Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-14 / 241. szám

Ä iárgyalőtaremből Az alkohol rabfa Av Szarvasi Járásbíróság folyo­sóján, szemben a tárgyalóterem­mel két kis gyermek ül a pádon. Az egyik édesapját, a másik édesanyját hívogatja. Nem tud­ják felfogni, miért maradtak magukra. Szívszorító kitartással sírnak. A két szülő a bíróság előtt áll. Az édesanya törékeny, fiatal asszony, ö a sértett. Tanúvallo­mást kell tennie, de nem tesz', hiszen a férjét kellene vádolnia. A férj Horti Nagy László. Erő­szakkal elkövetett magánlak­sértés miatt került a vádlottak padjára. A tárgyaláson egy alko­holista és családjának tragédiája bontakozik ki. A 31 éves erőtel­jes fizikumú vádlott fiatal korá­ban lett az ital rabja. A tanú- vallomások szerint ittas állapot­ban durva és kötekedő. Néhány évvel ezelőtt a bíróság súlyos testi sértés miatt vonta felelős­ségre. Alkoholelvonó-kezelésre is kötelezte, de az nem járt ered­ménnyel. A kondoros! tanács if­júságvédelmi albizottsága, s a Gyámhatóság többször a „lelké­re beszélt”, hogy törődjön a csa­ládjával. A. szép szavak lepereg­tek róla, s az ígéretről is, hogy változtat életmódján, hamaro­san megfeleldkezett. Keresetét elitta, noha négy kiskorú gyer­mekről ^ kellett gondoskodnia. A feleségét gyakran bántalmazta. A fiatalasszony éppen ezért el­határozta, hogy elköltözik férjé­től. Nyolc hónappal ezelőtt Kon­doros közelében egy tanyát vá­sárolt. Férjétől csak azt kérte, hogy őt és a gyermekeket hagy­ja békén. Még a gyermektartási díjról is lemondott. Ennek elle­nére többször ittasan látogatott el felesége tanyájába. Ez történt október 2-án is. Délután italoz­ni kezdett. Megivott 9 korsó sört, s 6 féldeci pálinkát, majd az egyik kóndorosi élelmiszerbolt­ban egy üveg bort vásárolt. Ezt követően kerékpárra ült. Éjszaka volt, mikor a tanyába ért. Fel­szólította feleségét, hogy enged­je be. Mivel nem kapott választ, a szoba két ablakát betörte, s láncolva. Bizonyára találsz ma­gadhoz való lányt; te sok he­lyen megfordulsz, jóvágású le­gényember vagy. Ugyan! Dehogy tartasz ki egy öregember' asszo­nyánál. — Elhallgass! — suttogta ke­ményen a legény. Arcához szo­rította Anna tenyerét — Megkívántál, ugye? Mert szép vagyok, de — mintha a lé­legzete elakadt volna egy pil­lanatra, aztán sóhajtott —, de igazán nem tudsz majd szeret­ni. — Anna! — Györk közel von­ta magához az asszonyt. — A legborzasztóbb átkod kísérjen, ha így lenne... Sohasem hagy­lak el: Most. ne szólj közbe, várj, hadd mondom végig. Gyere, szökjél meg velem! Még mostí Köd előttünk, köd utánunk! — Szamár! —'suttogta Anna. — Gyere! Akkor csak az enyém leszel és én is a tied. — Elhagynál egy-két hét múl­tán ... — Soha! — Te esztelen. Nem! Szót se többet erről. — Ha nem jössz, nem sze­retsz! — Jobban szeretlek, mint gon­dolnád. Éppen ezért nem me­gyek! — Nem bízol bennem, ugye? Pedig vagyok olyan ember, mint Benedek. Talán még több is. Eszemmel, kezemmel felépítenék egy ilyen házat, mint ez e! Len­ne ilyen portám, tán még gaz­dagabb’ is! — Azt hiszed, hogy sajnálnám itthagyni ezt a házat? Hogy tán az itteni életemet bánnám? Nem, Györk. — Hát akkor? Anna sóhajtott, arcát a legény vállára hajtotta, úgy mondta, nagyon halkan, nagyon szomo­rúan. kifeszítette az ajtót. Felesége a szomszédba menekült. A rend­őrség még akkor éjszaka letar­tóztatta, a garázda férjet. A járásbíróság Horti Nagy Lászlót erőszakkal elkövetett magánlaksértés bűntette és köz­lekedési vétség miatt halmazati büntetésül hét hónap szabadság- vesztésre ítélte. Súlyosbító kö­rülményként értékelte alkoho­lista életmódját, valamint azt, hogy a magánlaksértés bűntettét családjával szemben követte el. Enyhítő körülményként vette fi­gyelembe ? bíróság a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást. Mellékbüntetésként két évre el­tiltotta a közügyek gyakorlásá­tól, s kényszerelvonó-kezelésre kötelezte. Az ítélet nem jogerős. A vádlott védője enyhítésért fel­lebbezett S J. Október 20-án: Sánta Ferenc prózája A Megyéi Művelődési Köz­pont az idei évadban is megszer­vezte az Irodalmi estek című népszerű sorozatát. A bérletezők és az irodalombarátok első alka­lommal — a Békéscsabai Műsor­kalauzban közölt dátumtól elté­rően — október 20-án, hétfőn este 7 órakor Sánta Ferenc pró­zájával ismerkedhetnek meg. A békéscsabai ifjúsági és úttörő­ház nagytermében ezen az iro­dalmi esten Maros Gábor szín­művész mond el novellákat, el­beszéléseket és regényrésziete­ket. irodalmi estek Békéscsabán Csúcsforgalom a Rozicskav-alksióliázban Szarvason, a természeti szép­ségekben gazdag Körös-parti vá­rosban az utóbbi Időben megnőtt az Idegenforgalom. Különösen hét végén érkeznek gépkocsival és különjáratos autóbusszal ha­zánk minden tájáról vendégek. A kirándulók jó része felkeresi az Erzsébet ligetben levő Ru- zicskay-alkotóházat is, amely­ben jelenleg Ruzlcskay GVörgy festőművész és felesége egymást váltva tölti be az „idegenvezető” Szerepét, Az elmúlt hét végén csúcsfor­galom volt az ulkotóházban. Pénteken csupán Békéscsabáról 170-en érkeztek, főként munkás­kirándulók. Szombaton orvosok, diákok és pedagógusok voltak a vendégek, vasárnap Orosházáról, Egerből, Békéscsabáról, Buda­pestről és Párizsból voltak láto­gatók. A tágas műteremben Ruzics- kay György Munkácsy-díjas fes­tőművész gazdag művészetéből Őszi napsütésben Kunágotán Zengő Zoltán, a Bercsényi Tsz párttitkára így kezdi: — Az Idei terméseredménye­tek éppenséggel nem újságba valók. — De mégis... — biztatom. — Jó. akkor elmondom. Hek­táronként búzából 41 mázsát ta­karítottunk be, a belvíz mintegy hétszázalékos kárt okozott. Ken­derből (85 hektáron) 117 és fél mázsa volt az átlagtermés, ami­vel elégedettek vagyunk. Kuko­ricából (1900 hektáron) a 'terve­zettnél. Jobb eredményre, átlag 65—70 mázsára számítunk. Mikorra takarítják be? — Hamarosan. A John Decre- ok napi teljesítménye 25—30 va­gon kukorica. Persze csak azért, mert kitűnő gárda kezeli ezeket a nagy gépeket. Személy szerint Major András, a szocialista bri­gád vezetője, Pócsik Gergely, Dohár György és» Györfi István. — Ne beszéljünk erről. Tu­dod, Györk, ha csak egy ezár- nyékot tudnál is adni, állóvá eső elől behúzódhatnánk, ha csak rongyokban járhatnék is, de ve­led élhetnék, mennék. És mégis azt mondom, nem ... Egy hét, talán két hét, aztán minden oda­lenne. Nyomorultul vergődnénk ide-oda, nyomunkban üldözők, Isten áldása híján egyre békét­lenségben lennénk, maródnánk, és úgy, de úgy gyűlölnél már _ egy hónap múltán, hogy ... — Nem igaz. — De igen, Györk. Nem gon- i doltad te ezt végig. Figyelj rám! • Ka szeretsz, te mondtad, ugye, • . hogy szeretsz, akikor így is bol- | dogok lehetünk. — így soha — keseredett el J Györk. ~ Butaság! Miért? Mert csak I lopva, titokban találkozhatunk? : Jaj -e- riadt fel hirtelen —, mit { beszélek..; Nem. ne gondolj er- g re, csak kicsúszott a számon. — Ha Benedek meghal — tű­nődött el Györk —, akkor el- f veszlek. — Nem, Györk, ezt verd ki a : fejedből! — Miért? Örök időkig úgvsem • él! : i — Ne kívánd a halálát! Arra * gondolj, hogy neki köszönhe- j ted... — Anna összeharapta az * ajkát. — Neki köszönhetjük, hogy■.. — Tudom — vágott közbe Györk. — És ne félj, nem kí­vánom a ‘vesztét. Igazán nem Is gondolok rá ... Pirkadat előtt váltak el, na­gyon nehezen búcsúztak. Ezután sokszor töltöttek fél éjszakákat ugyanitt, ugyanígy. Újra és újra bizonygatták egymásnak, hogy így is boldogok. Pedig mindket­ten szenvedtek. (Folytatjuk) A szárítóban pedig folyamatos a munka. — Nincs tehát gond... — Azért van. Kevés a tároló- -jiely. Tréfából megkérdezem: — »főbb lett volna, ha keve­sebb térem? — Inkább a Békés megyei Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat iparkodna hamarabb el­szállítani a' kukoricát — vála­szol. Gondot jelentene az őszi szántás is, ha a szövetkezetnek nem sikerült volna beszereznie két 240 lóerős Rába-Steger trak­tort, De Plavecz János főköny­velő örömmel újságolja: — Sikerült ki is-fizetni az árát. Ebből már két traktor lesz, ami nemsokára megérkezik. — -ir — A tsz-ben három éve kezdő­dött el a munkaverseny, mely­nek keretében éddig 9 brigád nyerte el a szocialista címet. Hajdara István villanyszerelő brigádja az idén bronzjelvényes lett. jÉrdeme elsősorban az, hogy gondos munkája nyomán a tsz üzemeiben a villamos berendezé­sek sohasem mondták fel a szol­gálatot. A legjobbakhoz tartozik még Jani Ágoston építőbrigádja. A brigádvezetőt ugyan nem Jani­nak, hanem Gusztinak hívja mindehki, mert dolgos, barátsá- gos^segítőkész fiatalember. És mint Guszti, 30 évesnél fiatalabb a tsz szinte valamennyi szakembere, így Horváth János főmezőgazdász, Károlyi László, a kukoricaágazat, Szilágyi Károly, a búzaágazat, Llszkaí Lászlóné, a törzsbaromfitelep vezetője. Ráadásul majd mind kunágota- iak, akiket a szűkebb hazájuk iránti szeretet talán még ered­ményesebb munkára sarkall. Övék a jövő, sőt már a jelen is kezd azzá válni. A tsz vezetői és dolgozói bíznak bennük — mondja Zengő Zoltán, amihez hozzáfűzi: — Még egy fiatal nö- vényvédő-agronómus kellene. Sürgősen! Azt pedig, hogy a fiatal szak­embereké már a jelen is, hadd bizonyítsuk két összehasonlító adattal. Három éve 1100-an dől-' goztak a szövetkezetben és 90 millió forint volt a termelési ér­ték. Ebbe sokan belé is görnyed­tek, mert kukoricát törtek, cu­korrépát szedtek. Az idén 720- an dolgoznak és a termelési ér­ték várhatóan eléri a 130 millió forintot. Igaz, hogy a 720 ember jobban ért a gépekhez, mint a kukoricatöréshez, vagy a répa­szedéshez. Ilyesmire talán nem is vállalkozna közülük senki. Ahogy a ’ tsz-ben változnak a körülmények, valahogy úgy megy végbe a fejlődés a köz­ségben, mégha az ütem nem is olyan gyors. Például két állandó' és egy idényóvoda van Kunágo­tán. Az állandó óvodákban szep­tember 1-lg 95 gyermeket lehe­tett elhelyezni. A nyáron a 2-es számú óvodát bővítették ás most már 120 gyermeknek van helye. Sokat dolgoztak a tsz szocia­lista brigádjai. Borsos Béla tanácselnök azon­ban úgy véli, hogy egy-két év múlva ez a bővítés sem lesz elég. Mennek ugyan el fiatalok a köz­ségből, de nem sokan. Akik ma­radnak, gondoskodnak az „után­pótlásról”. Aztán majd szűk lesz az Iskola, ami már most is elég­gé „kihasznált”. Elkészült, de még javításra vár Kunágotán az új buszvég­állomás épülete, amelyben élel­miszer-elárusító, raktár, öltöző-, mosdóhelyiség van. A Mezőko- vácsháza és Vidéke ÁFÉSZ helyi szocialista építőbrigádja társa­dalmi munkában vállalta az épület festését, szépítését. Érdemes megemlíteni, hogy készül az új orvosi rendelő, vá­ró terve. Remélhetőleg az épít­kezésre nem kell sokáig várni. — •ér — A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ 1973-ban létesített ba­romfifeldolgozó üzemének az egyik telepén kopasztják, a má­sikon bontják — most éppen — a kövér libát. (Gondolom a szál­lítás nem kis költséggel jár.) A bontórészleg szép, üzem jel­legű épületében Szikora József- né irányításával 19 asszony és lány dolgozik. Valamennyien Itt tanulták a „mesterséget”, amit olyan jól elsajátítottak, hogy ex­portra termelnek. ízlésesen cso­magolt comb, mell és test „ké­szül” a libából. A máj belföldi üzletekbe kerül. Balázs Gergelyné csak azt saj­nálja, hogy nincs mindennap 8 óra munka. A legtöbbször keve­sebb van, néha meg több. — A rendszertelenség különö­sen a kismamáknak nehéz — ál­lapítja meg Körösi Jánosné. Egyetlen közös panaszuk, hogy rossz a húsellátás Kunágo­tán. — Amikor korán reggel be­jövünk a2 üzembe, még nincs, amikor megyünk haza, már nincs hús a hentesnél. így jár az, aki dolgozó mő — vélekedik Török Andrásné. Egy kis eszmecserét folyta­tunk még a női egyenjogúságról is. Ebben a kérdésben Bartucz Mihálynénak van a leghatáro­zottabb véleménye: — A férjem kalauz. Három gyermekünk van. Nálunk az a gyakorlat, hogy az csinálja a házi munkát, aki éppen otthon tartózkodik. Láthatóan erélyes asszony, nem vonom kétségbe az állítá­sát. És, hogy más is okuljon, megjegyzi még: — A női egyenjogúsáról nem­csak beszélni, hanem azért ten­ni is kell. A többiek bólogatnak. Egy és más érlelődik bennük, amióta nem háziasszonyok, hanem üze­mi dolgozók. Pásztor Béla kapnak ízelítőt. Érdeklődéssel szemlélik- azonban a hatszáz da­rabból álló néprajzi gyűjteményt is, amely Szarvas és a környék lakóinak dús fantáziájára, szép­érzékére, kézügyességére utal. Ideggyógyászok tudományos ülése Gyulán A Magyar' Ideg-Elmeorvosok Társasága dél-magyarországi decentruma október 11-én, szombaton a gyulai megyei kór­házban tartotta tudományos ülé­sét. Az egész napos tanácskozás részvevőit dr. Duda István igaz­gató főorvos köszöntötte. A tudományos ülésen megje­lentek a dél-magyarországi veze­tő id^g-elmeorvosok, közöttük dr. Varga Miklós egyetemi ta­nár. Fő téma a korunkban egyre : gyakoribb neurózis problémája : volt. Kiemelkedő jelentőséget adott az összejövetelnek, hogy azon előadást tartott a nyugat­németországi tübingeni egyetem világhírű professzora, W. Kretsch­mer. Előadásokkal szerepei­tek a megyei kórház szakorvo­sai is. Helytörténeti jelentősége volt dr. Baly Hermina főorvos- asszony előadásának, aki az egy­kori gyulai főorvos, neves ma­gyar ideggyógyász, dr. Pándy Kálmán munkásságával foglal­kozott. A társaság vezetősége a sike­res ülés alapján úgy döntött, hogy a jövő év tavaszán ismét Gyulán tartja tanácskozását, ak­kor az idegsebészet időszerű kér­déseit vitatják majd meg. ÍV-JEGYZET sassá ts»BSS®s»s9«e8saa»««««a«B9«9*«s*aei!#* A brigádok önkormányzatáról Amikor az életszínvonal-növe- lésének lehetőségeiről beszélünk, mind gyakrabban esik szó azok-. Tói a tartalékokról, amit a mun­kaidő jobb kihasználása jelen­tene. Statisztikai felmérések ta­núsága szerint sok munkahe­lyen csak 60 százalékos intenzi­tással dolgoznak. Egyszerű pél­dával ez azt jelenti, hogy tíz emberből hat termel,mégy pedig csak mimell a munkát. Rosszul értelmezett humanizmusból — vagy a munkaerő hiányára hi­vatkozva — a lógósoknak senki se teszi ki a szűrét, ezért minden marad változatlanul. A munka- fegyelem megszilárdításának jó példáját láthattuk a televízió vasárnap esti műsorában, ami­kor a Hét munkatársai a Békés­csabai Ingatlankezelő Vállalat kezdeményezését mutatták be. Nem valami egetrengető fel­fedezésről szólt a televízió ri­portja. Hiszen a csabai Ingatlan- : kézelőnél „mindössze” az tör­tént, hogy az üzemi demokráciá­ról és a munkáshatalomról val­lott elveket sajátos tartalommal tudták valóra váltani. A lakás- karbantartó szocialista brigádok­nak — először csak kísérletkép­pen — önkormányzati jogot biz­tosítottak. A brigádok saját ma­guk osztják el egymás között a feladatokat és mindenki garanci­át is vállal a megtett munkáért. A szocialista brigádok képviselői részt vesznek az igazgatói ta­nácsban és a brigádon belüli fe­gyelmi jogkörükkel élve azt is megválogatják, hogy kivel dol­goznak együtt. Ha valaki lóg, annak megmondják: ne hara­gudj, komám, ez így nem mehet tovább. A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalatnál sikerrel alkalmazott brigádönkormányzat eredményei azt mutatják, hogy ehhez hason­ló kezdeményezésekkel érdemes lenne másutt is próbálkozni. A. T.

Next

/
Thumbnails
Contents