Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-14 / 216. szám
I Interpelláció helyett írásom mondanivalóját árért illettem ilyen címmel, mert in- terpelláclós joga a tanácstagnak, meg a* országgyűlési képviselőnek van. Az újságírónak pedig az a dolga, hogy írjon. Mégis, ha interpellálhatnék, az alábbi kérdésre kérnék választ megyénk csaknem valamennyi tanácsának vezetőjétől s 1. Mi az oka, hogy egyik városunkban a többletlakótelkek elidegenítését elrendelő elsőíokű határozat ellen több, mint 90 fellebbezés érkezett és ebből a másodfokú hatóság kilenc fellebbezésnek helyt ts adott, A másik városban egy háromtagú család három különálló lakóházingatlannal rendelkezik, melyeknek az egy házban, egy fedél alatt lakó családból két tulajdonosa van. Mégis, az Igazgatási osztály csak két lakóház közüli választásra hívta fel a tulajdonost. Es a harmadik ház? 2. Ml az oka a huzavonának, talán a rendelet kellő ismeretének hiánya? Vagy talán a mértéket meghaladó telek és lakóház Ingatlanok tanácsi értékesítésére még ráérünk? Vagy olyan csúnya tettet takar az a szó: kényszerértékesítés? Amíg a válaszok megérkeznek, megpróbálom saját polemizálásommal keresni az okokat. Bevallom, jóval többet vártam a mértéken felüli Ingatlanok értékesítéséről már 1913-ban. Helyesebben: több eladásra kínált telekre, házra számítottam Jutányos áron! Ehelyett most, 1975- ben egyre szaporodik a megyei tanács végrehajtó bizottsága által a fellebbezésre adott és így fogalmazott ügyiratok száma: „A megyei tanács végrehajtó bizottsága, X. tanács vb ... számú határozatát megsemmisíti és az eljárt elsőfokú hatóságot új eljárásra és határozathozatalra kötelezi“ Eg elsőfokon kezdődik minden élőről; felmérés és mérlegelés, rendeletértelmezés, újból! elbírálás és majd a döntés. fis.. • ás., „ a fellebbezés, és megint a* elsőfokú hatóság. Értelmetlen körforgás. Pedig joggal reméltem még 1973-ban, amikor megjelent az Építésügyi és Városfejlesztés!, valamint az Igazságügyi Minisztérium közleménye az ingatlantulajdonokról - rendelkező jogszabályok értelmezéséről: mindenki, akit illet, tudja, mi a teendője. Nem így történt. Egyesek t rendelkezéseket félreértve, mások pedig kijátszva nem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek. Reméljük, bogy a hatóságok majd emlékeztetik őket a rendelet betartására! Tisztelet a kivételnek, sajnos nem így történt Hogy melyik településen, mennyi ideig mentesül a tulajdonos a fölös ingatlan eladási kötelezettségtől, azt a megyei tanács évekkel ezelőtt eldöntötte. A végrehajtás? Vegyük talán a lakóházat — ebből kevesebb a mértéket meghaladó ingatlan, mint a fölös telkekből- A már említett „báromház-tulajdonost” példázzuk, akinek ügyében új eljárás lefolytatását rendelte A MÁV Hódmezővásárhelyi Fálysíer-ntsriási Főnökség® 197S- szeptember jr-tai Orosháza— Mezőhegyes, Orosháza— Zzarvas, szeptember Jö-tő! Orosháza—Szep.te* állomások között a vasútvonalon vegyszeres gyomirtást« végez MÁV Hungária + i,ue«n:t se wp -f Cítovétt összetételű vegyszerrel, a vegyszer állatokra és ménekre veszélyes. Az ebhői eredő károkért a MÁV felelősséget neim vállal! el » megyei tanács végrehajtó bizottsága. A jogszabály a lakásingatlan mértékénél az egy lakást egy családra jelöli meg, amiből következik, hogy családon belül a mértéket meghaladó Ingatlan bárki tulajdonában van is, elidegenítési kötelezettség alá esik. A kormányhatározat értelmében a mértéket meghaladó ingatlant a tulajdonos tartozott voIna — jelen esetben — 1973. december hó 31-ig elidegeníteni, A tárgyalt esetben két háznak a családfő, a harmadikénak pedig annak fia a tulajdonosa. Az X. város] tanács végrehajtó bizottsága mégis a családon belüli két tulajdonos mellett mindkét mértéket meghaladó ingatlan elidegenítésére csak az egyik tulajdonost, a családfőt kötelezte. A tulajdonosok viszont választási jogukkal csak együttesen élhetnek. Csak a választási jog gyakorlása után hozhatott volna döntést X. városi tanács vb abban. hogy a három Ingatlan kö zül melyik kettőnek az értékesítése rendelhető el tanácsi úton. Hát majd eldől. Persze nem olyan gyorsan, hiszen a tanács 1974-ben már felhívta a tulajdonos figyelmét, válassza ki, melyiket tartja meg tulajdonában. Harminc nap helyett 1975. február 1-én megtörtént a válaszadás. fis 1975. júliusában a fellebbezés. Szóval majd... No. de írásom elején említettem a fölös telkek jutányos áron való értékesítését. A reményt az adta már két éve, hogy a rendelet értelmében, ha a tulajdonos elmulasztaná az értékesítést, úgy a tanács vállalja fezt a feladatot. E tekintetben ott tartunk — egyik-másik tanácsnál —. hogy most, szeptemberben testületileg ' határoz: utasítja osztályainak vezetőit. hogy a telek jogszabályok végrehajtásának befejezéseképpen tevvenek javaslatot a többlettelkek kényszerértékesítésére. Mondjunk egy határidő példát: 1915. október 31. Ügy hiszem, vérmes reményeket nem táplálhatunk ma sem. A telekadó-rendelet megszüntette ugyan a teleküzérkedést, de azok árai alig-alig mérséklődtek. Helyenként a kereslet, másutt a telekkínálat a kevés. Jóllehet, hogy az adófizetésnél a hatóság figyelembe veszi a tulajdonos valamennyi ingatlanát és a többletért többszörös adóalapot vet ki a tulajdonosra, fiz a tanács bevételét hosszabb távon növeli, mint a kényszereladás. Ez lenne az egyik títka a* olcsó telkek hiányának? Nem tudom. Tény, hogy a tulajdonszerzést korlátozó rendelet eleget tett a közvélemény igazságérzetének — erkölcsi haszna felmérhetetlen. Am a különböző elodázások, „gazdasági érdekek” mlndezlde- ig keresztülhúzták a kispénzű emberek számítását. Hangsúlyozom: a kiskeresetű emberek olcsó telket szeretnének vásárolni, hogy otthont építsenek. Kívánságuk méltányolandó. Gondolataimban ezért is Interpelláltam... Rocskár János a »«kés Tégi*és cserépipari Vállalat gépgyártó iiztsm. Orosházi út S3- FIXVtTZMUt SERF»! — forgácsoló és lakatot szakmunkisélcat, — betanítót^ arankátokat. — segédmunkásokat, — öntödei segédmunkásokat, — önt« és gépipari toobnlkust. Jelentkezni lebet: «z Üzemnél. Jól halad megyénkben az őszi munka Az elmúlt héten, a korai kukorica betakarítása mellett megyénkben megkezdték az őszi árpa vetését. A tervezett 4100 hektár mintegy negyedrészén magágyba helyezték az árpát Ezen felül 1700 hektáron elvetették a lucernát és a repcét. Amint Antal József, a Békés megyei Tanács mezőgazdasági élelmezési osztályának helyettes vezetője elmondta, a kukorica betakarítása is Jő ütemben halad, annak ellenére, hogy a hét végén az időjárás nem a legkedvezőbb. / Megyénk 18 ezer hektár cukorrépájából eddig több mint ezer hektárról szedték fel a termést. Ebbe a munkába a hét közepétől már bekapcsolódtak a diákok is. A Sarkadi Cukorgyárhoz tartozó területen segítenek a répaszedésben. Az őszi vetőszántást összesen több mint 120 ezer hektáron kell elvégezni. Jelenleg a munka a felénél start összességében — amint az osztályvezetőhelyettes megállapítottá— a tavalyihoz képest időarányosan megyénk mezőgazdasági üzemei jobban állnak az őszi munkák végkésével. óvoda az öregszőlősi gyerekeknek Endrőd Öregszőlősön 900 ember él, s a nagyközségtől három kilométerre levő településen villany, járda, víz- és megfelelő bolthálózat is van. Csupán az egészségügyi ellátás és a gyermekek óvodai elhelyezése okozott gondot mind a mai napig. Most ezt is sikerült meg" oldani a kollégium átadása után, amely a nagyközségben épült, s így a külterületi általános iskolai épület felszabadult. A tanács 180 ezer forintos költséggel állandó napközi óvodává alakította át az iskoHatvan vagon ha! Ismét nyereséges a gyomai Viharsarok Halászati Szövetkezet Az 1974-es évet még veszteségesen zárta a 410 tagot foglalkoztató gyomai Viharsarok Halászati Szövetkezet. Vajon hogyan gazdálkodnak most, sikerült-e kihúzni a kátyúból a szövetkezet „szekerét”? — ezzel, a kérdéssel kerestük fel Gazsó István főkönyvelőt és Szilágyi Imre főüzemág-vezetőt. — Ez év első felében másfélmillió forint volt a nyereségünk — mondották —, nettó árbevételünk pedig csaknem elérte a 22 millió forintot. Éves tervünkben 35,5 millió forint nettó árbevétel és kétmillió 800 ezer forint nyereség szerepel. A számok önmagukért beszélnek, de vajon miként sikerült.. elérni a kitűzött célokat? A jó eredményhez nagyban hozzájárult a feldolgozó részleg, amelyben — az ország halászati szövetkezetei közül elsőként — egy éve kezdődött el az üzemszerű termelés. Itt az idén 60 vagon halat dolgoznak fel. Ebből 40 vagon saját lehalászású, 20 vagon pedig más megyéből érkezik. Ha végigjárjuk az üzemet, nem találjuk sem nagynak, sem látványosnak, de a munkafolyamatok igen gyorsak. Az ide érkező halakat először a saját készítésű tisztító pikkelyezi és mossa. Két ilyen gépük van, a nagyobb telPerel Sándor halat szeletel. A gép teljesítménye napi 25—30 mázsa is lehet tosan érkezik a zsákmány, amelynek felét átadják a hűtőiparnak, felét pedig maguk értékesítik. / A konyhakész halakról már szó esett, de ne hallgassunk a szövetkezet Körösi Halászléjéről sem, amely tavaly nagydíjat Csomagolják a konyhakész árut (Fotó: Demény Gyula) lát é$ szeptember 1-én már elfoglalhatták új otthonukat a tanyasi és az öregszőlősi gyerekek. Jelenleg 35 kisóvodás jár ide. önálló konyhát is kialakítottak az óvodának, ahol megfelelő választékú ételeket főznek a gyerekeknek. A Béke Tsz vállalta az óvoda patronálását és az építkezésben is segítséget nyújtott. A szülők pedig társadalmi munkával tovább szépítik. Az iskola épületében kapott helyet az orvosi rendelő és váró is. A körzeti orvos így hetenként egy alkalommal kijárhat öregszőlőire és a betegeknek nem kell a nagyközség központjába menniük. jesítményű 10 perc alatt 120 ki- jó halat ts megtisztít. Ezután eltávolítják a belső részeket, majd a szeletelés és a csomagolás következik, s már szállítható is a konyhakész halszelet. összesen 5061 hold holtági és természetes folyóvízen, valamint 150 hold halastavon gazdálkodnak. A csökkenő természetes szaporulatot nagyobb arányú ivadékbehelyezéssel növelik. A növényevő amúrból és busából az idén mintegy öt vagon Ivadékot helyeztek el vizeikben. Fontos a ponty és a csuka utánpótlása is, ezekből másfél vagonnal telepítettek. A nagy őszi lehalászást október közepén S0 természetes vízi halász és IS halastavi dolgozójuk kezdi majd el. Jelenleg sem. áll azonban a munka. Folyamanyert a BNV-n. Szilágyi Imre ugyanis új módszert dolgozott ki a mirelit áru elkészítésére, s ezzel jobb ízt, nagyobb tápértékét adott a kedvelt ételnek. Tizenkét hűtőházi igazgató 11:1 arányban találta jobbnak e halászlé alapanyagát a korábbinál. A folyamat lényege az, hogy főzés helyett magas .gőznyomáson készül a kissé csípősebb lé, s így a csontozási műveletet is kiküszöbölik, megtartva a foszfortartalmat. Az alapanyaghoz aztán különféle halszeleteket adagolnak. Száz kiló folyékony alapanyag elkészítéséhez a korábbi 28 kiló helyett most már csak 16 kiló apróhal szükséges. Büszkeségük a halászlé, amiből az idén 600 000 adagot — S0 vagonnyit — készítenek. A bajból kilábaló halászok a jövőbe is néznek. Az ivadéktelepítés mellett gondolnak a hal- éllátás folyamatosságára. Két ltoosit állítanak munkába , s termoszkocsijuk mellé mélyhűtő, a jövő évre terverik egy 50—60 mázsa befogadóképességű mélyhűtőház építését is Gyomán, valamint még több fajta konyhakész halétel előállítását. Vitaazek Zoltán 1975 SZEPTEMBER 14. "A BtKÉS MEGVET VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT orosházi üzemmérnöksége felvételt hirdet az orosházi osatornarészleghe* segédmunkás-munkakor betöltésére J<sten tksasi tehet: Orosháza, Táncsics M. u- B2« i
