Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-15 / 242. szám

rszágos sajtótájékoztató Békéscsabán

c l kit filmjei

(Folytatás az 1. oldalról)

Az eddigi agrármegyét most már joggal nevezhetjük -u. mondotta — agrár-ipari megyének. Utalt arra, hogy 1960-ban mindössze 27 ezren dolgoztak az iparban, 1974-ben már 57 ezren. Ebből 18—20 ezer a szövetkezeti iparban dolgozik.

Az ipartelepítés fejlődéséhez nagyban hozzájárult, hogy a megyei vezetés szorgalmazta a feltárt. földgáz iparban való hasznosítását. így jött létre az Orosházi Üveggyár is. Mint mondotta: országosan valószínű kevesen tudják, hogy milyen kiemelkedő szerepet tölt be az ország vérkeringésében megyénk ipara. így az égetett cserép 45, az öntött síküveg 75, a férfiing 33, a gyulai kolbász 41 százaléka az ország ellátásának. Van azonban ban a megyénknek olyan területe, ahol további ipartelepítést szorgalmaznak az V. ötéves tervben. Például a sárréti terület Szeghalom és környéke, melyhez a munkaerő-szükséglet biztosított a környező községekből. Megoldásra vár a Békéscsabai

Pamutszövő gépeinek korszerűsítése. Sajnos megyénkben sok a gyáregység és a telephely, melyekben az ott dolgozók számára kevésbé olyan kedvezőek a szociális és egyéb ellátások, mint az anyavállalatnál.

A mezőgazdaságról szólva kiemelte, hogy 59 szakosított állattenyésztési telep dolgozik a megyénkben, 6 pedig növénytermesztő egyesülés. Elégedetlenségének adott kifejezést, amikor azt mondta, hogy sajnos a piaci árak ellentétben a fővárosi véleményekkel, nem olcsóbbak nálunk, zöldség, gyümölcs stb., mint éppen a fővárosban. Ez viszont sürgeti a zöldségtermesztés gazdaságosabb megoldását. A lakásépítésről szólva a jelenlevőknek is feltűnt, hogy az elmúlt 10 év alatt állami célcsoportos lakás megyénkben mindössze 2500 épült. Bár a 15 esztendő alatt összesen 37500 lakás épült, ebből azonban 26 ezer 300 családi ház. Oka: nem sikerült megértetni hosszú ideig, hogy a viszonylagos jó lakásszámokban a lakatlan romos taAz első látásra tisztviselőnek vagy tanítónak nézné az ember, nem rendőrnek. Pedig Tóth János idestova 30 éve üldözi a bűnt, védi a személyi, társadalmi tulajdont,

1946. szeptemberében kezdte meg belügyi munkáját, civilruhás próbarendőrként, amely tisztséget mindössze a kabát ujjára tűzött karszalag árult el.

Akkoriban ez volt a „divat”, mivel sem egyenruhában, sem egyéb felszerelésében nemigen dúskáltak. Tóth János útja sokban hasonlított sok ezer társa útjához. Nagyszénáson kezdte meg tevékenységét — és arra ma is büszke, hogy első véglegesítését az akkori belügyminiszter: Kádár János írta alá—, majd Kevermes, Mezőkovács- háza következett. Az igyekvő fiatalembert 1952-ben tanulni küldték és Budapesten elvégezte az őrsparancsnokképző iskolát. Aztán Vésztő, Csanádapáca volt szolgálati helyének állomásai. Innen került az orosházi városijárási kapitányságra. Huszonöt évig egyenruhában teljesített szolgálatot, öt éve pedig civilben.

— Az egyenruhás rendőrszolgálat fizikailag lényegesen nagyobb megterhelést jelent. Itt viszont a szellemi munkának van nagyobb jelentősége. Ott annyival volt könnyebb, hogy szinte első kézből tapasztaltam a történteket, amivel kapcsolatban azonnal lehetett intézkedni. Itt viszont utólag értesülök az esetről, amelyben utólag kell kideríteni az okokat és megállapítani a bűnösséget vagy vétlenséget

Nincs ebben a szakmában kis és nagy ügy. A kis ügyek elkövetőit sok esetben nehezebb a j bíróság elé jut- ; tatni, mint a nagyobb bűncselekmények tetteseit. Ugyanis „a kiskaliberű bűnözők általában "* egyedül, társak nélkül „dolgoz- ; nak”, tehát eleve kisebb a le- ; hetősége annak is, hogy érté- ■ kelhető nyomot hagyjanak ma- j guk után. :

Melyik nyomozás számomra • emlékezetes? Talán a csanád- I apácait említeném. Igaz, ennek ’ már van vagy húsz esztendeje. ■ Jelzést kaptam, hogy a határ egy bizonyos részében időnként lő- • völdözést lehet hallani.' Mivel í elég nagy kiterjedésű területet : kellett vizsgálni, bevontam az í önkéntes rendőröket is a meg- « figyelésbe. Heteken át figyeltük l éjjel-nappal. Végre egy éjszaka j sikerült lefülelni az orvvadász- ■ társaságot. Nagy becsben tar- : tóm. mai napig is a Katonai Bí- i róságtól kapott dicsérő levelet. ;

Tóth János megkapta a Haza ! Szolgálatáért Érdemérem :

arany fokozatát, valamint a Ki- : váló Szolgálatért Érdemérmet. : A hat osztállyal 30 évvel ezelőtt : szolgálatba lépő próbarendőr * időközben nemcsak bűnügyi ; nyomozó lett, hanem megsze- ■ rezte az érettségit is a közgaz- ! daságá technikumban.

b. o :

A VOLÁN 8. SZ. VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES:

gépjárműalkatrész-ismerettel rendelkező érettségizett férfi és női raktárosokat, kézi és forgácsoló szerszámok ismeretével rendelkező raktárosokat, valamint forgalmi szolgála ttevőket

a békési es a békéscsabai telephelyre.

Jelentkezés: Volán 8. sz. Vállalat, Békéscsaba.

Szarvasi út 87. Munkaügyi önálló osztály,

Svejkr, a derék katona — A sandeni gyermekgyilkossági per — Egy tissi nem adja meg magát

nyák is statisztikailag szerepelnek. Várhatóan az V. ötéves tervben már kedvezőbb számok jelentkeznek a lakásépítésnél.

Beszédének befejező részében megemlítette, hogy a közvéleményben nem mindig van elég tere országosan megyénk szorgalmas munkájának. Pedig nemcsak búzánk és kukoricánk van, de növekszik a megye általános kulturális műveltsége, számottevő idegenforgalmunk van, országos, sőt határainkon túl is ismert színházunk és sok-sok olyan eredményünk, melyek hasonlóan az ország'más részeihez érdekelhetik a közvéleményt. Jobban kellene ismertetni megyénket országosan.

A továbbiakban ismertté váltak azok a kedvezmények, melyek a rádióakció során megilletik a vásárlókat. Mint megtudtuk a PM és a KPM az akció ideje alatt vásárolt készülékek új előfizetőinek 1976. április 30-ig előfizetési díjmentességet ad. Az új előfizetők egy hónapig díjtalanul kapják a rádió- és televízióújságot. Az OTP engedélyezi az ezer forint alatti készülékek vásárlását részletre, 10 százalék előleg lefizetése mellett. A BÁV az akció időtartamára csereakciót szervez a régi rádiók beváltására. A kiskereskedelem dolgozói Segítik a postai bejelentéseket valamennyi rádiótípusnál. Mint megtudtuk, hogy a megyei kereskedelem is jól felkészülten várja az akció idején a vásárlókat. 26-féle 10 ezer 500 rádió áll a vásárlók rendelkezésére. Békéscsabán és Orosházán, valamint 16 nagyközségben vásárlással egybekötött rádiókészülék-kiállítást rendeznek. Hatféle rádiótípusra, a központi kedvezményen túl a megye további 30 százalékos ár- kedvezményt biztosít, ami megyénk lakpsságának egymillió forint megtakarítást jelent.

A tájékoztatás során több kérdésre kértek választ a jelenlevő újságírók, tv- és rádióriporterek, melyekre Klaukó Mátyás, Nagy Jenő, Steigerwald György, Nagy János és dr. Gácsér József válaszoltak.

Jaroslav Hasek világhírű regényét, a Svejk, a derék katonát szinte mindenki ismeri; a főhős fogalommá vált. Karel Stekly csehszlovák rendező filmet is készített a látszólag ügye- fogyott, de éppen „hülyeségéből” eredően az Osztrák—Magyar Monarchia ostoba katonarendszerét leleplező Svejk történetéből. Hazánkban 1959-ben láthatta a regénnyel azonos cimű, kétrészes színes filmet a közönség. Most csütörtöktől a Brigád mozi tűzi műsorára a felújitott alkotást Rudolf Hrusinszky főszereplésével.

1889 telén, a münsteri hercegség egyik falujának szélén a vidáman hógolyózó gyerekek a mocsárban egy csecsemő holttestét fedezik fel. Az orvos megállapítja: a pár órás újszülöttet megölték. A gyanú a környék legszebb asszonyára. Annára terelődik. Az üggyel Schirmer

ügyészt bízzák meg, aki alávaló, karrierista ember, inkvizíciós módszerekkel akarja az emberekből kicsikarni az „Igazságot”, bosszúállásának bizonyítékait. A sandeni gyermekgyilkossági per című NDK film egy megtörtént esetet mond el. A bűnügyi filmet keddtől a Brigád moziban vetítik.

Harsány bohózat az Egy tiszt nem adja meg magát című, színes olasz film. Főhőse Buttlig- lione ezredes, akit mindenki utál bigottsága miatt. De a laktanya többi tagja sem sokkal különb, az újoncok pedig mindent megtesznek azért, hogy másképpen legyen. Még attól sem riadnak vissza, hogy beszédre bírják az őrmester közútálat- nak „örvendő” bulldogját, vagy hogy ágyába ruhátlan lányt csempésszenek. A filmbohózatot csütörtöktől a Szabadság moziban láthatja a közönség.

Hogyan tesznek eleget a felszólításnak az újoncok? Egy tiszt nem adja meg magát című. színes olasz filmbohózat ezredese és újoncai

Egy bágyadt napsugarú délutánon a Körös ■ alsó folyásának irányából sötét lovascsapat bukkant elő, és fergeteges vágtában a város falai felé közeledett. Kunok voltak. Lőtávolba érvén, lassított a csapat, rótákba, majd rajokba oszlott és megállt. Nem voltak sokan, valami félezemyi bátur lehetett, és a Körös menti kun szállásról jöhettek. Jó ideig ácsorogtak a falak előtt, soraikat nem bontották fel, fegyelmezett oszlopokban tartották meg hadrendjüket. A falakon, a mellvédek mögött őrködő várkatonák türelmetlenül te- kintgetlek a vártisztekre, akik ugyan lövésre állították a számszeríjakat, dárdákra töltötték a ballistákat, de nem kaptak tűzr parancsot a várnagyoktól.

Alkonyaiig mozdulatlanul lesett farkasszemet a két fél. Akkor aztán a kunok hirtelen megmozdultak, hadrendjük le- gyezőszevűen megnyílt, fél nyíl- lövésnyit előreszáguldottak, kilőtték íjaikat, és szétrebbentek. A bástyákra hulló váratlan nyíleső tucatszám osztotta a halált. Mire a számszeríjak és ^árda- vetők húrjai elpendültek, a kunok lovasraja már lőtávolon kívül vágtázott, és a Körös vad zöldrengetege hamarosan elnyelte őket. A szálfadárdák és öles nyílvesszők már csak lovaik patáinak nyomába fúródtak.

Húszegynéhány halott és szá" molatlan sebesült várkatona maradt utánuk a falakon.

Aznap éjszaka a kunok megismételték fergeteges rajtaütésüket, igaz, kevesebb sikerrel, mert a várkatonák — mintha megérezték volna, hogy az ellenség visszatér — lesben s fedezékben vártak. Hanem pirkadat előtt, amikor a legébereb- ben virrasztó őrt is megkörnyékezi az álom fuvallata, harmadszor is

előrobogtak a kunok; most a város északi fekvésű lankáin vágtáztak a falvak irányába, és tüzes nyilakat eregettek a bástyákra. Háromszor is vesszőt

tudtak vonni, mire az őrség riasztotta az alvó hadat. Most is, mint mindig, ha komoly ellenállás mutatkozott, visszairamodtak a kunok, s eltűntek a folyam vadrengetegében.

Tüzet vitt a falakra az első nyílcsapás, egy bástyalétra és több katona ruhája kigyulladt. Gyorsan s vadul harapódzott tovább a láng, csakhamar tüzet fogtak a pattantyús alkotmányok, majd egy teljes falszakaszon átterjedt a tűz minden gyúlékony anyagra. Reggel l'ett, mire megfékezték a tűzvészt. Siralmas látvány tárult az emberek szeme elé: szanaszét heverő, nyíllal átvert katonák, üszkös hullák, vázukig leégett hadigépek, kormos, omladozó falak.

De leginkább az kavarta fel a városlakók lelki nyugalmát, hogy sejtelmük sem volt arról, miért történt mindez. Hiszen a kunok soha nem csaptak magyar városokra. Járta ugyan a hír, hogy itt-ott, vidékenként megesett egy-egy rablás, kisebb fosztogatás, apróbb csetepaté, de hogy a kunok haddal essenek egy városnak, arról a magas kort megélt emberek sem hallottak. Vajon mi történhetett? A vaklárma beterítette rémhíreivel a várost. Délre már mindenki tudott valamit; voltak, akik azt emlegették, hogy a kunok ki akarják irtani a magyarokat, mások g király urat vádolták, hogy az uszította a püspöki székhelyre ezt a pogány népséget. A képtelenebbnél képtelenebb rémhírek, legendák egyre gazdagabban burjánzot" tak.

Benedek kalmár, mint számot tevő pénzember másnap reggel a városi tanácsba ment, délig oda volt, s amikor megjött, a királyt szidta. Györknek nagyjából elmondta, amit megtudott: