Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-10 / 187. szám

Könyvek a termelési rendszerekről Moszkvai egyetemisták a Békéscsabai Állami Gazdaságban Termőföld parlagon A Mezőgazdasági Kiadó há, rom kötetet jelentetett meg a termelési rendszerekről. A szán­tóföldi növénytermesztésben ki­alakult iparszerű termelési rendszerek a szakmai . közvéle­mény érdeklődésének közép­pontjába kerültek. Ezt a nagy­fokú érdeklődést hivatott kielé­gíteni az egyik kötet. A kerté­szeti ágazatokban ismert terme­lési rendszereket mulatja be egy másik kötet és a fejlesztés­sel együttjáró feladatok megol­dását kívánja elősegíteni az ál­lattartási rendszereket ismerte­tő kötet. (MTI) ifjúsági vezetők továbbképzése Füzesgyarmaton A Békés megyei MÉSZÖV el­nöksége mellett működő ifjú­sági bizottság figyelemre méltó kezdeményezést váltott valóra. Háromnapos továbbképző tan­folyamot szervezett az ÁFÉSZ- ek ifjúsági bizottságainak elnö­kei és titkárai számára. A Fü­zesgyarmaton megrendezett tan­folyamon 19 szövetkezet 30 fia­talja vett részt A moszkvai mezőgazdasági műszaki egyetem és & Gödöllői Agrártudományi Egyetem kap­csolatai immár egy évtizedes múltra tekinthetnek vissza. A két felsőszintű oktatási intéz­mény közötti egyezmény értel­mében hat évvel ezelőtt került sor először „diákcserére” a nyá­ri gyakorlatok idejére. Az idén július 26-án érkezett Magyarországra a moszkvai egyetem gépészmérnöki karának 20 tagú — negyedéves hallga­tókból álló .— csoportja O. M. Alekszandrovics kandidátus és Rajevszkaja Irina Mihajlovna párttörténész vezetésével, A 18 szovjet fiú és 2 szovjet lány az egyhónapos nyári üzemi gyakorlat első hetében a gödöl­lői egyetemmel, illetve Magyar- ország történetével, kutúrájával gazdaságával ismerkedett. Ezt követően, augusztus 4-től kezdő­dően összesen két hetet töltenek gyakorlati munkával a Békés­csabai Állami Gazdaság telek­gerendás! és gyulai gépműhe­lyeiben. Az állami gazdaság főmérnöke szerint, amióta a moszkvai egye­temisták munkába álltak, meg­gyorsult a gépek őszi munkákra való felkészítésének üteme a gazdaságban. Ugyanakkor Buli- gin Gennadij, a moszkvai egye­tem Komszomol-titkára — alá ugyancsak tagja a 20 fős cso­portnak — elmondta, hogy évről- évre mind többen jelentkeznek az egyetem hallgatói közül ma­gyarországi üzemi gyakorlatra, A Békéscsabai Állami Gazda­Mai tévéajánlatunk B^a**Baoaei5aaBs»*a«aa*fciw »Jft-kor verses-zenés műsor jelentkezik — a Pengető. 9,46-kor vetítik a Jőkai-soro- zatban A kőszívű ember fiai cí- * mu film második, részét. Délután szép NS55É terme-.' fflsetfilmet láthatnak Kaktuszok, kolibrik, orchideák címmel 15.20- aa kezdettel, a dél-amerikai tró­pusok növény- és állatvilágáról. Folytatódik a Monsoreau felesé­ge és. az Aranyrablók című film­sorozat. aasaa-saaceseeseaeesaasaosa* Az egri vár rekonstrukciójáról, az egri történeti városrész mű­emlékeinek megóvásáról szól a Múltunk jelene Eger című adás 18.30-kor, 81.30-kor kezdődő műsorban a Romániában élő magyar író, Nagy István munkásságát, élet­útját ismerhetjük meg ■ az író­val folytatott beszélgetés kereté­ben. aea*Bsaaese?8aaoeaa*aasaasBSCLpaasae#Bas3Sfiaflíacíi«»C9Baf akarunk vele. Ért!, beszélni akar vele két úr. Fegyvert ne Hozzon, kíséretet ne hozzon, erősítést ne kérjen, mert a leg- csekélyehb erőszak alkalmazá­sa esetén őket is, meg a két túszt is agyonlőjük. ■+­— Mielőtt elindult, mit csi­nált az a két ember? — kén-' dezte az őrnagy nyugodt han­gon, de az arca falfehérré vál­tozott. — Petőnét meg Ilonkát be­lökték a pincébe. Közben ver­ték is őket, mert nagyon jaj­gattak. Az ' is lehet, hogy erő­szakot követtek el rajtuk, de akkor a Pető meg az Ilonka ura vérfürdőt rendez itt kérem. Még a hajlat előtt visszanéztem. Sokszor nem mertem, mert rám­szegezték a fegyvert. Féltem őrnagy elvtárs. Láttam, hogy a két oldalsó ablakokba, amelyi­ken * vasrácsok vannak, nagy köveket raknak. Az egyik ha sábfákat dobált be az ajtón. Ott van az öl a pince előtt, nem kellett érte messzire men­ni,-- Milyen fegyverük van? mm Nem értek én ahhoz őrnagy elvtárs. Csak azt láttam, hogy nagy kerek dob van az alján, a csöve meg lyukacsos A parancsnok a telefonhoz lép­— Nem szabad. Ne telefonál­jon. Azt mondták agyonlövik, ha segítséget hív — ijedezik az aísszpny­— Ne aggód ion Bánkiné. Egye­lőre. még én vagyok a parancs­nok. Élek, jogom is van. Én pa­rancsolok itt és nem a bandi­ták. Itt az történik ma is, hol­nap is, amit a parancsnok elha­tároz. Ne féljen, akkor is ki­hozzuk az asszonyokat, ha a 6aját életünket tesszük kockára. Vagy másként ismer bennün­ket? Jaj, dehogy fiam. ‘Ügy szeretjük magukat, de mi lesz azzal a két szerencsétlen asz- szonnyal?! — A sopánkodással nem se­gítünk. Üljön le, nyugodjon meg, majd hazakísérjük, a töb­bit meg bízza csak ránk. Péter Balázs a telefonnál áll, hallgat, csak fél szavakkal vála­szol. Közben int az ügyeletes­nek- Mutatja az ujjával, hogy nyomja meg a csengő gombot. Az ügyeletes egy darabig áll,' mintha gyökeret eresztett volna a lába. A parancsnok rápillant. Helyrebillen, máris kivágódik a, szobából. Az őrnagy bólint, aztán felel. — Értettem. Azonnal intézke­dem,. A járőrök a helyükön ma­radnak. zárnak. Igen, pontosan. A bennlevök két* csoportban biztosítanak. Időt! Teljesen vi­lágos. Értettem, végrehajtom! Alig tette helyére a kézi beszé­lőt, a folyosón készen állnak a határőrök. A kutyás Sátánnal. A lovász két felnyergelt lovat tart vezetékénél fogva az udva­ron Balogh már járó motorral várakozik a »nyitott kapu előtt. A többiek felszerelve, fegyvere­sen, kérdő tekintettel. Zavarja őket, hogy kintről semmi jelzés nem érkezett. Még nem tudják, miért, milyen hírrel érkezett Piroska néni. (Folytatjuk) Orlov Mihail Alekszandrovics, (a kép bal szélén), a moszkvai mezőgazdasági műszaki egyetem docense szakmai tanácsokat ad a Békéscsabai Állami Gazdaság telekgerendás! gépműhelyében dolgozó szovjet egyetemistáknak. Képünk közepén az egyetem Komszomol-titkára, Buligin Genadij (Fotó: Veres Erzsi) Ságban ugyanis nagyon sokat ta­nulhatnak üzemszervezésből. Az augusztus 16-ig tartó üzemi munka után a csoport a magyar kísérőkkel — dr. Kaifás Ferenc és Rékási Endre adjunktusokkal és Fledrich István tudományos ösztöndíjassal — egy hétre még visszatér Gödöllőre. A Békés megyei házigazdák — köztük az állami gazdaság KISZ­szervezete — természetesen minden napra színes szabadidős programot állított össze a ven­dégeknek, akik máris rengeteg barátra tettek szert. A progra­mok sorában külön is emlékeze­tes marad az augusztus 9-én megrendezett barátsági nap az I. magyar—szovjet ifjúsági ba­rátság fesztivál keretében. A földtörvény értelmében a termőföld a legnagyobb nemzeti kincs. A tanácsok feladata, hogy hatósági jogkörüknél fogva ügyeljenek a föld hasznosítására- Lépjenek fel azokkal szemben, akik elhanyagolják, parlagon hagyják. De vajon á tanácsokra ki ügyel, ki tölti be a hatóság szerepét abban az esetben, ha ók vétenek a földtörvény ellen? Tulajdonképpen az történt, hogy a békéscsabai Május 1. Tsz- től a városi tanács visszakért 38 hektárt tavaly ősszel. Bizonyára sokak emlékezetében él a sárga­répával hasznosított terület a Gyulai út és az Élővíz-csatorna között a Körgáttól a KISZ-tá­borig. A föld visszakérésének a célja a városerdő-telepítés el­kezdése volt. Ebből tavaly ősz­szel nem lett semmi. Sőt, ez év tavaszán sem. A tanács illetéke­sei ugyanakkor nem tettek lépé­seket a terület hasznosítására, így ez a két dülő-köze művelet­len maradt. Parlagon hever, gyomot terem. Pedig felszántva, bevetve, cukorrépát, takarmány- növényt is adhatott volna, vagy ha tavaly ősszel szántják-vetik, még búzát is! Tehát hasznát le­hetett volna venni, mint aho- gyan annak idején a tsz is hasz­nát vette. 1 Nem nagy ez a terület a város határához viszonyítva, A hek­táronkénti 8—10 ezer forint bruttó bevétel sem nő túl a 308 ezer forinton. Vajon mennyire értékelhetik ezt az összeget ott, ahol milliárdos költségvetéssel dolgoznak? Nyilván ezért is eseti ki a látómezőből. Kár ért«. D K Geszti mozaik Geszt egyik nevezetessége az a kastély, amely egykor gróf Ti­sza István mi- niszterelnök tu­lajdona vplt. A' műemlékké nyilvánított kastélyban most ís- „ kola van és itt kapott helyet a művelődési otthon is. Ha ezek a falak beszélni tud­nának!,.. De nem tudnak. Megöregedve, kissé meg is té pázva őrzik titkukat. Esőben „fejük” felett a tető beázik és a víz itt-ott végigfolyik rajtuk. A volt miniszterelnöki iroda nem ragyog fényben, pompá­ban. Iskolaigazgatói szoba lett belőle; munkahely, a célnak megfelelő berendezéssel, Ket­ten vannak a szobában: Ökrös István igazgató, aki 38 évi szol- gálát után nyugdíjba vonul és Szerb József, aki szeptember 1-től a helyébe iép. Az új tan­év nfbgkezdésót még együtt ké­szítik elő. Ami a leginkább közérdekű dolog: októbertől ismét elkez­dődik a felnőtt dolgozók esti iskolája. Lehet tehát jelentkez­niük azoknak, akik a VII. és VIII. osztályt nem végezték el. Már tavaly is lehetett ugyan, és jelentkeztek is 25-en, de az­tán senki sem járt az órákra. Az idén kár lenne azt megis­mételni. Talán másképp is lesz, mert a leendő személygépkocsi-tulaj­donosok fontos érdeke az álta­lános iskolai végbizonyítvány megszerzése, Ez a feltétele an­nak, hogy a gépjárművezetői jogosítványt megkaphassák. Szakmunkásvizsgát is csak a VIII. osztály befejezése után le­het tenni,-4­Szerb József nemcsak tanár és az iskola jövőbeli igazgatója, hanem w társadalmi megbiza- | tásként — a községi tanács el- - nökhelyettesi tisztségét is betöl­ti. A község lakossága nevében emel tehát szót azért, mert már két hónapja nincs közvilá­gítás Geszten. Személyesen is kérte a DÉMASZ sarkadi üzem- vezetőségét, hogy javítsák ki a hibát, de eddig még semmi sem történt­Férfi- és női fodrász nincs a községben. Pontosabban van egy Borbély Lajos nevű idős borbély, aki azonban hiába „kétszeres” borbély, mert még félig gém az. Ö ugyanis mel­lesleg éjjeliőr Budapesten, ahol havonta két hetet tölt. Utána két hétig van itthon, de akkor is csak a vele egykorúak men­nek hozzá nyiratkozni. A diva­tos frizurához nem ért, a fia­talok messze elkerülik. , A megyei tanács vb ipari osztálya nemrég levélben -kör zölte, hogy a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövet* kezet a kastély egyik helyisé­gében férfi- és női fodrásza­tot hoz létre­Várja a község lakossága. ~¥r Nagy Mihály, az Egyetértés Tsz juhásza mások társaságá­ban Colát iszik a presszóban. Kicsit csodálkozom. Meg is kérdezem: —■ Miért nem sört iszik? — Az kérem nálunk nincs — válaszol. Látom rajta. hogy valami nem tetszik neki. Ei is mondja a panaszát Szerb Józsefnek, A tsz le akar vonni 308 forintot a „kis pénzéből”. Kiderül, hogy tilosba mentek a. birkák és „megcsapták" a herét, ő azonban bizonygatja: — De hiszen egy gazdáé a birka, meg a here is. Közben abból az pártatlan­nak““ látsző po­hár Colából csak úgy árad a pálinka il­lata. ./ Geszt másik nevezetessége a szilvapálinka, röviden geszti szilva. Deák Ferencnét, a pá­linkafőzőé helyettes vezetőjét arra kérem, hogy árulja el az itteni pálinkafőzés titkát. — Jó cefre kell hozzá — mondja. — Milyen a jó cefre? — Legyen érett a besztercei szilva, re legyen poshadt és tárolják fahordóban vagy fa­kádban. S ebből altkor lesz iő a pálinka, ha nálunk főzetik. — ö ha nem jó a cefre? — -Aki hozza, az issza meg a levét. Ezt persze előre meg­mondom. Mert mindenki a sa­ját cefréjéből főtt pálinkát kapja meg. Az idén mennyit főznek? — Eddig 300 üstre való cef­rét jelentettek be, amiből 6 ezer liter pálinka lesz. Várjuk még a többi községből is a bejelen­téseket.-4­A Mezőgyán és Vidéke ÁFÉSZ, ABOk áruházai létesít a községben. Az egyik régi épü­letet a Sarkadi Építőipari Szö­vetkezet alakítja át erre a cél­ra. Sail a i: László kőműves 12 tagú szocialista • brigádja né­hány nap alatt befejezi a mun­kát és jöhet a szakipar. Leg­alább is ezt ígéri Sallai László, de egy kis kiegészítéssel: — Ha a szükséges anyag meglesz — mondja. — Most megvan? — kérde­zem — Sajnos a mész és a kő- por hiányzik — válaszok Ez bizony fékezi a munkát, pedig a lakossás már türelmet­lenül várja, hogy minél előbb megnyíljon az áruház Pásztor Béla

Next

/
Thumbnails
Contents