Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

Megkezdte tanácskozását az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás a 3. oldalról) érvényesülését S a kormány az­zal teremti meg a most tárgyalt munkaprogram jó végrehajtásá­nak a legtöbb biztosítékát, ha következetesen felülvizsgálja és egyezteti a tárcák igényeit, és minden esetben az országos ér­dek szabja meg a döntéseket. Kívánatos, hogy az országgyű­lés a kormányzati munka alkot­mányos irányítása és ellenőrzése során ebben is segítse a kor­mányt. A szocialista demokrácia to­vábbi .kibontakoztatása és ha­tékony működésének előmozdí­tása egyáltalán nem mellékes te­rülete munkánknak, hanem a szocializmus építésének döntő alkotórésze, Üj társadalmi erő­forrásokat tár fel, nagyfokú ak­tivitást vált ki a dolgozó töme­gekből. Erősíti a szocialista köz- gondolkodást, a közösségi fele­lősséget, fejleszti az emberek szocialista öntudatát. A kormány elnöke a szocialis­ta építőmunka külső feltételei­vel, hazánk külkapcsolataíval, a nemzetközi helyzettel is foglal­kozott.' Helyzetértékelése ebben a tekintetben is reális és meg­győző. Külpolitikánk célja: bé­kés építőmunkánk pilléreinek további szilárdítása, külső fel­tételeinek állandó, javítása azál­tal, hogy erősítjük kapcsolata­inkat a Szovjetunióval, a szocia­lista országokkal ^híven teljesít­jük kötelezettségeinket, ame­lyeket a Varsói Szerződésben vallatunk; mind teljesebben részt veszünk a szocialista 'in­tegráció kibontakoztatásában, a testvérországokkal való gyümöl­csöző együttműködésben. Helsinki után a cél változat­lan : az enyhülési folyamat to­vábbfejlesztése, az európai biz­Bonder Józ: Gazdaságosabban, olcsóbban, szervezettebben és gyorsabban — így összegezte a miniszter be­széde elején az építőipar törek­véseit, majd részletesebben is elemezte a lakásépítés ütemét, s az ipari nagyberuházások meg­valósításának helyzetét. Egye­bek között elmondotta: — Pártunk 1960-ban meghir­detett 15 éves lakásfejlesztési terve alapján napjainkban ad­ják át az egymilliomodik lakást. Ezzel a jelentős távlati program nemcsak teljesül, hanem néhány tízezerrel több lakást Is építünk. Több mint egymillió lakás fel­építése mérhetetlenül nagy mun­ka. Megvalósításához sok millió tonnányi építőanyag, berendezés és szerelvény legyártása, hely­színre szállítása és gondos ösz- szeszerelélse kellett. Már nem­csak a, lakóépületek megépítésé­ről kell gondoskodnunk, hanem az új lakótelepeket egyidejűleg el kell látnunk közművezeték­kel, utakkal, járdákkal, par­kokkal, kommunális és ke­reskedelmi szolgáltatással, is­kolákkal, óvodákkal, böl­csődékkel, tehát az állampol­tonság erősítése, az együttmű­ködés kiterjesztése más terüle­tekre. Óvakodnunk kell azonban at­tól, hogy illúziókban ringassuk magunkat. Emlékezzünk rá, mi­lyen nagy harcot kellett vívni azért, hogy a csúcstalálkozó egyáltalán létrejöhessen, majd azért, hogy a záróokmány meg­szülessék. Kétségtelen, hogy az ebben elfogadott elveknek a megvalósítása is további állha­tatos harc árán lehetséges. A helsinki csúcstalálkozó megalapozta az európai konti­nens biztonságát, azonban a vi­lág különböző térségeiben még számos tűzfészek parázslik. Ál­lást foglalunk amellett, hogy a biztonságot teremtő és garantáló tartós békét ki kell terjeszteni a világ valamennyi övezetére. Tisztelt Országgyűlés! A kormány munkaprogramja, amelyhez most a parlament jó- j váhagyását kéri, felelősen és re- ; áíisan irányozza elő a társada­lom és a kormányzat teendőit. Ha azokat végrehajtjuk, ha tervszerűen és jól dolgozunk, ha feladatainkat a valóságos köve­telmények színvonalán, teljesít­jük, akkor a következő években is elérhetjük céljainkat: népgaz­daságunk továbbra is tervszerű­en, dinamikusan fejlődik, tovább épül szocialista társadalmunk, emelkedik az életszínvonal. A kormány munkaprogramját a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a magam nevében a tisztelt or­szággyűlésnek elfogadásra aján­lom. A további hozzászólók sorá­ban szerepeit Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. ef beszéde * gárok mindennapi életéhez szük­séges feltételekkel. E program keretében végzett munka érté­ke meghaladja a 400 milliárd fo­rintot, ez is azt tükrözi, hogy társadalmunkban az emberről való gondoskodás élő valóság. — Az egymillió lakás meg­épülte valóságos új honfoglalás. Az ország lakosságának egyhar- mada elhagyta régi lakóhelyét és új, korszerű lakásba költöz­hetett. Egyidejűleg alapvetően javult azoknak a családoknak a lakáshelyzete is, amelyek a la­káshiány miatt kénytelenek vol­tak más családokkal, vagy csa­ládtagokkal megosztani otthonu­kat. Az egymillió lakás 56 száza­léka épült a városokban, közü­lük 18 százalék a fővárosban. A lakások átlagos laksűrűsége ma lényegesen kedvezőbb, mint valaha, mert a 100 otthonra jutó lakók száma — országosan — 361-ről 302-re csökkent. TJgyan­Kádár János fogadta a Legfelsőbb Tanács küldöttségét Kádár János, a Magyar Szó- j cialista Munkáspárt Központi i Bizottságának első titkára csü- j törtökön a KB székházában fo- j gadta a Szovjetunió Legfelsőbb 1 Tanácsának hazánkban tartóz­kodó küldöttségét, élén Pjotr , Mironovies Maserovval. az j SZKP KB t Politikai Bizottságá­nak póttagjával, a Legfelsőbb Tanács elnökségének tagjával, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit- • kárával. A szívélyes, meleg légkörben • lefolyt találkozón ott volt Ap- ■ ró Antal, az MSZMP Politikai ; Bizottságának tagja, az ország- : gyűlés elnöke, Gyenes András, í az MSZMP ’Központi Bizottsá- * gának titkára, valamint V. .!• • Pavlov, a Szovjetunió budapesti • nagykövete. (MTI) t akkor nőtt az új lakások átlagos szobaszáma és felszereltsége. — Országunkban mintegy 3,5 millió lakás van. A lakásépítési program megvalósításával en­nek 30 százaléka 15 évesnél nem idősebb, tehát újonnan épített lakás. Új építés és hozzáépítés révén 2,5 millióval nőtt a lakó­szobák száma, ugyanakkor az egyszobás lakások 1949-ben még 70 százalékos aránya 35 száza­lékra csökkent. A távlati szá­mítások azt mutatják, hogy évi 90—100 ezer lakás építésével a következő 15 év folyamán a la­kásállomány olymértékben bő­vül, hogy fokozatosan vala­mennyi település-kategóriában egyensúlyi helyzet alakulhat ki a családok és a rendelkezésre álló lakások száma között — annál is inkább, mert például a múlt évben a lakások szaporu­lata 2,1 százalék volt, a népes­ség száma ugyanekkor 0,6 szá­zalékkal nőtt. Majd arról szólt Bondor Jó­zsef, hogy eredményeinkkel so­hasem voltunk és leszünk elé­gedettek. A program végrehaj­tása számos gondót okozott és néhány területen ellentmondásos I helyzetet szült. Ezt követően a hiányosságokat elemezte, majd így folytatta: — Fontos feladatunk a kor­szerű építési technológiák gaz­daságos kihasználása, a kivite­lezés ésszerű megszervezése és a lakásépítésben az egyenletes ütemű átadás megvalósítása. A műszaki terveknek ésszerűeknek és mértéktartóknak kell lenni­ük. A földterülettel való takaré­kosság érdekében megfelelő kö­vetelményeket kell támaszta­nunk a városrendezési és beépí­tési tervek minél gazdaságosabb megoldására. Az ország közvé­leménye jogosan támasztja azt az igényt, hogy javuljon a lakás­építés társadalmi hatékonysága. Nekünk az a kötelességünk, hogy e követelménynek mara­déktalanul megfeleljünk — húz­ta alá Bondor József. Ezután ar­ról beszélt, hogy gazdasági épí­tőmunkánk nehézségei legin­kább a beruházások végrehajtá­sában tükröződnek, majd ezeket a nehézségeket elemezte. Ezután így folytatta: a nagyberuházások gyors megvalósítása elsőrendű népgazdasági érdek, arra azonban reálisan nem szá­míthatunk, hogy a hozott intéz­kedések alapján beruházási te­vékenységünk fogyatékosságai rövid időn belül megszűnnek. E téren a gyökeres változás szívós és következetes munka eredmé­nyeként — reálisan — csak több év alatt várható. Ezért átmeneti megoldásokra is szükség van. A kormány kiemelte azokat a be­ruházásokat, ahol a megvalósí­tásban számottevő gyorsítást kell elérni. Ezek a gyorsítások azon­ban a hatékonyabb munka mel­lett terven felüli ráfordításokkal valósíthatók meg. A többletkölt­ségeket messzemenően ellensú­lyozza a termelőkapacitások ter­vezettnél korábbi belépése, az ebből származó többletered­mény. Így például az Özdj Ko­hászati Üzemekben a rúd-drót- hengerműnél 480 millió forint, Györk hamar felépült a sebeiből, a zúzódások is ■ begyógyultak, a dagadá- sok is lelappadtak. Emlékezeté­ben derengett egy kislányos, szép arc, amit akkor látott, mi­kor önkívületéből magához tért. Csakhogy utána nyomban álom­ba szenderült, s utólag a lányt álombéli jelenésnek vélte. Míg sebeiben feküdt, két asszony is áoolgatta, enni s inni adtak ne­ki, de ezek egyáltalán nem ha­sonlítottak ahhoz a jelenéshez. Az egyik kövér asszonyság volt. a másik fiatal ugyan, de csú­nyácska, mindig kócos. Oly élénken élt benne a hamvas arc emléke, hogy elhatározta, amint fel tud kelni, azonnal megkeresi. Valahol csak felleli éhben a nagy házban. Mikor felépült, legnagyobb csodálkozására Benedek úr nem Szólt egy szót sem szántásról, kapálásról, még csak szőlőmí­velésről sem. Hanem először is elvitte a szabóhoz, és csinálta­tott a fiúnak egy városi ruhát, foszlott condráját,. szakadozott ingét pedig eltüzeltette. Dől-, mány feszült rajta immár, ha­muszürke posztóból készült, és nagy fagombok ékeskedtek raj­ta. Lenvászon gatya helyett testhez álló nadrág, lábán csiz­ma, bár eddig csak szíjas bocs- kort hordott. Egy reggelen a haját is rendbeszedte a kalmár borbélya. A szakácsné végig­mérte a fiút, összehúzott szem­öldökkel mustrálgatta, aztán intett neki: — Most pedig eridj bé az úr­hoz, hivatott. Állj csak meg! Tudod az illendőséget? Györk vállat vont. — Jól ügyelj! Asszonyunk is ott vagyop a szobában. Ne bá­mészkodj, ne tátsd a szádat, akkor szólj csak, ha kérdeznek, megértetted-é? az acéltermelés oxigéné* inten- zifikálásánál 260 millió forint a termelési többlet, amely nagy­részt exportárualapot jelent, il­letve import helyettesítését szol­gálja. A Gyulai Húskombinátnál 1.7 millió rubel, illetve 4,2 millió dollár többletbevétel, s ugyanak­kor 190 ezer dollár importmeg­takarítás érhető el. — Az állami nagyberuházáso­kon az építőiparnak 1975-ben 8.8 milliárd forintot kell be­építenie. A feladatok koncentrál­tan jelentkeznek, az egy beru­házásra jutó építés nagysága át­lagosan 20—25 százalékkal nő az előző évhez képest. El kell érni, hogy a nagyberuházások — köz­tük különösen a kiemelt kilenc — megvalósítási folyamata gyor­suljon. Az elért eredmények ellenére nyilvánvaló tehát, hogy még na­gyon sok a tennivaló annak ér­dekében, hogy népgazdasági je­lentőségű beruházásaink megva­lósítási folyamata maradéktala­nul megfeleljen azoknak a kö­vetelményeknek, amelyeket gaz­dasági fejlődésünk, gazdaságpoli­tikánk egésze támaszt. A kor­mány eltökélt szándéka, hogy nem rendkívüli intézkedésekkel, hanem a népgazdasági terv meg­szabott keretei között teremti meg azokat a feltételeket, ame­lyek a beruházási folyamat egé­szének, ezen belül a nagyberu­házások megvalósításának szá­mottevő gyorsítását a jövőben biztosítják. Az állami intézkedé­seken túlmenően olyan szemlé­letnek kell érvényesülnie, hogy a beruházásokban érintettek a társadalmi érdeknek megfelelően végezzék munkájukat. Az épí­tőiparban ezt a magatartást min­den szervezettől elvárjuk — zár­ta beszédét Bondor József. További hozzászólások után az országgyűlés csütörtöki munka­napja — amelyen felváltva töl­tötte be az elnöki tisztet Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta — véget ért. A képvi­selők pénteken délelőtt 10 óra­kor a kormány munkaprogram­jának megvitatásával folytatják tanácskozásukat. Györk vad pillantást vetett a ' kövér asszonyságra, akinek az aj­ka fölött sötétlő pihék is hir­dették, hogy parancsolgatásra hajlamos férfi veszett el benne. Majd rándított a vállán és ott­hagyta. Kopogott az ajtón, de választ nem hallván, mégis be­nyitott. Megmondták neki, hogy nem szabad bámészkodnia, még­sem állta meg. Egyetlen tekin­tettel befogta a helyiség képét: tágas, nagy szobába lépett; a kőfalakat prémek és szőnyegek díszítették. Egymás mellett há­rom keskeny ablak nyílott a kertre, az ablakok színes, vas­tag üveggel ragyogtak, nem af­féle egyszerű lantorna fedte őket. A szoba sarkában egy ma­gas, ormótlan szekrény állott, finom faragások díszítették. Az ablak alatt két pántos, vasve­retes láda, amit ülőalkalmatos­ságnak is használtak. A szoba közepén egy fényes lapu, négy­zet alakú asztal, az előtt ült Benedek úr. Az asztalon két kis nyitott ládikó, mellettük t ki- sebb-nagyobb zacskók hevertek: egy gyertyatartó is magaslott ott még, valamint egy pecsét­nyomó. Benedek úr bő köntös­ben görnyedt az asztal fölé, ke­zéből fémkorongok, bizonyára ezüstmárkák peregtek a ládikó- ba. — Huszonkilenc, harminc , . . — mormogta, s közben felné­zett. — No! harmincegy... kettő ... három .,. Az asztaltól rézsút egy nagy kandalló szögellt ki a " falból. Most, még kora ősz lévén, hi­deg és üres. A kandalló előtt magas támlájú széken fiatal nő ült. Kezében kerek htmzőráma, félig kimunkált rajzzal. Györk azon nyomban felis­merte a fiatal nőt, akit dikója mellett eszmélésekor pillantott meg, s akit azóta sem látott s

Next

/
Thumbnails
Contents