Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-16 / 243. szám

✓ A iükerráestől a ílamand bútorig a termékváltás esztendeje - 17 millió forintos fejlesztés — Negyedszázados jubileumára készül a Mezöberényi Faipari Szövetkezet A termékváltás esztendejévé I nyilvánították az 1975-ös eszten­dőt a Mezöberényi Faipari Szö­vetkezetben. A hagyományos íróasztalokon, .ágyneműtartókon, ülőgarnitúrákon kívül gyönyörű kolóniái és ílamand bútorokat gyártanak hazai és külföldi meg­rendelésre. A mezőberényiek hazánk minden táján, valamint Svédországban, Hollandiában, Nyugat-Németországban és a Skandináv-államokban öregbí­tették a magyar bútorgyáriás jó hírnevét. — Ha meg akarunk élni, lépést kell tartani a korral — mondja erről Hoffmann Dániel műszaki vezető. — Emlékszem, negyed­századdal ezelőtt az apám alapi­tó tagja volt a szövetkezetnek. Mint gyerek, sokszor megláto­gattam, ott tibláboltam. Akkor az volt a cél: munkát adni né­hány családfőnek. Tükerrácsot, festett konyhabútort, dézsát, hordót, kapanyelet és egyéb me­zőgazdasági szerszámot készí­tettek, lakossági szolgáltatásra rendezkedtek be. Ma 500 dolgo­zót foglalkoztató szövetkezet va­gyunk. 30 millió forintos közös vagyonnal rendelkezünk. Olyan termékek előállítására kell vál­lalkoznunk — a népgazdasági érdekeknek megfelelően —, hogy kevesebb alapanyagból nagyobb értékeket hozzunk létre. Ezt pedig csak úgy tudjuk elérni, ha igényesebb munkákra vállalkozunk, stil- és stilizált bútorokat gyártunk. Nagyüzemben nem lehet kifize­tődő munkaigényes, kis szériák gyártása. Nálunk azonban igen, ha odafigyelünk, ha jól szer­vezzük a munkát és kifogástalan minőséget gyártunk. Űgy értesültünk, hogy 30-íéle új terméket 'állítottak elő. Me­lyek a legkeresettebbek? életük vagyon Is. De nem... Rá­jöttem, hogy az az élet sem sza­bad. Csak hazudjék, hogy ma­guk az urak magukon, de nyo­morultabbak- a robotoló paraszt­nál is. És karón végzik hazug­szabad életüket, mint Gál is... — A kolóniái és a ílamand bú­torok. Nemes egyszerűségükben szépek, értékesek. Az ún. tölgy­faprogram keretében mintegy 15 millió forint értékben gyártunk flamand parasztbútort, a kolo- niál-tervünk ugyancsak megha­ladja all milliót. A hazai lakás- programot figyelembe véve olyan 18 darabból álló bútor­családot alakítottunk ki, ameíy- lyel másfél szobás lakás ízlése­sen berendezhető. A nagy értéket képviselő kisbútorok gyártása megegyezik a népgazdasági és a szövetkezeti érdekkel. A flamand és a kolóniái bútor gyártása nagy szakmai felké­szültséget, igényességet követel. Az egykori tűzrácskészítők hogyan tudnak stílbútort gyár­tani? — A szakmai továbbképzésre igen nagy gondot fordítunk. 1967-ben még a poliészter beve­zetése volt az újdonság. Ma már szóróeljárással felülkezelt termé­keket, faragott bútorokat gyár­tunk. A szakmunkások száma meghaladja a 200-at. Nyolcvan százalékban fiatalok, akik gyor­san tanulnak, szeretik és szíve­sen készítik a munkaigényes, szép termékeket. Kitűnően dol­gozó asztalosokat, kárpitosokat képeztünk, ma is sok az ipari tanuló, az V. ötéves tervben pe­dig megteremtjük a magasabb szintű szakmunkásképzés felté­teleit. —- A IV. ötéves terv első évé­ben hozzáláttunk a szövetkezet fejlesztéséhez, összesen mintegy 17 millió forintot költünk beru­házásra, ebből négy és fél millió a saját erő. A Szövetkezet fenn- állásának negyedszázados jubi­leumát 1976. március 8-án ün­nepeljük. Erre az eseményre már az új központi telepen ke­rül sor. Az új úthálózat egy ré­szűrnak, levágnak, legázolnak, j Anna érezte a halál közelségét, | s egy szemhunyásnyí idő alatt J megbékélt az elmúlás gondolaté- 5 val. Györk mellé lépett, odasi- ; mult a legényhez. — Ugye, nem fog nagyon fáj- S sze, anyagtároló-csarnok, hat­ezer négyzetméter alapterületű technológiai tér már rendelke­zésre áll. A korszerű úthálózat, az anyagtároló-csarnok, a mág­lyatér mind-mind az anyag gaz­daságos mozgatását és tárolását szolgálja. A jubileumra átadjuk a hatmillió forintos beruházás­sal épülő szociális létesítménye­ket, sokkal jobb munkafeltéte­leket biztosíthatunk tagjaink­nak. Figyelembe vettük azt is, hogy sok a nődolgozó, az ő élet- és munkakörülményeiket külö­nösen szeretnénk javítani. Gépvásárlásra négy és fél mil­liót szánunk. Egyebek között kontakt csiszolót, automata fú­rót vásárolunk. Erre előrelátha­tólag 1976-ban kerül sor. A fejlesztés ezek szerint nem fejeződik be a IV. ötéves terv­ben? — Nem. Az V. ötéves tervben kétszintes kárpitműhelyt szeret­nénk építeni mintegy 1500 négy­zetméter alapterületen. A föld­szinten rendeznénk be a szak­munkásképző-műhelyeket, ahol magas fokon sajátíthatják el a szakmát a fiatalok. — Kooperációnk szinte nincs. Mindössze egymillió forint érté­ket gyártottunk az idén koope­rációban. Ez azt jelenti, hogy a saját lábunkon kell megállni, olyan termékeket előállítani, amelyeket szívesen megvásárol­nak. Most egy svéd céggel tárgya­lunk. Egy mintavagon-bútort küldtünk el. A cég megbízottja nagyon elégedett volt a mun­kánkkal. Ha ezt a kooperációt siker koronázza, gépeket ka­punk a svéd partnertől és ter­mékkel fizetünk érte. Hallhatnánk valamit a terme­lési eredményekről és a távlati tervekről? — Az elmúlt évben 72 millió forint értékét gyártóttunk, az idén meghaladjuk a 80 milliót. Annak ellenére, hogy a termék- váltás éve volt, mintegy 50 ezer darab különböző típusú bútort készítünk. Az ötödik ötéves terv végére évi 100 milliós termelési tervet produkálunk. A. It A gyermek­élelmezés újdonságai Újfajta tartósított élelmiszere­két hoznak forgalomba a közeli hetekben, az iskolákban és óvo­dákban étkező gyermekek ré­szére. A Konzerv- és Paprika­ipari Kutató Intézet, a Gyermek- élelmezési Vállalat megrendelé­sére tudományos alapossággal dolgozott ki új termékeket, ame­lyek tápértékben és ízekben egyaránt gazdagítják a választé­kot. A gyermekétkeztetésben foko­zottan figyelembe veszik, hogy a fejlődő gyermeki szervezetnek vitaminban, ásványi sókban és fehérjékben gazdag ételekre van szüksége. Át kell tehát alakítani az eddigi gyermektáplálkozási szokásokat. A gyümölcslé példá­ul sokkal értékesebb a szervezet számára, mint a főétkezéseknél hagyományos leves, ezért a Gyer­mekélelmezési Vállalat az isko­lákban a jövőben leves helyett hetente egy-két alkalommal az ebédhez őszibarack-, szilva-, pa­radicsom- és sárgarépaleveket szolgál fel, és ezután kapják a gyermekek a második fogást. Néhány helyen kipróbálták már a vitamindús készítményeket, melyeket nemcsak a gyermekek, hanem a szakemberek is nagy örömmel fogadtak. Az egészségesebb táplálkozást szolgálja az az új ételrecept is, amelynek alapján a főzelékekhez a hagyományos lisztes rántás helyett eredeti pürésített zöld­ség-nyersanyagot használnak majd, például zöldborsófőzeléket passzírozott zöldborsóval sűríte­nek. A csecsemők és kisgyermekek korszerű és kedvelt pürékonzer- veit újabb ízekkel bővítik. Már kaphatóak a boltokban a leg­újabbak, a paradicsom, zöld­bab és cékla bébikonzervek. Az év végére az alma, málna, meggy és sárgabarack- gyümölcs- püré-készítmények is piacra ke­rülnek. — Mit akarsz ezzel? — vonta fel a szemöldökét Anna. — Tudod, kik a szabadok eb­ben az országban? — Az urak — felelte Anna. — A kunok, azok szabadok — bizonygatta hirtelen támadt lel­kesedéssel Györk. — Ott, a ku­nok közt még szabad az élet. A kunok jól tudják, miért vonnak íjat a királyúr mellett. Mert ha ők nem verekednének László úr pártján, a király sem tudná vé­delmezni az ő szabadságukat az urakkal, papokkal szemben. Anna már oda sem figyelt az utolsó szavaira. Türelmetlenül felpattant és az ablaknyíláshoz lépett. — Ég a szemközti ház.,. Iste­nem, mindjárt belekap a miénk­be Is! Az udvar felől robajlás hal­latszott, majd nagyot csattant valami: talán akapu dőlt be. Nyomban rá lópaták dobogása közeledett feléjük, harsány kur- j an tások röpködtek. Györk érez­te, hogy elszorul a torka, remeg­ni kezd a térde. A dobogás egy­re erősödött, elcsattogott a kam­ra fala mellett, s a kiáltozás már közvetlen közelükben harsant fel. Györk lassan felemelkedett ültéből, leakasztotta a kardját a faszögről, és kivónta hüvelyéből a pengét. Anna, a legény moz­dulatát lesve, észrevette, hogy Györk arcán elkeseredett voná­sok rajzolódnak ki. Mintha azt mondaná: milyen ostobaság ez az égési! A házba betörő kun báturok úgysem kérdezik, a ki­rály feíve vagy-é, vagy sem? é* ni? — Micsoda? — döbbent, s rö- könyödött még Györk. — Hát..., amikor majd meg­ölnek bennünket. A legény megrezzent, aztán átkarolta baljával az asszony derekát és félig maga mögé vonta. — Nem fogunk meghalni! — mondta nagyon magabiztosan, majd dünnyögve hozzátette: — Valamicskét tudok kunul, pár­szor megfordultam közöttük. Anna, oda állj! Oda ni... ha be­nyílik az ajtó, elfed téged ott a sarokban. — S gyengéden meg­taszította, mert az asszony értet­lenül meredt rá, és nem moz­dult. Aztán félreesapta az alacsony ajtó kallantyúját, és résnyire megnyitotta. Az udvaron két lo­vas nyargalt a raktárszín felé. maid egy újabb bukkant elő, körbeforgatta a lovát a gyepen, aztán vadul felugratótt a tornác­ra. A lovas —■ alacsony, fekete vitéz —* bő ujjú, bő szárú esek­ment viselt; a csekmen alsó szá­ra rójtosan csüngött le, félig be­fedte fekete bőrcsízittáját. A bá- tur előresújtott csákányával, és a konyha deszkaajtaja recsegve beszakadt. A lovas előredőlt nyergében, bekémlelt a füstös falú helyiségbe, majd kíégyene- sedett. parányit fordított a pari­páid fején, s ekkor észrevette a másik ajtón kíleső Györköt. Mordult valamit kunul. Györk nem értette, de szélesre tárta az ajtót, s kilépett a lovas elé. 'folytatjuk) Távcsöves bemutatók Békéscsabán Mint köztudott, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezete az idén is megrendezi a cs’llturtswatl ket Ebből az alkatomból bér I3-án és 15-én este 19 órai kezdettel távcsöves bemutatót tartottak Békéscsabán, » Kos- suth-téren. Képünkön; az ér- J$klődék egy része % Ha megírja, letagadom Munkánk során gyakran hall­juk a címben szerepló megjegy­zést, amely rosszabb változata a „nem nyilatkozom a főnököm engedélye nélkül” ismert tabu­nak. Rosszabb, mert ezt rend­szerint vezető beosztásúak mondják, s ami míg rosszabb, úgy gondolják, hogy igazuk is van. Mielőtt tévedésbe esnénk, hadd mondjuk el, hogy nem a belső használatú információk, hanem a nagyon is közérdekű dolgok esetén tapasztalni ezt az állásfoglalásnak alig nevezhető véleményt. íme néhány példa, *■«* Gazdaságvezető ismerősöm bí­rálta az egyik főhatóságot, mert az fél esztendeig ült egy anyag­rendelésen, és határozatlanságá­val több milliós kiesést okozott a vállalatnak. Amikor azt mond­tam, hogy ezt meg kell írni, stoppot mutatott: ha megírja, le­tagadom. Meséli az egyik terme­lőszövetkezet társadalmi szervé­nek vezetője, hogy a közösben nem jól mennek a dolgok', ahá- nyan vannak, annyifelé húznak. Elmondja, mi az oka, hogy le­hetne segíteni rajta, s mire odá­ig jutnék, hogy ezt meg kell ír­ni, visszalép, és hallom a jól is­mert mondatot. Kérdem a mű­szaki vezetőtől, miért áll többet, mint dolgozik ez a milliós gép. Mondja, hogy rosszul konstruál­ták, ezt, meg ezt meg kellene i csinálni rajta, de meg ne írjam. Sorolhatnám a példákat, köz­tük olyan jelentéktelen eseteket, amiket — már csak a papírtaka­rékosságra tekintettel — meg sem érdemes írni. Helyette azon­ban, hadd soroljam a kérdése­ket, amelyek minden ilyen eset után előjönnek. Miért ez a ne szólj szám, nem fáj fejem szem­lélet, miért nem akarunk még igazunk biztos tudatában sem kiállni? Meddig merünk őszin­ték lenni lefelé, és miért csak eddig felfelé, nem tudjujc-e va­jon, hogy azon a ponton, ahol megszűnik a bizalom, megszűnik a felelősség, a kiállás is? Azu­tán: e gyarló emberi tulajdon­ságok nem többek-e ennél, a kritika gyakorlásának és elfoga­dásának elvetése nem esökken- ti-e a demokratizmus, a sza­bad, sőt a közügyekben szüksé­ges véleménynyilvánítás lehető­ségét? Lehet-e úgy dolgozni és vezetni, hogy nem mondunk, következésképpen nem is várunk véleményt, hogy elhallgatjuk és másoktól sem várjuk el, miként tudnánk jobbítani? Kérdések, amelyekben benne vannak a válaszok is. Ám, ha valaki ezekhez hozzá tud tenni olyant, amit ez az írás nem tar­talmaz, tegye. Csak azt ne mondja: ha megírom, letagadja. —észt. Szövetkezetünk felvételre keres vasöntödéi betanított munkára, továbbá forgácsoló szak- ás betanított munkára dolgozókat Kereseti lehetőség 2000-től 3200,— Ft-ig. Jelentkezni lehet: Gyulai Vasipari Szövetkezet Gyula, Dobozi u

Next

/
Thumbnails
Contents