Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-18 / 219. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1975. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXX ÉVFOLYAM. 219. SZÁM Az iskolában kezdődik Esztendők óta sokat és sokféle megközelítésből esik szó az iskolai demokratizmusról. Ha a hivatalos szóhasználatot elhagyjuk, tulajdonképpen azokról a bonyolult összefüggésekről, hogy miként alakul — és alakuljon — iskolákban a diák és tanára kapcsolata; mennyire legyen „nyitott” az iskola; hogyan vegyen részt „teljes jogú félként” az ifjúsági szervezet a diákok irányításában, nevelésében; de ebbe a fogalomkörbe sorolható a tantestületi demokratizmus, tehát a nevelők egymás közötti munkakapcsolata is. Már az új rendtartások adtak bizonyos támpontokat ahhoz a — napjainkban erősödő, csak éppen a kiteljesedésig nehezen jutó — folyamathoz, amely azt célozza, hogy az iskolai „kapcsolatok” gazdagabbak, teljesebbek és demokratikusabbak legyenek. A különböző rendelkezések, minisztériumi és tanácsi ajánlások szintén útmutató jellegűek. S ha a mai iskolai életet egybevetjük — például — a tíz évvel, netán a még korábbi helyzettel, bízvást mondhatjuk, hogy lépegettünk előre az iskolai demokratizmus eléggé „bejáratlan”, néhol buktatós útján. Hirtelenjében egy korábbi, tán négy-öt hónappal ezelőtt történt eset jut eszembe. Egy vidéki, nagyobb általános iskolában lopás történt, a kis bűnös is megkerült, felelősségre vonásnak kellett következnie; egyébként a 100 forintot kicsivel haladta meg a kár. Az igazgató megkérdezte az osztályfőnök véleményét, aztán a diákönkormányzat két tagját kérte, egyikük az osztályban tanuló kislány volt. Elbeszélgettek, tanácskoztak. A csapatvezető is véleményt mondott, kialakult a közös álláspont — s a „bűnössel” közösen értettek szót, a büntetést közösen mérték ki rá. Ugyancsak egyik vidéki iskolában, gimnáziumban tapasztalhattam, hogy az igazgató, most a tanév első napjaiban szinte a tanév teljes menetrendjét megvitatta az osztályok diákküldötteivel. Az ifjúsági programokat, a klubnapok, kirándulások terveit együttesen körvonalazták. Ez a kiváló pedagógus tartózkodott attól, hogy ötleteit mindenáron keresztülvigye, megbízott a gyerekek ítélőképességében. Nem az első ilyen kezdeményezés: ugyan oso- da-e, hogy az iskolában oldott, jó a légkör, a tanár, a diák jól érzi magát?... Maradjunk kicsit az utóbbinál: a tápár közérzeténél Száz és száz példa tanúsítja, igen jó előjellel, hogy az értő és demokratikus szellemű, módszerű iskolai vezetés ,a tanári kollektívák leghatásosabb inspirálója. Az igazi pedagógiai alkotó szellem, a hasznos nevelési módszerek sora ott bontakozik ki, ahol baráti, jó légkör uralkodik a tantestületben —, ahol a ve- vezető és a beosztott nevelő viszonya korrekt, demokratikus. Nem mond ellene ez az igazgatói tekintélynek, a vezetés határozottságának, viszont partnerré teszi a nehéz feladatok megvalósításában is a pedagógusokat. Sajnos, nincs mindenütt így! A Pedagógusok Szak- szervezetének illetékeseihez eljutnak olyan jelzések, panaszok is, amelyek — helyenként — a vehető alkalmatlanságáról, utasítgató, önkényeskedő, a demokratikus módszertől igen-igen távolálló módszereiről vallanak. (Jegyezzük meg: a megyei, városi, járási tanácsok iparkodnak orvosolni az ilyen sérelmeket, s nem egy helyen az igazgató vagy helyettese leváltásától sem riadtak visz- sza.) Az intézkedésekre, éppen az iskolai demokratizmus érdekében, szükség is van mindenütt, ahol hibás, káros szemlélet, módszerek fékezik a munkát, az eredményes alkotó tevékenységet. Korunk gyermekei nem a felnőtt életükben kell, hogy első ízben találkozzanak a demokrácia fogalmával és megjelenésének formáival. A „csak” fegyelmező iskola fokozatosan át kell, hogy alakuljon: megtartva oktató és nevelő jellegét, a demokrácia megjelenésének első „szinterévé” is kell lennie — kerülve a szabadosságot és óvakodva a formalitásoktól. Az álláspontok tisztes védelme, a kollektív döntés már a diákéletben is helyet kaphat — ott, ahol az iskolai demokratizmus nem a rendtartás egyik paragrafusa, hanem természetes gyakorlat. Osztálytermekben és tanáriban egyformán... V. M. Magyar—NDK akadémiai együttműködés Szerdán a Magyar Tudományos Akadémián ünnepélyes keretek között írták alá az MTA és az NDK tudományos akadémiájának 1976—t.9íi0-ra szóló tudományos együttműködési jegyzőkönyvét. A dokumentum a két akadémia kétoldalú tudományos együttműködésére vonatkozó közös kutatások társadalom- és termé- igsgttudamányi témaköreit jelöli meg. Valamennyi, a tervben szereplő kutatási téma kapcsolódik a KGST komplex ki-tatási programjában kitűzött feladatokhoz. A most aláírt jegyzőkönyv ‘alapján a két ország tudományos kutatói a jövőben az eddigieknél nagyobb számban vesznek részt tanulmányutakon egymás kutatóintézeteiben, Nyugdíjba vonuló pedagógusokat tüntettek ki Bensőséges ünnepély színhelye volt tegnap, szeptember 17-én 10 órakor a Békés megyei Tanács kis tanácskozóterme. Elsőnek Szűcs Alajosné, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának titkára köszöntötte a meghívott, nyugállományba vonuló pedagógusokat. Elmondta, hogy az idén először adják át a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet, mely újabb megbecsülése a kitüntetettek sok éves, fáradságos munkájának. Ezt követően dr. Gácsér József, a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának vezetője adta át negyven óvónőnek és általános, illetve középiskolai tanárnak a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet. Berták József, a sarkadi általános iskola, és Ferenczi József, a gerlai általános iskola nyugdíjas igazgatói ezenkívül megkapták az Oktatásügy' Kiváló Dolgozója kitüntetést is. Az ünnepség végén Beraczka István, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa köszönte meg a kitüntetettek sok évtizedes munkáját. MA: RENDSZERESS ÉG, KÖVETKEZETESSÉG A MILLIÓKÉRT (3. old.) * CLKORRÉPASZEDÖK (3. old.) * KÖNYVESBOLT MEDGYESEGYHÁZAN (4. old.) * ELÉG FIATAL A KISZ? (4. old.) ★ JELZŐLÁMPA ÉS SÉTÁLÓUTCA (5. old.) * VESZTESÉGIBÖ (5. old.) * BIZTOSÍTÁSI CSALÓK — BÍRÓSÁG ELŐTT (5. old.) ★ TEHETSÉGKUTATÁS — LEENDŐ ATLÉTÁKNAK (6. old.) Az üveggyár 3400 dolgozója közül csaknem 2700 tanul Egymillió forint az állami éa szakmai oktatásra A tizenkét évvel ezelőtt ütembe helyezett Orosházi ÜVeggyár akkor 1400 dolgozója közül 600-an a mezőgazdaságból, 400-an pedig a környező falvakból, tanyákból, minden előképzettség, üzemi gyakorlat nélkül léptek a gyárba. A műszaki színvonal és a munkaerő felkészültsége közötti ellentmondás mielőbbi feloldása szinte létkérdés volt a gyár számára. Az oktatás megszervezésére, irányítására létrehozták az üzemi akadémiát, amelynek hasznosságát bizonyítja, hogy ma már a 3400 ember közül ezer a szakmunkás, ezerkétszáz a betanított, és hatszáz a — valamilyen tanfolyamot végzett — segédmunkás. Az üzemi akadémia nemrég összegezte az elmúlt oktatási év tapasztalatait és elkészítette az új tanév programját. Imponáló számok tanúskodnak a fokozódó tanulási kedvről; tavaly 886-an vettek részt a különböző tanfolyamokon, állami oktatásban. A legtöbben, hétszázan, a gyár által szervezett tanfolyamokat látogatták. Ezek sokrétűségére jellemző, hogy huszonkilenc szakma, témakör közül választhatnak az érdeklődők. Jelentős az az erőfeszítés, amelyet a gyár és nem utolsó sorban a szocialista brigádok tettek, vállava, hogy v öt éven belül nem lesz olyan dolgozója a gyárnak, aki ne végezte volna el a nyolc általánost. Tavaly az állami oktatás különböző formáiban résztvevő 186 dolgozó közül hatvanhétén az általános iskola osztályaiba jártak, többen végeztek a közgazdasági Országos városépítési tanácskozás Szolnokon Az utóbbi három évtizedben 54-ről 83-ra emelkedett az ország városainak száma, és jelenleg az ország lakosainak 48—49 százaléka él városban. E fontos települések 30 éves fejlődéséről, a jelenlegi helyzetről, a gondokról és a további feladatokról tárgyal a Szolnokon ma kezdődő III. országos városépítési tanácskozás, amelynek céljáról és jelentőségéről Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke tartott sajtótájékoztatót. Hangsúlyozta, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium fontos állásfoglalásokat, javaslatokat vár ettől a tanácskozástól, amelyet különösen időszerűvé tesz, hogy a XI. párt- kongresszusnak a területfejlesztésre, a lakásépítésre, a föld- használat korszerű formáinak kidolgozására és más fontos településhálózat-fejlesztési kérdésekre vonatkozó határozatának tükrében tekintik át az eddig megtett utat, és tesznek javaslatokat a feladatok megoldásának módjaira. A városépítés utóbbi évtizedében jelentősek az eredmények, s a fejlesztésre hozott határozatok helyességét tanúsítják. így kedvező volt, hogy Budapest és a fővárosi agglomerációs övezet túl gyors fejlődésének ellensúlyozására dinamikusan fejlesztették az öt legnagyobb vidéki várost. A településektől távoli tanyákat egymillió ember hagyta el, és költözött falvakba, városokba. Általánossá vált, hogy a 2 000— 5 000 lakosú falvak száma csökken, és állandóan növekednek a 10 ezresnél nagyobb települések. Az idén befejeződő 15 éves lakásépítési programot, akárcsak a IV. ötéves terv lakásépítési előirányzatát, túlteljesíti az ország. A városépítési tanácskozást az is időszerűvé teszi, hogy most készítik el a következő ötéves tervidőszak és az újabb hosszútávú program lakásépítési terveit. Ugyanakkor megkezdődtek az előkészületek egy városépítési törvény kidolgozására, hogy egységesebbé tegyék, jobban ösz- szehangolják a városépítésben érdekelt valamennyi népgazdasági ágazat feladatait. A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége a városépítés nagyon sokrétű problémaköréből tézisek összeállításával emelte ki a leginkább időszerű feladatokat, hogy a fejlődés meggyorsításában legfontosabb témákra koncentrálják a tanácskozás munkáját és a műszaki szakközépiskolában. A közelmúltban kezdődött meg a gyárban az 1975—76-os program. Az idén a tavalyinál is többen, 1170-en tanulnak. A különböző tanfolyamok hallgatóinak száma 730, az állami oktatásban 155-en, a felnőtt és iskolai szakmunkásképzésben 286-an vesznek részt. A dolgozók általános iskolájának foglalkozásait a gyárban munkaidőben tartják, heti két alkalommal. Ezekre a napokra átlagbért fizetnek a dolgozóknak. Az intenzív forma lehetővé teszi, hogy egy osztályt tíz hét alatt végezzenek el, s így egy oktatási évben több csoportot szerveznek. Az általános iskola különböző osztályaiba hetvenötén iratkoztak be. Ugyancsak népszerű a szakmunkások hároméves szakközépiskolája, amely tavaly indult huszonhat hallgatóval, az idén pedig már ötvennégyen iratkoztak be. Jövőre végez az első csoport, a sikeresen vizsgázók érettségi és szakmunkás-biznyítványt kapnak. Mintegy ötvenen tanulnak az idén a különböző szakközépiskolákban, többek között a gépipari, a vegyipari, a gépészeti és villamosipari szakközépiskolában. Az egyetemi, főiskolai előkészítőn részt vett dolgozók közül hatot felvették, ők tehát magasabb szinten folytatják most tanulmányaikat. A gyárban az idén Is fokozott gondot fordítanak a szakmunkásképzésre. Ez két csoportban történik, a helyben szervezett, egyéves felnőtt tanfolyamokon és a szakmunkásképző-intézet keretében. A felnőttek részére, kőműves, elektroműszerész, autószerelő és géplakatos szakmákban indítanak tanfolyamot. Ezeken együttesen nyolcvanhármán vesznek részt. Az ipari- tanuló-képzés géplakatos, villanyszerelő és esztergályos szakmákban lesz, mintegy kétszáz résztvevővel. Az üzemi akadémia a programmal együtt elkészítette a költségvetést is, mely szerint a gyár ebben az évben több mint egymillió forintot fordít állami és szakmai oktatásra. S. F, 1
