Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-21 / 222. szám

Ötvenötezer gázfogyasztó, háromszáz kilométer új vezeték DÉGÁZ sajtótájékoztató a negyedik ötéves terv eredményeiről RÖVIDESEN befejeződik a IV. ötéves terv és ebből az alkalom­ból tájékoztatta a sajtó munka­társait dr. Varga János, a DÉ- GÁZ1 igazgatója a vállalat ered­ményeiről. A statisztikai kimu­tatás impozáns számokat hoz: öt év alatt több mint 300 kilomé­ter gázvezetéket helyezett üzem­be a DÉGÁZ és 22 ezer új fo­gyasztót kapcsoltak be a föld­gáz-szolgáltatásba. Békés megyé­ben 1970-ben még csak 4300-an használhatták sütésre, főzésre, fűtésre a gázt, ez év szeptem­berében már 9800-at is megha­ladta számuk. Mezőhegyest, Bé­kést és Mezőberényt ebben a tervidőszakban kapcsolták be a gázellátásba. Különösen nagy jelentőségű, hogy a Mezőhegyesi Cukorgyár átállt gáztüzelésre. Bekapcsolá­sa. 1971 óta több mint 20 millió köbméter földgázt tüzeltek el a cukorgyárban és ezzel lehetővé tették importból származó ener­giahordozók megtakarítását. Ahol a kevés fogyasztó miatt gazdaságtalan lenne a földgáz bevezetése, ott propán-bután gázzal látják el a lakosságot. A DEGÄZ területén — Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyék­ben — 300 ezren használnak pa­lackos gázt. Megyénkben 81 ezer fölött van a pb gázfogyasztók száma és igényeiket 78 cserete­lep elégíti ki. A jövőben a Dij.- GAZ nemcsak a cseretelepek számát kívánja növelni, hanem javítani akarják a telepek el­látását is. Fokozatosan áttérnek a konténeres szállításra, így em­beri kéz érintése nékül jut el a palack a cserehelyre. Fokozato­san megszüntetik az úgynevezett mini-cseretelepeket. Ezek azért nem váltak be, mert mindössze 27 palackot tudtak raktározni és így készletük hamar kifogyott. A jövőben 90 palackos cseretelepek veszik át helyüket. A TERVIDŐSZAK elején az összes gázmennyiség 31 százalé­kát * használta fel á lakosság, mostanra ez a szám 35 százalék­ra változott. Átalakult tehát a fogyasztás szerkezete, de meg­változott a felhasználási mód is. Régebben az egyedi, konvekto­— A fiú nem eladó — mond­ta Gál komoran. — Csak a bő­rökre alkudjál Benedek úr! — No de barátocskám — méltatlankodott a kalmár —. tudod, hogy jó árut szívesen fo­gadok. —. A prémekről szóljál — mondta bosszúsan Gergely —, már megint másfelé tereled a szót. — Jaj, hát de sürgős, de sür­gős! — csapta karját az égnek a kalmár. — De bé vagytok sózva! Mondd fiacskám, tudsz-é bánni fegyverrel? Mert azt látom, hogy kemény izmú le­gényke vagy, szíjas, inas. De a puszta erő, fürgeség, az nem/ minden. — Tud hát! — mondta gőgö­sen Gál, szinte sértődötten. — Mit képzelsz Benedek, aki kö­zénk való, az olyan teddide- teddoda? — Engedj meg barátom, en­gedj meg, -dehogy akartalak én megsérteni benneteket, hiszen tudom, én ne tudnám? Csak hát olyan fiatal még. Hány esz­tendős vagy? — Tíz meg három vagy négy — vonta meg a vállát Györk — De az is lehet, hogy több. Nem tartom én észben. — Nohát, mondám, hogy fia­tal a legény. — Attól még jól üli a lovat, jól forgatja ás fegyvert, tanítot­tuk, oktattuk szorgalmasan, de nem a te hasznodra neveltük uram! Szólják inkább a bőrök­ről, mit adsz értük? Benedek összeharapta az aj kát, hasára fektette összefont ujjait,, két hüvelykujja sebesen malmozni kezdett, tekintete pe­dig felszaladt a mennyezetre. ros fűtés és boyleres melegvíz­készítés volt az általános. Ma már a korszerűbb és gazdaságo­sabb központi fűtés került elő­térbe. Ez egyben biztonságosabb js, mert nem kell a gázt a lakó­szobákba bevezetni. Az új fel­használási formák nagyobb igényt támasztanak a nyomás ál­landóságára. A DÉGÁZ ezt kör­zeti nyomásszabályzók telepí­tésével igyekszik biztosítani. A téli időszak a lakossági gáz- fogyasztás növekedését jelenti és erre igyekszik felkészülni a DÉ­GÁZ. Megerősítik a szervizszol­gálatot és megszervezik a fűtési ügyeletet. A cél az, hogy a be­jelentéstől számított nyolc órán belül kijavítsák a fűtőkészülékek hibáit. A következő években nagy feladatokat kell megoldania a DÉGÁZ-nak. Az egyik ilyen a mezőgazdasági fogyasztás növe­lése. Jelenleg mindössze 17 mil­lió köbméter évente a mezőgaz­daság igénye és ez elég kevés. Főként azért gond ez, mert a gáz helyett a sokkal drágább import fűtő- és tüzelőolajat használják. Viszont nagyon sok­ba kerül a gázvezeték ^kiépítése és a mezőgazdasági területek ál­talában távol esnek a már meg­levő gázvezetékektől. A költsé­gek csökkentésére a DÉGÁZ-nál már évek óta eredményes kí­sérletek folynak, kemény poli­etilénből készült gázcsövek al­kalmazására. Eddig több mint 30 kilométer műanyag gázvezeték készült el és működik hibátla­nul. Tapasztalatok szerint azo­nos hosszúságú műanyagból ké­szült vezeték költsége csak a fe­le mint az acélból készültté. Na­gyobb mérvű alkalmazásának azonban gátat szab, hogy a ha­zai előírások egyelőre nem en­gedélyezik felhasználását. Min­den egyes darabra külön enge­délyt, kell. kérni a felügyeleti szervektől, pedig a műanyagcső biztonságossága már sokszorosan bebizonyított tény. Rövidesen el­készül a Léninvárosi Olefinmű és akkor hazai alapanyagból ké­szülhetnének a gázvezetékek. Csak a DÉGÁZ-nál évente két­ezer tonna különleges minőségű Ha a legények nem tudták vol­na, hogy számol, azt vélhették volna, hogy imádkozik. Alkonyattájt aztán megegyez­tek. Mindkét fél ugyanazt haj­togatta, hogy ilyen rossz vásárt még sosem csinált, de végered­ményben Benedek is meg Gál és Gergely is elégedett volt. A kereskedő kipengette az asztal­ra egy pénzeszacskó tartalmát, aztán előbb gúlába rakta az ezüstpénzt, és kiszámolta a tak­sát, majd onnan egyenként Gál markába hullajtgatta. Mi­után ez is megtörtént, Gergely ki ballagott az, udvarra, hogy szemmel tartsa az átrakást, Gál pedig immár csendes és kedé­lyes diskurába elegyedett a kal­márral.'Most már, hogy túlju­tottak az alkudozáson, szaba­don, magvasan beszélgettek. Györk figyelő elmével leste szavaikat. A kalmár úgy ismer­te az országot, mint a tenyerét. Bejárta azt keresztül-kasul, te méntélén barátja, még több is­merőse volt, névről ismerte a királyi kincstár tisztjeit, az egy­házi főméltóságokat, a bárók várnagyait, jószerint majd min­den embert, aki csak számított valamit is az üzleti életben. Most is panaszkodott, siránko­zott, de ennek már valóban volt igazi alapja. — Én barátocskám, megjár­tam külhont — mondta büszr kén —, sok-sok rangos és talen- fumos kalmárembert szolgál­tam, míg a magam gazdája let­tem. Ismerem hát a kereskedés csínját-bínját, mégis azt mon­dom tehetetlen vagyok. (Folytatjuk) acélcsövet tudnának műanyag­gal helyettesíteni. A DÖNTÉST azért is sürgeti az idő, mert az elkövetkezendő öt évben félmilliárd forintért terveznek vezetéképítést. Ez a pénz 190 kilométernyire elég, ha acélból készül, de jóval többre, ha éngedélyezik a műanyag használatát. Több új fogyasztó bekapcsolása is lehetővé válik, köztük az egyik legnagyobb je­lentőségű a Sarkadi Cukorgyár kazánjainak átállítása olajról gázra. Évi 50—60 ezer tonna olaj takarítható meg a gáz beveze­tésével. Elegendő pb gáz áll rendelke­zésre a jövőben is. Ügy tűnik megoldódik a palack gond is és lehetővé válik, hogy a fogyasz­tók másodpalackokat vásárolja­nak. A DÉGÁZ Algyőn saját töl­tő-teleppel rendelkezik, így egy kézben van a pb ellátás a ku- taktól a cseretelepekig. Megyénkben az elkövetkezen­dő években több mint 40 kilo­méter gázvezeték épül 100 mil­lió forintért. Ebből a jelentős mennyiségből Békéscsabára és Békésre 10 kilométer, Gyulára öt kilométer jut. BŐVÜL a fogyasztók köre és ez szükségessé teszi a szerelők állandó továbbképzését, létszá­muk növelését. Ezenkívül rend­szeres felvilágosító munkával igyekszik a DÉGÁZ a lakossá­got megismertetni a különböző gázkészülékek használatával. Céljuk, hogy minél többen hasz­nálhassák az egyik legkorsze­rűbb fűtő- és tüzelőanyagot, a kényelmes, tiszta, gazdaságos gázt. Lónyai László Különös rekordok A világ legnagyobb arany­pénzgyűjteménye a washingtoni Smithsonian Institute birtoká­ban van. 1967-ben a gyűjtemény 1227 darabból állt, összértékét mintegy 6 millió dollárra be­csülik. *** A nottinghami Clement Ra­phael. Freud 1971. július 15-en fél óra leforgása alatt 105, egyenként két tojásból álló rán­tottét sütött. A világ leghosszabb vasúti alagútja a Simplon 11., amelyet 1922. október 16-án adtak át a forgalomnak. Az alagút — az Alpok alatt — Svájcot és Olasz­országot köti össze. Hossza: 19,8 km. **# A világ leghosszabb hajózható csatornája az 1965-ben megépült Volga csatorna. Hossza: 2579 km. *** A világ legmagasabb vulkán­ja az argentínai An­dokban emelkedő, ' öS50 m magas Cerro Anoncagua. El­ső kitörésére 1897. január 14-én került sor. *** A világ legkisebb méretű he­gedűjét az angliai Rack Ferry- ben készítette T. Pollard. A hangszer mindössze 13,95 cm hosszú. A világ leghosszabb szakállát a norvég Hans Langseth (1846 —1927) viselte. A rekordszakáll hossza 5,25 m volt. ♦ ** A koppenhágai állatkertben 1892-től 1946-ig, tehát 54 évig élt egy az Anguts fragilis faj­tához tartozó kígyó. A leütlek furcsa társasjátéka... E jegyzet megírásának Ösz­tönzője a két gyermekét egye­dül nevelő anya vágya, óhaja, amit így fejezett ki: „Az új la­kásunkban már-már megvan minden, csupán a gyerekek szo­bájába kell új berendezés, meg íróasztal. Olyan mint a szom­szédéké ... Persze nem csupán ez a/ óhaj adta kezembe a tollat, hanem inkább az „olyan mint mások­nak van” megjelölés! Aggasztó és elkeserítő, hogy egyre több az erőn felüli vá­gyakozás arra, hogy az „én gyermekemnek” is legyen olyan „cucca”, mint a másiknak. A gondolatsor folytatása: ez a szemlélet kísért különösen kö­zépiskolákba, a ballagásra és az úgynevezett bankettre való felkészülés idején. Van iskola, ahol már az év elején meg­kezdik a gyűjtést: havi 50 fo­rintot visznek a diákok a szü­lői háztól ezekre az alkalmak­ra. ' Ez tíz hónapra számítva fejenként 509 forint bankett- költséget >elent. A kevés ke­resetű szülő sokallhatja ugyan, de nincs más választása. Ili­ászén az „a másik” is viszi az 50 forintot. Ebből bizony fénye­sen meg lehet rendezni egy bankettet... Ám, ha csak ez a kö'tség lenne. Ehhez jön az öltözködés is, a jelszó: új ruha a lány­nak. a fiúnak! Ez szerényen számolva 12C0 forint személyen­ként. De miért kellenek ruha­csodák? Mennyivel kedvesebb, tetszetősebb az érettségin, a banketten, a lányoknak a sötét szoknya, fehér blúz. És akkor fel sem villana a szóbeszéd; ö teheti, mert a szülei jól fizetett emberek. De így? A várható ruhacsodák felsorakoztatására a szerényebb keresetű szülő is . azt mondja; ha belepusztulok is, a te öltözéked ' még szebb lesz, nehogy lenézzenek kis­fiam, kislányom ... Milyen jó lenne, ha nem vezényelnék egyesek ezt a túl- licitálást. Sajnos, létezik ve­zénylés! Egyik jónevű gimná­ziumunk második osztályában is elhangzott egy vezényszó! Jövő­re kirándulunk a Szovjetunió­ba: Moszkva—Leningrádba. Az útiköltség személyenként 3200 forint. Jön az egész osztály — természetesen pedagóguskísé- rettel. A jelszót azzal enyhí­tették: a részvétel nem kötele­ző! Mit szólnak ehhez a szülők? Véleményük éppen olyan kü­lönböző, mint ahogy különbö­zők a szülők kasszájába be- csurranó, csepegő vagy éppen beömlő jövedelem. De milyen szülő lehet az. aki egy szovjet­unióbeli útra 3200 forintot nem akar a gyermekére áldozni? — kérdezhetik az „áldozatkész” szülők és pedagógusok. Itt álljunk meg egy szóra. Egy kis demagóg csalafintaság az, amikor a szovjetunióbeli út szikrája pattan ki valaki agyá­ból. Magabiztos elgondolás. Ki mer nemet mondani éppen a szovjetunióbeli útra? Aki eset­leg nemet mond. nem is a szov­jetunióbeli útra mond nemet, hanem egyáltalán a külföldi utazásra. A tetemes költségre, a kispénzűek nagy megterhelésé­re. Visszakanyarodva a gondolat­hoz; tényleg milyen is az a szü­lő, aki nemet mondott? Fizi­kai dolgozó. adminisztrátor, nagycsaládos, aki mellékjöve­delemmel nem rendelkezik és nincs erre a célra ennyi pén­ze. De tegyük fel: a virtus mégis előteremti a pénzt, vala­miféle segítséggel. Erőn felü­li takarékossággal — mégis ne­met mond! Miért? Mert gon­dol arra. hogy egyeseknek nincs annyi pénzük és nem szeretne ezekben a szülőkben rossz érzést kelteni. És mi lesz majd. ha a gyer­mek felnő és saját lábára áll? Kezdő fizetéséből aligha telik majd ilyen jómódra. Végképp itt volna már az ideje, hogy kivétel nélkül mindenki tudja: itt senki sem kaphat csak úgy jótékonyságból, kegyből sem­mit. Éppen a gyerekekkel szükséges ezt megértetni, hogy semmi sincsen ingyen. A szülői ház sem lehet kegyvilág, vagy mannahullás! Minden munkába és pénzbe kerül. A .dolgozó em­ber semmit sem kér ingyen, csak a munkáért kér munka­bért. És ezt legjobb belátása szerint osztja be. Miért akar­ják egyesek ezt a ritmust csá­bító ajánlatokkal felbontani? De milyen az az iskola, ahol minden ellenvetés nélkül el­tűrik. hogy havi 50 forintot gyűjtsenek a bankettra, hogy rongyrázásra, kivagyiságra ne­veljék a gyerekeket. Effajta kezdeményezés nélkül is van elkényeztetett gyermek. Sok­szor látom reggelenként, hogy a csemete kiszáll a papa. vagy a vállalat kocsijából, iskolából jövet és menet. Ezért a luxus- előnyért nem kellett még á kisujját sem mozdítani. Erről azonban nem a tanuló tehet, hanem a meggondolatlan szülő. Már kiskorában beléitatja: ő valami más; tehetősebb szülő gyermeke. Pedig ez nem más, mint a felnőttek furcsa társas­játéka a gyerekek feje fölött. Ez aztán a holnap ígéretének, a gyermeknek nem erőt ad a munkához, hanem szürkévé te­szi körülötte a közös jelent, amiben él. Természetesen egy külföldi utat sem szabad elhallgatni, ha az utazás nem csupán stá­tusz-szimbólum. De a lényeg ennél is több; sok középiskolás diák nehezen tud eligazodni Magyarország térképén. Tájé­kozatlan szülőföldjének dolgai­ban. Az iskolák oktató-nevelő munkáját pedig feltételezi az is, hogy a haza, a nép. a nemzet célja ne csak egy elvont foga­lom. egy vizsgatétel legyen maj­dan az érettségizőknek. Éppen ezért elgonddlkoztatók a felso­rolt esetek. Mert lám-lám az életre nevelés nagyon gyanú­san és kényelmesen cammog egy-egy felszított képzelet után.,., Rocskár János Bolgár könyvek Moszkvában A Moszkvában megrendezett Könyv—75 nemzetközi kiállítá­son bemutatott bolgár könyvek kiválóan tükrözték, hogyan fej­lődött a bolgár nép kultúrája a szocialista építés évei alatt. A mintegy 1500, Bulgáriában megjelent könyv a Bolgár Kom­munista Párt kongresszusi hatá­rozatainak megvalósítását, a szocialista átalakulást, a bolgár —szovjet barátság fejlődését tükrözi. Bulgáriában a felszabadulás ■ óta gyors ütemben fejlődik a könyvkiadóé. Míg 1929-ben az egy főre jutó kiadott könyvek száma egy volt, ma már eléri a hatot. Az olvasók között igen népszerűek az orosz klasszikus írók ,és a modern szovjet szer­zők müvei (BUDAPRESS— APN) 5 ummsmsm, 1975. SZEPTEMBER U.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents