló rendőr a jobb karját vízszintes irányban többször maga előtt behaj­lítja, vagy bal karját tenyérrel felfelé vízszintesen kinyújtva könyökben meghajlítva a háta mögé int. LASSÍTÓ JELZÉS: Előfordul, főleg a bekanyarodó jár­művek és a gyalogosok zavartalan elhaladásának biztosítása céljából, hogy a szabad irány felől közlekedő jármű sebessé­gét csökkenteni kell. A rendőr az érkező jármű irányába vállmagasságban vízszintesen az úttest felé fordított tenyér- .'/ rel nyújtja ki karját, és le-fel mozgatja. A jelzés addig tart, amíg a közlekedő jármű sebessége kívánt mértékig nem csökkent, szükség esetén meg nem állt (1. ábra.) BALRA KANYARÓÉ AS ÉS KARJELZÉSEK: Ha a ka­nyarodni szándékozó jármű szabad irányból érkezik és a szemben egyenesen haladó, vágy jobbra kis ívben kanyarodó járművek és a gyalogosok forgalmát nem zavarja, a forga­lomirányító rendőr szabad jelzésére, a rendőrt megkerülve kisegítő jelzés nélkül végrehajthatja a- bekanyarodást. Ha a forgalomirányító rendőr a bekanyarodásboz kisegítő jelzést nem ad balra, de a bekanyarodás más járművek zavarása nélkül nem válik lehetővé, a jármű vezetője a forgalomirá­nyító rendőrig,1 vagy az általa meghatározott helyig behajt­hat a csomópontba. Amikor lenetővé válik a kanyarodás, a rendőr külön jelzésére be kell fejezni. Ebben az esetben, ha a rendőr jobb Avarját, vízszintesen , «lőre kinyújtja, majd bal karját is oldalra vízszintes irányba és könyékbehajlitással maga elé inf (2.- ábra), a jelzés a balra kanyarodni szándé­kozó jármű vezetőiének engedélyt ad a rendőr előtt történő bekanyarodás végrehajtására. A bal kéz felől érkező jármű­nek egyenes haladása és, jobbra való bekanyarodása is sza­bad. Ugyanakkór a rendőr jobb keze felől érkező járművek továbbhaladása bármely Irányba tilos. i A FORGALOMIRÁNYÍTÓ rendőr jobb keze felől ér­kező járművek a szabad jelzés időtartama alatt a rendőr megkerülésével kisegítő karjelzés nélkül bekanyarodhatnak, ha ezzel a szabad Irányból szembe -jövő, a jobbra kisívbe ka­nyarodó járművek forgalmát és a gyalogosokat nem zavar­ják. Ha a forgalom folyamatossága miatt nem nyílik lehe­tőség a bekanyarodásra, a forgalomirányító rendőr azt ki­segítő jelzés adásával biztosítja. ' A BALRA KANYARODÁS JELZÉSE a rendőr jobb kar­ja felől érkező járművek számára. A rendőr bal karját le­felé fordított tenyérrel kinyújtja' és az arról közeledő jár­művek részére lassító jelzést ad, melyet addig ismétel, míg a közeledő jármű meg nem áll. Ezzel egyidejűleg jobb karját kinyújtja ás könyékkel behajlítva háta mögé vagy maga elé int. (3 ábra.) Ezzel engedélyt ad a mögötte, vagy előtte tör­ténő bekanyarodásra. AZ ŰJ KRESZ lehetőséget biztosít arra, hogy a rendőr necsak útkereszteződésben irányíthasson forgalmat. Hyen esetben a rendőr karjának függőleges feltartása (4. ábra) azt jelzi, hogy előtte meg kell állni. Ez a jelzés adható jelzőtár­csával, lámpával (annak piros, vagy fehér fényű körbefor­gatásával), síppal, illetőleg árra alkalmas más módon is, pélt dául a -rendőrségi szolgálati gépkocsikba beszerelt világító leállító készülékkel. A RENDŐRI karjelzésekkel, kapcsolatban leírtak irány­adók a katonai és munkásőr forgalomszabályozó által adott jelzéseikre is. Balta János r. hdgy. Á villám a Föld mélyének „kutatója'* Kardiában és a Kola félszi­geten sikeresen próbálták ki a leningrádi szakemberek egyik új módszerét: elektromágneses Viharmezők segítségével tanul­mányozzák a Föld mélyét.. A Föld légkörében másodpercen­ként körülbelül száz, kis frek­venciájú elektromos kisülés tör­ténik és ezek elektromágneses felhővel vonják be a bolygót. A sajátos mező paramétereinek ingadozása összefüggésben van a Föld különböző részeinek elektromos ellenállásával, mely­nek erősségét a hegyvonulatok is meghatározzák. A mérésekből megállapítható a lerakódott ás­ványok jellege. Egy Leningrád- ban készült nagy érzékenységű készüléket repülőgép Oldalára szereltek és meghatározott kör» zetben végrehajtott repülésnél mintegy a Földet -hallgatja”.

Next

/
Thumbnails
Contents