Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-09 / 186. szám
A tudomány világa — Konyhában és kertben —- Egészségünk védelmében — Humor EGÉSZSÉG Nyári megfázás A nyáron, amikor a környezet melege kívülről, a test hőtermelése meg belülről fűtik a szervezetet, az ember könnyen túlmelegszik. Még szerencse, hogy az agyban székelő központ ilyenkor igyekszik a felesleges melegtől megszabadítani a szervezetet. Ennek első élettani lépése a verítékezés. A párolgás — a folyékony halmazállapotú izzadtságnak légneművé válása — nagy meny- nyiségű kalóriát igényel. Ezt. a hőmennyiséget ez a fizikai átalakulás a szervezettől vonja -el és így a verítékezéssel a szervezet önmagát hűti. hőháztartását megterhelő, az anyagcserét megzavaró és a tápcsatorna működés-rendellenességeit kiváltó meleg befolyásolja a szervezetet. Ellenük, a nyár áldásait vonultathatjuk fel: a vitamindús táplálék, a bőrt állandóan érő és edző ingerhatások, a napsugár, a szél, a víz — serkentik a szervezet védekező működéseit és növelik az ellenállását. Fogyókúrások figyelmébe A fogyás, súlycsökkentés terén gyors eredményt' lehet elemi, ha valaki csupán fehérjében dús táplálékot fogyaszt, és szénhidra tokát egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben vesz magához. Mindeddig az], hitték, hogy ezt „büntetlenül” bármilyen hosz-' szú ideig folytatni lehet. Amerikai kutatók azonban kimutatták, hogy ez a kiegyensúlyozatlan étrend előbb-utóbb a szervezet károsodásához vezet. A kísérletek során elhízott, de egyébként egészséges embereknek több héten át fehérjedús, szénhidrátszegény táplálékot adtak, s folyamatosan vitaminokat és ásványi sókat tartalmazó tablettákkal látták e] őket. A várt drasztikusan gyors fogyás bekövetkezett ugyan, de az is kiderült, hogy a kísérleti személyek mindegyikének a vérében» is bizonyos enzimek mennyisége megnövekedett, ami csak különböző fehérjeszövetek elbomlása révén következhetett be, A vizelet kalciumtartalma is megnőtt, ami annak tudható be, hogy a létfontosságú anyag a fogyókúrások csontjaiból vált Buga doktor ki. Régi receptek gyűjtője Hurka marcipánnal — Torta zűiáva! — Tea méhfűből Ez az élettani önhűtés, természetes és egészséges, ha a környezetünk hőmérséklete apró, lényegtelen ingadozásokat mutat. De könnyen a veszedelmes oldalára billen a folyamat, ha valaki izzadtan olyan hideg környezetbe kerül, ahol a verítékezéssel kikényszerített lehűlést a váratlan hideg túlfokozza és a szervezet megfázva elveszíti ellenállóképességét. Például már akkor is előfordulhat ez a kellemetlenség, ha .alaki átizzadt nedves fehérneműben, verítékes testtel a tűző napról betelepszik a le- függönyzött hűvös lakásba. A hűvös helyiség alacsony hőmérséklete még huzamosabb tartózkodás alatt sem okozna bajt, ha a testfelület nem lenne tied-« vés. Viszont a párolgással lehűtött szervezet a környezet hidegével együtt már nem tudja károsodás nélkül elviselni az ártalmat, Közismert az is, hogy a szél a párolgást gyorsítja. Az átizzadt, vagy átázott ruhában ha szél ér, vagy már akkor is, ha csak huzatban állunk — sokkal könnyebben megfázunk, mintha körülöttünk szélmentes, mozdulatlan a levegő, vagy ha légjáratmentes sarokba húzódunk.' Sokan úgy vélik, hogy a nyári meghűlés jelentéktelen átmeneti kellemetlenség. Az esetek nagy részében valóban az, de komolyabb következményekkel is járhat, különösen ha váratlan zápor átnedvesíti a ruhánkat és nem áll módunkban szárazra cserélni. Az úgynevezett „helyi meghűlések” is gyakran okozhatnak panaszokat. Például, ha kimelegedve hideg vizet iszunk vagy fagylaltot fogyasztunk. Ilyenkor túlságosan nagy lesz a különbség az egész testünk hőmérséklete és a torok nyálkahártyáinak hőmérséklete között. A lehűlés következtében az orr-garat nyálkahártyán vér- szegénység támad és itt, ezen a ponton csökken a szervezet kórokozók elleni védekezőkészsége. Az eredmény: rekedtség, nátha, torokgyulladás. Az átnedvesedett és magunkon hagyott ruha — ha a környezetünk váratlanul lehűl — akár tüdő- gyulladáshoz is vezethet. Még valamit: némely betegség — bár az egész év folyamán előfordul — bizonyos évszakban halmozottan jelentkezik. A meghűlés — igaz — nem kifejezetten nyári panasz, de az említett körülmények között előfordulhat. Mint ahogyan az is igaz, hogy a nyári hónapokban főként a szervezet Letűnt korok ízlését kutatja hobbiból egy budapesti nyugdíjas. Rudnay János egykor élelmiszeripari technikus, majd tanár volt, s mindig is vonzódást érzett a régi étkek iránt, s immár négy évtizede gyűjt ritka, régi ínyesmester könyveket, Tudományos munkát is végez: számos tanulmánya és könyve jelent már meg e témában. A legutóbbi „A magyar cukrászat remekei”, amely az elmúlt ISO év legjobb édességreceptjeit tartalmazza. A Nemzetközi Szakácsszövetség éremmel tüntette ki munkásságáért. — Ráth-Végh Istvántól, apám barátjától kaptam kedvet a kuriózumok gyűjtéséhez — mondta. — 0, mint Ismeretes, a kultúrtörténet mestere volt, s egyebek között az emberi butaság írásos emlékeit kutatta. Engem az emberek gyomra foglalkoztat: régi korok mesterszakácsainak étel- különlegességeit, valamint a korabeli étkezési szokásokat kutatom. Sok porosodó ritkaságra bukkantam mór eddig is. Féitve őrzött „leletei” között található egy francia nyelvű katalógus 1803-ból, amely az akkor használatos cukrászati és pékszerszámokat sorolja fel Annyira másak, mint a ma használatosak. . hogy néhányról a szakemberek ki sem tudták deríteni, hogy mi célt szolgálhattak. Ö találta meg az idősebb Dumas (A három testőr írója) konyhatechnikai kézikönyvének — Magyarországon ez ideig egyetlen — példányát, amelyet 1879-ben adtak ki. Gyűjteményének értékes darabja „Czifray István szakács- mester Magyar Nemzeti Szakácskönyve magyar Gazda Asz- szonyok szükségleteihez alkalmaztatva”. A könyv 1845-ben jelent meg Pesten, s ez volt az 1648 receptet tartalmazó, 1648- ban írott eredeti mű hetedik kiadása. Olyan ételek készítési módja olvasható benne, mint a „Beíojtott kácsa apró vereshagymával”. A hosszú lére eresztett „technológiai utasításból” az derül ki, hogy a kacsát rézlábosba kell párolni, pirítani, majd levéből mártást csinálni, s hozzá vajban pirított hagymaszeletefeet adni. Rudnay János kutatásai is tanúsítják, hogy az emberek ízlése, az évszázadok múlásával alaposan megváltozott Ki enné meg ma már a régi idők kedvenc csemegéit: a marcipános véreshurkát (receptje 1686- ból származik), vagy a csoko- Uídékrém tortát tyúkzúzával, amelyet 1830 körül fogyasztottak elődeink. Ugyancsak idegenkednénk az olyan húsfrissítő eljárásoktól, aminőket Zempléni Sz. Antónia 1888-ban megjelent képes szakácskönyve tartalmaz. Antónia asszony szerint jól kiégetett őrölt faszénnel lehet a romlott húg szagát elvenni. A húst is másképpen puhították, mint mi: „Kemény, öreg húst porhanyóvá tehetünk, ha vászonba takarjuk be és egy-két órára. 30 centiméter mélységre a földbe ássuk”. A nyugdíjas tanár összeállítást készített az Orvosi Hetilap részére a gyógyító hatásúnak tartott régi magyar étkekről. A korabeli szakácskönyvekből több száz olyan ételreceptet gyűjtött össze, amit a szerzők többek között agylágyulás, hideglelés. bágyadtság és szédülés ellen javallottak, Tde tartozik a már idézett Zempléni Sz. Antónia szakácskönyvéből a villámütött elsősegélynyújtása: „ .. .földfürdőt is lehet alkalmazni, Ez abban áll, hogy az egész testet, a fej kivételével a földbe ássuk. Ha eredmény követi, és a beteg ismét tud nyelni, néhány kanál bort öntsünk szájába és méhfűből teát”. Rudnay a vendéglátóipari dolgozókkal foglalkozó, nemrég megjelent munkásmozgalmi könyvet is kiegészítette: adatokat talált arról, hogy a spanyol polgárháborúban négy magyar, cukrász is harcolt. Kerepesi úti lakás® jelenleg is zsúfolva könyvritkaságokkal, még a heverők ágyneműtartóiban Is ezeket őrzi. Pedig már rengeteget elajándékozott: szép gyűjteménye van múzeumok és könyvtárak köszönőleveleiből is. ez. 8 1975. AUGUSZTUS 9 ' A látás szolgálatában A közelmúltban nyűt meg az OFOTÉRT korszerűsített, kontaktlencse laboratóriummal kibővített szakboltja a budapesti Népköztársaság úton. A kontaktlencsét, számos előnye folytán, érdeklődéssel fogadták a szemüveget viselők. Képeink az úgynevezett kemény konktaktlencsét és a szükséges szemészeti vizsgálatot mutatják. Kenyér a táplálkozásban A felszabadulás előtt sok család fő tápláléka a kenyér volt, szalonnával és hagymával. A gyerekek üres, vagy zsíros kenyérrel siettek az iskolába. Hogy milyen nélkülözhetetlen tápláléka volt a szegényembernek a kenyér, azt sok szólás-mondás is bizonyítja: kenyeret keres; kenyér nélkül maradt; megette a kenyere javát; kenyéren és vízen él; olyan jó, mint egy falat kenyér; kenyérkereset; kenyéradó gazda; kenyeres pajtás stb. Manapság, amikor a kenyér mellé bőven kerül vaj, méz, sajt, sonka, felvágott — természetesen —, egyre kevesebbet gondolunk arra az időre, amiGYERM EKEKNEK Simon Emil: NYÁR Hajnalban a rigó kiált; álmos a nap, mint a diáki Erre kibújik az égre, nehogy szégyen s panasz érje. Délben az ég fényes ablak, biztató a maradiaknak. Darázs röppen, kutya kapja, aztán orrát tapogatja, nagyot prüszköl, s ferdén futva eliramodik a kútra. Kút torkában kövér dinnye hintázva néz le a vízre, öreg kotlós sok csibéje csipegetve megy a rétre. Amott, az erdei tóban, hűvös kacsaúsztató van. Távol tarka tehéncsorda kapaszkodik fel s dombra. Legelik a selyem-füvet, telik majd a tejesOve*. kor a „puszta* kenyér is örömet jelentett, mert sokszor még arra sem tellett. Ma viszont nagyon sokszor pazarlóan bánunk a kenyérrel. Ha megnéznék csak egyetlen nap a nagyvárosi szemetes kukák tetejét, láthatnánk, mennyi kenyeret, süteményt, kalácsot dobnak ki a szemétbe. A bőség nem jelenti azt, hogy pazaroljunk! De mit csináljunk az étkezéseknél megmaradt kenyérrel? Vagy azzal, ami már nem friss és senki sem akarja megenni? A válasz egyszerű: — Ne dobjuk el! Gyűjtsük szellős vá- szonzacskóba, a piacokon szívesen megveszik állatok etetésére. Vagy: mindenki tudja, hogy mennyi kenyérféle fogy el *a családjában. Csak annyit vásároljon,. amennyi elfogy. Meg lehet enni a másnapos, sőt. harmadnapos kenyeret is. Pirítsuk meg, vajjal vagy zsírral, felvágottal kitűnő vacsora. Adjunk hozzá citromos teát. Felmerült már az is, hogy manapság, amikor annyit olvasunk, hallunk az egészséges táplálkozásról és arról, hogy kevesebb tésztafélét és kenyeret fogyasszunk, van-e olyan „rangja" a kenyérnek a táplálkozásban, mint azelőtt? Igen, van. A kenyér .fontos emberi táplálék, csak a naponta elfogyasztott mennyiséget kell ideális mennyiségre lecsökken- tenünk, ha nem akarunk elhízni. 10 deka fehér pékkenyér 261 kalóriát tartalmaz, szénhidráttartalma 53,3 százalék. (Az ember napi kalória- szükség1 ete nemenként, korosztályonként, foglalkozásonként stb., változó, Ülőfoglalkórásű nő kalóriaszükséglete kb. 2000 férfié kb. 2400 kalória.) F. K,
