Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-18 / 219. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1975. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXX ÉVFOLYAM. 219. SZÁM Az iskolában kezdődik Esztendők óta sokat és sok­féle megközelítésből esik szó az iskolai demokratizmus­ról. Ha a hivatalos szóhasz­nálatot elhagyjuk, tulajdon­képpen azokról a bonyolult összefüggésekről, hogy mi­ként alakul — és alakuljon — iskolákban a diák és ta­nára kapcsolata; mennyire legyen „nyitott” az iskola; hogyan vegyen részt „teljes jogú félként” az ifjúsági szer­vezet a diákok irányításában, nevelésében; de ebbe a foga­lomkörbe sorolható a tantes­tületi demokratizmus, tehát a nevelők egymás közötti munkakapcsolata is. Már az új rendtartások ad­tak bizonyos támpontokat ah­hoz a — napjainkban erősö­dő, csak éppen a kiteljese­désig nehezen jutó — folya­mathoz, amely azt célozza, hogy az iskolai „kapcsolatok” gazdagabbak, teljesebbek és demokratikusabbak legyenek. A különböző rendelkezések, minisztériumi és tanácsi ajánlások szintén útmutató jellegűek. S ha a mai iskolai életet egybevetjük — például — a tíz évvel, netán a még korábbi helyzettel, bízvást mondhatjuk, hogy lépeget­tünk előre az iskolai demok­ratizmus eléggé „bejáratlan”, néhol buktatós útján. Hirtelenjében egy korábbi, tán négy-öt hónappal ezelőtt történt eset jut eszembe. Egy vidéki, nagyobb általános is­kolában lopás történt, a kis bűnös is megkerült, felelős­ségre vonásnak kellett kö­vetkeznie; egyébként a 100 forintot kicsivel haladta meg a kár. Az igazgató megkér­dezte az osztályfőnök véle­ményét, aztán a diákönkor­mányzat két tagját kérte, egyikük az osztályban tanuló kislány volt. Elbeszélgettek, tanácskoztak. A csapatvezető is véleményt mondott, kiala­kult a közös álláspont — s a „bűnössel” közösen értettek szót, a büntetést közösen mérték ki rá. Ugyancsak egyik vidéki iskolában, gim­náziumban tapasztalhattam, hogy az igazgató, most a tan­év első napjaiban szinte a tanév teljes menetrendjét megvitatta az osztályok diák­küldötteivel. Az ifjúsági programokat, a klubnapok, kirándulások terveit együtte­sen körvonalazták. Ez a ki­váló pedagógus tartózkodott attól, hogy ötleteit minden­áron keresztülvigye, megbí­zott a gyerekek ítélőképessé­gében. Nem az első ilyen kezdeményezés: ugyan oso- da-e, hogy az iskolában ol­dott, jó a légkör, a tanár, a diák jól érzi magát?... Maradjunk kicsit az utób­binál: a tápár közérzeténél Száz és száz példa tanúsítja, igen jó előjellel, hogy az ér­tő és demokratikus szellemű, módszerű iskolai vezetés ,a tanári kollektívák leghatáso­sabb inspirálója. Az igazi pe­dagógiai alkotó szellem, a hasznos nevelési módszerek sora ott bontakozik ki, ahol baráti, jó légkör uralkodik a tantestületben —, ahol a ve- vezető és a beosztott nevelő viszonya korrekt, demokrati­kus. Nem mond ellene ez az igazgatói tekintélynek, a ve­zetés határozottságának, vi­szont partnerré teszi a nehéz feladatok megvalósításában is a pedagógusokat. Sajnos, nincs mindenütt így! A Pedagógusok Szak- szervezetének illetékeseihez eljutnak olyan jelzések, pa­naszok is, amelyek — he­lyenként — a vehető alkal­matlanságáról, utasítgató, ön­kényeskedő, a demokratikus módszertől igen-igen távol­álló módszereiről vallanak. (Jegyezzük meg: a megyei, városi, járási tanácsok ipar­kodnak orvosolni az ilyen sérelmeket, s nem egy helyen az igazgató vagy helyettese leváltásától sem riadtak visz- sza.) Az intézkedésekre, ép­pen az iskolai demokratizmus érdekében, szükség is van mindenütt, ahol hibás, káros szemlélet, módszerek fékezik a munkát, az eredményes al­kotó tevékenységet. Korunk gyermekei nem a felnőtt életükben kell, hogy első ízben találkozzanak a de­mokrácia fogalmával és meg­jelenésének formáival. A „csak” fegyelmező iskola fo­kozatosan át kell, hogy ala­kuljon: megtartva oktató és nevelő jellegét, a demokrácia megjelenésének első „szinte­révé” is kell lennie — ke­rülve a szabadosságot és óva­kodva a formalitásoktól. Az álláspontok tisztes védelme, a kollektív döntés már a diák­életben is helyet kaphat — ott, ahol az iskolai demok­ratizmus nem a rendtartás egyik paragrafusa, hanem természetes gyakorlat. Osztálytermekben és taná­riban egyformán... V. M. Magyar—NDK akadémiai együttműködés Szerdán a Magyar Tudomá­nyos Akadémián ünnepélyes keretek között írták alá az MTA és az NDK tudományos akadémiájának 1976—t.9íi0-ra szóló tudományos együttműkö­dési jegyzőkönyvét. A doku­mentum a két akadémia két­oldalú tudományos együttmű­ködésére vonatkozó közös ku­tatások társadalom- és termé- igsgttudamányi témaköreit jelöli meg. Valamennyi, a tervben szereplő kutatási téma kapcso­lódik a KGST komplex ki-tatási programjában kitűzött felada­tokhoz. A most aláírt jegyzőkönyv ‘alapján a két ország tudomá­nyos kutatói a jövőben az ed­digieknél nagyobb számban vesznek részt tanulmányutakon egymás kutatóintézeteiben, Nyugdíjba vonuló pedagógusokat tüntettek ki Bensőséges ünnepély színhelye volt tegnap, szeptember 17-én 10 órakor a Békés megyei Tanács kis tanácskozóterme. Elsőnek Szűcs Alajosné, a Pe­dagógus Szakszervezet megyei bizottságának titkára köszöntöt­te a meghívott, nyugállományba vonuló pedagógusokat. Elmond­ta, hogy az idén először adják át a Pedagógus Szolgálati Em­lékérmet, mely újabb megbe­csülése a kitüntetettek sok éves, fáradságos munkájának. Ezt követően dr. Gácsér Jó­zsef, a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának vezetője adta át negyven óvónő­nek és általános, illetve közép­iskolai tanárnak a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet. Berták József, a sarkadi általános isko­la, és Ferenczi József, a gerlai általános iskola nyugdíjas igaz­gatói ezenkívül megkapták az Oktatásügy' Kiváló Dolgozója ki­tüntetést is. Az ünnepség végén Beraczka István, az MSZMP megyei bi­zottságának munkatársa köszön­te meg a kitüntetettek sok évti­zedes munkáját. MA: RENDSZERESS ÉG, KÖVETKEZETESSÉG A MILLIÓKÉRT (3. old.) * CLKORRÉPASZEDÖK (3. old.) * KÖNYVESBOLT MEDGYESEGYHÁZAN (4. old.) * ELÉG FIATAL A KISZ? (4. old.) ★ JELZŐLÁMPA ÉS SÉTÁLÓUTCA (5. old.) * VESZTESÉGIBÖ (5. old.) * BIZTOSÍTÁSI CSALÓK — BÍRÓSÁG ELŐTT (5. old.) ★ TEHETSÉGKUTATÁS — LEENDŐ ATLÉTÁKNAK (6. old.) Az üveggyár 3400 dolgozója közül csaknem 2700 tanul Egymillió forint az állami éa szakmai oktatásra A tizenkét évvel ezelőtt ütembe helyezett Orosházi ÜVeggyár akkor 1400 dolgozója közül 600-an a mezőgazdaság­ból, 400-an pedig a környező falvakból, tanyákból, minden előképzettség, üzemi gyakorlat nélkül léptek a gyárba. A mű­szaki színvonal és a munkaerő felkészültsége közötti ellentmon­dás mielőbbi feloldása szinte létkérdés volt a gyár számá­ra. Az oktatás megszervezésé­re, irányítására létrehozták az üzemi akadémiát, amelynek hasznosságát bizonyítja, hogy ma már a 3400 ember közül ezer a szakmunkás, ezerkétszáz a betanított, és hatszáz a — valamilyen tanfolyamot végzett — segédmunkás. Az üzemi akadémia nemrég összegezte az elmúlt oktatási év tapasztalatait és elkészítette az új tanév programját. Im­ponáló számok tanúskodnak a fokozódó tanulási kedvről; tavaly 886-an vettek részt a különböző tanfolyamokon, ál­lami oktatásban. A legtöbben, hétszázan, a gyár által szervezett tanfolya­mokat látogatták. Ezek sokré­tűségére jellemző, hogy hu­szonkilenc szakma, témakör kö­zül választhatnak az érdeklő­dők. Jelentős az az erőfeszítés, amelyet a gyár és nem utolsó sorban a szocialista brigádok tettek, vállava, hogy v öt éven belül nem lesz olyan dolgozója a gyárnak, aki ne végezte volna el a nyolc általánost. Tavaly az állami oktatás különböző for­máiban résztvevő 186 dolgozó közül hatvanhétén az általános iskola osztályaiba jártak, töb­ben végeztek a közgazdasági Országos városépítési tanácskozás Szolnokon Az utóbbi három évtizedben 54-ről 83-ra emelkedett az or­szág városainak száma, és jelen­leg az ország lakosainak 48—49 százaléka él városban. E fontos települések 30 éves fejlődéséről, a jelenlegi helyzetről, a gondok­ról és a további feladatokról tár­gyal a Szolnokon ma kezdődő III. országos városépítési tanács­kozás, amelynek céljáról és je­lentőségéről Szilágyi Lajos épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettes, a Magyar Ur­banisztikai Társaság alelnöke tartott sajtótájékoztatót. Hangsúlyozta, hogy az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz­térium fontos állásfoglalásokat, javaslatokat vár ettől a tanács­kozástól, amelyet különösen idő­szerűvé tesz, hogy a XI. párt- kongresszusnak a területfejlesz­tésre, a lakásépítésre, a föld- használat korszerű formáinak kidolgozására és más fontos te­lepüléshálózat-fejlesztési kérdé­sekre vonatkozó határozatának tükrében tekintik át az eddig megtett utat, és tesznek javas­latokat a feladatok megoldásá­nak módjaira. A városépítés utóbbi évtizedé­ben jelentősek az eredmények, s a fejlesztésre hozott határozatok helyességét tanúsítják. így ked­vező volt, hogy Budapest és a fővárosi agglomerációs övezet túl gyors fejlődésének ellensúlyozá­sára dinamikusan fejlesztették az öt legnagyobb vidéki várost. A településektől távoli tanyákat egymillió ember hagyta el, és költözött falvakba, városokba. Általánossá vált, hogy a 2 000— 5 000 lakosú falvak száma csök­ken, és állandóan növekednek a 10 ezresnél nagyobb települések. Az idén befejeződő 15 éves la­kásépítési programot, akárcsak a IV. ötéves terv lakásépítési elő­irányzatát, túlteljesíti az ország. A városépítési tanácskozást az is időszerűvé teszi, hogy most készítik el a következő ötéves tervidőszak és az újabb hosszú­távú program lakásépítési ter­veit. Ugyanakkor megkezdődtek az előkészületek egy városépí­tési törvény kidolgozására, hogy egységesebbé tegyék, jobban ösz- szehangolják a városépítésben érdekelt valamennyi népgazda­sági ágazat feladatait. A Magyar Urbanisztikai Tár­saság elnöksége a városépítés nagyon sokrétű problémaköréből tézisek összeállításával emelte ki a leginkább időszerű feladato­kat, hogy a fejlődés meggyorsí­tásában legfontosabb témákra koncentrálják a tanácskozás munkáját és a műszaki szakközépiskolá­ban. A közelmúltban kezdődött meg a gyárban az 1975—76-os program. Az idén a tavalyinál is többen, 1170-en tanulnak. A különböző tanfolyamok hallga­tóinak száma 730, az állami oktatásban 155-en, a felnőtt és iskolai szakmunkásképzésben 286-an vesznek részt. A dol­gozók általános iskolájának fog­lalkozásait a gyárban munka­időben tartják, heti két alka­lommal. Ezekre a napokra át­lagbért fizetnek a dolgozóknak. Az intenzív forma lehetővé te­szi, hogy egy osztályt tíz hét alatt végezzenek el, s így egy oktatási évben több csoportot szerveznek. Az általános iskola különböző osztályaiba hetven­ötén iratkoztak be. Ugyancsak népszerű a szakmunkások há­roméves szakközépiskolája, amely tavaly indult huszon­hat hallgatóval, az idén pe­dig már ötvennégyen irat­koztak be. Jövőre végez az első csoport, a sikeresen vizsgázók érettségi és szakmunkás-biznyítványt kapnak. Mintegy ötvenen ta­nulnak az idén a különböző szakközépiskolákban, többek között a gépipari, a vegyipari, a gépészeti és villamosipari szakközépiskolában. Az egyete­mi, főiskolai előkészítőn részt vett dolgozók közül hatot fel­vették, ők tehát magasabb szinten folytatják most tanul­mányaikat. A gyárban az idén Is foko­zott gondot fordítanak a szak­munkásképzésre. Ez két cso­portban történik, a helyben szervezett, egyéves felnőtt tan­folyamokon és a szakmunkás­képző-intézet keretében. A fel­nőttek részére, kőműves, elektroműszerész, autószerelő és géplakatos szakmákban indítanak tanfo­lyamot. Ezeken együttesen nyolcvan­hármán vesznek részt. Az ipari- tanuló-képzés géplakatos, vil­lanyszerelő és esztergályos szakmákban lesz, mintegy két­száz résztvevővel. Az üzemi akadémia a prog­rammal együtt elkészítette a költségvetést is, mely szerint a gyár ebben az évben több mint egymillió forintot fordít álla­mi és szakmai oktatásra. S. F, 1

Next

/
Thumbnails
Contents