Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

Világ proletárjai 1975. AUGUSZTUS 3^ SZOMBAT Ara: 1,— forint XXX. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM MA: MEDDIG ÉS MIBŐL? (3. oldal) HÉTVÉGE ((lapunk új rovata) (8—9. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK (7. oldal) Aláírták az enrápai biztonsági konferencia záróokmányát Befejeződött m helsinki csúcstalálkozó Harmadik és egyben utolsó napjához érkezett pénteken az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet helsinki zárószakasza. Helyi idő szerint fél tízkor megnyílt a délelőtti ülés. Az első szónok Costa Gomes portugál államfő volt, aki csütörtökön este érkezett meg a finn fővá­rosba. Utána Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke mondta el beszédét. Az ülésen Walter Kieber liechtensteini kor­mányfő elnökölt. A délutáni ülésen — Harold Wilson brit miniszterelnök elnökölt —felszólalt Málta, Hollandia, Monaco, Norvégia, Románia, Liechtenstein, San Marino, Luxemburg és a Vatikán képviselője. A délutáni ülés befejeztével — miután mind a 35 részvevő ország küldöttségének vezetője el­mondta beszédét — rövid szünetet tartottak, majd ünnepélyes külsőségek között a legmaga­sabb szintű politikai vezetők aláírták a konfe­rencia záróokmányát, az „Európai Chartát”. Az ünnepélyes záróülésen Urho Kekkonen finn államfő elnökölt. Kiállítás a szocialista országok közlekedésének fejlődéséről Békéscsabán A Hazafias Népfront megyei bizottságának javaslatára a bu­dapesti szovjet, lengyel, cseh­szlovák és NDK kulturális in­tézetek, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium köz­reműködésével Magyarországon először nagyszabású kiállítás nyílt meg Békéscsabán. Fotókon bemutatják: az elmúlt 30 év alatt hogyan fejlődött a szocia­lista országok közlekedése. A kiállítás jól érzékelteti, hogy a KGST-tagállamok együttműkö­dése milyen változásokat hozott a közlekedés dinamikus fejlődé­sében, milyen eredmények szü­lettek a személy- és teherforga­lom terveinek összehangolásá­ban. A szocialista országok közle­kedésének fejlődéstörténetét be­mutató kiállítást Békéscsabán a vasútállomás ifjúsági kultúr­termében nyitották meg pénte­ken délután. Ünnepi beszédet mondott Nyári Sándor, A Haza­fias Népfront megyei titkára. Ott voltak a szocialista országok kulturális intézeteinek veze­tői, a KPM képviselői, a párfc- és társadalmi szervek városi megbízottai. Costa Gomes felszólalása: Közérdekű javaslatok teljesítésére 77 millió forint A Helsinkiben folyó EBK- esúcs péntek délelőtti ülésének első szónoka Costa Gomes tá­bornok volt A portugál államfő nagy ér­deklődéssel várt beszédében is­mételten megerősítette hazája külpolitikájának elveit. „Meg­hirdettük és világosan követtük és követjük a szuverén egyen­jogúság, a mások belügyeibe va­ló be nem avatkozás és az ösz- szes népek önrendelkezési joga elismerése elveinek teljes tiszte­letben tartásán alapuló külpo­litikát” — hangsúlyozta. Leszögezte, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által jóváhagyott el­vek összhangban vannak a portugál kormány politikájá­val. Sürgette, hogy Portu­gáliához hasonlóan a többi or­szág is alkalmazza ezeket az elveket a nemzetközi kapcsola­tokban. Méltatta a konferencia záródokumentumában rögzített Costa Gomes portugál állam­fő után szólalt fel Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke.' „Helsinki jelenlétem jelképezi — hangsúlyozta bevezetőben — hogy az Egyesült Államok a le­hető legnagyobb mértékben ér­dekelt Európa jövőjében.” Az Egyesült Államok jövője függ Európa jövőjétől, s gazda­sági felvirágzása, biztonsága mind szorosabban összefonódik Európa gazdasági prosperitásá­val és biztonságával — folytat­ta az amerikai elnök. — „Az Egyesült Államoknak ezért el­határozott szándéka, hogy tel­jes mértékben részt vesz Euró­pa ügyeiben, s e konferencia eredményeit élő realitássá vál­toztatja.” Ford Washington szövetsége­seihez intézve szavait megnyug­tatta őket afelől, hogy az Egyesült Államok továbbra is „partnerük” marad, akire tá­maszkodni lehet, majd azt fej­tegette, hogy az európai stabi­litás megköveteli az egyensúly fenntartását. Kijelentette, hogy az Egye­sült Államok számára nem üres frázisok a konférencia által jó­váhagyandó elvek. „Komolyan vesszük ezeket az elveket — mondotta. — Erőnket nem kí­mélve erőfeszítéseket teszünk a feszültség további csökkentésé­re, a még fennálló oroblémák megoldására tíz alapelv értékét és jelentősé- ségét A magatartás szabályzói­nak nevezte ezeket az el­veket, amelyeket az összes részt vevő országoknak szi­gorúan be kell tartaniuk. A katonai aspektusok jelentősé­gét abban jelölte meg, hogy az általános bizalom légkörének kialakításában ' kiindulópontul szolgálnak. Reméljük — mondotta —, hogy a jelen konferencia ered­ményeképpen szorosabbá válik az együttműködés a Földközi­tengeri térség biztonságának megszilárdításában is. „Az új út, amelyre Portugália több mint egy évvel • ezelőtt lé­pett — folytatta az államfő — tette lehetővé Portugália tevé­keny részvételét a konferencia munkájának utolsó szakaszá­ban, a helsinki csúcstalálkozó pedig az európai, enyhülési po­litika progresszív fejlődése nyo­mán vált lehetővé. A továbbiakban arról szólt, hogy Európában a katonai sta­bilitás révén sikerült fenntar- taiii a békét, ám — mondotta — „itt az ideje, hogy mindenki je­lentős arányban csökkentse fegyveres erőit”. A Bécsben folyó haderőcsök­kentési tárgyalásokról úgy nyi­latkozott, hogy az Egyesült Ál­lamok kész hozzájárulni e tár­gyalások előbbviteléhez, majd leszögezte: „A kölcsönös biz­tonságot megszilárdító megálla­podás nemcsak megvalósítható, hanem alapvető fontosságú. Bejelentette, hogy az Egyesült Államok erőteljesen igyekszik majd hozzájárulni a hadászati fegyverrendszerek további kor­látozásáról szóló újabb megálla­podás tető alá hozásához, ez — szavai szerint — változatlanul „az amerikai politika elsőrendű célja marad”. _Ford elengedhetetlennek mi­nősítette a béke megőrzését cél­zó közös erőfeszítéseket Hang­súlyozta, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferencia szélesítheti a kelet­nyugati enyhülésben részt vevő országok körét. ',Európában és másutt legyen mindenki szív­ügye az enyhülési folyamatban való részvétel — hangoztatta. — Ám az enyhülés csak akkor le­het sikeres, ha mindenki meg­érti, mit jelent jelenleg az eny­hülés”. Az amerikai elnök emlékez­tetett arra, hogy a helsinki csúcstalálkozón képviselt álla­moknak Európában 30 év óta sikerült megőrizniük az általá­nos békét. Mint mondotta, ez annak köszönhető, hogy az el- (Folytatás a 2. oldalon) Évek óta azon fáradozik Orosháza városi Tanácsa, hogy a lakosságot miként tudná még nagyobb akitvitással bekapcsol­ni a közéletbe. A sok-sok fó­rum közül csupán egyet említett Barta Imre tanácselnök-helyet­tes a vele folytatott beszélgetés során: a tanácstagi beszámoló­kon és a jelölő gyűléseken szó­ba került közérdekű javaslato­kat és ezek megvalósulását Ér­demes ezzel foglalkozni, mert a közérdekű bejelentések növek­vő száma — 1971-től 1975-ig — az országgyűlési képviselő választást megelőző jelölő­gyűlésekig ezerkilencvenegyre növekedett. A városi tanács végrehajtó bizottsága minden évben egy alkalommal napirendjei közé veszi a közérdekű bejelentése­ket, s ezek megvalósításában az előbbre lépést, s a további le­hetőségeket. Legutóbb július 25- én vizsgálta meg a végrehajtó bizottság az 1091 bejelentés sorsát. A végrehajtó bizottság meg­állapíthatta, hogy 459 javasla­tot a gazdasági, az egészség- ügyi és szociális, a művelődés- ügyi, a kereskedelmi és szol­gáltató ágazat és még néhány kisebb terület megvalósított. A I városi tanács anyagi eszközei­I bői 77 millió 141 ezer forintot költött kizárólagosan a lakos­sági, bejelentésekből származó javaslatok teljesítésére. Az egyes ■ ágazatok kiemelt feladatnak tekintik a lakossági bejelentések teljesítését a vég­rehajtó1 bizottság rangsorolása alapján. Ilyen indítvány előzte meg a Kelet utca, a Huba utca a Monori út felújítását, karban- tartását. A Bajnok, a Csengeri, a Kígyó utca, a Szabadság tér, a Pacsirta utca a Fürdő utca, az Ady Endre, a Thék Endre utca a Győri Vilmos tér és a Kossuth Lajos utca útfelújítása is erről a fórumról indult. Gya­logjárdák 1973-ban tíz, 1974-beh huszonkilenc utcában, tizenki­lenc átjáróval, 1975 első felében pedig huszonegy utcában épül­tek. Az egészségügyi ágazatba® számottevő az előbbrelépés Orosházán. A Dénes tanító utca körzeti orvosi rendelőt és vá­rót kapott lakással együtt. S ami nagyon jelentős, 1974. ja­nuár 16-val új hatvan szemé­lyes bölcsőde nyílt a városban. Orosháza lakói nemcsak a közérdekű javaslatok megvaló­sítását terjesztették elő a jelölő, gyűléseken és a tanácstagi be­számolókon, hanem a megva­lósításban társadalmi munkával is részt vállaltak. Városszeréte- tüket fejezi ki az, hogy 1974- ben a megyében a település- fejlesztési társadalmi munka városok közötti versenyében a harmadik helyezést érték el. Tavaly 3,6 millió forint társa­dalmi munkát teljesítettek. Ez év első felében pedig kétmillió 44 ezer forint értékűt. Ugyan­ez a szám 1972-ben nem érte el a másfél milliót A napi üzemi munka után is szorgal­masan dolgozók szépítették meg a gyermekintézmények nagy ré­szét, az iskolákat, felszerelése­ket szereztek be a tanuláshoz, parkokat utakat építettek és karbantartottak, utcákat fásí­tottak. A közérdekű bejelentésekből 948-at megvalósításra terveztek, ugyanakkor 143 közérdekű ja­vaslatra a tanács végrehajtó bi­zottsága kénytelen volt ezt mondani: a megvalósítás felté­telei még_ nem értek meg. A napirendről azonban ezeket sem vették le, mert mind a 143 ja­vaslat külön kartont kapott, s ezeket a jövő feladatai között tartják nyilván. A Kádár János vezette magyar küldöttség az európai biztonsági és együttműködési konferen­cia helsinki zárószakaszán. Képünkön: Lázár György miniszterelnök (középütt) és Púja Fri­gyes külügyminiszter (bal oldalt) (Telelőié—AP—MTI—KS) Farit: fi biztonsági megállapodás alapvető fontosságé D. K

Next

/
Thumbnails
Contents