Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-10 / 212. szám
aiiő állóeszközök Abban a tényben, hogy a népgazdaság állóészköz-állománya esztendőről esztendőre gyarapszik, számos pozitív jelenség fejeződik ki. Az állóeszköz-állomány növekedése mindenekelőtt arra utal, hogy a szocialista gazdaság anyagi-műszaki alapjai folyamatosan bővülnek. S, korántsem kizárólag mennyiségben és értékben. Másfél évtizeddel korábban a népgazdaság állóeszköz-vagyonának még csupán 28—29 százalékát alkotta a technika, a gép és a szállítóészköz; ezek aránya azóta 37 százalékra emelkedett, jelezvén a gazdaság műszaki-technikai színvonalának gyarapodását is. A ' termelés alapvető ágazataiban — az iparban, építőiparban — az 50 százalékot is meghaladja a gépek, termelőberendezések, szállítóeszközök részesedése az állóeszköz-állományban. Az állóeszköz-állomány gyarapodása kívánatos és jó dolog. Maradéktalanul azonban csak akkor örülhetünk ennek, ha egyidejűleg az állóeszközök, mindenekelőtt a termelő berendezések megfelelő hasznosítását is biztosítani tudjuk, ha a gyarapodó állóeszköz-állományt racionálisan hasznosítjuk, ha annak ^növekedése gyarapítja a nemzeti jövedelmet. A feltételes módú fogalmazás sajnos azt jelenti, hogy a pozitív tényékhez az utóbbi években negatív eredmény társult: romlott az állóeszközök hasznosításának a foka, az elmúlt négy év átlagában az egységnyi állóeszközzel előállított nemzeti jövedelem — a korábbi szinthez, eredményhez képest — csökkent. Vitathatatlan, hogy asz intenzív gazdaságfejlesztés általában állóeszköz-igényes, mert a termelésfejlesztési feladatok zpmét technikával kell megoldani. A gazdaság egyes ágazataiban — Pl. az építőiparban és a mezőgazdaságban— a szűkebb értelemben vett termelésfejlesztésnek ugyancsak nélkülözhetetlep feltétele vólt a nagyarányú gépesítés, a technikai bázisok bővítése és a lakásépítés iparosítása, a házgyárak üzembe helyezése.. Az állóeszközök — különösképpen a gépek és termelő berendezések — jobb hasznosításának legfőbb lehetőségét sokan, a műszakszám növelésében, a gépek időalapjának teljes kihasználásában látják. Ebben sok igazság van. Jó lenne például, ha_az építőiparban amúgy is egy műszakban használt gépek legalább egy műszakot — és nem csupán annak 75 százalékában — „dolgoznának ’. A feldolgozó- iparok legtöbbjének ugyancsak alacsony a gépek üzemideje s azon belül a kihasználás foka. Még a nagyértékű automata gépek jelentős része sincs kellően foglalkoztatva, kihasználva. Elismerjük, sok itt a tartalék. Mellékúíra jutnánk azonban, ha a probléma megoldását kizárólag itt keresnék. Reális számot kell vetnünk azzal, hogy a műszakszámot növelni nem mindig lehet. Az állóeszköz-hatékonyság javításának fő útja- módja egybeesik a gazdaságos termelési szerkezet kialakításával. Mert kinek lenne jó — a népgazdaságnak, a társadalomnak semmi esetre sem! —, ha az állóeszközök „hasznosítása” érdekében növelnénk a gazdaságtalan termelést? A gépek kihasználásának mutatója esetleg javulna, de a nemzeti jövedelem kárát vallarlá ennek. Az állóeszközök racionális hasznosítása nem másodrendű feladat Ettől függ a társadalmi termelés hatékonysága — vagyis az, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal mennyi új értéket tudunk létrehozni — és a gazdaság további Növekedése. Ha beletörődnénk abba, hogy az állóeszköz-állomány hozama, hasznosítási foka csökken s nem törekednénk ennek javítására, végső soron a magyar népgazdaság fejlődését lassítanánk. 1975. SZEPTEMBER 10., SZERDA Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM Világ proietaijc. Csatlakoznak a gádoros! tsz ' felhívásához a Körösök vidéki Megkezdődött a IV. nemzetközi finnugor kongresszus közös gazdaságok is Mezőgazdasági nagyaktiva Békéscsabán A Körösök vidékén gazdálkodó 53 tsz, 9 termelőszövetkezeti közös vállalkozás , gazdasági és politikai vezetőinek részvételével kedden, szeptember 9-én délelőtt az MSZMP Békés me- . gyei bizottsága, a megyei tanács és a Körösök Vidéke Tsz Szövetség mezőgazdasági nagyaktívát tartott Békéscsabán, az ifjúsági házban. Az értekezleten részt vettek a körzet járásainak, városainak, községeinek politikai és állami vezetői, valamint az élelmiszeripari üzemek képviselői is. Dr. Szabó Sándornak, a megyei tanács általános elnök- helyettesének megnyitója után Nagy Mihály, a területi tsz- szövetség titkára számolt be a nyári betakarítás szövetségi eredményeiről, a tavaly decemberi és az 1975. júliusi párthatározat végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, majd átfogóan elemezte a gazdaságok előtt álló őszi munkákat, meg az ötödik ötéves tervre való felkészülés követelményejt. vétség titkára mondota, hogy a rendkívüli erőfeszítések ellenére sem tudták a szövetséghez tartozó közös gazdaságok a tervezett átlagtermést összességében elérni. Éppen ezért — a belvizek okozta veszteségek mérséklésére — kell a gazdaságoknak mindent megtenniük, hogy az őszi munkákat az aratáshoz hasonló szervezettséggel^ felkészültséggel végezzék el. Ezen az őszön a Körösök vidékén 24 ezer hektár kukoricát, 15 ezer 600 hektár napraforgót, csakhem 8 ezer hektár cukorrépát, 3 ezer hektár szóját, _ ugyanannyi rizst kell beta- I karítani. Őszi vetésre ugyanakkor 70 ezer hektár vár és további 2 ezer hektáron van még kinn a zöldség. Ezekhez járul hozzá még az, hogy a nagy kampánymunkával egyidőben kell kialakítaniuk előzetes elképzeléseiket a következő tervidőszakra is a tsz-eknek, fokozottabban véve figyelembe azt, hogy a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia. A vitaindítót követő hozzászólások során Sótyi János, a gyulai Munkácsy Tsz elnöke arról beszélt, hogy a technikai fejlődés szükségessé teszi a mezőgazdaság térmelőeszközeire érvényes amortizációs előírások felülvizsgálását. Hrabovszki Mihály, a békés- szentandrási Zalka Tsz elnöke arra figyelmeztette az aktívaértekezlet résztvevőit, hogy a korábbinál sokkal nagyobb gondot kell fordítani a búzatermesztésben a növényvédelemre. Madarász András, a Sarkadi Cukorgyár osztályvezetője pedig arra kérte a szövetkezetek vezetőit, hogy közös érdekből tartsák magukat a megállapodás szerinti ütemezéshez a cukorrépa-szállításban. Csatári Béla,' az MSZMP Békés megyei Végrehajtó Bizottságának titkára felszólalásában elismeréssel szólt a Körösök vidéki termelőszövetkezetek nyári helytállásáról és külön is hangsúlyozta, hogy ezt a helytállást az őszi feladatok még nagyobb próba elé állítják, hiszen ném kevesebb, mint egymillió 600 ezer tonna terményt kell a földekről betakarítani megyénkben ezen az őszön. A sikeres betakarításra azonban garancia többek között az, hogy a termelő- szövetkezetekben is egyre jobban bontakozó szocialista munkaverseny óriási tartalékokat szabadít fel évről évre. Mint ahogy nem várt jó eredményeket hozhat az is, ha csatlakoznak a gádorosi tsz verseny- felhívásához a Körösök vidéki közös gazdaságok is. A hozzászólások és Csatári Béla kiegészítője után Nagy Mihály válaszolt az elhangzott kérdésekre és javaslatokra, majd dr. Szabó Sándor foglalta ösz- sze az aktívaértekezlet tanulságait. Az elnöki zárszót megelőzően az értekezlet résztvevői egyperces néma felállással adóztak a 'megyei tanács napok bánt elhunyt mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályvezetője, Gajdács György emlékének. K. E. P. Mint arról hírt adtunk, szeptember 2-án, a második világháború befejezésének, illetve a Vietnámi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 30. évfordulóján kezdődött az őszi antiim- perialista és szolidaritási akció megyénkben. A megyei nemzetközi béke és barátsági munkabizottság programjában ez idő alatt több barátsági rendezvény I szerepel. Így szeptember 15-től három napon át a bolgár kulturális központ képviselői látogatnak megyénkbe. Magyar—bolgár Kedden a Dózsa György úti MÉMOSZ székhazában megkezdte munkáját a IV. nemzetközi finnugor kongresszus, melyen 24 ország csaknem ezer szakembere vitatja meg a finnugor népek történetével és kultúrájával foglalkozó tudományos kutatások eredményeit. Az ünnepségen Ortutay Gyula akadémikus, a kongresszus elnöke tartott megnyitó beszédet. Ezután Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a kongresszus fővédnöke köszöntötte a tanácskozás Lapunk vasárnapi, szeptember 7-i számában jelent meg a békéscsabai városi pártbizottság és a városi tanács felhívása, melyben a békéscsabai vállalatok, üzemek dolgozóit kérték, hogy barátsági napokat rendeznek Csanádapáeán, Kardoskúton és a harmadik napon Gyulán vendégeskednek. Szeptember 22—24-ig magyar —lengyel barátsági napra kerül sor Csabacsűd, Kamut és Zsa- dány községekben, ahol lengyel vendégek érkeznek. A szolidaritási akció november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának napjával zárul. Ez idő alatt még koreai, NDK és kubai vendégek látogatnak megyéinkbe, szintén a barátsági rendezvények idejére. részvevőit, majd a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége nevében Erdey-Grúz Tibor, az MTA elnöke mondott üdvözlő szavakat. A megnyitó beszédet és a köszöntőket követően a külföldi delegációk vezetői üdvözölték a kongresszust. i Az egyhetes tudományos tanácskozást Benkő Dóránd akadémikus, Az élő nyelvi múlt címmel megtartott előadása vezette be. Délután a kongresszus plenáris üléssel folytatta munkáját. (MTI) segítsenek a belvízkárok elhárításában. A felhívásra elsőként a Férfi- fehérnemű-gyár békéscsabai Hámán Kató Szocialista Brigádja jelentkezett és ajánlotta fel' segítségét. , Szerkesztőségünkhöz küldött levelükben ezt írják: „A felmerült városi költségekhez kívánunk hozzájárulni azzal, hogy 1975. október 4-én kommunista szombatot tartunk, melynek bérét befizetjük a városi tanács fejlesztési alapjára. Mi talán még jobban átérezzük, mint mások, hogy milyen gondot jelentett a belvíz. Gyáregységünket is elöntötte a víz, s emiaí' három napig nem tudtunk dolgozni. Saját kárunk is hatalma' mely az állásidő és a víz rombű lása miatt keletkezett. Megdob benve láttuk azt a sok bajt, melyet városunkban a belvíz okozott. Mi is felhívjuk ezért a város üzemeinek szocialista brigádjait, hogy csatlakozzanak a felhíváshoz és kommunista műszakok szervezésével járuljanak hozzá az anyagi károk csökkentéséhez.” Békéscsabán a MÉK százmillió forintos beruházási programjaként épül a vágóhíd és feldu! gozó üzem. A képen látható üzemben évente hatvanezer hízott sertést vágnak majd le, illetve dolgoznak tel Békés megye székhelyén (Fotó: Deménsa A szolidaritási akció jegyében , Barátsági rendezvények megyénkben a belvízkárok elhárításéért Elsőként a FérlilehérnemQ-gyár Hámán Kató Szocialista Brigádja ajánlotta fel segítségét i % Épül a kolbászgyár Békéscsabán
