Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-21 / 247. szám

MA Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1975. OKTOBER 21., KEDD Ära: 1,— forint XXX. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM VASÁRI JELENTÉS (3. oldal) * „TEJÜTON” A KÖJÁL (4. oldal) • * A KÖZUTAK VÉDELMÉKEN (4. oldal) Kádár János fogadta a SZOT Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára hétfőn, az MSZMP KB székházá­ban fogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsa vezetőit. A SZOT részéről jelen voltak: Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtit­kára, Virizlay Gyula, Gál László, Herczeg Károly, a SZOT titkárai. feietöit Az elvtársi légkörű találkozón időszerű politikai, gazdasági kér­désekről, a szakszervezetek mun­kájáról, a szakszervezetek kong­resszusaival összefüggő kérdé­sekről folyt eszmecsere. A megbeszélésen részt vettek: Pullai Árpád, a KB titkára, Ja­kab Sándor, a KB osztályveze­tője. (MTI) Nem magánügy Középpontban az ember, érte van minden, társadalmunk em­berközpontú társadalom. Mindig mondom: a szocialista rend ma­ga az intézményes humanizmus, mivel a törődés, a gondoskodás, a létezés valamennyi helyzetére kiterjed, s bár még nem mindig és mindenben tökéletes, de szándékában átfogó, hiánytalan és teljes. Ezen a térfélen különösebb keresnivalóm nincs. De a másik oldalon, ahol Tóth Mihály 48 vagy 58 éves tehenész alig bír kiegyenesedni, sziszegve tapo­gatja derekát, ahol Száll Má­tyás takarmányos reggel nehe­zen bír lábra állni, szóval, a másik oldalon tüzet látok. 'Em­berek égnek benne, önként vál­lalt makaps megszállottsággal, s talán mé^ nem késő megóvni őket az elhamvadástól. Ezen a nyáron újból megfor­dultam néhány községben, olyan helyeken, ahol utoljára öt-hat évvel ezelőtt jártam. Ismerősök­kel találkozva, „ezer éve nem láttalak” felkiáltásokkal örven­deztünk egymásnak és bele- njmgvó, „te sem fiatalodtál” megállapítással tértünk napi­rendre afölött, hogy múlnak az évek. Katona János gépkocsive­zető, Tóth Zsigmond traktoros, elővette belső zsebből a levél­tárcát, s fényképeket mutatott restellkedő büszkeséggel; az unokák. Barátaimnak beszámoltam életem folyásáról, ők viszont megmutatták gyarapodásuk tár­gyi bizonyítékait: a lakásukat, a berendezést, a fürdőszobát és a bekeretezett szakmunkás-bizo­nyítványt. Örül az ember szíve, hát hogyne. Jóm ódban élnek, de valamennyien, szinte kivétel nél­kül valamennyien: megromlott egészségű, beteg emberek. Dol­goztak szakadásig, nem kímélték magukat, tíz évre elegendő egyéni tervüket három-négy esz­tendő alatt teljesítették, s félő, hogy nem sokáig fogják élvezni javaikat Ide kívánkozik: ezek az embe­rek keményen helytállnak a ter­melőszövetkezetben is. Az ilyen típus nem tud lazsálni. Rájuk nem érvényes, hogy a munka­helyen pihenik ki magukat. Eddig a falusi ismerőseimről, barátaimról beszéltem, s hogy jobban behatároljam a témát: mondandóm szinte kizárólag a negyven—ötvenévesekre vonat­kozik. De úgy látom, a városok­ban sem különb a helyzet. Nagy a csábítás, a környezet gyako­rolta nyomás, elismerem. A kő­műves. a villanyszerelő, a szo­bafestő nem tart szabad szom­batot, pihenőnapot, sőt, még a napi munkaidő után is masze­kok mivel nem tud ellenállni az esrekre rúgó havi mellékesnek. Itt nem egyedi «setékről van szó. Sajnos nem. De hova jutunk? Két év, há­rom év, öt év, és a negyven— ötven év közötti emberek töme­gével, akarva-akaratlanul kiáll­nak a sorból. Agyonhajtották magukat, megrokkannak. Leg­nagyobb hiba, hogy titkolják, ta­gadják, összeszorított fogakkal tűrik nyavalyájukat, ilyenfor­mán a munkahelyi vezetőket és magát a társadalmat váratlanul éri majd a mai cselkvőképes de­rékhad tömeges, megrokkanása. Valójában otthon, a falum­ban döbbentem rá, a magam ko­rabeliek kilencven százaléka a megerőltető munka betege, ám kifelé elhallgatják, titkolják. Márton derűs, jó kedélyű em­ber, tréfálkozik, mosolyog kife­lé, tartja magát, makkegészsé­gesnek látszik. A közelmúltban vasárnap a délutánt náluk töl­töttem. Felesége sírva panaszko­dott. — Mit gondolsz, jóra vezet az, amit ez az ember csinál? — Iszik? — Nem vigyáz magára. Hiába könyörgök, nem ég nem. Hazu­dik. Minket is becsap, saját ma­gát is becsapja. A feketekávé tartja benne a lelket. Szabad egy embernek reggel meginni fél liter erős feketekávét? ö megissza. Hát most még így bír­ja. De meddig? Márton a családdal tavaly fe­jezte be a házépítést. Hatalmas, háromszobás, sátortetős épület, be van rendezve, kényelmes, de mi az ára? Es a meghökkentő fordulat; Mártoiy emeletráépí­téssel foglalkozik. Kizárólag ott­hon tudják róla, hogy éjjel fáj mindene, amikor már nem bírja tovább, kibújik az ágyból és. órákon át fel-alá sétál, egyik szobából ki, a másikba be. Mi­ért hem megy orvoshoz? Azért nem megy, mert fél, hogy lelep­leződik, az orvos eltiltja a mun­kától, és ha nem dolgozik, ha nem hajt, füstbe megy az eme­letráépítés. Egyébként, ha a ter­melőszövetkezet elnökének, párttitkárának megmondanám, hogy Márton öt éven belül a rokkantsági nyugdíjasok sorába kerül, kinevetnének. Néhány termelőszövetkezetben megkérdeztem a vezetőktől: a fizetett szabadságokat mire for­dítják a gazdák? Néha kirándu­lás vagy ez az, de főleg otthoni munkával — volt a válasz. Igazából pontos felmérés nincs, nem készül. Magánügy­nek tekintjük, hogy ki, mit csi­nál pihenőjében. A munJca- hely a maga lehetőségeivel csak kismértékben képes jó irányba befolyásolni. Nem tudom, mit tehetünk, hiszen a harangkonga- tás nagyon kevés. Szefculity Péter Közüggyé vált a közlekedésbiztonság Kibővített ülést tartott a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Tegnap, hétfőn délelőtt Bénés- csabán a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának székhazában tartotta kibővített ülését a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Ta­nács. Ezen részt vett dr; Máté Sándor, az OKBT Békés megyei instruktora is. Elsőként dr. Sajti Imre rendőr­alezredes, a megyei KBT elnöke adott tájékoztatást a Békés me­gyei KBT megalakulása óta vég­zett munkájáról, az új KRESZ oktatásának megszervezéséről. Bevezetőjében arról szólt, hogy a tanácskozó testület ülése a Békés megyei közlekedésbizton­sági hét kezdetével esik egyidő- be, ez annak nyitánya. A KBT elnöksége határozata alapján került sor a közlekedésbizton­sági hét szervezésére, amelynek programjával szeretnék elősegí­teni a közlekedésbiztonság meg­szilárdítását és méginkább köz­üggyé tételét. Ismertette, hogy a Békés megyei KBT 1973. végén alakult és a szakbizottságok a következő év első negyedében kezdték meg tevékenységüket. Ugyanekkor megalakultak a já­rási KBT-k is. A megyei KBT elnöksége kéthavonként tartja üléseit, amelyeken rendszeresen foglalkoznak a közlekedésbiz­tonság időszerű kérdéseivel, va­lamint a járási KBT-k munkájá­val. Az elnökség eddigi munká­ja során több fontos határozatot hozott a közlekedésbiztonság megszilárdítása végett. Így ke­rült sor az első kerékpárút meg­építésére Békéscsabán, a Bartók Béla úton. Szarvason és Gyulán KRESZ-parkot építettek és egy­re több nagyközségben foglal­koznak a KRESZ-parkok építé­sének gondolatával, szervezésé­vel. Készen van a békéscsabai KRESZ-park terve is, amelyet jövőre valósítanak meg. Az el- « múlt két év nyarán közlekedési .5 úttörők részére Mezőberényben £ és Mezőkovácsházán kéthetes i továbbképzést rendeztek. Az is- ; kólái közlekedésbiztonsági mun- 5 ka javítására pedagógusokat is- S koláznak be gépjárművezetői £ tanfolyamra. Részükre kedvez- ■ ményeket biztosít az Autóközle- jj kedési Tanintézet. Fontos helyet 5 foglal el a KBT munkájában a S KRESZ-vetélkedők szervezése, £ rendezése. Eddig több mint 30 £ vállalatnál és termelőszövetke- ; zetnél rendezték meg, amelyeken 5 mintegy 2 ezer hivatásos gép- £ járművezető vett részt. Ezenkf- 5 vül a járási KBT-k több ver- » senyt, KRESZ-vetélkedőt ren- ■ deztek magángépjármű-vezetők ■ részére. Ugyancsak a közlekedés- £ biztonság megszilárdítása érdé- £ kében minden tavasszal és ősszel £ megrendezik a kerékpáros és lo- ■ vaskocsis, valamint az autós és • motoros hónapokat. Az előadó értékelte a járási ; KBT-k munkáját is. Elismerés- 5 sei szólt az eddig legeredménye- 5 sebben dolgozó területi szervről, S a mezőkovácsházi járási KBT- : ről. A gyulaiak Várkupa elneve- ■ zéssel autósvetélkedőt rendeztek. ; A szarvasiak a KRESZ-park épí- j téséből vették ki részüket. Fel- 5 lendülés van az utóbbi időben a í békési és szeghalmi járásnál, * mindkét helyen KRESZ-park • építéséhez kezdtek. A me- ■ gyei KBT elnökségének • az a véleménye, hogy a £ KBT megyei és járási szervei a • megalakulásuk óta eredményes munkát végeztek. Közüggyé vált a közlekedés biztonsága. Jobb a közlekedési fegyelem az útjain­kon. Ezt követően beszámolt az új KRESZ oktatásának szerve­zési munkájáról, majd ismertette a KBT pénzügyi helyzetét. Tovább csökkent a közúti ba­lesetek száma. Erről Csávás Jó­zsef rendőrhadnagy számolt be, aki a tanácskozótestület előtt is­mertette az év első háromne­gyedévében bekövetkezett közle­kedési baleseteket. Jólesően ál­lapította meg, hogy az elmúlt év hasonló időszakához képest az idén 200 balesettel kevesebb volt a megyében. Csökkent a ha­lálos végű balesetek száma, de kevesebb volt szerencsére a sú­lyos és könnyű sérüléssel járó baleset is. Nénii emelkedés ta­pasztalható viszont a sérülés nél­küli baleseteknél. A járművek közül ezúttal is a személygép­kocsik és a motorkerékpárok okozták a legtöbb balesetet — gondatlan vezetés, ittas vezetés, valamint szabálytalan kanyaro­dás miatt. A balesetek alakulása után be­számolt a KBT jövő évi mun­katervéről, amelyben legfonto­sabb feladatnak jelölték meg a gyalogosok és gyermekek helyes közlekedésre való nevelését. A munkaterv számos vetélkedőt, rendezvényt tartalmaz, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy megyénk közlekedésbiztonsági helyzete javuljon. Az értekezleten jelentették be, hogy a hatékonyabb munka vé­gett az egyik legsokrétűbb szak- bizottságot, az oktatási-nevelési szakbizottságot három önálló szakbizottsággá szervezik. Az el­nökség javaslatot tett az új szak- bizottságok elnökeinek megvá­lasztására is. A tanácskozás végén dr. Sajti Imre adott választ a vitában el­hangzottakra, amelyen sokan mondták el véleményüket, adtak javaslatot a további munkához. Ezt követően tizenhárom aktíva pénzjutalmat kapott. B. O. Vízműavatás Kétegyházán A IV. ötéves terv egyik leg­kiemelkedőbb beruházása a víz­mű építése volt Kétegyházán. A csaknem ötezer lelket számláló községben társadalmi összefo­gással 20 millió forintot költöt­tek a vízmű építésére. Az OVH, a tanács, a víz- és csatornamű vállalaton kívül jelentős felada­tot vállalt a vízmű építéséből a lakosság. Portánként 6700 forint anyagi támogatást adnak a lako­sok, ezenkívül egymillió 900 ezer forint értékben végeztek társadalmi munkát a csatorna­ásásnál és egyéb munkálatok­nál. A vízműhöz 36 és fél kilométer vízvezetéket építettek. A faluban csaknem valamennyi portára el­jutott a vezetékes víz. A kétegy- házi vízmű műszaki átadására hétfőn került sor. Bár akadtak hibapontok, de a lakosság leg­nagyobb örömére kész a vízmű, s az egészséges, friss ivóvízből bőven jut mindenkinek. A hiba­pontok kijavítása után nem lesz gond a fürdőszobák rendeltetés- szerű használata sem. Készül a nyírott plüss Camber típusú kötőgépeken gyártják a BNV-nagydíjas nyírott plüss kelmét a Békéscsabai Kötöttárugyárban. Jelenleg a ter­mék nagy részét exportálják. Tárgyalások folynak a gy»*-*' géppark bővítéséről, és ezután a belföldi igények'' Is 1 tudják majd elégíteni ' r t> Deur

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents