Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-24 / 250. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TÁNÁCS LAPJA 1975. OKTOBER 21., PÉNTEK Ara: 10 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM MA; A GYULAI HÚSKOMBINÁT ÉPÍTÉSI NAPLÓJA (3. oldal) RIZSHÄNTOLÖK (1. oldal) RÁÉRÖK, NEM RÁÉRÖK (5. old.) Hz igazság közügy K Őzt Elf ÉNT A valóság felismerése és a felismerés megfogalmazása — ez az igaz. A rendszerbegyűjtött igaz pedig a tudomány. A valóság körülvesz és bennünk van. Aki felismeri és megfogalmazza — hatalmat nyer fölötte. Aki nem tör az igazság után, afölött kényük-kedvük szerint uralkodnak a névtelen erők. Aki elfordul a valóságtól, az lemond az ember ősi igényéről — a sors irányításáról, s prédája lészen az emberfeletti erőknek. Míg ha megismeri az emberfeletti erők természetét és törvényeit, maga emelkedik fölé- bük és egyre szabadabban intézheti dolgait. Milyen utat tettünk meg, hányszor kanyarodtunk tévutak- ra, gyakorta kellett visszafordulni zsákutcákból, megküzdöttünk az igazi szó tiltóival, legyőztük saját tévedéseinket is, vértanúkat hagytunk magunk mögött, amíg a mítoszbeli sejtelmektől eljutottunk a külvilág és a belvilág tudományáig. Milyen hosszú az út a totemektől és tabuktól Isten államán keresztül a felismert társadalmi erőkig és a szervezett társadalomépítésig! Milyen hosszú az út Jupiter mennyköveitől az első leydeni palackokon át az atomhajtotta elektromos erőművekig! Az ősember első nyila arra is alkalmas volt, hogy több elesé- get szerezzen általa, de arra is, hogy több embertársát ölje meg. A gépek óriási vagyonokat és óriási jólétet teremtettek a keveseknek, de nyomorúságot hoztak a többség számára. Az atommagfúzióval megoldhatjuk minden energiaproblén.ánkat, de el is pusztíthatjuk az egész emberiséget. Ha a valóság felismerésé kevesek előjoga, akkor szörnyűségeket idéz a kisajátított igaz. Minél több tudás halmozódik fel ellenőrzés nélkül kevesek kezében, annál nagyobb veszedelemben élünk. Fejlődik a termelés — és elszennyeződik a természet. Meghosszabbodik az élet, legyőzzük a betegségeket — és fenyeget a túlnépesedés. Behatoltunk az anyag mélyére, félelmetes energiákat szabadítunk fel. — és úgy rettent a világvége, mint az első évezred végén a jámbor keresztényeket. Ezért erősödik a felismerés: a tudományhozta veszélyek ellen csak a nagyobb tudomány veheti fel a küzdelmet. A „fenyegető” tudás boldogságot is adhat az emberiségnek. Ezt azonban akarni kell. És rá kell kényszeríteni azokra is, akik nem akarják, j Az igazra szüntelenül törekedni kényszerülünk, mert ha ellankadunk, akkor visszaüt a hazugság, amelyet támogat a tévedés és a valóságtól elforduló képzelet. Így válik az igazság és a hazugság viadala a jó és rossz ősi küzdelmévé, így lesz a tudomány az erkölcs próbatétele. Az igaz jó, a hazúg rossz. Hanem, aki ezt érti, az már azt is tudja, hogy a jóval azonos igaz a helyes úton járó lélekben mint szépség jelenik meg: a hazugság pedig a gonosz arculatában maga a rút. Közös ellenségünk, aki megfordítja azt a legalapvetőbb igazságot és szépnek mutatja a hazugot, csúnyának az igazat. Sokáig nem is értettem egészen ezt az eltéphetetlen egységet. Görög hagyományokból ifjú Ifcel megtanultam a szép és jó egységét, de az igazról azt hittem: valami más. Ügy képzeltem, hogy az igaz a szakemberek ügye, akárcsak az ipar titkai a kézműveseké. Csak amikor ráébredtem, hogy még a cipőkészítés sem a cipészek magánügye, mert az én lábam fáj, ha nem értik eléggé mesterségük igazságait, akkor kezdett rémleni, hogy: a fizikus igazságaitól tömegek élete és halála függ, vegyészek igazságai ezreket gyógyíthatnak és mérgeznetnek, társadalomtudósok igazságai rabokat szabadíthatnak fel. Az igaz tehát közügy. És ha közügy, akkor a jó és a rossz mércéjével mérendő. És ha erényről meg bűnről van szó, akkor a szép és csúnya élményrendszerében ábrázolandó. Így közelítettem lassú évek alatt a szépség igényétől az erény állításán keresztül az igaz tiszteletéhez. Hamarabb ismertem fel az igaz varázsát az emberek közötti viszonyok törvényeiben: a társadalom tudományaiban, mint a számomra idegen természettudományokban. Volt is bennem némi humanista gőg, amely az emberrel foglalkozó tudományok és művészetek nevében némiképp szakbarbárságnak tekintette nemhogy a technikát, de még a matematikát is. Ez azonban nagyon régen volt. Hanem amikor már megértettem, hogy fogalmam sem lehet a világról, az én saját világomról, ha mit sem tudok legalább is a nagy természet- tudományos kérdések létének ismerete nélkül, akkor is úgy rémlett — mint nem egy kor- társamnak —, hogy mélységes a szakadék humán igazságok és matematikai-természettudományos igazságok között. Idő kellett, hogy belássam tévedésemet és oly sok kortársam tévedését. Mert nincs és nem lehet két kultúra, ha az igaz teljességét igényeljük. Legföljebb kétféle részkultúrájú ember van. De az eljövendő közboldogsághoz semmivel sem kevésbé fontos az atom titka, mint az ösztönélet titka, vagy az elnyomatástól való felszabadulás törvényeinek titka. S ezek a titkok már csak azok előtt titkok, akiktől eltitkolták, vagy akik restek, hogy tudomásul vegyék. A restség pedig az igaz előtt ugyanolyan bűn, mint amikor nem gyakoroljuk az erényt, holott tehetnénk. A restség a hazugságot szolgálja és minden tévedés álmentsége. Aki ma nem tud valamivel többet, mint tegnap, aki holnapra nem lesz valamivel jártasabb az igaz világában, az többé vagy kevésbé, de visszatartja az egész társadalmat a közboldogság megközelítésében. A nagy tudós, az igáz kincsestárának ismerője és gyümölcsöz- tetője a kevesek közé tartozik. De valamelyest valamiben mindenki tudós lehet és kell is lennie. Ki-ki a maga kis körének hétköznapi tudósává válhat, ha felismeri, hogy az igazság közügy, hogy boldogító kötelesség szolgálni az igazat. És ha élményévé lesz az igaznak bármily kis részterülete, és amit tud, azt a maga körén belül továbbadja, hogy más is gazdagodjék belőle, az napról napra érezheti, hogy tartalma van az életének. Hegedűs Géza A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1975. október 23-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1975. október 23-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta t — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — Pullai Árpád elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a Politikai Bizottság javaslatát a párttagsági könyvek cseréjére. I. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzetet: megállapította, hogy a párt és a kormány a XI. kongresszus határozatai alapján végzi nemzetközi tevékenységét; jóváhagyta a legutóbbi ülése óta tett intézkedéseket. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi kapcsolatokban tovább erősödik az enyhülés irányzata, melyben meghatározó szerepet tölt be a Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi országának következetes, ösz- szehangolt békepoiitikája. Az enyhülés folyamatának előrehaladását segítik a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalmak, a békéért és biztonságért síkra szálló demokratikus tömegmozgalmak sikerei. A kapitalista országok vezető köreiben is erősödik az a felismerés, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben az egyetlen reális politika a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Az enyhülés hívei és ellenfelei között természetesen tovább folyik a küzdelem. A kapitalista világ általános válságának, kiéleződött ellentmondásainak talaján az imperialista, reakciós erők, a hidegháborús körök veszélyeztetik a nemzetközi enyhülés egészséges fejlődését. Objektíve a szélsőséges imperialista körök fellépését segíti elő a jelenlegi kínai politika is. Az enyhülés térhódítása, a béke és a biztonság megszilárdítása megfelel minden nép, az emberiség közös érdekeinek, ugyanakkor kedvezőbb feltételeket teremt az egész világon a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért vívott harchoz. A Központi Bizottság megítélése szerint a nemzetközi élet kilátásai biztatók, ha minden haladó, békeszerető erő összefogva, egymást segítve állhatatosan folytatja küzdelmét. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításában, a nemzetközi enyhülés elmélyítésében változatlanul kiemelkedő szerepe van az európai politikai helyzet alakulásának. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése éppen ezért történelmi jelentőségű. A helsinki értekezleten részt vevő európai és észak-amerikai államok vezetői országaik és népeik nevében politikai és erkölcsi kötelezettséget vállaltak a béke megszilárdítására és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének érvényre juttatására. A legmagasabb szintű képviselők találkozója, a záróokmány aláírása új fejezetet nyitott az enyhülési folyamat megszilárdításában. Az értekezlet, kiindulva a második világháború után kialakuló európai realitásokból, áz ENSZ alapokmányával összhangban meghatározta az államok közötti együttműködés alapelveit, s ezzel kedvező alapot teremt a különböző társadalmi rendszerű országok egyenjogú és kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolatainak fejlődéséhez. Mindez jótékony hatást gyakorol a világ más térségei békéjének és biztonságának megteremtésére is. Kormányunk az országgyűlés őszi ülésszakán programnyilatkozatában kifejtette külpolitikai állásfoglalásunkat az időszerű nemzetközi kér-' désekben. A Magyar Népköztársaság aláírta a helsinki okmányt és azért dolgozik, hogy az értekezlet eredményei a gyakorlatban is érvényesüljenek. A békés egymás mellett élés elveinek megfelelően kívánja fejleszteni kapcsolatait Európa más társadalmi berendezkedésű országaival. Hazánk kész a diszkrimináció nélküli, kölcsönösen előnyös együttműködésre a Német Szövetségi Köztársasággal, Olaszországgal, Francia- országgal, Nagy-Britanniával, a szomszédos Ausztriával, a baráti Finnországgal, valamennyi európai tőkés álammal, s a záróokmányt aláíró Egyesült Államokkal és Kanadával. A Központi Bizottság megelégedéssel állapí-í tóttá meg, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak kezdeményezése, a budapesti felhívás az európai biztonsági és együttműködési értekezlet létrehozására elérte célját, sikerrel járt. A Varsói Szerződés szervezete továbbra is megbízhatóan védelmezi tagállamainak biztonságát, egyben Európa és a világ békéjének^ fontos ténye- , zője. O A nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának elengedhetetlen feltétele, hogy a politikai enyhülés kiterjedjen katonai területre is. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nyomán kialakult kedvező politikai légkörben a szocialista országok újabb leszerelési intézkedéseket kezdeményeznek. A Központi Bizottság üdvözli és teljes egyetértéssel támogatja a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltását az újabb tömeg- pusztító fegyverek kifejlesztésének és gyártásának megtiltását célzó nagy horderejű szovjet javaslatokat. E javaslatok elfogadása, a fegyverkezési verseny korlátozása, majd megszüntetése az egész, emberiség javát szolgálná. Az általános és teljes leszerelés óriási anyagi, tudományos és technikai erőket szabadítana fel békés célokra. Nagy jelentőségűnek tartjuk a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról már létrejött szov- I jet—amerikai megállapodásokat, s az újabb egyezményeket előkészítő tárgyalásokat. Hazánk nagy figyelmet fordít a közép-európai haderő- és fegyverzet csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalásokra. A Varsói Szerződés tagállamai állhatatosan arra törekednek, hogy ezek a tárgyalások sikerre vezessenek. A Magyar Nép- köztársaság támogatja a szocialista országoknak a bécsi tárgyalásokon benyújtott konstruktív javaslatait, amelyek kizárják az egyoldalú katonai előnyöket és szavatolják valamennyi érintett állam biztonságát. O Pártunk Központi Bizottsága, az egész magyar közvélemény örömmel fogadta, hogy meghívásunkra hivatalos baráti látogatást tett hazánkban Le Duan elvtárs, első titkár vezetésével a Vietnami/ Dolgozók Pártjának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának küldöttsége. Ez alkalomból ismét kifejezésre jutott pártjaink és népeink szoros testvéri barátsága. Vietnam népe történelmi győzelmének megszilárdításán, országa újjáépítésén munkálkodik. A vietnami nép győzelme, a laoszi, a kambodzsai hazafiak nemzeti felszabadító harcának sikerei új távlatokat nyitottak Délkelet-Azsiában a függetlenségért, a társadalmi haladásért folyó küzdelemhez. A magyar dolgozók testvérként álltak Vietnam népe mellett a felszabadító háború idején, s velük vagyunk a békés alkotó munka során is. Szolidaritásunkról biztosítjuk az imperialista beavatkozási kísérleteket sikeresen visszaverő, az önálló nemzeti fejlődés útjára lépett indokínai népeket. O A Közel-Kelet változatlanul veszélyes tűzfészek. Izrael a megszállt arab területek megtartására, a palesztinai felszabadítási mozgalom felszámolására törekszik. Terrortámadásokat hajt végre Libanon ellen. A Központi Bizottság ismételten támogatásáról biztosítja a válság átfogó, igazságos rendezéséért küzdő arab erőket. A közelmúltban kötött újabb egyiptomi—izraeli csapatszétválasztási megállapodás kérdésében a Központi Bizottság nem osztja az egyezmény létrehozóinak derűlátását. Általános vélemény szerint ez az egyezmény nem viszi (Folytatás a 2. oldalon)
