Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-07 / 210. szám

Világ proletárját 1975. SZEPTEMBER 7., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXX. ÉVFOLYAM. 210. SZÁM Köszöntjük megyénk olajbányászait a XXV. bányásznapon (Fotó: Somogyi Márton) Megkezdődött a cukorgyártási idény Mezőhegyesen Negyvenezer vagon répát dolgoznak fel — Száztízmillió forintot fordítottak az üzem berendezéseinek fenntartására, bfivítésére és korszerűsítésére Kitüntetés, jutalomosztás Orosházán A 25. magyar bányásznap al­kalmából, Orosházán a három nagy olajipari üzem párt-, gaz­dasági és társadalmi képviselői megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. Ezzel vette kezde­tét az ünnepségsorozat, amely a hét végén a vállalatoknál foly­tatódott. A Nagyalföldi Kutató- és Fel­táróüzem dolgozói pénteken emlékeztek meg a 25. magyar bányásznapról. Az ünnepségen kitüntetéseket, jutalmakat ad­tak át. A Bányászati Szolgálati Ér­demérem bronz fokozatát heten, az ezüst fokozatot ketten kap­ták, egy dolgozó pedig, Stif­ter Ferenc fúrómester arany fo­kozatot kapott. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál ugyancsak heten kapták meg a Bányászati Szolgálati Érdem­érem bronz fokozatát, egy dolgo­zó pedig, Simon Imre motorsze­relő csoportvezető a 30 éves szolgálat alapján az Érdemrend arany fokozatát kapta. A Bányászat Kiváló Dolgozó­ja kitüntetésben egy dolgozó, Varga Mátyás tankállomás-keze- lő részesült. Ezenkívül nyolcvanketten kap­tak törzsgárda-, • tizenkilencen Kiváló Dolgozó jelvényt, kilen­cen a Szakma Ifjú Mestere, he­ten a Kiváló Üjító címet. Az Alföldi Kőolaj- és Gáz­ipari Gépgyárnál szombaton tar­tották az ünnepséget, amelyen hatvanöt dolgozónak adták át a törzsgárdajelvény különböző fo­kozatait. A Mezőhegyes! Cukorgyárban — amint Haraszti Gyula igaz­gató tegnap tájékoztatta szer­kesztőségünket — megkezdték az 1975—76. évi kampányt. A me­zőhegyesek 11 700 hektár terü­letről mintegy 42 ezer súlyvagon répa betakarításával számolnak. Ebből az üzemiben 40 ezer va­gon répát dolgoznaik fel, a töb­bit a különböző dunántúli cu­korgyárak nyersanyag-kiegészí­tésére továbbítják. A várhatóan hosszú, körülbelül 150 napos cu­korgyártási idényben előrelátha­tóan 4 200 vagon cukor készül. Ez jelentősen meghaladja az el­múlt évben gyártott mennyisé­get. A gyártási idényre az üzem berendezéseinek és szakgárdájá­nak felkészítése határidőre meg­történt. Augusztus végén sikeres üzemi főpróbát tartottak, ami azért is igen jelentős munikasi- ker volt, mert egy folyamatban levő rekonstrukció kiemelkedő szakaszának lezárását is jelen­tette. Ebben az évben ugyanis mintegy 110 millió forintot for­dítottak az üzem berendezései­nek fenntartására, bővítésére és korszerűsítésére. Mindebből ki­emelkedő az 50 millió forintos nyersgyári rekonstrukció. Ennek Az Orosházi Üveggyár export- termelése az év első felében meghaladta az egymillió dollárt Elsősorban az öblösüveggyár ter­mékéi keresettek a külföldi pia­con. Az egyliteres, a hétdecis fehér palack, a konzerv- és húsz milliliteres (miniüvegből több milliót exportáltak. A konzerv üvegeket a Német Demokratikus Köztársaságba, a palacküvege­ket pedig az NSZK-ba szállítot­ták. A Hungaropan-üzem is termelt tőkés exportra, az első fél évben 2635 négyzetmétert ér­tékesítettek külföldön. Megkez­dődött a húzott síküveg exportja is, Angliába, az Egyesült Álla­mokba és a Német Szövetségi Köztársaságba szállítottak több mint 33 ezer négyzetmétert. Az év második felében is hasonló volumenű, egymillió dollárt meg­haladó exportra számítanak a gyárban. megvalósulásával a múltban al­kalmazottnál korszerűbb, na­gyobb teljesítményű berendezé­seket építettek be az üzem kol­lektívájának saját kivitelezésé­ben. Ezzel a gyár naponta mint­egy háromezer tonna cukorrépát dolgozhat fel. Az üzem dolgozóinak jó mun­káját dicséri az, hogy a határ­idők és a pénzügyi keretek meg­tartása mellett időre elkészültek mindennel. Az eddigi üzem ta­pasztalatai igazolják: az új be­rendezések működése kifogásta­lannak ígérkezik, a gyár rend­ben üzemel. Az esős időjárás miatt a gyár jelenlegi nyersanyagkészletei igen alacsonyak. A cukorgyáriak remélik, az idő . javulásával olyan készletek állnak majd ren­delkezésükre, hogy a' berende­zések kapacitását legalább 2-3 napra mindenkor kielégítsék. A gyár törzsgárdája a Közpon­ti Bizottság 1974. decemberi és 1975. júliusi határozatának szel­lemében készült fel a mostani gyártási idényre. Ezért tovább fokozzák a versenymozgalmat, s ennek révén igyekeznek mind­jobban teljesíteni termelési fel­adataikat. Az Üvegipari Művek értékel­te a hatékonyabb energiataka­rékosságra kidolgozott intézke­dési tervek, s a szocialista ver­senyben tett felajánlások teljesí­tésének időarányos részét. Eb­ből kitűnt, hogy a számítottnál jóval nagyobb eredményeket ér­tek el. Az egész évre előirány­zott 8,7 millió helyett már ed­dig 10,5 millió forint értékű energiát takarítottak meg. Töb­bek között az Orosházi Üveg­gyárban a fajlagos gázfelhaszná- láá tetemes csökkentése — a múlt év azonos időszakához vi­szonyítva — több mint hatmillió forint értékű megtakarítást je­lent. A Nagykanizsai Üveggyár és a Salgótarjáni öblösüveggyár hat hónap alatt csaknem egy- egymillió forinttal csökkentette kiadásait a hőenergia takaréko­sabb, hatékonyabb felhasználá­sával. Kár az időért Bizonyítékok késztetnek a be-,' illetve felismerésre: nem tudunk értekezni. A gyanú értekezletről értekezletre járva szilárdult meggyőződésemmé. Csak a tu­datlanság lehet a magyarázata, hogy annyiszor rosszul csinál­juk. Kormányelnököknek, állam­férfiaknak rövid eszmecsere is elég nagy horderejű nemzetközi kérdések egyeztetéséhez. Mi a saját munkahelyünkön messze túlteszünk rajtuk. Órákig ülünk, tárgyalunk, vitatkozgatunk, köz­ben egyre idegesebben szívjuk a cigarettákat, mert telik az idő, vár a munka. A megbeszélés végén, míg mögöttünk kiszel­lőztetik a helyiséget, a folyosón percek alatt összefoglaljuk a tárgyalás érdemi részét. Az elő­ző órákból ennyi volt a haszr nosan töltött idő, a többit elfe­cséreltük. A munkaidő alatt tar­tott munkaértekezlet a munká­ban gátolt meg bennünket. Nem tudunk értekezni, hiszen ha tudnánk, ismernénk például az értekezletek természetét. Nem felejtenénk el, hogy minden ta­nácskozás egy vagy több, ponto­san meghatározott téma köré csoportosul. Ügy, ahogy azt a meghívók szabályosan fel is tüntetik. Az értekezlet világosan körülhatárolt tárgya megszabja, miről kell beszélni. Nem mellé­beszélni, felelősséget áthárítani, éppenséggel mentséget gyártani folyamatos mulasztásokra, aho­gyan sokan vélik. Ök a tudatos félreérték. Többnyire hosszan fejtik ki véleményüket, aggályos szőrszálhasogatással ecsetelik ne­hézségeiket, a szükséges, mindig másoktól várt elintézendőket. A furfangosak azt gondolják, hogy a meghívón szereplő téma fondorlatos ürügyével csupán a tett színhelyére csalták őket. Megragadják az alkalmat, itt és most beszélnek arról, amit más­kor, máshol valóban fontos len­ne elmondani, de itt és most nem. Pusztán azért nem, mert nem tartozik a tárgyhoz. A sértődékenyek, az intrikusok az objektivitás látszatát keltő hozzászólásokba bújtatják sze­mélyes sérelmeiket. Az anekdo- tázó hajlamúaknak a témáról hasonló, régi történetek jutnak eszükbe, kedélyesen elmesélge- tik. Szakmai tudásuk csillogta­tására néhányan a tárgyról gyorsan más témára váltanak, bonyolult fejtegetésekbe bonyo­lódnak. Akadnak, akik ilyenkor érzik szükségét, hogy elmélyül­jenek a „nagy politikában”, megfeledkezvén, hogy most a munkájukkal politizálhatnának leghatásosabban. A szerepelni vágyók, mondandó híján is szól­nak, hallatni akarják a hangju­kat, ha már ott vannak az ér­tekezleten. A szerényebbek azért bátorkodnak elő, nehogy sült halnak nézzék őket. És közben telik az idő. Mér­gelődünk, feszengünk, de vala­mi rosszul értelmezett udvari­asságból, mégsem szólunk rá egymásra. Nagyobb baj, hogy az érte­kezletek vezetői is hozzánk ha­sonlóan udvariasak. Nem sza­kítják félbe a mellébeszélőket, a fecsegőket, hagyják, hogy az értekezlet kötetlen társalgássá fajuljon és elvonja az embere­ket a hasznos munkától. A nagy népgazdasági háztar­tásban is rákényszerültünk, hogy beosztóan, előrelátóan meg­nézzük a forintok helyét. Taka­rékoskodunk anyaggal, energiá­val, más költségekkel, gazda­ságosabb termelésre törekszünk. De hát időmilliomosok sem va­gyunk! Vlczián Erzsébet, Törik a kukoricát Orosházán Tegnap, szombaton délelőtt kaptuk a hírt Orosházáról, hogy a Petőfi Tsz 1182 hektáron megkezdte a kukorica betakarítását Fél év alatt Egymillió dollár értékű export, hatmillió forintos megtakarítás az üveggyárban

Next

/
Thumbnails
Contents