Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-24 / 250. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TÁNÁCS LAPJA 1975. OKTOBER 21., PÉNTEK Ara: 10 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM MA; A GYULAI HÚSKOMBINÁT ÉPÍTÉSI NAPLÓJA (3. oldal) RIZSHÄNTOLÖK (1. oldal) RÁÉRÖK, NEM RÁÉRÖK (5. old.) Hz igazság közügy K Őzt Elf ÉNT A valóság felismerése és a felismerés megfogalmazása — ez az igaz. A rendszerbegyűjtött igaz pedig a tudomány. A való­ság körülvesz és bennünk van. Aki felismeri és megfogalmaz­za — hatalmat nyer fölötte. Aki nem tör az igazság után, afölött kényük-kedvük szerint uralkodnak a névtelen erők. Aki elfordul a valóságtól, az lemond az ember ősi igényéről — a sors irányításáról, s prédája lé­szen az emberfeletti erőknek. Míg ha megismeri az emberfe­letti erők természetét és tör­vényeit, maga emelkedik fölé- bük és egyre szabadabban in­tézheti dolgait. Milyen utat tettünk meg, hányszor kanyarodtunk tévutak- ra, gyakorta kellett visszafor­dulni zsákutcákból, megküzdöt­tünk az igazi szó tiltóival, le­győztük saját tévedéseinket is, vértanúkat hagytunk magunk mögött, amíg a mítoszbeli sej­telmektől eljutottunk a külvi­lág és a belvilág tudományáig. Milyen hosszú az út a totemek­től és tabuktól Isten államán keresztül a felismert társadal­mi erőkig és a szervezett tár­sadalomépítésig! Milyen hosszú az út Jupiter mennyköveitől az első leydeni palackokon át az atomhajtotta elektromos erőmű­vekig! Az ősember első nyila arra is alkalmas volt, hogy több elesé- get szerezzen általa, de arra is, hogy több embertársát ölje meg. A gépek óriási vagyonokat és óriási jólétet teremtettek a ke­veseknek, de nyomorúságot hoz­tak a többség számára. Az atommagfúzióval megoldhatjuk minden energiaproblén.ánkat, de el is pusztíthatjuk az egész em­beriséget. Ha a valóság felisme­résé kevesek előjoga, akkor szörnyűségeket idéz a kisajátí­tott igaz. Minél több tudás hal­mozódik fel ellenőrzés nélkül kevesek kezében, annál nagyobb veszedelemben élünk. Fejlődik a termelés — és el­szennyeződik a természet. Meg­hosszabbodik az élet, legyőzzük a betegségeket — és fenyeget a túlnépesedés. Behatoltunk az anyag mélyére, félelmetes ener­giákat szabadítunk fel. — és úgy rettent a világvége, mint az első évezred végén a jámbor keresz­tényeket. Ezért erősödik a fel­ismerés: a tudományhozta ve­szélyek ellen csak a nagyobb tudomány veheti fel a küzdel­met. A „fenyegető” tudás bol­dogságot is adhat az emberi­ségnek. Ezt azonban akarni kell. És rá kell kényszeríteni azokra is, akik nem akarják, j Az igaz­ra szüntelenül törekedni kény­szerülünk, mert ha ellankadunk, akkor visszaüt a hazugság, ame­lyet támogat a tévedés és a va­lóságtól elforduló képzelet. Így válik az igazság és a ha­zugság viadala a jó és rossz ősi küzdelmévé, így lesz a tudo­mány az erkölcs próbatétele. Az igaz jó, a hazúg rossz. Hanem, aki ezt érti, az már azt is tud­ja, hogy a jóval azonos igaz a helyes úton járó lélekben mint szépség jelenik meg: a hazug­ság pedig a gonosz arculatában maga a rút. Közös ellenségünk, aki megfordítja azt a legalapve­tőbb igazságot és szépnek mu­tatja a hazugot, csúnyának az igazat. Sokáig nem is értettem egé­szen ezt az eltéphetetlen egysé­get. Görög hagyományokból ifjú Ifcel megtanultam a szép és jó egységét, de az igazról azt hit­tem: valami más. Ügy képzel­tem, hogy az igaz a szakemberek ügye, akárcsak az ipar titkai a kézműveseké. Csak amikor rá­ébredtem, hogy még a cipőké­szítés sem a cipészek magán­ügye, mert az én lábam fáj, ha nem értik eléggé mesterségük igazságait, akkor kezdett rémle­ni, hogy: a fizikus igazságaitól tömegek élete és halála függ, vegyészek igazságai ezreket gyó­gyíthatnak és mérgeznetnek, társadalomtudósok igazságai ra­bokat szabadíthatnak fel. Az igaz tehát közügy. És ha közügy, akkor a jó és a rossz mércéjével mérendő. És ha erényről meg bűnről van szó, akkor a szép és csúnya élmény­rendszerében ábrázolandó. Így közelítettem lassú évek alatt a szépség igényétől az erény állí­tásán keresztül az igaz tisztele­téhez. Hamarabb ismertem fel az igaz varázsát az emberek közötti viszonyok törvényeiben: a társadalom tudományaiban, mint a számomra idegen termé­szettudományokban. Volt is bennem némi humanista gőg, amely az emberrel foglalkozó tudományok és művészetek ne­vében némiképp szakbarbárság­nak tekintette nemhogy a tech­nikát, de még a matematikát is. Ez azonban nagyon régen volt. Hanem amikor már meg­értettem, hogy fogalmam sem lehet a világról, az én saját vi­lágomról, ha mit sem tudok legalább is a nagy természet- tudományos kérdések létének is­merete nélkül, akkor is úgy rémlett — mint nem egy kor- társamnak —, hogy mélységes a szakadék humán igazságok és matematikai-természettudomá­nyos igazságok között. Idő kel­lett, hogy belássam tévedésemet és oly sok kortársam tévedését. Mert nincs és nem lehet két kultúra, ha az igaz teljességét igényeljük. Legföljebb kétféle részkultúrájú ember van. De az eljövendő közboldogsághoz sem­mivel sem kevésbé fontos az atom titka, mint az ösztönélet titka, vagy az elnyomatástól va­ló felszabadulás törvényeinek titka. S ezek a titkok már csak azok előtt titkok, akiktől eltit­kolták, vagy akik restek, hogy tudomásul vegyék. A restség pe­dig az igaz előtt ugyanolyan bűn, mint amikor nem gyako­roljuk az erényt, holott tehet­nénk. A restség a hazugságot szolgálja és minden tévedés ál­mentsége. Aki ma nem tud va­lamivel többet, mint tegnap, aki holnapra nem lesz valamivel jártasabb az igaz világában, az többé vagy kevésbé, de vissza­tartja az egész társadalmat a közboldogság megközelítésében. A nagy tudós, az igáz kincses­tárának ismerője és gyümölcsöz- tetője a kevesek közé tartozik. De valamelyest valamiben min­denki tudós lehet és kell is len­nie. Ki-ki a maga kis körének hétköznapi tudósává válhat, ha felismeri, hogy az igazság köz­ügy, hogy boldogító kötelesség szolgálni az igazat. És ha élmé­nyévé lesz az igaznak bármily kis részterülete, és amit tud, azt a maga körén belül továbbadja, hogy más is gazdagodjék belő­le, az napról napra érezheti, hogy tartalma van az életének. Hegedűs Géza A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1975. október 23-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1975. október 23-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a buda­pesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai és a központi saj­tó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta t — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bi­zottság titkárának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — Pullai Árpád elvtársnak, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésében a Politikai Bi­zottság javaslatát a párttagsági könyvek cseré­jére. I. A Központi Bizottság áttekintette a nemzet­közi helyzetet: megállapította, hogy a párt és a kormány a XI. kongresszus határozatai alapján végzi nemzetközi tevékenységét; jóváhagyta a legutóbbi ülése óta tett intézkedéseket. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi kapcsolatokban tovább erő­södik az enyhülés irányzata, melyben meghatáro­zó szerepet tölt be a Szovjetuniónak és a szocialis­ta közösség többi országának következetes, ösz- szehangolt békepoiitikája. Az enyhülés folya­matának előrehaladását segítik a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalmak, a békéért és bizton­ságért síkra szálló demokratikus tömegmozgal­mak sikerei. A kapitalista országok vezető kö­reiben is erősödik az a felismerés, hogy a je­lenlegi nemzetközi helyzetben az egyetlen re­ális politika a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Az enyhülés hívei és ellenfelei között termé­szetesen tovább folyik a küzdelem. A kapitalis­ta világ általános válságának, kiéleződött ellent­mondásainak talaján az imperialista, reakciós erők, a hidegháborús körök veszélyeztetik a nemzetközi enyhülés egészséges fejlődését. Ob­jektíve a szélsőséges imperialista körök fellépé­sét segíti elő a jelenlegi kínai politika is. Az enyhülés térhódítása, a béke és a bizton­ság megszilárdítása megfelel minden nép, az emberiség közös érdekeinek, ugyanakkor kedve­zőbb feltételeket teremt az egész világon a tár­sadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért vívott harchoz. A Központi Bizottság megítélése szerint a nemzetközi élet kilátásai biztatók, ha minden haladó, békeszerető erő összefogva, egymást se­gítve állhatatosan folytatja küzdelmét. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi béke és biztonság megszi­lárdításában, a nemzetközi enyhülés elmélyíté­sében változatlanul kiemelkedő szerepe van az európai politikai helyzet alakulásának. Az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet si­keres befejezése éppen ezért történelmi jelen­tőségű. A helsinki értekezleten részt vevő euró­pai és észak-amerikai államok vezetői országaik és népeik nevében politikai és erkölcsi kötele­zettséget vállaltak a béke megszilárdítására és a különböző társadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének érvényre juttatá­sára. A legmagasabb szintű képviselők találko­zója, a záróokmány aláírása új fejezetet nyitott az enyhülési folyamat megszilárdításában. Az értekezlet, kiindulva a második világhá­ború után kialakuló európai realitásokból, áz ENSZ alapokmányával összhangban meghatá­rozta az államok közötti együttműködés alap­elveit, s ezzel kedvező alapot teremt a külön­böző társadalmi rendszerű országok egyenjogú és kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolatainak fejlődéséhez. Mindez jótékony hatást gyakorol a világ más térségei békéjének és biztonságának megteremtésére is. Kormányunk az országgyűlés őszi ülésszakán programnyilatkozatában kifejtette külpolitikai állásfoglalásunkat az időszerű nemzetközi kér-' désekben. A Magyar Népköztársaság aláírta a helsinki okmányt és azért dolgozik, hogy az ér­tekezlet eredményei a gyakorlatban is érvénye­süljenek. A békés egymás mellett élés elveinek megfelelően kívánja fejleszteni kapcsolatait Európa más társadalmi berendezkedésű országai­val. Hazánk kész a diszkrimináció nélküli, köl­csönösen előnyös együttműködésre a Német Szö­vetségi Köztársasággal, Olaszországgal, Francia- országgal, Nagy-Britanniával, a szomszédos Ausztriával, a baráti Finnországgal, valamennyi európai tőkés álammal, s a záróokmányt aláíró Egyesült Államokkal és Kanadával. A Központi Bizottság megelégedéssel állapí-í tóttá meg, hogy a Varsói Szerződés tagállamai­nak kezdeményezése, a budapesti felhívás az európai biztonsági és együttműködési értekezlet létrehozására elérte célját, sikerrel járt. A Var­sói Szerződés szervezete továbbra is megbízha­tóan védelmezi tagállamainak biztonságát, egy­ben Európa és a világ békéjének^ fontos ténye- , zője. O A nemzetközi béke és biztonság megszi­lárdításának elengedhetetlen feltétele, hogy a politikai enyhülés kiterjedjen katonai területre is. Az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet nyomán kialakult kedvező politikai légkörben a szocialista országok újabb leszerelési intézkedéseket kezdeményeznek. A Központi Bizottság üdvözli és teljes egyetértés­sel támogatja a nukleáris fegyverkísérletek ál­talános és teljes betiltását az újabb tömeg- pusztító fegyverek kifejlesztésének és gyártásá­nak megtiltását célzó nagy horderejű szovjet javas­latokat. E javaslatok elfogadása, a fegyverkezési verseny korlátozása, majd megszüntetése az egész, emberiség javát szolgálná. Az általános és teljes leszerelés óriási anyagi, tudományos és technikai erőket szabadítana fel békés célokra. Nagy jelentőségűnek tartjuk a hadászati fegy­verrendszerek korlátozásáról már létrejött szov- I jet—amerikai megállapodásokat, s az újabb egyezményeket előkészítő tárgyalásokat. Hazánk nagy figyelmet fordít a közép-európai haderő- és fegyverzet csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalásokra. A Varsói Szerződés tagálla­mai állhatatosan arra törekednek, hogy ezek a tárgyalások sikerre vezessenek. A Magyar Nép- köztársaság támogatja a szocialista országok­nak a bécsi tárgyalásokon benyújtott konstruk­tív javaslatait, amelyek kizárják az egyoldalú katonai előnyöket és szavatolják valamennyi érintett állam biztonságát. O Pártunk Központi Bizottsága, az egész magyar közvélemény örömmel fogadta, hogy meghívásunkra hivatalos baráti látogatást tett hazánkban Le Duan elvtárs, első titkár ve­zetésével a Vietnami/ Dolgozók Pártjának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányá­nak küldöttsége. Ez alkalomból ismét kifejezésre jutott pártjaink és népeink szoros testvéri barát­sága. Vietnam népe történelmi győzelmének megszilárdításán, országa újjáépítésén munkál­kodik. A vietnami nép győzelme, a laoszi, a kambod­zsai hazafiak nemzeti felszabadító harcának si­kerei új távlatokat nyitottak Délkelet-Azsiában a függetlenségért, a társadalmi haladásért folyó küzdelemhez. A magyar dolgozók testvérként álltak Vietnam népe mellett a felszabadító háború idején, s velük vagyunk a békés alkotó munka során is. Szolida­ritásunkról biztosítjuk az imperialista beavatko­zási kísérleteket sikeresen visszaverő, az önálló nemzeti fejlődés útjára lépett indokínai népeket. O A Közel-Kelet változatlanul veszélyes tűz­fészek. Izrael a megszállt arab területek megtartására, a palesztinai felszabadítási mozga­lom felszámolására törekszik. Terrortámadásokat hajt végre Libanon ellen. A Központi Bizottság ismételten támogatásáról biztosítja a válság átfogó, igazságos rendezéséért küzdő arab erőket. A közelmúltban kötött újabb egyiptomi—izraeli csapatszétválasztási megállapo­dás kérdésében a Központi Bizottság nem osztja az egyezmény létrehozóinak derűlátását. Általá­nos vélemény szerint ez az egyezmény nem viszi (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents