Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-23 / 249. szám
Túlóra vagy társadalmi munka? Egymilliárd-hétszázmilliő forint. Ennyi volt 1974-ben az országban a társadalmi munka pénzben kifejezett értéke. Óvodák, bölcsődék százai, vízvezetékek, utak sok ezernyi kilométerei a bizonyítékai, hogy az emberek önkéntes, társadalmi ösz- szefogása pénzben kifejezve is hatalmas értéket képvisel. A közös ügyért végzett együttes munka évről- évre növekszik, s tartalmában is újabb értékes vonásokkal gazdagodik. A társadalmi munka szerves részévé vált közéletünknek, s mindennapjainknak egyaránt. A kisiskolásoktól a nyugdíjasokig nem akadt korosztály, mely ne vett volna részt társadalmi munkában, s mindnyájan érezhették a közös munka, az eredményes tevékenység örömét. Az összefogás, közös tervek közös megvalósítása, többnyire szép élménnyé, kellemes időtöltéssé teszik a sokszor bizony nem is olyan könnyű munkát. Kell-e bizonygatni, hogy rangja van a társadalmi munkának? A legkisebb községi tanácstól a megyei tanácsig mindenütt figyelembe veszik a településfejlesztési tervek összeállításánál a helyi lakosság aktivizálásában rejlő lehetőségeket. Sok olyan település akadt például az elmúlt évben is, ahol a jól, szervezetten végzett társadalmi munka eredményeként egy év alatt a duplája valósulhatott meg annak, mint amire hivatalos anyagi erő volt. Gondoljunk csak a terven felül épült óvodákra, a fiatalok kezdeményezésére, a Vietnamnak szánt szakmunkásképző intézetre, vagy a nagyüzemekben gyorsan elterjedt vas- és acélgyűjtési mozgalomra. Forintban ugyan kifejezhető, ám mégis felbecsülhetetlen értékű mindez. Es éppen ezt az aligha mérhető értéket kell megőrizni, ápolni, továbbfejleszteni. Baj van talán a társadalmi munkával, hogy ezt kell hangsúlyozni? Nos, jónéhány példa bizonyítja: vannak, akik megfeledkeznek arról, hogy a társadalmi munka alapvető feltétele az önkéntesség, a közösség érdekében végzett összefogás. Utak, járdák építésénél, vízvezetékcsövek, szennyvízelvezetők lefektetésénél ma már sok helyen kérik a lakosság segítségét, de sajnos előfordult már az is, hogy minden előzetes megbeszélés nélkül elvárták, sőt kijelölték, hogy mit végezzenek az emberek társadalmi munkában. Akadt olyan üzem, ahol a munkások társadalmi munka, címén — fizetés nélkül túlóráztak. Megkésett határidős munka, szervezetlen anyagellátás miatti kapkodás; s hogy a bajt helyrehozzák, az üzemvezetők társadalmi munkát szerveznek, a párt- és a társadalmi szervek vezetőivel azt próbálják elhitetni, hogy az összefogás, a „pluszmunka” az üzem közös érdeke. Pedig csupán arról van szó, hogy a vezetői mulasztásokat igyekeznek leplezni úgy, hogy az erőfeszítés még pénzbe se kerüljön. Nem csoda, ha az ilyen üzemben csökkent a társadalmi munka rangja, értéke. Az ilyen jelenségekhez egyetlen társadalmi szervezet képviselőjé sem adhatja oda szervezetének tekintélyét. A társadalmi munkákon részt vevők is tudják, hogy a közösség érdekében végzett tevékenység nem csupán egyszerűen forint-, vagy kapacitásmegtakarítás, illetve pótlás az állam, a közösség pénzéből, hanem egyben maradandó politikai tett. Ezért is kell megőrizni erkölcsi rangját és szervezésénél vigyázni arra, hogy a társadalmi munka sem gazdasági, sem politikai erejéből ne veszítsen Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1975. OKTÓBER 23., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fiilés XXX. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM Ünnepi megemlékezés a Parlamentben a tanácsok megalakulásának 25. évfordulójáról Huszonöt esztendős hazánkban a tanácsrendszer: negyedszázaddal ezelőtt 1950. október 22-én tartották Magyarországon az első tanácsválasztásokat. Az évforduló alkalmából szerdán a Parlament kongresszusi termében ünnepi megemlékezést rendezetten Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. .4 padsorokban — a csaknem 200 ezer tanácstag, tanácsi dolgozó képviseletében — helyet foglaltak a főváros és a megyék küldöttei, zömmel olyanok, akik 25 esztendeje tevékenykednek a tanácsrendszer különböző posztjain. Az elnökségben foglalt helyet Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Péter János, az országgyűlés alelnöke, dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Foluvégi Lajos pénzügyminiszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Prie- szol Olga, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára, továbbá a különböző szintű tanácsok számos vezetője. Az elnökség tagja volt Dimitri) Nyikolajevics Nyikjtin, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége tanácsi osztályának vezetője, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. Elhangzott a Himnusz, majd Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott elnöki megnyitót. Borbándi János beszéde Borbándi János elöljáróban tolmácsolta a párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nagyrabecsülését és elismerését hazánk minden tanácstestületének, a tanácstagoknak, a hivatali dolgozóknak és aktivistáknak, s külön azoknak, akik a lakosság bizalmából immár negyedszázada végzik munkájukat a tanácsoknál. Beszédét így folytatta; — Az idei esztendő rendkívül mozgalmas nagy jelentőségű belpolitikai eseményekben és történelmi jubileumokban. E gazdag események sorában méltán ott van a helye a mai évfordulónak is. A negyedszázados évfordulót egész társadalmunk fontos eseményévé avatja az a tény. hogy a tanácsok a munkáshatalom államszervezetének eredményesen dolgozó alapintézményei, szocialista hazánk fontos állami és társadalmi funkciót betöltő, tekintélyes szervei. Tevékenységük elválaszthatatlan szocialista ország- éoítő munkánktól, népköztársaságunk és dolgozó népünk fejlődésétől. — Hazánkban a tanácsok megalakuTása a magyar munkásosztály szocialista államépítő munkájának esvik történelmi jelentőségű eseménye, egyik kezdeti lépése s egyben nagy vívmánya volt. Jelentősége abban van, hogv végleg azok kerültek a helyi képviseleti szervekbe. a közigazgatásba, akiket a korábbi kizsákmányoló rendszer teljesen kirekesztett a hatalom minden területéről, akiket megfosztott alapvető emberi és állampolgári jogaiktól. A tanácsok megalkulásának előfeltételét a Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzelme teremtette mee. melynek eredményeként hazánk is fe1szabadult s nénünk — a párt vezetésével — elindulhatott a demokratikus feilődés. maid a szocializmus építésének útján. : — Az eltelt negyedszázadban tanácsaink jelentős szerepet töltöttek be a szocializmus építéséin. A párt. és az állami politika helyi végrehajtásával részesei és formálói voltak társadalmi életünknek és elért eredményeinknek. Helytálltak az ellenforradalmi támadás nehéz időszakában, segítői voltak a népi hatalom megszilárdításának s ezt követően a mezőgazdaság szocialista átalakításának. Területükön fáradhatatlanul irányították és irányítják a gazdasági munkát, fejlesztik a művelődésügyet, az egészségügyi, szociálpolitikai és kereskedelmi ellátást Munkájukkal gazdagabbá, kulturáltabbá, szebbé teszik városainkat és falvainkat. Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének átfogó programjában pártunk és kormányunk mindenkor megkülönböztetett figyelmet fordított a tanácsok tevékenységére Az új tanácstörvény keretei között ma már a korábbinál öntevékenyebben dolgozhatnak, és eredményesebben vehetnek részt az állami feladatok helyi megvalósításában. — Pártunk XI. kongreszusa joggal hangsúlyozhatta, hogy erősödött a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és állam- igazgatási jellege, mindinkább területük felelős gazdáivá válnak és hatékonyan vesznek részt az össztársadalmi feladatok megvalósításában. — Egy társadalmi rendszer demokratizmusát elsősorban nem a formális szervezeti keretek határozzák meg, hanem az, hogy ki a hatalom birtokosa s a hatalom kinek biztosít jogot és valóságos lehetőséget, hogy beleszóljon az állami, a társadalmi ügyekbe. Hazánkban, amint a tanácsok fejlődése is bizonyítja, a legmagasabb rendű demokratizmust, a szocialista demokráciát hoztuk létre és fejlesztjük. A fejlesztést szüntelen folyamatnak tartjuk, hiszen a XX. pártkongresszus határozatainak és pártunk programnyilatkozatának végrehajtásával hazánkban a fejlett szocialista társadalmat építjük. Építő munkánk fontos területe az állami élet. a szocialista demokrácia. s ezen belül a tanácsi demokrácia továbbfejlesztése. A tanácsoknak még jobban kell szolgálniuk társadalmi és népgazdasági céljaink megvalósítását. Ennek érdekében tovább kell javítaniuk irányító, szervező és ellenőrző munkájukat. Mindezt azonban csak úgy teljesíthetik eredményesen, ha tovább szélesítik tömegkapcsolataikat, ha egyre több állampolgárt vonnak be a hatalom gyakorlásába és a közügyek intézésébe. A nagy nemzeti programunk a szocialista Magyarország felépítése. Ez felelősségteljes, bonyolult, de egyben lelkesítő feladata egész dolgozó népünknek. Tanácsainknak e nagy cél megvalósításában közreműködni, népünk javát szolgálni; megtiszteltetés és egyben kötelesség. Pártunk és kormányunk meggyőződése. hogy a negyedszázados fennállásukat ünneplő tanácsok tagjai, vezetői és dolgozói, akik eddig is részesei voltak szocialista hazánk történelmi sikereinek, készen állnak az új tennivalók elvégzésére — zárta beszédét a Minisztertanács elnökhelyettese. Ezután dr. Papp Lajos államtitkár. a Minisztertanács Tanácsi Hivataláhak elnöke mondott ünnepi beszédét. (Folytatás a 2. oldalon) Ülésí fart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését október 23-ára összehívták. A Pojitikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, valamint a párttagsági könyvek cseréjére vonatkozó javaslat megvitatását indítványozza a Központi Bizottságnak. (MTI) • Brezsnyev megbeszélése Lázár Györggyel Moszkva Az SZKP és az MSZMP, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti együttműködés továbbfejlesztésének, a szovjet és a magyar nép testvéri barátsága megerősítésének kérdéseit vitatta meg szerdán Leonyid Brezsnyev és Lázár (Folytatás a 2. oldalon) ÚJ HÍD A KÖRÖSÖN : 5 A Budapesti Hídépítő Vállalat dolgozói tárcsánál az új közúti híd építését, ami remélhetőleg 1977 végére elkészül megkezdték Körös- a régi hid mellett (Fotó: Demény)
