Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-18 / 245. szám

Brezsnyev és Giscard í’Estaíng találkozója A Kremlben tegnap, október 17- én találkozóra került sor Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára és Valéry Giscard d'Est ing francia köztársasági elnök között. A ta­lálkozón részt vett Andrej Gro- miko, a Szovjetunió és Jean Sauvagnargues, Franciaország külügyminisztere. Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing sokra érté­kelték a kölcsönös megértésnek és a jó együttműködésnek azt a szintjét, amely az utóbbi évti­zedben kialakult a Szovjetunió és Franciaország között, és alá­húzták a két államnak azt a kölcsönös eltökélt szándékát, hogy minden módon elmélyítik és fejlesztik, ezt az együttműkö­dést. Ismét megállapították hogy e célok elérése szempontjából nagy jelentőségűek a legmagasabb szintű rendszeres kontaktusok és elvi fontossága van annak, hogy a Szovjetunió és Franciaország mind szélesebb társadalmi köre­it bevonják a hagyományos szovjet—francia barátság fej­lesztésének ügyébe. Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a széles kö­rű, kölcsönösen előnyös szovjet —francia együttműködés során szerzett tapasztalatok, valamint a nemzetközi enyhülés politiká­jának sikerei, különösen pedig/ az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet eredményei kedvező feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a Szovjetunió és Franciaország kapcsolataik fej­lesztésének jó példájával és ak­tív külpolitikai erőfeszítéseikkel növeljék hozzájárulásukat egy újabb háború kitörése veszélyé­nek csökkentéséhez, a béke meg­szilárdításához. Most az egyik fontos feladat: elősegíteni mind­annak megszilárdulását és meg­valósítását, amiről a 35 állam megállapodott Helsinkiben és le­hetővé tenni az európai tapasz­talatok ilyen, vagy olyan mér­tékű felhasználását a világ más térségeiben. A Szovjetunió és Franciaország ebben az irány­ban kíván munkálkodni. Konstruktív szellem, a kölcsö­nös megértés légköre jellemez-, te a találkozót. (TASZSZ) Szódat bizonytalan bizakodása Űj kanadai nagykövet Losonczi Pál, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta Willi­am Thomas Delworth rendkívü­li és meghatalmazott nagyköve­tet, Kanada új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbí­zólevelét. A megbízólevél átadá­sánál jelen volt Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes. (MTI) Anvar Szadat egyiptomi el­nök megerősítette, hogy harci repülőgépeket, föld-levegő ra­kétákat és más fegyvereket fog kérni Egyiptom számára Gerald Ford amerikai elnöktől, amikor a hónap végén Washingtonban találkozik vele — írta pénteki számában az A1 Gumhurija cí­mű kairói lap. Az A1 Gumhurija az egyiptomi elnöknek egy ame­rikai képviselő előtt a héten el­hangzott kijelentéseit összegezte. Szadat úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok és Ford el­nök „kedvező szerepet” fog be­tölteni egy átfogó közel-keleti békerendezésben. Az egyiptomi elnök hangsú­lyozta, hogy országa támogatná Szíriát, ha katonai támadás ér­né Izrael részéről. Ugyanakkor azt állította, hogy a második egyiptomi—izraeli csapatszétvá­lasztási megállapodással össze­függésben olyan biztosítékot kapott Ford elnöktől, amely sze­rint Izrael nem fogja megtá­madni Szíriát. (UPX) Kissinger pekingi látogatásáról Ülést tartott a portugál Legfelsőbb Forradalmi Tanács A Portugáliában kialakult po­litikai és katonai helyzetet ta­nulmányozta a legfelsőbb forra­dalmi tanács azon az ülésén, amely csütörtökön 15 órakor kezdődött és pénteken reggel 7 órakor ért véget. Az ülésről ki­adott hivatalos közlemény sze­rint a legfelsőbb forradalmi ta­nács felkérte a hadsereg vezérka­ri főnökét, a COPCON parancs- - nokat és a katonai körzetek pa­rancsnokait, hogy haladéktala­nul hozzanak olyan intézkedé­seket amelyek biztosítják az egység, a fegyelem és a haté­konyság helyreállítását. Meghallgatta a testület a sa- lazarista politikai rendőrség ügyeivel foglalkozó vizsgálóbi­zottság jelentését. Megvitatták a rendőrség, a köztársasági nem­zeti gárda, és a pénzügyőrség élére történő kinevezések kér­dését is. A legfelsőbb forradalmi tanács üléséről kiadott hivatalos közle­ményt Vasco Lourenco száza­dos, a tanács szóvivője olvasta fel. Egy kérdésre válaszolva kö­zölte, hogy gyakorlatilag meg­alakult a katonai beavatkozási csoport (AMI) Pekíngben — írja az APN szovjet sajtóügynökség csütörtö­ki kommentárjában meglehe­tősen nagy' várakozás előzi meg Henry Kissinger amerikai külügy­miniszter október 19-én kezdődő látogatását. Az amérikai sajtó szerint a kínaiak egyaránt ér­dekeltek a Kissingerrel tartan­dó tárgyalásokban és Ford el­nök november végi pekingi lá­togatásában. A kínai főváros­ban abban reménykednek, hogy tovább normalizálhatják a kí­nai—amerikai kapcsolatokat. Ezzel összefüggésben figyel­met érdemel Kissinger legutób­bi tv-nyilatkozata, amikor is az Egyesült Államok külpolitikájá­val kapcsolatban egy kérdésre válaszolva kijelentette: Az Egye­sült Államok és a Kína közötti kapcsolatok alapja az, hogy a nemzetközi helyzet értékelésé­ben bizonyos koncepciók azono­sak. Melyek ezek a koncepciók? Mindenekelőtt az ázsiai és a Csendes-óceáni amerikai jelen' lét fenntartása. Azóta Péking egyre több gesz­tust tett Washington felé, amit az Egyesült Államokban megfe­lelő módon értékelnek. Így pél­dául Paul Findley, az amerikai képviselőház tagja legutóbbi pe­kingi látogatása alkalmából ki­jelentette: a kínai vezetők sze­Aláírták a magyar-mongol tervkoordinációs tárgyalások jegyzőkönyvét Dumagin Szodnom elutazott hazánkból Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke és Du­magin Szodnom, a Mongol Nép- köztársaság miniszterelnök-he­lyettese, az Állami Tervbizott­ság elnöke október 15—17. kö­zött koordinációs tárgyalásokat folytatott. Meghatározták a két ország közötti gazdasági együtt­működés 1976—80-as évekre szó­ló fejlesztésének főbb irányát, valamint a kölcsönös áruszállí­tások bővítésének lehetőségét. A tárgy alások befejezésekor a központi tervező szervek veze­tői aláírták a népgazdasági ter­vek egyeztetésének eredményei­ről szóló jegyzőkönyvet. A következő tervidőszakban a két ország közötti gazdasági együttműködés, mind a KGST- országokkal közös tevékenység révén — sokoldalú alapon —, mind pedig kétoldalúan erőtel­jesen fejlődik. Magyarország részt yesz a Mongol Népköztársaság ásványi nyersanyagkincseinek felkutatá­sára a KGST-országokkal közö­sen szervezendő nemzetközi geo­lógiai expedícióban. Szélesedik a kétoldalú gazda­sági együttműködés, többek kö­zött'a vízgazdálkodás terén és a magyar közreműködéssel Mon­góliában létrejött ipari objektu­mok gazdaságos termelő tevé­kenysége feltételeinek biztosig tásában, valamint a kapacitások tervszerű kihasználásában, fi­gyelembe véve a gyártott ter­mékekben jelentkező magyar szükséglet kielégítését is. A tervegyeztetés lehetővé te­szi a kölcsönös áruszállítások­nak a következő öt évben az 1971—75. évi hosszúlejáratú szerződésekkel meghatározott szintjéhez képest mintegy 50 százalékos emelkedését. A megbeszélések szívélyes légkörben és baráti együttmű­ködés jegyében zajlottak le. Dumagin Szodnom pénteken elutazott hazánkból. Búcsúzta­tására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Huszár István. Jelen volt a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) A VDK párt­és kormányküldöttsége az NDK-ban ■ retnék, ha az amerikai csapa­tok a Csendes-óceán térségében maradnának. Erről beszélt Teng Hsziao-ping kínai miniszterel­nök-helyettes is. Schlesinger amerikai külügy­miniszter — Pekingnek fezt az álláspontját továbbfejlesztve — újságírók előtt hangoztatta, hogy a kínaiak már nem tekintik, többé az amerikaiakat a fő ve­szélynek, hanem hasznos ellen­súlyt látnak az Egyesült Álla­mokban a Szovjetunióval szem­ben. A legutóbbi időkig a taj­vani kérdés bizonyos ütközőpon­tot jelentett Peking és Washing­ton között. Most azonban az a helyzet, hogy a pekingi vezetők elállnak korábbi elveiktől. Ez év nyarán Teng Hsziao-ping, ugyancsak gesztusként Washing­ton felé, kijelentette, „amennyi­ben korai még, hogy az Egye­sült Államok változtasson Taj­vannal kapcsolatos politikáján, ! Kína várakozhat”. A pekingi sajtó az amerikai- j ak nyugat-európai katonai j'e- j lenlétének fenntartását is sür- " geti, elismeri az Egyesült Álla­mok katonai érdekeinek fontos­ságát a Perzsa-öbölben és a Közel-Keleten. Egyszóval, Pe­king hűségesebb híve lett a Pen­tagonnak, mint sok amerikai. Bíró József Japánba utazott Dr. Bíró Józsii külkereskedel­mi miniszter pénteken Japánba utazott, ahol a két ország kö­zötti gazdasági, együttműködési, 1 kereskedelemfejlesztési és ezzel 1 összefüggő beruházási kérdések- ' ről tárgyal. A repülőtéri elutazásnál jelen volt Török István miniszterhe­lyettes és Eiji Tokura budapesti japán nagykövet. (MTI) Hivatalos tárgyalások folynak Berlinben a Vietnami Dolgozók Pártja és a Német Szocialista Egységpárt küldöttsége között. A képen: A delegációk a tárgyalóasztalnál. Jobbról a ne­gyedik Le Duan, a VDP KB el >ő titkára, balról a negyedik Erich Honecker, az NSZEB KB első titkára (Telefotó—ADN—MTI—KS) Külpolitikai kislexikon A Nemzetközi Bíróság VÁROSI KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM Orosháza, Fürdő u. 5. PÁLYÁZATOT HIRDET VEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Az álláshely betöltéséhez legalább gépészeti üzemmérnöki, vagy szaktechríikusi oklevél szükséges. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés; az üzem igazgatójánál, személyesen vagy írásban. Az ENSZ hat főszerve között több szempontból is különleges helyet foglal el a Nemzetközi Bíróság. Egyrészről: ez az egyet­len főszerv, amelyik nem New Yorkban, az ENSZ székhelyén működik, hanem Hollandiában, Hágában. Másrészről: A Nem­zetközi Bíróság előtt nem csu­pán az ENSZ-tagállamaí léphet­nek föl peres félként, hanem a szervezeten kívül álló államok is. (A tenger altalajának egy ré­szét képező, ún. „kontinentális talapzat” elhatárolásával kap­csolatos NSZK—Hollandia—Dá­nia közötti vitában pl. az NSZK, még nem volt az ENSZ tagálla­mai. További sajátossága a bíró­ságnak, hogy — ellentétben a Biztonsági Tanáccsal — álla­mok közti vitát csak valameny- nyí érdekelt állam' beleegyezé­sével lehet a bíróság elé vinni. Egyoldalúan tehát egyetlen ál­lam sem perelhet egy másik ál­lamot. FAKULTATIV -LAUSULA A bíróság elé - a felek alá­vetési nyilatkózcui esetén — bármilyen nemzetközi jogvita vihető. Mégis a bíróság statútu­ma (alapszabálya) felsorolja azokat az ügycsoportokat, ame­lyek különösen a bíróság hatás­körébe tartoznak: a) a nemzetközi jog valamely kérdése; b) valamely nemzetközi szer­ződés értelmezésével kap­csolatos vita; c) jóvátétel mértékének a megállapítása; d) olyan tényhelyzet vizsgála­ta, amely, ha igaznak bi­zonyul, sikkor ez a nemzet­közi jog megsértését je­lenti. Ezekre a kérdésekre nézve, a statútumot aláíró államok ön­kéntesen, előzetes alávetési nyi­latkozatot tehetnek (fakultatív clausula). Ez azzal a joghatás­sal jár, hogy a fakultatív zára­dékot elfogadó államok síz em­lített négy ügycsoport valamelyi­kének előfordulása esetén külön, a konkrét ügyre vonatkozó alá­vetési nyilatkozat nélkül, egyol­dalúan is perelhetik egymást a Nemzetközi Bíróság előtt. VÁLSÁGBAN A BÍRÓSÁG A Nemzetközi Bíróság tevé­kenysége vagy ítélkező, vagy ta­nácsadó-véleményező tevékeny­3 9e9sa«*xse8esaa*ee*xnss«c9ajasaiiaasssu sasessaseasseeseiascssaeamcv ség. Ítélkező »tevékenysége az államok közötti vitákra terjed ki, míg tanácsadó-véleményt az ENSZ közgyűlése, illetve az er­re felhatalmazott ENSZ-szervek kérésére ad a bíróság. Ez utób­biak nem kötelezik az ENSZ szerveit. A 15 jeles nemzetközi jogtu dósból álló bíróság tevékenysége — elsősorban ítéletei — azon­ban sok kívánnivalót hagy ma­ga után. Mivel mindössze két bíró képviselheti a szocialista államokat és a bíróság ítéleteit szótöbbséggel ho^za, nagyon fontos kérdésekben is nemegy­szer politikai megfontolások motiválták a bíróság ítéletét. (Így pl. a Portugália és India közötti ügyben a bíróság lénye gében a portugál gyarmatosítást szentesítette ítéletében. A Libé­ria és Etiópia által a fajüldöző, gyarmatosító Dél-afrikai Köz társaság ellen indított perben pedig a Dél-afrikai Köztársaság javára döntött a bíróság a nami biai ügyben.) Ezek az ítéletek alásknázták a bíróság tekintélyét nem csak a szocialista országok, hanem a fejlődő országok, az egész ha­ladó emberiség előtt. Feltétlenül változtatni kell te­hát a bíróság összetételében, de főként szemléletmódjában. S ak­kor — de csakis akkor — méltán szerezheti vissza azt a tekintélyt, amit az ilyen jelentős ENSZ- főszervnek hordoznia kell. Bodnár László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents