Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-10 / 212. szám
I „Egy évre is visszamennék...” Békéscsabai gyerekek Mongóliában (Fotó: Veress Erzsi) Háromnapos csillebérci előkészület után július 1-én kilenc magyar úttörő egyhónapos táborozásra indult Mongóliába, az Ulánbátortól 23 kilométernyire fekvő Szelbe. Az azóta hazatért pajtások közül kettő békéscsabai. Babinszki Pál a 11-es iskolában a 8. osztályt végzi. — A Jurij Gagarin Úttörőcsapat tanácsának tagja vagyok. Szüleim az utazás hírére nagyon meglepődtek, aztán velem együtt kások központi fűtése. A fűtésmegoldásuk a legegészségesebb: padlófűtés. Ez van a falusi házakban, ez a most épülő, modern, többemeletes városi lakásokban. A parasztházakban a konyha füstjét, mielőtt a kéménybe bocsátanák, a szoba padlója alatt vezetik el. A szükség alakította ezt ki- Az ágy általában nem használatos, a szoba padlójára terített gyékényszőnyegen alszanak — alulról van szükség a melegre. Nálunk is terjed, ami ott évszázadok óta általános-, a lakásba utcai cipő nélkül szabad csak belépni. Étkezés előtt és után nedves kis törülközőket adnak, hogy kezet lehessen törülni. Kevés alkoholt isznak; részeg, de még ittas emberrel1 sem találkoztunk. Két érdekes pálinka-fajtájuk van. Az egyik inszám-gyökérrel készül. Ez a mi petrezselymünkhöz, vagy fehér répánkhoz hasonló alakú és nagyságú növény. Sokoldalú a gyógyhatása. Élet-gyökérnek is nevezik. Ezt teszik üvegbe és pálinkát öntenek rá, amely kioldja belőle a gyógyanyagokat. Valódi mérges kígyót helyeznék a pálinkás üvegbe. Azt mondják, ennek is gyógyhatása van. A kígyóról leinni a pálinkát, viszont ízlés dolga. Diva! és egysbsk Divat mindenütt van, Koreában is. De ezt úgy érzéké1 ni, ahogyan azt nálunk lehet, nem tudtuk. A férfiak nagyon egyszerűen öltözködnek. Leginkább sötét nadrág és fehér ing a ruházatuk. Ez a legáltalánosabb s az, hogy ingük vakítóan fehér és tiszta. A nőknél nem a ruha szabása, ami a divatot jelenti, hanem a- ruhaanyag színe és annak összeválogatása. Azt hiszem, évszázados hagyomány anogy öltözködnek. Féiiábszáng, örültek. Budapestről a Moszkva —Omszk—Irkuck útvonalon repültünk Ulánbátorba. Hét és fél órán át voltunk a levegőben. A mongol fővárosból autóbusz- szal vittek Szelbe, ahol 4—500 úttörő táborozott: kubaiak, csehek, lengyelek, szovjetek, bolgárok, NDK-beliek, románok, vietnamiak és persze mongolok. — Hogyan értettétek meg egymást? — „Tolmács is volt, de főleg oroszul. Legjobban a házigazdákkal, ők is olyan szinten -beszélnek oroszúl, mint mi. És megtanultunk néhány mongol szót. Volt egy mongol testvérrajunk. A különböző országbeliek pedig nemzeti napokat tartottak, s ekkor bemutatták saját hazájukat, műsorokat adtak, kiállításokat rendeztek. Minket, magyarokat,- valahogy mindenki különösen nagyon szeretett... Sok-sok emléket, fényképet, címet hoztam haza. Most egy lengyel fiúval levelezek, de Írok egy szovjetnek is. — Ml volt a fő programotok? — Rengeteget játszottunk, sportoltunk. A szakácsok igyekeztek a szánk íze szerint főzni, de ... szóval húsgombóc fűszer nélkül, csak hagymával?! Goron László hetedikes az 5Ős számú iskolában; — A Padrah Úttörőcsapatot is képviseltem Mongóliábán. Különösen népművészetük, s jellegzetes építészetük’ tetszett. Nagyon szép ország Mongólia. Láttunk jakokat, sőt Pali tevét is etetett Sok náluk a ló: ha megszületik egy kisgyerek, már saját lova van. Még a váirosba is lóval mennek. Jártunk az ulánbátori forradalmi múzeumban, részt vettünk a kétnapos forradalmi évfordulón ... Sokat fociztunk. Az egyik mongol pajtással akkor kerültem szorosabb barátságba, amikor, a szerelése után elestem és ő felsegített. Népi szokás Mongóliában, hogy ^. kedves vendégnek kis porcelán elefántot adnak ajándékba, mondván: olyan hosszú életű legyen ő is. Mind a ketten hoztunk ilyet haza. — Hogy bírtátok az éghajlatot? — Nem volt különsebb baj, de ‘ elég csak elképzelni, hogy nappal 35, este 10—15 fokot mutatott a hőmérő. — Odautaznál mondjuk egy évre? vagy bokáig érő szoknyát hor- ; danak, amelyet a mell alat,t ■ kötnek meg. Fölötte derékig ! sem érő blúz, amelynek nyak- 3 szegélyéből hosszú, legtöbbször | masnira kötött szalag hull alá. | A szoknya, a blúz és a szalag ■ színe különböző, de minden ! esetben meglepő, színharmóniá- : ban vannak egymással. Külö- * nősen kdeveltek a pasztell szí- • nek. Fekete hajuk leginkább rö- ! vidre vágott, az asszonyoknál : kontyba csavart. Nemcsak ruhájuk színére,-ha. 3 nem mozgásúkra is a harmónia I a jellemző. Hasonlattal szólva; • szerények^ egyszerűek és oly • színpompásak, mint a mezei vi- S rágok. Koreában alig van műemlék. « aMg maradt meg művészeti em- I lék. A második világháború 3 előtt' a japán megszállók ra- 3 holtak el minden értékes alko- [ tást. az ötvenes évek harminc- ; hét hónapos háborújában pedig ; a bombák tették tönkre az épüL ; leteket. Vönszan négyszázezer 3 lakosára például négyszázöt- j „venezer bomba hullott. A szinte j véletlenül megmaradt néhány ■ muzeális tárgy mégis sejteti a ; látogatóval azt a gazdag kultú- 3 rát, amely itt több évezred ; alatt teremtődött. A nép kultú- ; rája ez. nem a keveseké. A ia- ; pán elleni harcok idején szüle- j tett az a jelszó, hogy ..A tanú- 5 lás a forradalmárok első és : legfontosabb feladata”. Most ; pedig már az a cél. hogy né- j hánv éven belül mindenki meg- ■ szerezze a középiskolái foknak ■ megölelő ismereteket, műveltsé- 3 get. Úgy látszik, megvan a szán- 3 dék is ehhez az emberekben. Ezt : bizonyítják a szépen gondozott 3 oarkók. a tiszta utcák, a zsú- 3 folt nézőtér előtt látszott ope- ; rák. a könyvet forgató emberek i ezrei. (Folytatása következik) Esyedi G. Sándor * — Hát. Igen, egy évre is vlsz- szamennék, ha elegendő itthoni kaját lehetne vinni. Nagyon szép, felejthetetlen volt az az egy hónap. önkéntelenül adódik a kérdés: vajon miért éppen ezt a két csabai gyereket érte a kitüntetés, hogy Mongóliában . tölthettek egy hónapot. A válasz egszerű: mindketten jól tanuló, kiváló, aktív úttörők. Vitaszek Zoltán Közművelődési felfiuyelők tanácskozása Békéscsabán Holnap, csütörtökön délelőttre a megyei tanács Pedagógus Továbbképző Intézetébe tanácskozásra hívták megyénk járási, városi és községi közművelődési felügyelőit. Az egésznapos programban három előadást hallgatnak meg a szakemberek. Először Szak Bálint, a megyei tanács művelődésügyi osztályának iskolai , csoportvezetője a közoktatás és a közművelődés együttműködésének tapasztalatairól beszél, majd Dér László, a megyei múzeumi szervezet igazgatója a múzeumok közművelődési tevékenységéről tart előadást. A tanácskozás utolsó felszólalója Varga János, a Megyei Művelődési Közoont igazgatóhelyettese lesz, aki a szocialista brigádok megyei vetélkedősorozatáról tájékoztatja a közművelődési „ felügyelőket. 5 mmiim 1975. SZEPTEMBER 10. Foghúzás családtagoknak is, lerhesqondozés, nCgyfigyászat Egészségügyi ellátás a Kner Nyomdában Békéscsabán, a Kner Nyomda impozáns épületében korszerű, minden igényt kielégítő orvosi rendelők vannak. Közel tíz éve hozták létre az üzem vezetői — távlatokban gondolkozva ... Mit jelent ez? Hogy nemcsak a mára, hanem a jövőre is gondoltak, arra, hogy nőnek az igények, s a dolgozók egészség- ügyi ellátása sem áll meg. hanem fejlődik, s egyre sokoldalúbb. Az idő bebizonyította az elképzelések helyességét. Rendelés naponta Az általános üzemorvosi rendelő előtt szinte nincs is várakozás, alig egy-két embert látni. Miért? Az ok egyszerű. Ha valaki nem érzi jól magát, valamije fáj, de azért bejön dolgozni és orvoshoz is szeretne menni, vizsgálatra bejegyezteti magát a portán egy erre rendszeresített füzetbe. Az üzemorvos és a nővér ennek alapján a munkateremből vagy irodából — a bejegyzési sorrend szerint — telefonon lehívja a dolgozót a rendelőbe. Nem kell tehát sorban állni. A vizsgálattól függ azután, hogy a betegnek körzeti vagy szak- rendelésre kell-e mennie, ahol táppénzre vehetik. Jó ez a rendszer, sokkal kevesebb a munkaidő-kiesés. Ezért van hát kevés beteg a rendelő előtt. Viszont sokan felkeresik, a dolgozók igénylik ezt a szolgáltatást, Ezt bizonyítja az is, hogy a kezdet-kezdetén mégcsak hetenként két óra volt a rendelési Idő, ma viszont — szombat kivételével már naponta felkereshetik az üzemorvost a betegek. Az üzemorvos munkája persze nemcsak ebbén merül ki. A gyógyító tevékenység csak egyik része az üzemegészségügynek. Áz időszakos orvosi vizsgálatok, az egészségre ártal. más munkahelyek ellenőrzése, a zajártalom vizsgálata, hatásának ellenőrzése, az egészségügyi felvilágosító előadások szervezése és tartása szintén a feladatkörébe - tartozik, vagyis mindaz, ami az itt dolgozók egészségét hivatott védeni. Alkalmassági vizsgálat az újak felvételénél A KÖJÁL már korábban feltérképezte, hogy az üzemben melyek a legzajosabb munkahelyek. Ennek alapján az üzemorvos javaslatára bevezették az ! úgynevezett Bilson-vatta — fül- dugó — használatát. Sajnos, azonban nem mindenki ér,ti meg, hogy ez az intézkedés az egészségének védelmére történt, ezért van, aki nem használja a földugót. Ezt figyelembe véve vezették be a kétévenkénti hallásvizsgálatot. Ez mindenkire kötelező, ahol zajártalom van. Az utóbbi években bevezették az alkalmassági vizsgálatokat is. A nyomdánál felvételre jelentkezők csak úgy válhatnak nyomdai dolgozókká, ha átesnek ezen a vizsgálaton és alkalmasnak találtatnak. Az üzemegészségügyi tevékenység egyik ága a rákszűrés, valamint a véradás szervezése is. Ebben az orvos legjobb támasza az üzemi Vőrös- kereszt-alapszervezet, élén Felgi Miklósné titkárral. Az egészségügyi felvilágosító munkában is sok segítséget adnak az alapszervezet aktívái. Rendeztek már kiállítást is testápolási és egyéb cikkekből. A nyomdában a fogászatot 1972-ben hozták létre, s erre a célra szintén korszerű rendelőt biztosított az üzem vezetősége. Érdekességként említjük meg, hogy a fogászati szakrendelést kiterjesztették családtagokra is. Nagy könnyebbséget jelent ez az üzem dolgozóinak. fl terhek közös vállalása A* Kner Nyomda békéscsabai üzemében a 800 dolgozó 48 százaléka nő. Ez az arány tette szükségessé az üzemorvosi rendelés további bővítését, mégpedig nőgyógyászati szakrendeléssel. Az idén, szeptembertől már ez is működik, s kiterjed a terhesgondozásra is. A kismamákat itt veszik nyilvántartásba. Távolabbi tervük, hogy a 30 éven felüli nőknél kötelezővé teszik az évenkénti rákszűrést. Hogyan tudták mindehhez az anyagi feltételeket megteremteni? A terheket a tanáccsal — sőt részben a dolgozókkal is — közösen viselik. A helyiségeket természetesen a nyomda adta, ezenkívül a berendezés egy részét. Annak idején 150 ezer forintot fordítottak e célra, és azóta is évenként átlagosan 45— 50 ezer forintot. Áz állóeszközök költségét és az orvosok munkadíját a tanács vállalta. A kisegítő személyzet bérét, a* előadói tiszteletdíjakat az üzem fizeti a részesedési alap terhére. Ez az. amit közvetve a dolgozók is vállaltak. További cél a gyomai üzem ellátása is, ahol 200 dolgozó van. Foglalkoznak olyan határozat meghozatalával — az üzemorvos javaslatára —, hogy 40 éven aluli nők nem dolgozhatnak mélynyomógépnél. Mindez a gazdasági vezetés, az szb és az üzemorvos összehangolt munkáját, jó kapcsolatát bizonyítja. A Kner Nyomdában nemcsak írott malaazt a mondás; legfőbb érték az ember. Kasnyik Judit Központi úttörő néptáncegyüttes Békéscsabán A Megyei Művelődési Központ Balassi néptáncegyüttesében a közeljövőben nem jelent majd gondot az eltávozó táncosok pótlása. Új oktatási formát vezetnek be, amely nemcsak ezt az amatőr együttesek által jól Ismert problémát oldja meg, hanem a csoporton belüli feltűnő korkülönbséget is kiküszöböli. A békéscsabai Városi Tanács anyagi támogatást biztosít ahhoz, hogy a korábbi utánpótlás csoport helyett megfelelő felszereléssel jól összeforrott, új kollektíva jöjjön létre, a központi úttörő együttes. Az'általános iskolák 5. és 6. osztályában már megkezdték a szervezést, a. tervek szerint legalább 16 párral indít! ák maid az új csoportot. A pajtások fél-, majd egyórás műsorral készülnek, hiszen úttörő ünnepségeken, versenyeken egyaránt szeretnék bemutatni a legifjabb táncosokat. Jelenleg a Balassi együttes tagjainak fele alig éri el a 14— 15 évet. A táncosok másik része viszont már a 20. évén is túllépett. Ez a nagy korkülönbség adta az ötletet egy új, első—második osztályos középiskolásokból, illetve ipari tanulókból verbuvált csoport szervezéséhez. A most kezdő táncosok körülbelül féléves előképzés alatt elsajátíthatják a néptánc alapiait, s így részt vehetnek később a műsorokban is. Ez a korosztály alkotná a „nagycsoport” zömét. Az idősebb, rutinos táncosok fgy felszabadulva, tővább'éohetnek. igényesebb koreográfiákat tanulhatnak meg, s a kamarafesztiválokon is bizonyára sikerrel mutatkoznak majd be. \
