Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-17 / 218. szám
I 1975 SZEPTEMBER 17., SZERDA Ara: SÖ fillér XXX. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM MA; ŐSZI munkák — FOKOZOTT KÖVETELMÉNYEKKEL * (8. old.). CSÚCSFORGALOM A CSABAI ÁLLOMÁSON (5. old.). ASSZONYNEVEK <3. old.). Négy év alatt 15 milliárd forint beruházásra - 3 ezer úi ipari munkahely megyénkben - A lövő évben a lakossági szolgáltatások fejlesztésére 5 millió forintot fordítanak Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, szeptember 16-án Klaukó Mátyás ' elnökletével' ülést tartott a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület első napirendi pontként Kiss Sándor igazgatónak, az AGROKER munkájáról szóló beszámolóját tárgyalta meg. A mezőgazdaság dinamikus fejlődése elképzelhetetlen korszerű ■ termelőeszközök nélkül. Ez az igény tette szükségessé 1961-ben a Békés megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat létesítését. Fő feladata, hogy gépekkel, építőanyagokkal, alkatrészekkel, műtrágyával és különböző vegyszerekkel lássa el a mezőgazdasági nagyüzemeket, a háztáji gazdaságokat, s a kis- j árutermelőket. Az elmúlt 15 év j alatt a vállalat gyors ütemben fejlődött. Jelenleg négy korszerű raktára van, melyek lehetővé teszik az áruk szakszerű tárolását. 1974-ben több mint 43 millió forint értékű a korszerű mezőgazdasági texmeléshez szükséges eszközt, vegyi anya- j got értékesített. A gépek értéke meghaladta a 11 millió fo- ( rintot. Ebben' az évben a válla- : lat fokozott gondot fordított arra, hogy a nagyüzemeket olyan gépekkel lássa el. amelyek a betakarítás, szárítás, az anyagmozgatás ütemét meggyorsítják. Jó volt az ellátás a növényvédő szerekből. Sajnos ez nem mondható el az alkatrészekről, ezen a téren kevés a javulás- A háztáji, és a kerttulajdonosok igényeinek kielégítését is szem előtt tartja a vállalat. Mezőkovácsházán szakboltot nyitottak, ahol műtrágyát, növényvédő szert és kisgépeket hoznak forgalomba. A végrehajtó bizottság javas- j latokkal kiegészítve fogadta el a beszámolót. Ezt követően dr. Romvári László tervosztályvezetőnek a beruházások helyzetéről szóló jelentését tárgyalták meg. Megyénkben 1931 óta Ipari, mezőgazdasági és egyéb beruházásokra mintegy 30 milliárd forintot fordítottak, a fejlődés üteme különösen 1968 után gyorsult meg. Az elmúlt négy évben a beruházásokra fordított összeg csaknem 15 milliárd forintot tett ki. Az átgondolt telepítéspolitika révén megyénkben csökkent az egyes járások gazdasági ellátottságában - mutatkozó különbség. Az első ütemben a nagyobb vonzási körzetek központjaiban — Békéscsabán, Orosházán, Szarvason, Gyulán, Békésen, Szeghalmon, Mezőkovácsházán — va- j lósultak meg kommunális és | ipari beruházások. A községek- ben javult az ivóvízellátás, a j közlekedés, a közvilágítás. A' nagyközségekben. kihelyezett ipari üzemek létesítése jelent új színfoltot. Az elmúlt másfél évtized alatt a vállalatok és az üzemek 9 milliárd forinÉriekesletet tartott ah f* megyei ors&ággyulé&i képviselők Részt wen az ülésen Pala Frigyes külügyminiszter Az országgyűlési képviselők Békés megyei csoportja kedden, szeptember 16-án ülést tartott Békéscsabán. A tanácskozáson részt vett Púja Frigy es külügyminiszter, országgyűlési képviselő. Varga Zeigmond, a képviselőcsoport vezetője tartott tájékoztatót, a szí ptember 25-én kezdődő országgyűlés előkészítéséről, majd ismertette a parlament elmúl1 négy évi munkájáról szóló értékelést. A képviselők nagy figyelmet fordítottak a negyedik ötéves terv sikeres befejezésének érdekében a- megoldásra váró feladatok segítésére — ami egyben az ötödik ötéves terv jó előkészítését is jelenti. Szóltak a megyénket érintő iparfejlesztés időszerű kérdéseiről. A trösztö- "sítés jó és kevésbé jó oldalairól, a kis vállalatok anyag- beszerzési gondjairól. Ismételten kifogásolták, hogy kevés az önálló vállalat megyénkben, így,' az itteni telephelyeknek szinte alig van le- , hetőségük. hogy anyagilag támogassák a helyi szociális és oktatási létesítmények fejlesz-; tését. Több javaslat hangzott el a mezőgazdaság fejlesztésére vo- j natkozóan, melyeket az illetékes minisztériumoknak jeleznek majd. így többek között népgazdásági érdekből fontos lenne, ha a mezőgazdasági nagygépek, gépsorok beszerzése a Nyugat helyett a szocialista országokból történne. Az ötödik ötéves terv készítőinek figyelmébe ajánlották továbbá az iskolai1 tantermek bővítésének szükségességét Békés megyében. A vitában felszólaltak Balogh László, Sebesi Lászlóné, Németh Ferenc, Bálint Istvánná és Kovács Pál országgyűlési képviselők. Végül a csoport meghatározta ülésük legközelebbi időpontját, melyet decemberben tartanak Békéscsabán. tot költöttek , iparfejlesztésre. Nemcsak az élelmiszer- és a könnyűipar, hanem a nehézipar is számottevően fejlődött, mintegy húsz településen 600 hektáron létesítettek ipari üzemet. Az Országos Telephelyforgalmi Központ 25 területfelhasználási engedélyt adott ki a beruházások megvalósítására, legtöbbet Békéscsabán. Sokat fejlődtek a lakossági szolgáltatások, melyre a IV. ötéves tervben mintegy 130 millió forintot fordítanak. A területfejlesztési célkitűzéseknek megfelelően az ilyen jellegű beruházások 68 százaléka városokban és 32 százaléka a községekben valósult meg. Mindez a tervidőszakban több mint 3 ezer dolgozó részére adott új ipari munka- alkalmat. Dinamikus fejlődet, jellemzi a mezőgazdaságot. 1961 óta megyénkben a mezőgazdasági nagyüzemek mintegy 11 milliárd forintot fordítottak a termelés fejlesztésére. Egymás után létesültek a szakosított telepek, korszerű gépeket vásároltak. Számottevő eredményeket ért el az építőipar is. Az új és hatékony eljárások, alkalmazása, s a gépesítés meggyorsította az építkezések ütemét. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta. Ezt követőien bejelentéseket tárgyalt meg, .majd személyi ügyekben döntött. Jóváhagyta a jövő évre tervezett szolgáltatásfejlesztésre vonatkozó előterjesztést. Eszerint 1976-ban Békéscsabán, (Gyulán, Orosházán, Szarvason, Békésen a vegytisztító szalonok bővítésére és korszerűsítésére mintegy 5 millió 800 ezer forintot fordítanak. (seredi) Országos búzatermesztési tanácskozás Orosházán A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társasága, valamint a Békés megyei Tanács rendezésében szeptember 16-án, kedden országos búzatermesztési tanácskozást tartottak Orosházán. Elsőként dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, tíz megye termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak szakembereit, a meghívottakat, köztük Poden Gyulát, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársát. A tanácskozás elnöke bevezetőben megemlékezett a közelmúltban elhunyt Gajdács Györgyről, a Békés megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának volt vezetőjéről. Ezután Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes ismertette a tanácskozás célját, beszélt a búzatermesztés népgazdasági jelentőségéről. Elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság 1967 óta -fedezni tudja a hazai gabonaszükségletet, s emellett a külföldi piacra is jut a magyar búzából. A terméseredményekről szólva bebGSÍ-taiiáeskozás a gumigyártásról Kedden megkezdődött a szintetikus kaucsukgyártás alapanyagainak előállítását fejlesztő KGST-szakértői testület, a meghatalmazottak tanácsa harmadik ülése. A tanácskozáson részt vesznek Bulgária, Csehszolvákia, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió szakértői. szélt arról, hogy a kedvezőtlen nyári időjárás miatt a tavalyinál alacsonyabb ugyan a hektáronkénti átlagtermés, de. azért raktárban van az ország kenyere és exportkötelezettségeinket is teljesíteni tudjuk. A megnyitó előadást Bordás Mihály, a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet főagronómu - sa tartotta „A búzatermesztés tapasztalatai és fejlesztési feladatai" címmel. Beszélt többek között arról, hogy Békés megyében nagy területen, az összes szántónak mintegy 33 százalékán termesztenek búzát. A jó termés- eredmények nem csupán egy-egy gazdaság természeti adottságaitól, hanem, az optimális időben, jó minőségben, végzett munkától is függnek. Vitaindítójában részletesen foglalkozott a jelenleg termesztett búzafajtákkal, a tápanyagellátással, a búza előve- teményekkel, a talaj előkészítési munkákkal, majd a növényvédelmi feladatok után a gabona betakarításáról, szárításáról, tárolásáról beszélt. Az előadást korreferátumok követték. Dr. Kapás Sándor, az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet igazgatója „A búzatermesztés fajtakérdései címmel tartotta meg korreferátumát. Varga Sándor, a Hidas- háti Agrokémiai Centrum vezetője a búza tápanyag ellátásáról, Murányi Miklós, a Békés megyei Növényvédő Állomás igazgatója a búza növényvédelméről, Voith Imre, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vezetője pedig a búzatermesztés gépesítési és munkaszervezési feladatairól szólt. A korreferátumok után Váncsa Jenő miniszterhelyettes zárszavával ért véget a búzatermesztési tanácskozás. T. I. Vasárnap is szállították a cukorrépát a Mezőhegyes} Cukorgyárba 1 A mezőkovácsházi járásban a ko vácsházi és magyarbánhegyesi út kereszteződésében levő átvevő- telepen vasárnap is dolgoztak a szállítógépek. A tizenegy hánkűti állami gazdasági és Volán-tc- hergépkocsi mintegy 39 vagon répát szállított a Mezőhegyest Cukorgyárba ezen a napon (Fotó; Lónyai)
