Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-20 / 221. szám
Injekció a föld alá Tanácselnöki értekezlet a szakszervezetek és a tanácsok Tanácselnöki értkezlet kezdődött pénteken délelőtt a SZOT Dózsa György úti székházában: a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok «vezetői a szak- szervezetekkel való együtt munkálkodás tapasztalatait elemzik. Gál László, a SZOT titkára vitaindító előadásában hangsúlyozta, hogy az együttműködés szükségessége nem új követelmény, a tanácsok és a szak- szervezetek közösen végzett munkája az elmúlt esztendőkben jól szolgálta az országrészek gazdasági, kulturális és szociális fejlődését, a szocialista demokrácia kibontakoztatását és érvényesítését Az MSZMP XI kongresszusának határozataira alapozva azonban tovább kell fejleszteni az eddig is gyümölcsöző kapcsolatokat — az értekezlet éppen erre, a szervezeti keretek megújítására, az együtt munkálkodás gazdasági és társadalompolitikai teendőire alakított ki javaslatokat. Az értekezleten a továbbiakban megvitatták a tanácsok gyermek. ,és ifjúságvédelmi feladatait. (MTI)I Különleges feladat megoldására különleges berendezést használnak a METRO építői. A föld alá olyan vegyi anyagot juttatnak, amely megköti a laza talajt. A talajinjektálás eredménye, hogy sok helyen felesleges az omlást túlnyomással meggátolni. (MTI fotó—Csikós Gábor felv.—KS) Tótkomlós! Viharsarok Tsz Több mint ezernyolcszáz vagon kukorica Az orosházi járás egyik nagy kukoricatermesztő gazdasága a tótkomlós] Viharsarok Termelőszövetkezet, amely területének több mint a felén vetett az idén tengerit. A bábolnai iparszerű rendszerbe^ 2370 hektáron termesztenek itt kukoricát. A várható nagy tömegű termés betakarítása minden őszön próbára teszi a mezőgazda-ági üzemeket, ígv természetesen a Viharsarok Tsz-t is. A nagy munkára való felkészülésről, a törés megkezdéséről Tánczos Imre, a termelőszövetkezet növénytermesztési főága- zatvezetője adott tájékoztatást. daságpolitika minden pénzügyi és gazdasági eszköz bevetésével hétszázalékos évi szinten tartotta az inflációt, ami tőkés vi- •zonylatban a legalacsonyabb. 1975-re, az eredeti elképzelések szerint 6 százalékra' kellett volna leszorítani az infláció ütemét. Év elején úgy tűnt, hogy ez elérhető. Március végéig évi 5,8 százalékos volt az infláció ritmusa. Ettől kezdve azonban (azzal párhuzamosan, hogy elterjedtek a kormány gazdaságélénkítési politikájával kapcsolatos hírek) itt is meggyorsult az infláció. Május—júniusban már 6,4 százalékos volt, július —augusztusban pedig meghaladta az évi 7 százalékos ütemet. A visszaszorítási taktika tehát nem járt sikerrel. Ennél lényegesen kedvezőtle nebb a helyzet az összes többi nyugat-európai tőkés országban. Franciaország a kormány ígéretei ellenére sem tudta tartani a tavalyi 13 százalékos Inflációg ütemet, és az előrejelzések szerint 15 százalék körül lesz 1975- ben az inflációs ráta. Olaszország, amely tavaly több mint 19 százalékos inflációt „produkált”, idén alighanem 21 százalék fölött jár majd. A legkirívóbb példa Nagy-Britannia. Itt 1974-ben az egyébként stagnáló gazdasági infláció üteme 16 százalék volt. 1975 eddigi története azt mutatja, hogy mire a szigetországban a naptári évet a statisztikusók lezárják, vaA közös gazdaság őt nagy teljesítményű, korszerű betakarítógéppel rendelkezik, s ezek egy műszakban negyven vagon terményt gyűjtenek be, Ugyanakkor a két szárító kapacitása csak harminc vagon, ezért október középéig—végéig — amikoris elkészül egy újabb szárító —, a Claas-kombájnok egv műszákban dolgoznak. S hogy az értékes gépek addig se álljanak kihasználatlanul, a tsz egy-két kombájnt bérbe ad a társgazdaságoknak. (A szárító egyébként azért nem készült el lahol 25 és 30 százalék között lesz az inflációs ráta. Jóformán az egyetlen ellenpélda a vezető tőkés országok között a Távol-Kelet legnagyobb ipari hatalma: Japán. Itt külö nős módon a feudális múlt, a munkáltatók és munkavállalók közötti patriarchális kapcsolat maradványai a tőkés államveze- tés számára nagyobb beavatkozási lehetőséget biztosítottak. Az amerikaitól és nyugat-európaitól eltérő mechanizmus lehetővé tette, hogy Japánban a tavaly tapasztalt csaknem 25 százalékos inflációt a jelek szerint az idén 14 százalék körüli szintre szorítsák le. Mindenesetre ezek a vázlatos tények is mutatják, hogy az infláció éppen olyan makacs vagy még makacsabb jellegzetessége a tőkés gazdasági ciklus jelenlegi szakaszának, mint a konjunkturális visszaesés! Az a tény pedig, hogy minden gazdaságélénkítő intézkedés (beruházások állami támogatása, közmunkák, termelési hitel megkönnyítése) egyben az inflációt fokozza, különleges ne hézségeket állít a vezető tőkés országok gazdasági vezetése elé. Számolniuk kell ugyanis azzal, hogy mihelyt rálépnek a konjunkturális „gázpedálra", az inflációs lázgörbe az eddiginél is meredekebben emelkedik a magasba! (—i —e) (Folytatjuk) időre, mert az AGROBER késve adta át a tervdokumentációt.) A törést, a rövid tenyészidejű fajtáknál, szeptember 9- én kezdték el. összesen több mint ezernyolcszáz vagon kukoricatermésre számítanak az idén, az eddigi becslések szerint nagy lesz a hozam. A termés mini sége is kifogástalan, nincs fu- záriumfertózés. A tsz szállító- kapacitása megfele’ő, tárolótere viszont kisebb, mint a várható termés mennyisége, összesen ezerkétszáz vagonnyit tudnak a gazdaságban tárolni, ezért a töréssel egyidőben, folyamatosán szállítják a megfelelően előkészíteti kukoricát a gabonafelvásárló vállalatnak, amellyel 900 vagonra kötöttek szerződést. Felkész.ültek ugyanakkor váratlan helyzetekre is, ideiglenes megoldásként megtervezték 2300 vagon száraz kukorica fólia alatti tárolását. Külön érdemes megemlíteni, hogy nagy körültekintéssel szervezték meg a termelőszövetkezetben a gépek gazdaságos üzemeltetését, A nem csekély mennyiségű üzemanyagot fogyasztó kombájnok, és a szántást végző IHC, Rába—Steiger- traktorok a munkaterülethez legközelebbi majorban, lakott helyen állnak le, nem járnak be műszak után a telephelyre. Helybe viszik a gépek üzemanyagát, és a kisebb javításokat is a helyszínen végzik a műhelykocsi dolgozói. Nem egy gép tíz-tizenöt kilométerre dolgozik a központtól, tehát jelentős üzemanyagköltséget takarítanak így meg a Viharsarok Tsz-ben. T L 1975. SZEPTEMBER 20. CÉorgyári emberek Itt a hófehér, rövid nadrág a „divat”. Akármerre néz is az ember a morajló gépek, üstök, Kemencék, centrifugák között a 30—40 fokos melegben mindenütt fehér- rövidnadrágos emberek serénykednek. Figyelik a vezériőszekrények műszereinek mutatóit, jelzőfényeit, gombokat nyomkodnak a műszerfalakon. Izzadnak. Sándor Géza homlokara gyöngykoszorút mintáznak a veríték- cseppek. Már háromszor kavarta meg a limonádéját, de még mindig nem sikerült meginnia. Most is megállítják. Balogh Karcsi a vágógép kezelője integet a magasból: rendben van minden, indulhat a 4-es vágó Is. Sándor Géza pedig indít. Egyetlen gombnyomás az egész a diffuzőr vezérlőszekrényén. Végre fölhörpintheti a limonádét. — Harmincmillió forintba került ez a masina, amit én kezelek. Eredetileg kazánkovács a szakmám, töe én úgy szeretem a munkám, ha változatos. Tizenhat év alatt itt a gyárban volt alkalmam sok mindent megpróbálni, eddig ez tetszik a legjobban. Egy gépet irányítani, kezelni, szerintem ez az igazi emberi munka, nem a cü- gölés, a kubikolás. Le is érettségiztem. A fizika meg a kémia miatt. Ne csak a gombokat nyomogassam, tudjam is mi történik a répával, hogy cu- < kor lesz belőle. Hogy ml történik a répával, arra Házi István is odafigyel. Naponta nyolc órát. ö a nyersfeldolgozó vonal diszpécsere. A műszerek fényjelzései mellett két ipari tv-kamera segíti a figyelésben. Az egyik kamera a feldolgozó vonalra beérkező répát gyűjtő bunker feltöltöttsé- gét ellenőrzi, a másik a répamosó működését. — Amíg zöldek a macska.sze- mek itt a falon, semmi vész. Ha a pirosak gyulladnak ki, akkor jövök én meg az intézkedéseim. — Hogyan lesz valakiből diszpécser? — Általában? Azt nem tudom. Én esztergályos vagyok a cukorgyártás végétól az új kampány kezdetéig itt a gyárban. De megvan az érettségim is. Kampány ideje alatt itt teljesítek „szolgálatot” a diszpécserházban és nagyon érdekesnek tartom ezt a munkát. Tessék, innen az ablakból le lehet látni az udvarra. Ott a répával telt járművek érkeznek be. Amott a tisztításkor kikerülő követ, sarat, gazt szállítják el, itt pedig az egyik mellékterméket, a répaszeletet rakják a rakodógépek a gépkocsira. A műszerek, a kamerák a répa nyers feldolgozását követik nyomon, vagyis én innen mindent átlátok. Ez valahogy olyan tó érzéssel tölt el. És azt is olyon jó tudni, hogy tőlem is függ, mi történik ezen a vonalon. Talán . jó lenne tovább is tanulni ebben a szakmában. Hogy mit jelent a tanulás, arról talán Kiss Ferenc tudna legtöbbet mesélni. Negyedszázaddal ezelőtt került a gyárba. Azóta minden megváltozott iic. — Még én is. Annyi újat kellett, megtanulni, hogy észre sem vettem és a segédmunka, ami* vei kezdtem, szinte technikusi munkává alakult. Amit ma itt fizikai munkának neveznek, annak legfeljebb a fizikához van köze nem a fizikaihoz. Én például manipuláns vagyok. Ez az elnevezés onnan van, hogy ré* gebben kézi erővel, karok hu- zogatásával, tologatásával kellett a feldolgozó gépeket megfelelően beállítanom, most meg csak a kapcsológombokat kell megnyomnom. — A dolog azért nem ennyire rózsás — mondja Szűcs Imre, az „öreg’ cukorfőző. Mert csak cukorfőzőnek öreg, azaz régi szakmunkás. Mozgása, temperamentuma sok fiatalt megszégyenítene. — Jöjjön' csak fel ide hozzánk az üstök közé. Legalább 45 fok van itt. Mégsem kapunk olyan kis ventillátorokat, mint a „répaoldal”. A répaoldal a cukorrépa nyers feldolgozását végző gyárrész elnevezése, míg a gyár másik fele, ahol már a cukor készül: a cukoroldal. Itt a kemencékben 600 mázsa pép fő egyszerre. Nem csoda, ha meleg van. Nemes Jancsiról is dől a víz, míg az egyik kemencéből mintát vesz, ellenőrizni a pépet, amiből a cukor lesz. — Kétezernégyszáz forint alaobérért izzadunk itt három műszakban. Kis hajtással még egy ezrest lehet ehhez hozzákeresni. Az idény 160 napig tart. Ki kell használni. Manipulánsa a cukoroldalnak is van. Molnár Lajos. Húsz éve dolgozik a Sarkadi Cukorgyárban. Tulajdonképpen a centrifugások irányítója. — Nehéz, veszélyes, épp ezért széb munka a mienk. A réoá- ból gyakorlatilag 48 óra alatt lesz cukor. A 48 óra eredményét mi pillantjuk meg először. A mosás fo főzés után a „léből” a centrifuga csapja ki a cukrot. Nagyon kell figyelni, mert egy-egj? centrifugán 15 .vagon súly megy át epy nap alatt. Szinte megfizethetetlen az olyan régi dolgozók gyakorlata, akik — mint Vass Sándor, Erdei Gvörgy meg Buzi József — már évek óta kezelik ezeket a gépieket Száznyolcvanán gyártják a cukrot Sarkadon. Tíz arcképet villantottunk ez alkalommal föl. Nem szóltunk a cukorcso- magoló-részleg asszonyairól, a gyár saját energiaforrásának életbentartóiról, a fűtőkről és kazánmesterekről, nem szóltunk a tmk-sokról és a mészégető kemence automatikáinak négv kezelőjéről, ellenőrzőjéről, Barta Béla műszakvezetőről és helyetteséről, Eizner Jánosról, mint ahogy a másik két műszak dolgozói is kimaradtak ebből a riportból. Seres István, a termelési osztály vezetője azzal nyugtatott: a cukorgyári emberek így is megfelelő képviseletet kapnak. Itt ugyanis mindenki egyaránt azon van, hogy az utolsó szem cukrot is „kizsigereljék” a répából. Hogy ígv van, nemcsak mondták — láttam is! Kőváry E. Péter A BÉKÉSCSABAI VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA AZONNALI BELÉPÉSSEL KERES a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalathoz FÖKÖN VVELŐT mérlegképes könyvelői, felsőfokú közgazdasági, vagy pénzügyi és számviteli képesítéssel. Jelentkezés a városi tanács vb, személyzeti csoportvezetőnél.
