Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-16 / 217. szám
Megnyílt a XV, kőolajés földgázipari vándorgyűlés Balatonfiireden Vasárnap dr, Simon Pál nehézipari miniszter Balatonfiireden megnyitotta a XV. kőolaj - és földgázipari vándorgyűlést, amelyet az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület rendezett. A 450 résztvevő között a hazai szakemberek mellett 16 országból 180 külföldi vendég vesz részt az eszmecserén. Dr. Simon Pál nehézipari miniszter a plenáris ülésen többek között elmondotta, hogy az ország energiafelhasználása az elmúlt két és fél évtized alatt évente átlagosan 4-5 százalékkal növekedett, közben azonbari a szénhidrogének részaránya 11 százalékról 50 százalék fölé emelkedett. Az 1974-es esztendőben elvégzett felmérés azt bizonyította, hogy az energia- szerkezet ilyen mértékű átalakulása következtében a népgazdaság beruházási igénye évente 5-7 milliárd forinttal kevesebb volt. A szénhidrogénnek nagyobb hatásfokú eltüzelésével a felhasználók megtakarítása több milliárd forintra tehető. A timföldgyárakban, a cement-, az üveg- és kerámiaiparban a fajlagos energiafelhasználás a szén- hidrogének alkalmazásával 25— 40 százalékkal csökkent. Az ötödik ötéves tervvel kapcsolatosan leszögezte a miniszter, hogy a Nehézipari Minisztérium mindent megtesz azért, hogy a hazai földből több nyersolajat, földgázt termeljünk; hogy megépüljenek a szállítóvezetékek, elegendőek legyenek a finomítók kapacitásai, a termékek táro'ása: hogy elosztó-értékesítő hálózata egyre kulturáltabb szénhidrogén-felhasználást tegyen lehetővé. A négynapos vándorgyűlésen .szekcióüléseken beszélik meg a műszaki fejlesztés és az ezzel kapcsolatos tudományos kutatások ; legújabb eredményeit. (MTI) mormólt magában. Már nem is figyelte, mit ordítanak feléje, milyen szavakat formálnák ki a szélesre tátogó szájak, az acsarkodó fogak, az elővillanó ínyek, egész agyát lefoglalta a gyűlölet. — Zsiványfattvú ez! — eresztette le a karját az egyik fegyveres. — Nézd, hogy bé vagyon tanítva! Hogy bé vagyon idomítva! Meg se mukkan. Szétverheted a fejét, akkor sem szól egv kukkot sem. A Györk mögött álló várjobbágy nagyot rúgott hátulról beléje. A gyerek azt hitte, a veséje szakad le nyomban. Összeharapta az ajkát. „Azért is meglógok! ’ — zihált benne az elhatározás. — Azért is!” — Szedd le az imegiét, hadd simogassam meg a borit b’ka- esökkel! — acsarkodóit a másik. — Arra majd enged, lefogadom! Györk most az olyan gyakran szárnyaló képzeletét hívta segítségül. Hiszen lehunyt szemmel,’ de sokszor kalandózott a lelke, hányszor álmodta bele magát vad. veszélyes helyzetekbe; szik’aparti lovgelásbá. amikor seregnyi ember üldözi, féktelen verekedésekbe, veszedelmes párviadalokba... S ott. a képzelt világban mindig ügyesén, bátran, sértetlenül kikeveredett a bajból. Most itt a valóság. Vajon ebből hogyan menekül? Képzeletben gyakran halottnak tettette magát. Talán most is megtehetné. Kapnaegy ütést, elejtené a testét fejét, oldalra bülénti. lélegzetét visz- szatartja egy Ideig... 'Ügy, «z m Egy képeslap és a világnézetünk alapjai Ä tanár és az osztály harmadik lett A Battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Gépipari Szakközépiskola előtt félmeztelen fiúk rendezik a parkot. A csákány, a kapa élén megcsillan a késő nyári napsugár. Bent, az épülettömbben csend van. Csak a tornateremből szűrődik fel az igazgatói irodába a munka zaja. Itt beszélgetünk Sándor Lajos tanárral. Csupáideg ember. Gondolkozó mozdulattal nyúl a cigarettapakli felé, majd kihajt egy dossziét. — A Köznevelés című folyóirat egyik tavalyi őszi számában olvastam az Oktatási Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és a Lapkiadó Vállalat országos pályázaténak kiírását, amelynek ez volt a címe: Hogyan használom fel a Szovjetunió című képes folyóiratot a világnézetünk alapjai tantárgy oktatásában? Megbeszéltem az igazgatómmal, Takács Lászlóval és az egyik osztállyal, aztán beneveztem. Az idén május első napjaiban jött a hír, hogy harmadik lettem. Illetve; lettünk az osztállyal, az akkori IV. A-val. — Óravázlatot kellett készíteni, amelyben az óra levezetése a folyóiratra épül. A világnézetünk alapjaiban van egy téma, a negyedik, amely a békés egymás mellett élés politikájával ismerteti meg a tanulókat. Véleményem szerint a Szovjetunió című lap minden rovatát és minden írását ez a szellem hatja át. így aztán természetes, hogy milyen nagyszerűen lehet alkalmazni ezt a folyóiratot, A IV, — orosz tagozatos osztály — minden tagja olvasta, minden számát áttanulmányozta. A végén már nem Is a tanár, hanem a diákok pályázatává vált a felkészülés folyamán... M árcius 24-e volt a nagy nap: bizottság érkezett és meghallgatott egy órát. A társadalomtudományi előadóban alig fértek el a diákok, a vendégek. Sándor Lajosnak, de a IV. A. minden tanulójának is sokáig emlékezetes marad ez az óra. A két világrendszer harcáról, a szocializmus világhódításáról, az internacionalizmusról beszélt a ? > Az egyik fegyveres letépte j az ingét* a másik elővonta az % övéből A lókorbácsát, megsuhog- ; tatta, összehunyorított szem- j mel figyelve Györköt. A le- ■ gényke szeméből vad, gyűlöl- S ködő lobogás válaszolt. „Ha megkorbácsolnak — ret- j tent el —•, meg sem tudok ; majd moccanni, akkor nem [ inaihatok el. — Tekintete ri- j adtan szaladt körbe. Ott | vagyon az egyik ló! Nincs is s messze... Azt kéne elérnem. De ! hátracsavarja ez a barom a 5 karomat!” A terv villámgyorsan született meg az agyában. Félre tartotta a fejét, szájába gyűjtötte a nyálát, s hosszan, ívben, a tőle négy lépésnyire álló, korbácsának végét bontogató várjobbásv arcába köpött. Az felhördült, fokozatosan veresedé orcáját letörölte, és Györk felé indult, maid odaérvén, rettenetes csapást mért; öklével a gyerek arcába. Györk felkészült az ütésre, a lendületvételből látta a sújtás irányát. Oldalra csapta a fejét, "de így is. a lecsúszott ütés ellenére is. rettentő fájdalom nyilallott állkapcáiába. Lerogyott a földre, térdé esett, majd oldalra hencseredett. A mögötte álló várjobbágy elengedte a hátrafogótt gyerekkart. Györk ott maradt az oldalán heverve, elnyúltam a fenébe! — mormogott fölötte egy hang. — Ezt még mi lelte? — Rúgjál bele. nézzük meg! * 5 : I I e 9 1 tanár. Aztán az enyhülés ellenzőinek „hangja” is megszólalt a vita alapjául. Mao Ce-túrig ingatag talajon álló szuperhatalmi téziseit cáfolták a diákok; okosan, a megszerzett ismeretekre támaszkodva. S közben a XI. kongresszuson elhangzott beszédek szólaltak meg e témakörben magnószalagról, epidiaszkóp vetítette ki a Szovjetunió színes képeit, Leonyid Brezs- nyev szavai hallatszottak. — Később Horányba, illetve Budapestre szóló meghívást hozott a posta. A folyóirat budapesti szerkesztőségében a pályázat eredményeiről, tapasztalatairól kaptunk tájékoztatót. Megbizonyosodhattunk róla, hogy milyen nagy érdeklődéssel követték nyomon ezeket a versenyeket. A pesti találkozáson, majd a horányi Ki tud többet a Szovjetunióról? verseny országos döntőjén a nagykövetség magas rangú tisztviselői is ott voltak. L átszólag egyetlen fél év munkájának eredménye a díj: mégis többről van szó. A tanár-diák kapcsolatról, a KISZ politikai munkájáról, a természettudományi tantárgyak meggyőződéses marxista—leninista oktatásáról is. .— Sokszor beszélünk a komplexitás elvéről. A világnézetünk alapjait csak ennek szellemében lehet eredményesen oktatni. Sokan panaszkodnak a tizenévesek passzivitására. Nincs igazuk, a fiatalok szeretik az elvont gondolkodást, imádnak vitatkozni, érvelni, politizálni. S mindezt tudatosan teszik. Nem mondom azt, hogy mindenki egyforma készséggel. tudással, egyértelmű bal- oldalisággal. De ml a tantárgyat oktató pedagógusok azért vagyunk, hogy segítsük őket, felnyissuk előttük a tudás, a helyes világszemlélet ablakait. — A világnézetünk alapjai tanterve okosan szerkesztett. Az évi 84 tanóra közül csak 64-ré van kötelező anyag előírva, így megtehetjük, hogy havi egy-egy alkalommal nem is a tanteremben, hanem a klubban politikai fórumot tarthassunk a határokon innen és túlnan történtekről. Né- hányan a diákok közül felkészülnek, ők vezetik. A tanárnak itt is csak a segítés marad feladatul. — És még egy: sok múlik a tantárgy tekintélyén. Battonyán a járási KISZ-bizottság sűrűn ellátogat az alapszervezetekhez, jó a munkakapcsolat. Nekem pártfeladatom a KISZ patroná- lása, az agitációs-propaganda- munka támogatása. Ezekhez még az is szükséges, hogy a tanár — s nemcsak e tárgy tanítója! — folyamatosan képezze magát. Csak napra kész ismeretekkel lehet kiállni a tanulók elé. Egy éve készülök a doktori disszertációmra, felvett tárgyaim az esztétika és a dialektikus materializmus. E két tudományág tanulmányozása is segítséget ad. S ha valami olyan természettudományi téma vetődik fel, amit nem ismerek, kollégáimhoz fordulhatok. Ma már csak a szaktanárok feltétlen összedolgozásával lehet jól tanítani. A z idei tanévben először a Világnézetünk alapjai című tárgyat sem osztályozzák. A tanár maga dönti el, hogy mégis hogyan méri fel, s ezáltal hogyan ösztönzi a diákokat a több, a mélyebb ismeretszerzésre. Sándor Lajos a három gimnáziumi és a gépipari szakközépiskolai negyedik osztályban tanítja a tárgyat. — Mire belejövünk, vége az évnek — mondja búcsúzóul. Lekísér az irodából. Űtközben megnézzük a tavaly társadalmi munkában készült, mindennel felszerelt társadalomtudományi előadót, az órák színhelyét. Lent, az alagsori klubban éppen akkor ér véget az egyik alapszervezet KISZ-taggyűlése. A lányok patronáló tanárt választottak. — Az idén a Ki tud többet a Szovjetunióból, a Szovjetunióról? című pályázatra nevezünk be. Remélem, még jobban sikerül... Nemesi László Hcrcs megyei alma»%edők Mezőhegyesen A mezőgazdaságii kiállításon aranyérmet nyert mezőhegyest alma híre bejárta az országot. Ezt bizonyítja az is. hogy nemrég egy 17 tagú csapat érkezett Mezőhegyesre az Eger melletti Bükkszenterzsébetröl besegíteni az exportalma szii- retelésébe, csomagolásába. A H eves megyei asszonyok é* férfiak mindaddig a Mezőhegyes! Állami Gázdaság almáskertjében dolgoznak, amíg Eger környékén meg nem kezdődik a szüret (Fotó; Zelman) Férfifehémemfl«gyá? békéscsabai gyára Fist fin FELVÉTELRE KERES She 1 0 II U — gyakorlott 1 db CB«—-1 gyors- és gépírókat eukorrépaszedó, — éjjeliőröket — varrónőket 1 db RS GT lU traktor. — takarítónőket — segédmunkásokat. Hunyadi Mgtsz, Hunya. TV-JEGYZET Reklám? Reklám! Az a véleményem, hogy Árkus Józsefben a Parabola kitűnő íróra és közreműködőre talált. Régen láttunk olyan ötletesen és gondolatébresztőén ösz- szeállított Parabolát, mint szombaton este. Különösen előnyére vált, hogy nem csapongott szertelenül, fényszórósugárba egyetlen témát, állított, és azt alaposan körüljárta. A téma a reklám volt, kezdetét és folytatásait tekintve Pom- pejitől napjainkig, parabolisz- tikus ixóniával, közben nem kerülve el az öniróniát sem, azt, hogy egy időben a reklám is abba a kategóriába tartozott, mint a „nyaktekerészeti mell- fekvenc”, azaz a nyakkendő, amit a kispolgáriság, a kapitalista csökevény iskolapéldájának hittek. Árkus ezt így fogalmazta meg: „Azért nem nézték jó szemmel a reklámot, mert rosszízű kapitalista mesterkedésnek tartották.” Nos, a nyakkendőről kiderült, hogy mégiscsak elegáns viselet, és nem hordoz magában kispolgáriságra csábító mágikus erőket, és a reklám sem idegen a szocializmus építésétől. mert „a jó bornak is kell cégér”. (Bár ez a társítás sántít, nálunk a rossz bornak sem kell cégér, isszák hektó számra, reklám nélkül.) Tovább szőve fejtegetéseinket, meg kell mondanunk, hogy koránt sem fejeződött be közéletünkben a reklám körüli vita. Néha ugyan elalszik, aztán újra fellángol. Ez a vita azonban inkább csak a kulisszák mögött zajlik és az ellenzők máig is korrupciós összefonódással, „mesterkedéssel” gyanúsítják az egész folyamatot: Véleményem szerint az a baj, hogy nem húzzák meg határozottan önmagukbán sem a határvonalat, melynek egyik oldalán a kapitalista, a másikon a szocialista reklám és összetevői helyezkednek «I. A reklám azonban nem ma született, hagyományai e— ha tetszik, ha nem — valóban átnyúlnak a kapitalizmusba, sőt azon túl is, az ókori rabszolgatársadalomba, ahol a Parabolában említett pompeji csapiáros élt és borait reklámozta. Mi hát a teendő? Végül is: mire jó a reklám? Hogy felkeltse valamire a figyelmet. Hazudhat-e a reklám? Hazudhat. de csak egyszer, mert ha rajtakapják, többé senki sem hisz neki. Ezt pedig egyetlen reklámozó sem szeretné. Látszólag bezárul a kör: a reklám ellenzőinek nem lehet igazuk. És nincs is, bármennyire fájdalmas tudomásul venni. Az viszont tagadhatatlan, hogy morális fejtegetéseikben annyi a moralitás, amennyit eszmefuttatásaik igazolására feláldozni is hajlandók. A szombat esti Parabola erről nem beszélt, de feltehető, hogy sokakat eljuttatott hasonlók végiggondolására: Jó dolog végig gondolni valamit! Még a reklámot is, amely végső soron segít eligazodni az életben és tanácsokkal szolgál. Ha túlóz néha, el kell nézni neki. Ez a lényegé. És nemcsak a reklám túloz ótykor. Mi ntágunk is, előszeretettel, Nem hallja meg senki, ha bevalljuk magunknak. S. E. 5 ggSJSElisi 1915. SZEPTEMBER 16. (Folytatjuk)
