Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-05 / 208. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1975. SZEPTEMBER 5„ PÉNTEK Ara: 80 fülét XXX. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM Világ proletárjai, MA: A BIZALOM LÉGKÖRÉBEN (1. old.) AZOK A BÁTOR EMBEREK (5. old.) TANÁCSKOZÁS BÉKÉSCSABA KÖZLEKEDÉSÉRŐL (5. oldal) Meggyorsult az alföldi városok fejlődése Befejeződött harminchat település szakembereinek békéscsabai konferenciája fl népgazdasági érdekekkel szoros összhangban készül a jövő évi költségvetés Tegnap hozzászólásokkal folytatódott Az alföldi városok fejlesztési kérdései című, szerdán megkezdett békéscsabai konferencia. Elsőként dr. Kőszegfalvi György, a VÁTX településfejlesztési irodájának igazgatója kapta meg a szót. Felvázolta az alföldi városok — a hatvanas évektől számottevő — iparosításának folyamatát. amelynek során napjainkra legtöbb helyütt befejeződött az extenzív fejlődés szakasza. Az elkövetkezendőkben az előrehaladás intenzív jellegűvé kell, hogy váljék, amihez elengedhetetlen az infrastruktúra javítása. Nemcsak az iparnak van azonban szüksége korszerűbb úthálózatra, energiaellátásra, ugyanezzel az igénnyel lép fel a városok igen komoly szerepet játszó mezőgazdasága. Ehhez járulnak az azonos irányba ható lakossági várakozások: az alföldi városokban élők szeretnének ugyanolyan szintű vízvezeték", csatornahálózatot, szeretnének ugy anolyan orvosi, bölcsődei, kereskedelmi ellátásban részesülni, mint az ország más területeinek átlaga. S hogy ez a várakozás megvalósulhat, sejteti j a tény: a hasonló tárgykörű, 1961-es gyulai tanácskozáson elhangzottak jórésze megvalósult: Jó alap van aljhoz, hogy az ezen a konferencián megfogalmazott elképzelések is valósággá váljanak. Dr. Tóth József Dr. Tóth József kandidátus, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportjának vezetője a jelenleg rendelkezésünkre álló statisztikai adatok alapján elemezte az alföldi városok népesedési helyzetének a várható alakulását. Eszerint a hetvenes évek végére — elsősorban a városok fejlődésének hatására — ismét növekedni fog az Alföld népessége. Maguk a városok — különösen a legmagasabb szerepkörű települések — soha nem fejlődtek e téren olyan ütemben, mint a felszaba-j éulas óta. A legutóbbi észtén-1 dőkben megfordult az az alföldi városokra nézve kedvezőtlen folyamat is, amely a felszabadulás után erőteljesen érvényesült: nevezetesen, hogy a városok mindenkori rangsorában a dunántúli és az északi városok mind előkelőbb helyre kerültek és éppen az alföldiek rovására. Dr. Becsei József Dr. Becsei József, az MSZMP városi bizottságának titkára azt fejtegette, hogy a korábbi véleményekkel szemben a tanyák nem idegen testek az ország településhálózatában, hanem annak szerves részei. Ma is így igaz ez, s ezt mindennél jobban bizonyítja, hogy nagyon sok család nem hagyja el a tanyát. A tanyákhoz — elsősorban a villannyal ellátott s jól megközelíthető tanyákhoz — az idősebbek ragaszkodnak a legjobban, kevésbé a fiatalabb korosztályhoz tartozó mezőgazdasági lakosság és még kevésbé a kétlaki életmódot folytató s a városi munkahelyet választó családok. A tanyánélést ma már nem befolyásolják annyira gazdasági tényezők, mint korábban. A maradásban, vagy az elköltözésben mind nagyobb szerep jut a társadalmi, életmódbeli okoknak. Éppen ezért fontos, hogy a jövőbeni kutatások témái közül ne hiányozzanak az ezirányú vizsgálódások. Barna Gábor, az ÉVM debreceni tervező vállalat főmérnöke arról szólt, hogy a yárosrende- zési tervek készítésénél az eddiginél jobban kell figyelembe venni a lakossági igényeket, hogy szorosabb kapcsolatban kell lennie a műszaki és a gazdasági pénzügyi tervezésnek. Nem utolsó sorban pedig szem előtt kell tartani á közvetlen és a távolabbi jövő várható — és egymástól különböző — várakozását, lehetőségeit. Szenvedélyes szavakkal szólt az alföldi városok sajátos értékeiről, az itt élők évszázados helytállásáról a KÖZTI főépítésze, Jánossy György. Kifejtette, hogy az Alföld hagyománya nemcsak a tárgyi világ, a város nem csupán utak, házak és csatornák halmaza, hanem szellemi örökség is, az emberek tevékenységének mindenkori színtere. S a meglevő viszonylagos elmaradottság egyes elemei — például a ^szinte határtalan terjeszkedés |— a jövőben előnnyé válhatnak, pontosabban előnnyé változtathatók: a széles, falusias utcák nyomvonalát érintetlenül lehet hagyni és e széles utca korszerűsítésével minden igényt kielégítő közlekedési lehetőséget kapunk. Ami pedig — az úthálózat milyensége — a városok szerkezetének talán legtartósabb, legtovább meghatározó erejű összetevője. A Békés megyei Beruházási Vállalat igazgatója, Papp János szorgalmazta az újonnan épült házak magasságának rugalmasabb kialakítását, hogy az általában ötszintes lakótömbök egyhangúságát oldják fel néhány szinttel magasabb és alacsonyabb házak. Rámutatott ezenkívül arra, hogy lakásokat akkor lehet csak megfelelő mennyiségben építeni, ha a befogadó település is felkészül erre kereskedelmi, egészségügyi és kulturális szolgáltatásaival. (Folytatás a 3. oldalon) A pénzügyminiszter utasítást adott ki, amelyben szabályozza a minisztériumok 1976. évi költségvetési javaslatainak, továbbá a minisztériumok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, intézmények részletes előirányzatainak összeállítását. A miniszter megállapítja, hogy a IV. ötéves terv időszakában elért társadalmi-gazdasági fejlődés és az életszínvonalpolitikai célok megvalósítása nyomán a társadalombiztosítás és a költségvetési szervek kiadásai az 1971—75. években a nemzeti jövedelemnél és az állami költségvetés bevételeinél is gyorsabb ütemben nőttek. A költségvetési pénzbeli és természetbeni juttatások, illetve egyéb társadalmi közös feladatokra fordított kiadások a tervidőszak végére a számítottnál lényegesen magasabb szintet érnek el, mégpedig olymódon, hogy a pénzbeli társadalmi juttatások a tervié szetbenieknél sokkal gyorsabban emelkedtek. Az V. ötéves terv időszakában a társadalmi igényeket a korábbinál nehezebb feltételek között kell kielégíteni. Ezért a költségvetési szervezetek kiadásai a következő években a IV. ötéves tervidőszakban elért átlagos növekedésnél szerényebben bővülhetnek. Továbbra is elsősorban az életszínvonal-politika céljait szolgálják a társadalombiztosítás kiadásai és a költségvetési szervek ráfordításai. A pénzbeli juttatások révén gondoskodni kell az érintett rétegek reáljövedelmének a lehetőségekkel összhangban álló fokozatos növeléséről, a családi jövedelmek további kiegyenlítéséről. Az intézményhálózatban elsősorban az elért színvonal tartására kell törekedni. Az egészségügyi és a szociális ellátás, az oktatás és a közművelődés továbbfejlesztésének irányát megszabó párt- és állami határozatok végrehajtásában további — de a gazdasági realitásokkal mindig összhangban álló — fokozatos előrehaladást kell elérni. A miniszter utasítása változatlanul fontos célként hangsúlyozza az ellátási színvonalban meglevő különbségek mérséklését, ugyanakkor rámutat, hogy a különböző feladatok rangsorolásával, megfelelő súlypontok képzésével törekedni kell a korábbinál differenciáltabb fejlesztésre. Meg kell erősödnie az észszerű takarékosság szemléletének, és el kell érni, hogy a népgazdaság egésze szempontjából nélkülözhetetlen nyersanyag- és energiaforrásokból a költségvetési szervezetek mindig csak a feltétlenül szükséges mennyiséget használják fel. Az an'yag- és energiatakarékosság mellett « munkaerő-gazdálkodás és munkaszervezés javításával is elő kell segíteni a ráfordítások hatékonyabb felhasználását. A IV. ötéves tervidőszak utolsó éveiben kialakult egyensúlyi helyzet szükségessé teszi, hogy az új tervidőszak első éveiben különösen fokozott figyelmet fordítsanak a tervezők az előirányzatok gondos* a népgazdasági érdeket mérlegelő összeállítására. A Pénzügyminisztérium egyébként a minisztériumokkal legkésőbb szeptember 30-ig megtárgyalja a költségvetési javaslataikat. A minisztériumoknak a felügyeletük alá tartozó költség- vetési szervezetek előirányzatainak összeállítását, felülvizsgálatát és jóváhagyását úgy kell megszervezniük, hogy december 31-re már mindenütt jóváhagyott költségvetéssel rendelkezzenek. (MTI) Jó ellátás, kedvező árak ölési tartott a tárcaközi zöldség—gyümölcs bizottság Az idei ellátás helyzetéről, az árak alakulásáról, az őszitéli előkészületekről tárgyalt dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes vezetésével csütörtöki ülésén a tárcaközi zöldséggyümölcs bizottság. Az ülésen többek között megállapították, hogy az év első nyolc hónapjában az ország lakosságának friss zöldséggel, gyümölccsel való ellátása jól alakult. Céltudatos árpolitikával sikerült elérni, hogy a fogyasztói árak emelkedése nem lépte túl az előző év azonos időszakához képest a kormány által megszabott, átlagosan 3—5 százalékos felső határt. (MTI) Szovjet megrendelésre A PROMASIMPORT külkereskedelmi cég megrendelésére a Békéscsabai Vasipari Szövetkezetben 95 db adattároló fémszekrényt készítettek. Képünkön szállítás előtt az utolsó darabok minőségi ellenőrzését végzik (Fotó: Demény)
