Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-03 / 206. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai. 1975. SZEPTEMBER 3., SZERDA Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM MA: TUDÁST VEGYENEK! (5. oldal) VITA, GYULA FEJLESZTÉSI TERVEIRŐL <4. oldal) BÉKÉSCSABA FÖLDRAJZA (3. oldal) Tisztelettel és megbecsüléssel adózunk a vietnami népnek Nagygyűlés Csepelen Hctfiminc esztendővel ezelőtt, 194S. szeptember 2-án alakúit meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Az évforduló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedden délután nagygyűlést rendezett a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyárának kultúrtermében. Részt vett a nagygyűlésen és az elnökségben* foglalt helyet többek között Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Borbánéi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter. Az elnökség tagja volt Nguyen Manh Cam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, és Nguyen Phu Soai, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövete Elhangzott a VDK nemzeti himnusza és a magyar Himnusz, majd — dr. Molnár Bélának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának elnöki -megnyitója után — Borbándi János mondott ünnepi beszédet. Borbánéi János beszéde Városok az Alfáidon Harminchat alföldi város, néhány — ezt a címet joggal váró — nagyközség képviselői, országos szervek irányító-végrehajtó szakembérei, tudományos kutatók kezdenek ma kétnapos tudományos konferenciát Békéscsabán. Hogy összefoglalják, amit e sok-sók közös jellemzővel rendelkező településekről , jelenleg tudunk, hogy körvonalazzák, milyen úton haladnak a résztvevők szőkébb pátriái a következő években, évtizedekben tovább. A téma — Az alföldi városok fejlesztési kérdései — időszerűsége vitathatatlan: az ország olyan településeiről van szó, amelyeket súlyos történelmi örökség terhel. Több volt a harc, a pusztítás s kevesebb az építő béke ezen a tájon, mint túl a Dunán vagy az északi országrész hegyei között. Nem alakulhatott ki az ottaniakhoz hasonló ipar, kereskedelem, elmaradottabbak voltak a lakosság életkörülményei. Ezen a különbségen az utolsó néhány évtized sem változtathatott gyökeresen. Az alföldi városok — a maguk és az egesz ország érdekében — szeretnék behozni hátrányukat, szeretnék elérni dunántúli és északi társaik fejlődési színvonalát. Nem másolni próbálva azok hagyományos gazdasági ágazatait, hanem közös alföldi és sajátosan szegedi vagy orosházi, nyíregyházi vagy gyulai lehetőségeiket kihasználva a termelésben, a szociális-kommunális ellátásban, az életmód minden más tényezőjében egyaránt. Az alföldi városok szerepe a magyar településhálózat fejlesztésűben, e városok külterületi problémái, a városfejlesztés és az intenzív területfelhasználás, a közművesítés szerepe az alföldi városok fejlesztésében — ezek lesznek az előadások témái. A hozzászólók egyebek között olyan kérdésekkel foglalkoznak majd, mint a városok pozitív szerepe a környéken lakók életének változásaiban, vagy mint a tanyasi lakosság maradásának, illetőleg város- , ba. faluba költözésének társadalmi motívumai. Ezeket a témákat, kérdéseket a mindennapok gyakorlata vetette fel. A maga nemében első békéscsabai tanácskozás az elmélet oldaláról próbál majd olyan válaszokat adni, amelyre az eddig felhalmozódott ismeretek, a belátható lehetőségek alapján képes. Hogy a kutatási eredményeket, felismeréseket újra a gyakorlatnak adja. Hiszen a konferencia nem önmagáért való. Igazi eredménye nem a holnapi összefoglaló zárszó lesz, hanem az elhangzottak nyomán gazdaságosabban, okosabban, szebben épülő gyárak, lakóépületek, óvodák, üzletek, pihenőhelyek sora. A rendező szervek — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Építőipari Tudományos Egyesület és a békéscsabai Városi Tanács — éppen ezt szeretnék: hogy ez a két nap ne múljon el nyomtalanul, hanem hogy a jövő évei az Alföld mindennapjaiban termé- keujdtőbb legyen. (daniss) Borbándi János elöljáróban emlékeztetett arra, hogy 30 esztendővel ezelőtt. 1945. szeptember 2-án alakult meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság, majd beszédét így folytatta: — A vietnami nép sok szenvedéssel, nélkülözéssel, kemény harccal,és nagy véráldozatokkal, de töretlen hittel jutott el a forradalom győzelméig, egész Vietnam szabadságának kivívásáig. Sikeres küzdelmének alapvető forrása a Nagy Októberi | Szocialista Forradalom, és a szovjet népnek a második vi- j (ágháborúban aratott győzelme volt. Európában a hitleri fasizmus, Távol-Keleten a japán militariz- | mus szétzúzása új lendületet adott a nemzeti felszabadulásért küzdő indokínai népek forradalmi mozgalmának, amely végül is teljes kudarcra ítélte a régi és az új gyarmatosítók uralmát. — A néphatalom létrejötte és megszilárdulása adta meg a vietnami népnek a lehetőséget, hogy végre maga rendelkezzék saját sorsával. Valamennyien jól tudjuk, hogy az elmúlt több mint három évtizedben a vietnami nép szinte megszakítás nél- j kiil súlyos véráldozatokat köve- j telő honvédő harcot vívott függetlenségéért, az imperialista hatalmak megújuló intervenciói ellen. A gyarmatosítók súlyos vereségével ért véget 1954-ben Dien Bien Phunál a jól felszerelt francia hadsereg kilencéves háborúja, s ez már akkor mesz- sze előremutató példát adott Indokína népeinek, s m£s gyarmati sorban élő országoknak. Az 1954-ben aláírt genfi egyezmény elismerte Vietnam szuverenitását és egységét, kimondta, hogy záros határidőn belül általános titkos választásokat kell tartam, s így ‘ egyesíteni az ország két részét. A saigoni rezsim azonban j szabotálta az egyezmény vég- i lehajlását, hajszát indított a haladó erők ellen, s az amerikai fegyveres erők mögé bújva, azok aktív támogatásával újból a nép elleni nyílt, fegyveres erőszak útjára lépett. Ez ellen szerveződött az ellenállás, amely a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front keretein belül a legszélesebb forradalmi tömegeket mozgósította. Hiábavalónak bizonyult a francia gyarmatosítók nyomába lépő amerikai imperializmus és lakájaik közvetlen katonai intervenciója, több évig tartó „különleges és korlátozott” háborúja, majd a hírhedt „vietnamizá- lása” — vagyis az ázsiai népek egymásra uszításának stratégiája. Hivatalos amerikai adatok szerint az Egyesült Államok közvetlen kiadása a vietnami háborúban meghaladták a 140, milliárd dollárt, expediciós haderejének létszáma 1968. végén elérte az 585 000 főt, amit kiegészített még a dél-vietnami j bábrezsim több mint egymilliós ! hadserege. Az amerikai légierő Vietnamra, Laoszra és Kamdob- zsára három és félszer annyi bombát szórt, mint amennyit a nyugati szövetségesek ledobtak a második világháború összes hadszíntereire. — A vietnami nép ezzel az óriási erővel szembeállította bátorságát és önfeláldozó hősiességét. Az északi országrészben kivédte és elhárította az agresszió csapásait, a déli országrészben pedig véget vetett az amerikai imperializmus másfél évtizedes uralmának. Valóra váltotta nagy fiának, Ho Si Minh elvtársnak végakaratát. Tisztelettel és a legnagyobb megbecsüléssel adózunk a \ vietnami népnek azért, hogy vállalta és megvívta szabadságküzdelmét, s közben még arra is volt ereje, hogy cselekvő szolidaritással álljon az indokínai testvémépek oldalán. Ma már történelmi tény, hogy a vietnami nép győzelme az egész haladó emberiség győzelme, az imperializmus kudarca, az igazságos ügy diadala. A vietnami nép hősies helytállása mellett a győzelem fontos tényezője volt az internacionalista szolidaritás és hatékony támogatás, amelyet a harcoló vietnami nép a szocialista országoktól, elsősorban a Szovjetuniótól, a világ haladó erőitől kapott Számunkra különösen fontos tanulság, hogy ez a győzelem a nemzetközi enyhülés körülményei között született meg, szoros ösz- szefüggésben a szocialista közösség békeoffenzívájának sikereivel. Azt igazolja, hogy a békés egymás mellett élés elveire alapozott külpolitikai tevékenység, a népek egységes és tömegméretű békeakciói elősegítik a függetlenségi' harc sikerét és a függetlenné vált országok nemzeti fejlődését. Mindez alátámasztja j azt az igazságot, hogy korunkban a szocializmus alapvető befolyást gyakorol a történelem menetére. Alátámasztja azt is, hogy eleve kudarcra van ítélve a haladásellenes erőknek az a .kísérlete, hogy visszofordítsák a történelem kerekét, elnyomják a békéért, a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért küzdő népek mozgalmát. A kormány elnökhelyettese a továbbiakban arról beszélt, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság — forradalmi tapasztalatokban gazdag pártja vezetésével — az imperialista betolakodók elleni harc közepette is nagy figyelmet fordított a szocialista rendszer építésére és erősítésére, a gazdasági munkára. Az 1973. évi párizsi egyezményt követően kétéves helyre- állítási tervet dolgoztak ki és valósítottak meg. Napjainkban tovább folyik a szocialista nagyipar és a mezőgazdasági termelés anyagi-technikai feltételeinek fejlesztése, s ennek nyomán a társadalompolitikai célok megvalósítása. Borbándi János leszögezte, hogy hazánk — a proletár nemzetköziség szellemében erőnkhöz és anyagi lehetőségeinkhez mérten — most, és a jövőben is segíti a testvéri vietnami nép őrs zásépítő munkáját. Borbándi János végezetül időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről szólott, majd beszédét így zárta: Bízunk abban, hogy az ENSZ-közgyűlés legközelebbi ülésszaka pozitívan foglal majd állást a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság tagfelvételi ügyében. s a kérdést ismét a Biztonsági Tanács elé utalja. (Folytatás a 2. oldalon Á tervezettnél 400 millió forinttal több bútor az idén Terven felül még az idén mintegy 400 millió forint értékű bútort adnak a BUBIV dolgozói, akik IV. ötéves tervüket több mint négy hónappal előbb, már augusztusban befejezték. A vállalaton belüli széles körű munkaverseny mellett ebben jelentős része van a gyáregységek - közötti szakosításnak, a. takarékosabb gazdálkodásnak, továbbá a munka- és üzemszervezés „hozamának” is. Mindezek révén tudták évente mintegy 100 millió forintos növekedéssel elérni az idén már várhatóan több mint egymillifitrd forintos termelési értéket. Az eredmények mögött jelentős kezdeményezések vannak. A bútoriparban eddig még nem alkalmazott szervezési megoldásokat és munkamódszereket dolgoztak ki az anyagok szállítására, raktározására, a munkahelyek igényei szerinti adagolására. A BUBIV-nál ma mar csak két helyen, a kőbányái stílbú- torgyárban és a komplett szobaberendezéseket előállító gyulai gyárban dolgoznak teljes, az alkatrésztől a végtermékig terjedő gyártási folyamattal, a többi gyár az 5. számú gyártól kapja a naponta szükséges alkatrészeket, íajtánkénti egységcsomagban. A vállalat összmunkájában erőteljes programszerűség érvényesül, amit a tevékenységek több mint 80 százalékára sikerült már kiterjeszteni. Késsül as útpadka Mint ahogy már hírül adtuk, jó ütemben halad a 41-es számú közlekedési út felújítása. A már leterített, korszerű útburkolat mellett az útpadkát is felújítják Képünkön: dolgozik s földgyalu (Fotó: Demény Gyulái
