Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-12 / 214. szám
/ Kadvezményes bérletek, jegyek Közönségszervezők Mai idők mozija [Jegyzet ] a Jókai Színházban A Békés megyei Jókai Színház vezetői szerdán délután munka- értekezletre hívták meg segítőiket, a közönségszervezőket az új évad nyitása alkalmából. Lovas Edit igazgató és Haász Miklós, a szervezési csoport vezetője az évad műsortervének ismertetése után a bérletezésről, a kedvezményekről tartottak tájékoztatót. Az új évad alatt ismét megrendezi a Megyei Művelődési Központ a szocialista brigádok megyei vetélkedősorozatát. A részt vevő brigádoknak Shakespeare: Makrancos Kata című vígjátéka és Bárány Tamás: Város esti fényben című dokumentumjátéka előadásával nyújt segítséget a színház. A szocialista brigádok és a munkásfiatalok féláron kaphatnak bérletet az idén kilenc előadásra. Ugyancsak 50 százalékos a kedvezmény a középiskolás- és a nyugdíjasbérletekhez is. Az új évadban — mivel kevesebb bemutatót tartanak — több bérle t- szüneti előadás lesz. Ezért a szocialista brigádok és az ifjúság részére félárú jegyeket bocsátanak ki minden előadásra. A bérleteket a szerdai napon megnyitott, immár hagyományos bérletpresszóban lehet megújítani, illetve váltani. Az elmúlt évadhoz hasonlóan a megyei felnőttoktatás vezetői, a békéscsabai Szabadság Tsz és a 635. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet több előadást megvásároltak. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának segítségével a teltház-akciókat szeretnék kiterjeszteni a közalkalmazotti rétegre is. A Gyermekszínház új évadjára nyolc bérletsorozatot adnak ki. A nagy érdeklődésre való tekintettel az elmúlt évi bérleteket újítják meg. A szerda délutáni közönségszervező-értekezlet befejezéseként a színház új tagjai egy-egy verssel, saját szerzeményű dallal. opera- és operettáriával mutatkoztak be a megjelenteknek. A sarkadkeresztúri általános iskolában két tanítás nélküli munkanappal kezdődött a tanév. A gyerekek az iskolát kívül-be- lül rendbehozták. Sok szülő is segített nekik. Az iskolában azonban még tart az építkezés, amely azzal vette kezdetét, hogy a Békés megyei Tervező Vállalat társadalmi munkában elkészítette egy fizika-kémia előadóterem, valamint egy szolgálati lakás építésének és a sportöltöző bővítésének a tervét. A tanács bocsátotta rendelkezésre az építőanyagot, a szülők pedig szakemberek irányításával munkához láttak. A serénykedésnek hamar hí-, re kelt, amiben része, volt Krisztován Sándornak, az iskola igazgatójának, a községi tanács társadalmi elnökhelyettesének is. Azután másfelől is érkezett segítség. A Sarkadi Cukorgyártól, a sarkadi Lenin Tsz-től és ÁFÉSZ-től, a helyi Egyetértés Tsz-től. Fuvart, agyagot adtak. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat Kárai Éva Szocialista Brigádja dolgozni jött el. A Sarkadi Építőipari Szövetkezet beépíthető szekrényeket készít. Az építkezés műszaki ellenőre a tervező vállalat November 7. Szocialista Brigádja. Egészen lázba jött Sarkadke- resztúr lakossága, amely azelőtt nemigen tudfa. hogy társadalmi ősszé fogással milyen nagyszerű célokat lehet megvalósítani. Az iskola fejlesztése különösen fontos. Eredmé- nvesen tanulni, a iövőt meS- al^oozni csak megfelelő körííl- ménvek között lehet. A szülők pedig ma már azt akarták, hogy gyermekeik művelt érnbérekké A délelőtti ifjúsági előadáson kezdetben nagy a nyüzsgés, de amikor a nézőtér elsötétül és a gépterem üvegablakából mozgó nyalábokban zúdul a fény a vászon felé, lassan megszűnik a zsivajgás. A film varázsa mindjárt hatalmába keríti a fiatal közönséget, s az izgalmasabb részeknél egyetlen pisszenés sem hallatszik. A vidám jelenetek alkalmával felcsattanó nevetés viszont majdnem megrepeszti a régi falakat. A gyulai Petőfi moziban vagyunk, ahol előadás közben a pénztáros fülkéjébe is behallatszik a közönség morajlása. — Ez a legkedvesebb hang a mi fülünknek, hiszen a nézőtéren harsogó nevetés azt jelenti, hogy jól érzi magát a fiatalság, — mondja Mihola Zoltánná pénztáros. — Ha valamelyik isváljanak, szakképzettséget szerezzenek, mert — ahogy valamikor mondták —1 ez „biztos kenyér a kezükben." Érthető tehát, hogy az építkezésre több mint 3 ezer órát áldoztak eddig. Ám a pedagógusok sem maradtak adósok. Ök nyáron 1500 órát fordítottak eiTe a munkára. — Megvalósult äz álmunk — mondja most már Krisztován Sándor a pedagógusok nevében is. Külön örömet jelent számára, hogy a megyei tanács művelődési osztálya 120 ezer forint értékű szemléltetőeszközzel gaz- dagította az iskola felszerelését. Van más érdekesség is, még- ] pedig a kocogómozgalom, amit hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére kezdeményeztek az úttörők. Ki-ki felajánlást tett, hogy hány (150 méteres) kört fut az iskola udvarán. Például Czégény Sanyi és Fábián Tibi 300-at, Gurzó Jancsi 400-at vállalt és teljesített. . Most a Magyar Úttörő Szövetség megalakulása 30. évfordulójának tiszteletére folytatódik a verseny. Gurzó Jancsi, aki j 8. osztályba jár, bizonyára könnyen futja majd ismét a 400 kört. Annál Is inkább, mert állandó edzésben van. Négy kilométerre levő tanyáról jár be az iskolába. Oda-vissza az út j tehát naponta 8 kil'iTiéter. Egyébként az iskolának egy éve jól felszerelt tornaszobája, kosár- é* kézilabdapályája, négy pingpongasztala van. Még négy tollaslabdapálya készül. Ép testben, ép lélek — a szülők e2t ia tudják már. Pásztor Béla kola itt, a moziban tartja az ünnepélyét, akkor mi is ünnepiünk egy kicsit, s az ifj úsági előadások idején talán mindnyájan hozzá fiatalodunk a közönséghez. Nagyon szeretjük az óvodásokat — akik már valóságos törzsközönségnek számítanak. A nagycsoportosoknak szervezett ovi-mozi előadásokon igen népszerűek a mesefilmsorozatok és az állatokról készült természet- tudományi filmek, de az apróságok nagyon szeretik a közlekedésre oktató játékos előadásokat is. — Kevesen gondolnák, hogy a pénztárosfülke ablakából milyen sok érdekes dolgot lát az ember. A fiatalok régebben is szívesen jártak moziba, s nekem szinte a szemem előtt nőttek fel áz újabb generációk. A mi kis városunkban, szinte családias a hangulat a moziban is. A múltkorában például egy középkorú házaspár jött, s a férfi moso- ljogva kérdezte: „Nem tetszik emlékezni rám? Én voltam a mozi réme.” Elmesélték, hogy húsz évvel ezelőtt a Dunántúlra költöztek, de most is szívesen gondolnak az itt töltött ifjúságukra. Sokad irigyelnek, mert azt hiszik, hogy itt állandóan csak szórakozik az ember és még fizetést is kap érte. Valójában^ csupán a filmek második részét tudom néha elcsípni, hiszen a jegyek elszámolása is sok időbe kerül. Lassan harminc éve dolgozom a szakmában, nagyon szerelem a munkámat, de egy kezemen össze tudnám számolni, hogy az utóbbi években hány filmet láttam. — Nagyon boldog vagyok, ha egy-egy üzemben, termelőszövetkezetben, vagy az iskolákban régi ismerősként szeretettel fogadnak. Nincs nagyobb öröm számomra, mint tudni, hogy az én fáradtságomnak is köszönhető egy-egy telt ház. Szeretném minél gyakrabban kitenni a pénztár ablakába a kis táblát, hogy „A mai előadásokra minden jegy elkeltr A gyulai Petőfi mozi kollektívájában dolgozik a Pásztor-házaspár. A feleség jegykezelő,^ férj pedig gépész. — Sokszor megtörténik, hogy odahaza a feleségem meséli el annak a filmnek a tartalmát, amelyet én vetítettem — mondja Pásztor János. — Bár egészen modem, NDK gyártmányú félautomata vetítőgéppel dolgozunk, de itt a gépházban mindig akad valami munka. Minden filmet többször is ellenőrzünk, nem hibás e, s a gépekre l BÉKiSMCm s^ * 1975. SZEPTEMBER 12. Tanév eleién Sarkadkeresztüron Is ügyelni kell. Büszke vagyok arra, hogy műszaki hiba miatt nálunk még soha sem maradt el az előadás. Most különösen vigyázunk a munkafegyelemre, kollektívánk szeretné elérni a szocialista brigád címet. Vállaltuk is, hogy társadalmi munkában szerelő-karbantartó munkákat végzünk és hirdetőtáblákat készítünk. A takarítónők és a jegyszedők dolga a propagandaképek állandó cseréje és a közönségszervezés. Rendszeresen megbeszéljük a MOKÉP-köz- ponttól kapott filmismertetők tartalmát, amelyek a mindennapi munkánkhoz nyújta/iak segítséget. Felajánlottuk, hogy egy napi munkabérünk értékéből vendégül látunk állami gondozott gyermekeket, karácsonykor pedig ajándékcsomaggal kedveskedünk nekik . .. A beszélgetések visszatérő gondolata a közönség minél jobb szolgálata, amelyet a mozi a hatásos műsorpolitikájával tud — többek között — elérni. Hallgassuk meg erről az üzemvezető véleményét: — A gyulai Petőfi mozi az első kategóriába sorolt filmszínházak közé tartozik, tehát sokszor mi mutatjuk be először a megyénkben az új filmeket — mondja Hankó Miklós. A közművelődési program sikeres végrehajtása érdekében a vállalatok és termelőszövetkezetek szocialista brigádjai részére filmsorozatokat szervezünk. Első ilyen akciónk most az őszi és téli hónapokra tervezett „Magyar filmek sikersorozata” címen kezdődő bérleti előadásunk. — Az iskolák tananyagával kapcsolatos filmek vetítésével is segítjük az oktatói munkát. Szeptember 24-én és 25-én például a Mikszáth Kálmán regényéből készült A fekete város című színes magyar filmet vetítjük, utána pedig a művelődési házban a főszereplő Nagy Gáborral találkozhatnak ifjú nézőink. November 7. tiszteletére ebben az évben is megtartjuk a szovjet film ünnepét. Művész- mozi-sorozatunkra elővételben már minden jegyünk elkelt, s a filmbarátok köre az Erkel Művelődési Központban ezután is rendszeres esteket tart. n pénztár előtt változatlanul hosszú sorok. Ma este is jó filmet vetítenek a Petőfi moziban. Andódy Tibor Tények Hogy a poénnal kezdjem, a tények makacs dolgok. Be kell vallanom, hogy a bélmegyeri, hétfői száraz kenyér ügyében többszörösen is mellé fogtam. Bélmegyerre ugyanis nem a Békés és Vidéke ÁFÉSZ, hanem a Békés megyei Tanács 1. számú Sütőipari Vállalatának békési üzeme szállítja a kenyeret. Második tévedésem; száraz kenyér hétfőn nem azért van a bél- megyeri boltban, mert idehozzák a szállítók Békésről a szombaton el nem kelt kenyeret, hanem azért, mert nem is lehetne a kenyér hétfőn délelőtt Bélme- gyeren másmilyen, mint száraz. Végül a harmadik: a téves információk nem a tanácselnöktől származnak, valaki más mondhatta nekem ezeket Bélmegye- ren, csak úgy, viccből. Én meg nem jártam utána. Szóval ezek a tények. Mint ahogy tény marad továbbra is, hogy hétfőn reggeltől, egészen délutánig csak száraz kenyeret, pontosabban szikkadt kenyeret lehet kapni Bélmegyeren. Ügy, mint szombaton. Miért? Először azért, meri miért is ne lehetne igy, mikor a kenyér szavatossági ideje 72 óra, azaz 3 teljes nap. Másodszor azért, mert hétfőn a friss kenyér — figyelembe véve, hogy a kenyeret még ki is kell sütni előtte — csak délután ér Bélmegyerre. Harmadszor azért, mert érkezhetne már hajnali ötkor is, de ez nem fér a boltosok munkaidejébe, mint ahogy már szombaton sem szállítanak BéUne- gyérré friss kenyeret, mert akkor is csak délután kettőre érne oda, a bolt pedig már egy órakor bezár. Vagyis, az utolsó kenyérszállítmány pénteken délután érkezik Bélmegyerre — innen pontosan 72 órára van a hétfő délután. Ügy, hogy jogilag semmi vész. Hát ezek a tények. Éhen meg senki nem halt emiatt Bélmegyeren. Pocsékba is biztos, hogy kevesebb kenyér megy így, hiszen, ha nincs más, elfogy az egészségre is_ előnyösebb szikkadt kenyér is. Pirításként, bundás kenyérként, fasírtként és így tovább. Egyébként is. a tények makacs dolgok. Mit lehet tenni ellenük? (kőváry) aaaaaaMasaaaaesasssaaaaaaaaaaaaaaBasaaaaBiaaaaaaaaaeBasaaaaaiaaaaaaaas-Baaaaaaeaaaeasaesa Naponta 25 vagon cukor A kedvező időjárás a Sarkadi Cukorgyárban Is érezteti hatását. A környező mezőgazdasági üzemekből folyamatosan ér kezik a cukorrépa, s ez lehetővé teszi a feldolgozó gépsorok teljes kapacitással történő üzemeltetését. Naponta 210—2S0 vagon répa érkezik, amiből 85 vagon cukor készül
