Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-10 / 187. szám

Intézkedések a belvízkárosultak érdekében A közelmúltban lezúdult nagy mennyiségű csapadék sok la­kásban okozott kárt. Ezek egy részét felújítani, más részét csak újjáépíteni lehet. A me­gyei tanács megbízásából az építési, közlekedési és vízügyi osztálya az Illetékesek bevoná­sával intézkedett, hogy megfe­lelő mennyiségű építőanyag és hítel álljon a belvízkárt szen­vedtek rendelkezésére A me­gyében levő TÜZÉP-telepek ta­nácsi igazolás alapján a sür­gősség sorrendjében szolgálják ki az építési anyagokat, az OTP-fiókok pedig biztosítják az eddigi hitelfeltételekkel a szükséges kölcsönöket. Ugyanitt rendelkezésre állnak az újjá­építéshez szükséges típustervek is. V Óvodákért, iskolákért Együttműködési megállapodások Békésen Békés várossá válása óta a településfejlesztést és a lakos­ság szükségleteinek kielégíté­sét, szolgáló feladatok megoldá­sában eredményesen működ­nék együtt a tanácsi és nem tanácsi szervek. A koordinációs kapcsolatok a kölcsönös érde­kek és előnyök alapján jöttek létre. Erre talán a legjobb pél­da az a megállapodás, mely a gyermekintézmények és óvodák fejlesztésére jött létre. A közös óvodafejlesztés már több' éves múlttal rendelkezik Békésen, bár 1973. végéig csak két vállalattal talált kapcsolatot a tanács. Az azóta eltelt más­fél év alatt alaposan kiszélese­dett az együttműködők köre. Ma már 12 gazdálkodó szerv segíti a szűkös óvodai kapaci­tás növelését A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár 400 ezer forintot, a szőnyegszövő szövetkezet 300 ezer, a Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök, a Békéscsa­bai Konzervgyár 100—100 ezer forintot adott úl óvodai helyek létrehozására. A megállapodások rögzítik, hogy az óvodai beruházások megvalósítása után a koordi­nációban részt vett szervek a hozzájárulás mértékének meg­felelően rendelkeznek az óvo­dai helyekkel. A vállalatok által befizetett összegekből és az „Egy nap az óvodáért” mozgalom kibonta­kozásából létesült tavaly a 00 kisgyermeket befogadó Kossuth utcai óvoda, bővült 50 hellyel az epreskerti óvoda. A segítség mértékét jól jellemzi, hogy egy- egy új óvodai hely kialakítása .35 ezer forintba kerül. A ta­nács, csak a saját eszközeire támaszkodva, nagyon lassan tudna fejleszteni. Gondolnak Békésen a nagyobb gyermekekre is. Az MSZMP békési Városi Bizottsága kez­deményezte az „Egy üzem egy tanterem”-akciót. Ennék jegyé­ben a városi tanács a békési Egyetértés Tsz-szel, a BMG békési gyárával, a víz- és csa­tornamű vállalattal, az AFÉSZ- szel, a fűz- és kosáripari vál­lalattal, a Hidasháti Állami Gazdasággal és a Kelet- magyarországi Vízügyi Válla­lattal kötött szocialista meg­állapodást. Az említett szervek összesen több mint háromszáz­ezer forinttal járultak hozzá a 3. számú általános iskola kor­szerűsítéséhez, Mindenki érezze sajátjának népgazdasági feladatainkat Bsszélgstés Csatári Bálával, az MSZMP Békés megye) Bizottságának titkárává! Népgazdaságunk egészének helyzetével foglalkozott 1974. de­cember 5-i és 1975. július 2-i ülésén az MSZMP Központi Bi­zottsága. A megszületett doku­mentumok összefoglalták ered­ményeinket, feltárták fejlődé­sünk gondjait és megjelölték a közeljövőj legfontosabb tenniva­lóit. E dokumentumokról kér­deztük Csatári Belát, az MSZMP Békés megyei Bizottsága titká­rát. i— Hogyan ítéli- meg Békés megye gazdasági helyzetét a jelenlegi Időszakban? —- Elöljáróban az elmúlt évről szólnék. Jellemző volt az ipari termelés dinamikus (11 százalé­kos) növekedése; új gyárak lép­tek a termelésbe (például a tető­fedőcserép- és a síküveggyár); az ipari termelés növekedése a ko­rábbinál nagyobb arányban a munkatermelékenység emelke­déséből származott, A mezőgaz­dasági termelés — a természeti csapások ellenére — 5 százalék­kal növekedett; egyre nagyobb az iparszerű rendszerben terme­lő gazdaságok száma; az eszköz- és területegyesülések révén a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek átlagos nagysága megha­ladja a 4000 hektárt, termelési értékük a '83 millió forintot. Teljesültek az életszínvonal-poli­tikai célok, javult a munkásság, a szövetkezeti parasztság és más dolgozók életszínvonala, életkö­rülményei. ' 1974-ben 3010 lakás épült fel megyénkben. Az idei- első fél évre ugyanez a fejlődés jellemző. A szocialista ipar termelése 12,9 százalékkal emelkedett — ez az ütemtartás a második fél évben biztosítja a megye negyedik ötéves tervének teljesítését. Ugyanakkor 14—15 százalékkal több a saját terme­lésű termékek értékesítése, Gépjárművezetők oktatója Hatszázezer kilométert tett meg balesetmentesen, $ ebből mintegy ötszázezret úgy, hogy tanítványai vezették a járművet, amely egyre inkább „veszélyes üzem”. Nő a forgalom, számta­lan a veszélyhelyzet, s a kezdő, gyakorlatlan fiatalok mellett még kevésbé biztonságos a köz­lekedés. Szinte borzongva em­lékszik vissza egy ködös estére. Salamon András, az MHSZ 36 éves oktatója: Mezőberényből Békésre Igyekeztek tanítványá­val, amikor hirtelen szembeta­lálták magukat egy szabályta­lanul előző gépkocsival: — Villámgyorsan történt min­den — mondja —, kikaptam a volánt a tanuló kezéből, beleta­postam a gázba, s jobbra rán­tottam a kormányt. Két útmenti fa közé futottunk, be az árokba. De elkerültük az összeütközést. 1962. januárjától oktató az MHSZ-nél, s azóta több mint 1100 sorköteles szerzett e „keze alatt” hivatásos személy- és te­hergépkocsi vezetői jogosítványt. — öreg Csepeleken kezdtük — idézi a múltat, — Akkor voltam sorköteles, amikor a mai Honvé­delem Háza épült Békéscsabán. Magam is hordtam társadalmi munkában a cementet, a. Jiomo- kot. Azóta sok minden fejlődött, korszerűbb járműveket is kap­tunk, Nagy lelkiismeretesség kell a gépjárművezetők oktatásához. Ahogy Salamon András mondja, nálunk nem lehet „selejt”, mert az tragédiát' okozhat. Arra tö­rekszik, hogy közvetlen kapcso­latba kerüliön tanítványaival, felismerje oillanatnyi lelkiálla­potukat, feloldja esetleges belső feszültségüket. Az MHSZ gép. járművezető-kéozése szerint ki­épít emberformálás is: ne csak a mestert, hanem a segítőkész em­bert lássák az oktatóban. Mi a biztonságos vezetés titka ? Az egyik az, hogy ha a „pilóta” odaül a volánhoz, kikapcsolja magát gondjaiból, bajaiból, s csak a forgalomra koncentrál­jon. Jó munkáját elismerik, ezt bi­zonyítja, hogy a Honvédelmi Ér­demérem és a Szolgálati Érdem­érem tulajdonosa, s az ötszáz­ezer kilométer balesetmentes közlekedésért járó ezüstjelvény viselésére jogosult. Felesége kez­detben sokat izgult érte, „most kezdi megszokni” férjének ve­szélyes hivatását. Másoknak szinte természetesnek tűnik, hogy egy hivatásos gépjármű­vezető-oktatónak saját kocsija legyen. Nos, neki nincs.. Házat vásárolt,' s mint mondja, szeret sétálni, kerékpározni, neki ez a , hobbija. Mit kér a gyalogosoktól és az autósoktól? A válasz: — A'gya­logosok gyakran incselkednek a zebrán, hirtelen elénk lépnek a járdáról, s valaki azt is mondta, hogy „Kíváncsi voltam, meg tud-e állni a tanulója?”. Jó len­ne, ha nem tennének ilyet, s ha a járművezetők is türelmeseb­bek lennének, hiszen ők is vol­tak kezdők. A kerékpárosok okoznak még sok gondot. Véle­ményem szerint őket is tanítani kellene a közlekedés szabályai­ra, ugyanúgy, mint a lovaskoesi- hajtókat, akiknek KRESZ-vizs- gát kell tenniük. V. & vagyis a termelés lényegében ér­tékesítésre került. Az állami iparban — az élelmiszeripar nél­kül — a késztermékkészletek 18, a szövetkezeti iparban 9 száza­lékkal csökkentek, növekedett azonban a félkész és a befejezet­len termelés állománya. Az iparban foglalkoztatottak száma 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ipari ter­melés növekedésének 84 száza~ léka a termelékenység emelke­déséből származik. A nehézipari — ezen belül az építőanyagipari — és az élelmiszeripari termelés az átlagosnál jobban emelkedett. Ez szintén megfelel a népgazda­sági terveknek. Az üzemek növelték exportju­kat öntött és húzott síküvegből, kötöttáruból, vágott baromfiból, tojásból és gyümölcskonzervből. A mezőgazdaságban kimagasló kilátásaink voltak kalászos ga­bonából. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt azonban gondot okozott a betakarítás. A tavaszi vetésű növényeket — kukoricát, cukorrépát, napraforgót, szóját és más egyebeket — terv szerint elvetették, ezek szépen fejlőd­nek és sokat ígérnek, — Hol mutatkoznak szűk „keresztmetszetek"? Melyek a megoldásra váró legfontosabb feladatok? — Az elmúlt évben és ez év első felében is tapasztalhatók voltak olyan jelenségek, amelyek nem szolgálják a hatékonyság javítását: a külföldi és belföldi kereslethiány (például cserép­ből, kötöttáruból) miatt a kapa­citásokat a vártnál mérsékelteb­ben lehetett kihasználni; nem kielégítő a műszakszámok ala­kulása (különösen a könnyű- és élelmiszeriparban); a beruházá­sok terén (pénzben, anyagban, kapacitásban) nincs kellő egyen­súly; a lehetőségektől elmarad­nak a termelési együttműködé­sek az iparban és a mezőgazda- Ságban is. Az állam! iparban az első fél évben 8,4 százalékkal nőtt a foglakoztatottak havi keresete. Hasonló a jövedelmek alakulása a paraszti lakosságnál is. A szö­vetkezeti iparban viszont míg a termelékenység csak 1 százalék­kal, addig a keresetek 3,6 száza­lékkal nőttek. Az összes létszám 2, ezen belül az adminisztratív és az alkalma­zotti létszám 4 százalékkal lett nagyobb. Mind az gllami, mind a szövetkezeti iparban tovább romlott a munkások munkaidő- alapjának felhasználása — 1, il­letőleg 3 százalékkal. A munka-' kiesések tartalmazzák a munka­jogi mulasztásokat és a munkál­tató vagy a munkavállaló hibá­jából származó veszteségeket. A mezőgazdaságban kedvezőt­lenül alakult a kalászos gabona hozama, valamint a tej- és zöld­ségtermelés. Egyes gazdálkodó egységeknél nem elfogadható a vezetés politikai és gazdasági fe­lelőssége, rátermettsége, hozzá­értése. — Milyen szerepet < játszot­tak az elmúlt időszakban a megye pártszervei és szerve­zetei a gazdasági munka irá­nyításában, szervezésében, el - lenőrzésében? — Jelentős és eredményes munkát végeztek a decemberi határozat ismertetése, megérte­tése és elfogadtatása érdekében. A párttagság, s a közvélemény jól fogadta a Központi Bizottság határozatát, amely őszintén fel­tárta gazdasági nehézségeinket, s kijelölte azok leküzdésének út­ját, A párttagok és pártonkívü- liek körében a kitűzött célok cse­lekvő támogatást váltottak ki. Elkészültek a határozat végre­hajtását segítő intézkedési ter­vek. Ezek jól szolgálják céljaink megvalósítását. Hibájuk azon­ban, hogy nem eléggé Összetet­tek, jelentős részük kizárólag a takarékosságra irányul, t kevés­bé szólnak a hatékonyság, a ter­mékszerkezet-átalakítás, az ex­portnövelés, a fegyelemjavítás kérdéseiről, A beszámoltatások tükrözik a végrehajtás eredményeit, s fel­fedik a hibákat. A megyei párt­bizottság végrehajtó bizottsága rendszeresen és folyamatosan számoltatja be a járási, városi pártbizottságokat, a nagyobb vállalatok és más szervek veze­tőit. Javult a pártszervezetek gaz­daságszervező, ellenőrző és pro­pagandamunkája. Tenni akarás tapasztalható a kommunisták, a munkások, az értelmiség, a szö­vetkezeti parasztok körében. A szocialista brigádok versenyvál­lalásai főleg-a minőségi követel­mények javítására, a hatéko­nyabb termelésre, az ésszerű ta­karékosságra, s a munkafegye­lem szilárdítására vonatkoztak. — Milyen feladatai vannak a pártszerveknek és szerveze­teknek a december 5-i és jú­lius 2-1 KB-ülésen elhangzot­tak megvalósításában? — Fő feladatunk a Központi Bizottság decemberi határozatá­nak egységes, következetes, konkrét, kapkodásoktól mentes, ugyanakkor gyorsított ütemű végrehajtása. A politikai munkát, a pártel­lenőrzést és a segítséget is fo­kozva, az eddiginél jobban kell tudatosítanunk, hogy a nehézsé­gek leküzdésének, a feladatok sikeres megoldásának forrása a népgazdasági érdekek elsődle­gességét figyelembe vevő egysé­ges szepxlélet és cselekvés, A népgazdasági terv —- benne me­gyénk gazdaságának terve — végrehajtása az eddiginél is na­gyobb feladatokat ró a politikai munkára. Nem szabad várni, hogy majd felsőbb szervek gon­doskodnak a magasabb rendű érdekek érvényesítéséről. Ebben a társadalom minden helyi szer­ve érezze o saját illetékességét és felelősségét, s ennek megfe­lelően cselekedjék, Ebből követ­kezik, hogy amit helyileg kell elvégezni, abban ne, várjon sen­ki felsőbb utasításra. Jobban kell építeni a dolgozók tenni akarásá­ra, s küzdeni kell a meglevő be­lenyugvás ellen. A nagyobb és nehezebb feladatok megoldási-' hoz a pártszervek és szervezetek adjanak nagyobb támogatást a gazdasági vezetőknek. A vezető, irányító munka minden terüle­tén konkrétabban és komp­lexebben kell alkalmazni a poli­tikai, közgazdasági, jogi és ope­ratív módszereket. Most külö­nösen fontos, hogy az Illetékes pártszervek, szervezetek és irá­nyító szervek minden gazdasági és gazdálkodó egységet számol­tassanak be intézkedési terveik végrehajtásáról úgy, hogy azok­nak legyen idejük a teljes értékű végrehajtásra. Különösen fontos az ipari, me­zőgazdasági, közlekedési és ke­reskedelmi vállalatok, a szövet­kezetek munkájában a határo­zatnak megfelelően igényelt ter­melésszerkezet kialakítása; az exportfeladatok teljesítése, az ésszerű takarékosság; az 1976 —80, évi középtávú tervek elké­szítése; a nyári mezőgazdasági munkák gyors befejezése; a kel­lő szervezettségű felkészülés az őszi mezőgazdasági munkákra és általános szállítási feladatok­ra; ugyanígy, hogy a szocialista munkaverseny jelenlegi szakasza e feladatok megoldásának előse­gítésére irányuljon. 3 SÉMIErne 1975. AUGUSZTUS 10­f \ /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents