Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-21 / 247. szám
- --Látásneveléstől a látáskultúráig Azt hiszem, a televízió is számít arra, hogy a Pedagógusok fórumát inkább csak a pedagógusok nézik, vagy még azok sem minden esetben, A vasárnap délutáni adást azonban, mely egy figyelmet érdemlő kísérletről a 'ott, számot, remeihetőleg mások is látták. A kísérlet témaköre, amelyről szó volt és amelyről féltucatnyi szakember mondott véleményt, nem tartozik a legismertebbek közé, pedig a gyermeki személyiség kifejlődésének jelentős lehetőségeit hordozza. Miről is volt szó tulajdonképpen? ^ A látásnevelésről, vagy más szavakkal fogalmazva; a képi és fogalmi gondolkodás kialakításáról, bővítéséről, gyakorlásáról. A beszámoló alapja a több iskolában kísérletként bevezetett tantárgy, a látásnevelés tapasztalatai voltak, ezt összegezték a televíziós dokumentálás és Ismeretterjesztés eszközeivel. Elvitték a nézőt a kísérleti órákra, amelyeken a tanulók verseket jelenítettek meg képekben, vagy éppen képekben ábrázolt történeteket meséltek el, összekapcsolva és gyakorolva a képi és fogalmi gondolkodást. Nem kellett pedagógusnak lennie a nézőnek ahhoz, hogy megértse: a gyermek személyiségének formálása, önmaga kifejezésének segítése igencsak bonyolult folyamat. Az is bizonyítottá vált, hogy napjainkban, amikor a ví- zualitás mind nagyobb teret hódít meg az ismeretanyagok, információk közlésekor, nélkülözhetetlen a képi látásmód tudatos, pontosan felépített iskolai oktatása. Milyen régi probléma! Hányszor elmondtuk már, hogy meg kell tanulnunk látni is, nemcsak nézni; és milyen egyszerűen tapintott a lényegre az egyik műsorbeli szakember, a Képzőművészeti Főiskola tanára: „az eszünkkel latunk, szemmel csak nézünk.’' De lépjünk tovább! A látás szava — mondták többen Is — a kép; a gondolkodás konkréttá formálódásának eszköze pedig a képzelet, mely megfelelő látás- kultúra nélkül csak szegényes, jószerével primitív lehet. Nem nehéz a következtetés, hogy az általános műveltség, az intelligens személyiség lényeges követelménye, hogy az ember látni is képes legyen; hogy e nagyszerű és különösen fiatal korban fejleszthető tulajdonsággal egyre jobban es mélyebben megismerhesse a világot; hogy aktíven visszahathasson arra, és a maga javára formálhassa. Lám, milyen messzire eljuthatunk egyetlen, nra még elég ritkán szóba kerülő pedagógiai probléma kapcsán. Igen, tanuljunk látni, hogy kifejezhessük önmagunkat, teljesebben megismerhessük a világot és jobban megérthessük a vizuális művészeteket Is, mert ezzel többek, gazdagabbak leszünk. És meglepődünk majd, hogy a világ új és ú.1 ajtókat nyit előttünk, olyan valóságos és elvont tájakra, amelyeken soha nem jártunk azelőtti Sass Ervin A közgazdasági társaság hírei A Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Szervezetének vezetősége legutóbbi ülésén megtárgyalta a szervezet 1975— 76. évi munkatervét. Ebben több olyan jelentős, központi előadás szerepel, amely az ötödik ötéves terv gazdaságpolitikai céljaival foglalkozik, ismertetve a tervidőszak közgazdasági szabályzóit. árszabályozását, életszínvonal-politikáját. Folytatódnak az új program szerint a nemzetközi gazdasági integráció problémáiról szóló viták la a közgazdászok között. Külön előadáson ismerkedhetnek meg á közlekedés. Illetve sz oktatás gazdasági szakemberei munkaterületük sajátos közgazdasági feladataival. A munkaterv nem feledkezik meg a megyében dolgozó fiatal közgazdászokról sem. elősegítve, hogy az ifjú közgazdák bekapcsolódhassanak a társaság országos kezdeményezéseibe is. A közgazdász-továbbképzés keretében indított „A vállalati eredmény' növelésének lehetőségei” című előadássorozat közkedveltté vált, ennek alapján a megyei szervezet elnöksége úgy döntött, hogy az előadásokat az 1975—70-os évben is megrendezik. Növelik a cukorrépa vetésterületét A tótkomlósi Viharsarok Tsz az Idén 254 hektáron termesztett cukorrépát. A termés felét — hektáronként 410 mázsás átlagterméssel — már betakarították. Nagy teljesítményű munkagépekkel pedig megkezdték a jövő évi 300 hektárnyi cukorrépa-vetésterület előkészítését. dz állami gazdaság művelődési háza A régi térképen még Békésföldvár néven szerepel a Békéscsabától tízegynéhány kilométerre fekvő kisközség, Murony. Ezerhatszáz—ezerhétszáz lakost számlálnak itt. A község mai neve egybeforrt megyénk legnagyobb és messze földön Ismert mezőgazdasági nagyüzemével, a Hidasháti Állami Gazdasággal. A gazdaság területét és a községet a Békéscsaba—Budapest vasútvonal szeli ketté Az állami gazdaság művelődési háza a község egyetlen számottevő közművelődési Intézménye. A községi tanács épületében működik még egy, a klubkönyvtár. A MEDOSZ művelődési ház 1950-ban épült. Tíz éven át 6 igazgató váltogatta egymást, 1966-ban nevezték ki az intézmény élére Lakatos Zol- tánnét. Most a tizedik évadot vény lesújt majd reá! Ha nem, úgy nincs Isten és isteni igaz- ság! Hosszas huzavona után Jakab elfogadta a felkínált éjjeli szállást. Még sókéig beszélgettek; melynek során az ősz izmaelita kalmár újra meg újra azt tanácsolta: hagyja el Györk Váradot, menjen Erdélybe, oda nem er el a pusztulás szele, de itt, a bihari tartományban rövidesen megveszekedett háború fog dúlni. Györk csak a fejét ingatta. — El kellene adni a házat, aranyra yáltani minden holmit, minden értéküket és elvándorolni... De hová? .Ugyan, bolondság! Itt maradunk. Nem futok meg senki, semmi elől. Az öreg izmaelita kalmár igazat mondott: nyomában járt a pusztulás. Körösszeg felől hamarosan királyi hadak érkeztek a város alá. Ijesztő és félelmetes volt. a végeláthatatlan fekete lovastömeg vonulása, körülötte mindenütt vereslett az ég. Várad megnyitotta a kapuit, hiszen a haddal a királyúr- őfelsége is megérkezett. A hadsereg tetemes része kun lovas volt. Éjszaka ki is raboltak öt templomot, feldúltak egy tucatnyi házat, mire a királyi testőrség alakulatai közbeavatkoztak, és megakadályozták s további 'osztogatást. Hajnalban a kunok újabb rohamot. Indítottak a lakosság ellen, a testőrszázadokat elsöpörték az útból: később mondották, hogy a király u^van bosszankodott, de nem mert semmit a kunjai ellen ten. ni. Szüksége volt a vad. szilaj kun ezredekre az erdélyi püspök elleni hadjáratban, hát inkább hagyta, hogy kedvükre zsákmányoljanak. Györkék házára a király hírhedtté vált nyögérei, vad, kegyetlen harcosok, válogatott bajvívók és vakmerő legények törtek. A király mongol példára ilyen alakulatokkal duzzasztotta fel tea torsé gének sorait. Ezek a nyögérek olyan gúnyát viseltek, mint á kunok és a tatárok, mindegyikükön bőrcsekmen, fekete csizma, nemezkarikás, hegyes mongol süveg, két arasz széles fegyvertartó öv. Pajzsot ném használtak, puzdrájuk hátukra akasztva himbálózott, csuklójukra beretvaéles görbe klndzsálukat szíjazták, ezt a jellegzetes mongol kézifegyvert, ami rövldebb a kardnál, de hosszabb a tőrnél. Tizedekbe tö- mörűlten csaoongtak. és ahol megjelentek, ott már a tőlük való rettegés is megbénította az ellenállást. Györk karddal védekezett a házra törő nyögérek ellen, A zsiványtanván szerzett vívótudománya egy fabatkát sem ért ugyan, de pengéje, cselköröket, cseldöféseket villantva, félelmetes gyorsasággal hatolt az ellenség testébe. Közben hátrált, és úgv ugrott, lendült, hogv mii götte vagy mellette egyetlen ellenséges katona se jusson be a házba. Behátrált az ajtón, felkapta Benedek nagy asztalát, és az aitónyflás elé borította. A nagv faalkotmány elzárta a? utat. Györk felkapott egy széket. és aláia tartotta az egvtk ellenfé’től zsákmónvólt fáklvát. Amikor a szék lába tüzet fogott. akkor törtek át a katonák az eltorlaszolt ajtón. (Folytatjuk) kezdte el, és nemrégiben kapta meg a Szocialista Kultúráért kitüntetést. I Inkább a terü'etan A művelődési ház a gazdaság és a szakszervezet tulajdona-. Az elsődleges feladat: a gazdaság dolgozóinak művelődése. Három kerületben — Baku- ezon, Blankán és Csárdaszálláson — alakult szocialista brigádklub. — Négy évvel ezelőtt — mondja az igazgatónő — a kulturális vállalások teljesítésének megkönnyítésére javaslatokat küldtünk szét. Az iveket kitöltötték, visszaküldték. Így kezdődött. Ma már ott tartunk, hogy a csárdaszállási brigád klub két alkalommal is elnyerte a MEDOSZ „Kiváló Klub” címet. Ahol működik a klub, ott nincs Is probléma 8 kulturális vállalások teljesítésével. £s nincs formalizmus sean. Minden héten két-két foglalkozást tartanak, az egyik meghatározott programú. A bakuezi klub helyisége most épül, egy új műhely padlásterét alakítják át. Sajnos, az anyaghiány miatt eléggé elhúzódott az építkezés. Busz és művelődés A gazdaság dolgozóinak legnagyobb része távolabb lakik munkahelyétől. A közlekedést hat autóbusszal oldják meg. — A munka végeztével a munkásokat hazaviszik a buszok, majd ismét értük mennek. így érkeznek a klubfoglalkozásokra az emberek. A művelődési ház más rendezvényeire is így „szervezik” a gazdaság dolgozóit. A Jókai Színházba „egy buszra való” hidasháti munkás váltott kedvezményes bérletet. — Korábban nagyon nehezen ment a szervezés egy-egy előadásra. Ma már ott tartunk, hogy az emberek kérdezik: „Klárika, olvastuk, hogy ezt meg ezt játsszák, mikor megyünk a csabai színházba?” A busz része a közművelődési munkának. Az idei nyáron 12 csoport járt a Balatonnál, Pécsen és környékén, a Mátrában, Sopron vidékén, a Duna-kanyaf- ban, Kalocsán. Félezer ember Ismert meg valami újat és töb bet hazánkból. KISZ-esek; ritka vendégek Az állami gazdaságban a KISZ alapszervezet tizennyolc fiatalt tömörít. A taggyűléseket a művelődést házban tartják. — Minden évben próbálkoztunk, hogy ifjúsági klub legyen. Nem sikerült. Talán azért, mert a gazdaságban dolgozó fiatalok [jegyzet Is ingáznak... Ritka vendégek a művelődési házban. — Viszont minden második vasárnap délelőtt 9 órától a gyerekeké a ház. A gyermekklubban KRESZ-vetélkedőket, asztalitenisz-versenyeket, szellemi vetélkedőket tartunk. Ez Is egyik módja annak, hogy minél több embert behozzunk a kultúra házába. 1974. januárjában alakult a művelődési ház nőklubja. Ma félszáz asszony és lány a tagja. — Ha azt kérdeznék, melyik csoportomat szeretem a legjobban. azt mondanám: a nőklu- bol! Ha gondok vannak, mégis több az öröm. Legutóbb egy értékes harmadik díjat és pénzjutalmat nyertünk a MEDOSZ által meghirdetett országos kézimunka-kiállításon. Tizenegy megye 450 munkát küldött be, ebből 140-et állítottak ki a Mező- gazdasági Múzeumban. Tőlünk 13 kézimunka került a közönség elé. A nőklubnak nem azért ez a neve, mert manapság divatos a „klub"-kifejezés. A hímzés varrás csak egy aprócska része programjuknak. A változatosság a jellemzője és vonzereje. — A férfiak már több alkalommal felkerestek, hogy nem lehetne-e férfiklubot is alakítani? Mert ők Is tudnának olyat tenni, ami érdekes és „dijat hoz a házhoz”. Gondolkozunk rajta... Tarvek — még jobban! A hidashéti művelődési házat is eléri lassan a helyhiány veszedelme. A siker mércéje is ez. A község és a művelődési ház kapcsolata nem zavartalan. A vasútvonal nemcsak földrajzilag szeli ketté a területet. — A nagy tervünk a nyugdíjasklub! Amint a felújítási munkálatok befejeződnek, indulhat es kapcsolatunkat is jobbítja majd. Lakatosné körültekintő ember. Látja mit lehet, és mit nem; csak arra gondol, amit meg is valósíthat. Tervei között a legfontosabb: jól szolgálni a munkások művelődését. Az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy jó irányba halad. (Nemesi) Endrődi lehetőségek A nyári beszélgetések óta lényegében nem történt semmi Endrődön a két tsz együttműködésében. Akkor azt ajánlót, ták a község vezetői: össze kellene boronáin! a két szövetkezetei. F.gy falu — egy nóta legyen ebben a községben is. mint sok helyen máshol. A* ajánlást megvizsgálták a járási és a megyei vezetők, majd tárgyaló asztalhoz ültek a közösségek képviselőivel. Akkor abban állapodtak meg. hogy a két tsz egyesüléséhez még nem értek meg a feltételek. Ide Is a békésszentandrásl példát ajánlották követésre, melynek az a lényege, hogy a községben működő szövetkezetek szorosra fűzik kapcsolataikat. Távlati fejlesztési tervet készítenek és közös vállalkozásba vagy egyszerű társulásba tömörülve vetik meg az egyesülés alapjait. Az Endrődön folytatott be. szelgetés óta már csaknem egy fél esztendő telt el. Mód, lehető, ség adódott volna az együttesen Jelentkező gondok megoldására, a község továbbfejlődése szempontjából oly nagy jelentőségű együttműködési területek meghatározására. , A két t-sz-közpnnt között csak néhány száz méter a távolság, de ennek megtételére a vezetők ma még alig vállalkoznak. A másik községben levő szövetkezeteket hamarább megtalálják, felkeresik segítő szándékkal, mint a helybelit. Lehet, hogy ez a fogalmazás kissé erős, de ez látszik Igaznak. Vagy tudnak-e olyan példát mondani, amikor a két tsz vezetői egymást saját elhatározásuk alapján keresték fel? Endrődön azt mondják: mindkét szövetkezetnek megvan a maga gondja. Többször ez is sok, felesleges teher erre a szomszédé. Egy néhánv tagú család életében is veszélyes életszemlélet az effajta. Fokozottan áll ez olyan közösségre, mint a termelőszövetkezet, ahol több száz család élete formálódik a születő újjal együtt. A közösségben nem lehet csak az „én” problémájával előállni. Az „egész” törekvését szükséges és kell jó szándékkal a jövőben kormányozni. A két tsz gazdasági helyzete évek óta nem enged pillanatnyi lazítást sem a munkában. De mennyivel könnyebben lehetne áthidalni a nehézségeket, ha a párhuzamos beruházásokat nagy következetességgel- megelőznék. Fele-fele alapon kevesebbe kerülne a terményszárító, a gépműhely. a gépjavítás, a gépüzem. a szállítás, a takarmánykeverő, a zöldllszt üzem. a szakosított sertéstelep, a húshasz- pú szarvasmarha-ágazat és a juhászat fejlesztése, mintha kü- lön-kUlön látnak hozzá ezek megvalósításához Űj értelmet kellene adni a két tsz verseny- futásának. mert a párt szőreiké, zetpolltlkájáeak megvalósításában Endrődön sem lehetnek vesztések. Oups) Károly Szarvasi Műanyagfeldolgozó és Játékkészítő Ipar: Szövetkezet PÁLYÁZATOT HIRDET főkönyvelői állás betöltésére. Feltételek; mérlegképes könyvelői képesítés Ipari szövetkezeti gyakorlattal rendelkezők' előnyben. Jelentkezés: személyesen a szövetkezet személyügyi előadójánál. 554U Szarvas, Kossuth u. 37.
