Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-04 / 207. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai 15-75. SZEPTEMBER i., CSti TÖRTÖK Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM (VIA; — SZERETI-E A MUNKÁJÁT? (I. old.) — BETEGSÉG MIATT... (5. old.) — AZ NB 1. FORDULÓJA (6. old.) Csak reális tervek alapján] fejlődhetnek tovább az alföldi városok Harminchat alföldi város és országos irányító, végre- iMjtó szervek képviselőit köszöntötte tegnap délelőtt Bé­késcsabán a rendezők — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Építőipari Tudományos Egyesület és a békéscsabai Városi Tanács — nevében dr. Takács János, a megyei tanács osztályvezetője; közöttük a tárca vezetőjét az MSZMP Központi Bizottságának tagját, Bondor Józsefet, a megyei pártbizottság első titkárát, a Központi Bizottság tagját, Frank Fe­rencet, a megyei tanács elnökét, a Központi Ellenőrző Bizottság tagját, Klaukó Mátyást, a Minisztertanács Tanácsszervek Hivata­lának képviselőjét, Éliás Lászlót. Ezután Araczki János, a városi tanács elnöke arról szólt, hogy s harminchat alföldi városnak sok közös, a dunántúli, északi váro­sokétól eltérő sajátossága, problémája van, s hogy a rendezők e kérdések megoldásához kérnek választ, segítséget a konferencián részt vevő szakemberektől. A konferencia érdemi munkája Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter elnöki megnyitójával vette kezdetét. Kétezerben a lakosság többsége városi mádon fog élni Bevezetésül Boiidor József tárcája üdvöletét tolmácsolta a konferencia résztvevőinek, majd a területfejlesztés és település- fejlesztés hagyományairól szólt Elmondotta, hogy a korábbi év­tizedekben a szakemberek a kel­leténél kevesebbet foglalkoztak a városfejlesztés kérdéseivel s bár hazánk az elmúlt három év­tizedben gyors fejlődésnek in­dult, az új arculat kialakulása nem a kívánt tervszerűséggel történt alföldi városoknak nagy törté­nelmi lemaradása van. Ez a táj volt mindig az ország éléstá­ra — és éles ellentmondásként itt élt a legtöbb éhes ember, in­nen kényszerültek el legtöbben, hogy munkát, megélhetést talál­janak. Az itteni településeket pusztította el legtöbbször a kül­ső ellenség ereje. S hiába éled­tek meg újra és újra az Alföld városai, falvai, a legutóbbi idő­kig érezhető volt a visszamara­dás. A Központi Bizottság erre vo­natkozó határozata után meg­gyorsult a tervezési munka. A megelőző tanulságok alapján vi­lágossá vált, hogy nincs „telepü­lési sablon”, hogy az egymástól sok mindenben különböző or­szágrészeknek — bizonyos álta­lános érvényű gondokon, lehe­tőségeken kívül — sajátos, csak rájuk jellemző problémáik is vannak. S ezt a tervezésben nem lehet figyelmen kívül hagy­Gyökeres változást az elmúlt harminc esztendő hozott. Oros­háza példáját említette Bondor József, amelynek látképéből va­lamikor egy-egy templomtorony emelkedett a legmagasabbra, ma pedig a gyárkémények sora hirdeti, hogy Orosháza ipari vá­ros, a magyar üvegipar egyik központja lett. A közeli Hódme­zővásárhely sem .csak művészte­lepére lehet büszke ma már, hanem fejlett porcelángyártása Hangsúlyozta a miniszter, hogy egy település korszerű vol­ta nem kizárólag a lakásépítés ütemén múlik. Sok függ a köz­művesítés szintjétől, az iparte­lepítéstől, a mezőgazdaság elő- wthaladásától. Mindezekben az is a városok sorába emeli. A békéscsabai Kner Nyomda ter­mékei nemcsak a város, az or­szág határain túl is ismertek. Es a városok fejlődését jelentik a mezőgazdaság változásai is: (Folytatás a 3. oldalon) PártvezefOh látogatása a kiállításon Szeptemberiül november 7-ig szolidaritási akció Olást tarfölt a megyei nemzetközi béke* barátság munkabizottság Szerdán pártvezetők látogattak a mezőgazdasági kiállításra. A vendégek között volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fock Jenő, Maróthy László, a KISZ KB első titkára, Óvári Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Sar­lós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai és Gye- nes András, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára. A vendégeket Romany Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, Földes László, a HUN- GEXPO vezérigazgatója és Kö­rösvölgyi László, a kiállítás igaz­gatója fogadta. Elsőként a főpa­vilon változatos anyagát tanul­mányozták, majd felkeresték a szocialista országok központi ki­állítási csarnokát. Ezután az élelmiszeripari bemutatót tekin­tették meg, majd a látogatás kö­vetkező állomása az AGRO- MASEXPO nemzetközi gép- és műszerkiállítás volt. Harminc esztendeje, szeptem­ber 2-án — néhány hónappal az európai fasizmus szétzúzása után — teljes győzelmet aratott Japánban is az antifasiszta szö­vetség hadserege és ezzel végét­ért az emberiség legvéresebb há­borúja. Ez a nap egyik kiindu­lópontja a most szeptember 2-től november 7-ig tartó antiimperia- lista és szolidaritási akciónak. Ebből az alkalomból a megyei nemzetközi béke-barátsági mun­kabizottság szerdán, szeptember 3‘án kibővített ülést tartott Bé­késcsabán a Hazafias Népfront székházában. A bizottság tagjain kívül részt vettek a városi, já­rási munkabizottságok vezetői, a szolidaritási mozgalom különbö­ző akcióinak segítői is. Vichnál Pál, a munkabizott­ság titkára tájékoztatta a jelen­levőket a béke hónap ideje alatt végzett munkáról, majd a most kezdődő antlimperialista és szo­lidaritási akció feladatairól. A bizottság az akció idejére programtervet fogadott el, mely­ben szeptembertől november 7-ig megyénkben bolgár, koreai, NDK, kubai és lengyel magyar barátsági rendezvények is sze­repelnek. A bizottság kifejezte reményét, hogy az akció célki­tűzéseinek megvalósításához, a rendezvények sikeréhez a párt- szervezetek segítségével a mun­kabizottságok, a községi béke operatív bizottságok, a társadal­mi és tömegszervezetek sokol­dalú aktivitásukkal járulnak hozzá. A munka módszereiként ajánlotta a testület a politikai munkában már jól bevált köz­vetlen csoportos beszélgetéseket, fórumokat, rétegtalálkozókat. A vitában felszólalt Várai Mi- hályné, az MSZMP Békés me­gyei Bizottságának osztályveze­tője is. öt szocialista ország vasút villamosítási szakembereinek látogatása megyénkben Hétfőn kezdődött meg Szege­den a vasút-villamosítás kér­déseivel foglalkozó nemzetközi tanácskozás. Az ötnapos meg­beszélésen a szocialista országok vasúti együttműködési szerveze­téhez tartozó államok közül a szovjet, a bolgár, a csehszlovák, az NDK-beli és a magyar vas­utak szakemberei vesznek részt, értékelik a vasút-korszerűsítés- ben és -villamosításban eddig elért eredményeket, kicserélik tapasztalataikat, s ezek alapján javaslatokat terjesztenek a fő­bizottság elé. A nemzetköri tanácskozás résztvevői Lovász Lázárnak, a MÁV Szegedi Igazgatóság he­lyettes vezetőjének társaságában tegnap, szerdán Békéscsabára lá­togattak el tapasztalatcserére, hogy megtekintsék a vasútvilla- mosítás építésében alkalmazott módszereket és eredményeket. Ütjük első állomása a MÁV \>o- nalfelügyelőség volt, ahol Pin­tér György, a vonalfelügyelőség vezetője tájékoztatta a vendége­ket az itteni munkáról, bemutat­va az állomást, a különböző mű­helyeket és a szolgálati hely szociális létesítményeit. A tizenöt tagú küldöttség ez­után a MÁV-állomást kereste fel, ahol Csárádi János, a MÁV Villamos Felsővezeték Építésve­zetőség igazgatója és Molnár Gá­bor állomásfőnök ismertette e vasútvonal villamosításában al­kalmazott korszerű módszereket, a nemzetközi együttműködést, a csehszlovák és a magyar szere­lők munkáját, amellyel határ­idő előtt adhatták át rendelte­tésének az ország vasúti közle­kedésének ezt az egyik legfor­galmasabb vonalszakaszát. Az ötnapos nemzetközi vasút- villamosítási tanácskozás elnö­ke G, l. Goloocsenko, a szovjet A nemzetközi vasűtvillamosítási tanácskozás részvevőinek ta­pasztalatcsere-látogatása Békéscsabán, a vonalíelügyelőség al- állomásán (Fotó: Demény Gyula) küldöttség vezetője immár több | mint két évtizede szoros mun- I ka- és baráti kapcsolatban áll . a MÁV vezetőivel és dolgozói­val. A konferenciával összefüg­gésben elmondta, hogy a vas- útvillamosítás időszerű felada­tait tárgyalják meg, s ezek ösz- szegezéseként javaslatokat tesz­nek a főbizottságnak. A békés­csabai tapasztalatcseréről el­mondta: a magyar vasutakon a legkorszerűbb tudományos és technikai módszereket haszno­sítják. Ezt itteni helyszíni láto­gatásukon is tapasztalták, majd elismeréssel szólt a vonalfel­ügyelőségen és a békéscsabai MÁV-csomóponton látottakról. A küldöttség a délutáni órák­ban visszautazott Szegedre. P: P

Next

/
Thumbnails
Contents