Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-09 / 186. szám

vopárosi gondok Békési szőnyegszövők Bizonyára sokan egyetértenek azzal: aki Gyopárosra érkezik üdülés céljából, kellemesen sze­retné magát érezni. Sok min­den történt az utóbbi időben azért, hogy igy legyen. Fejlődött a fürdő; új a gyógyrészleg, a fizikoterápia, a fedett medence, a sok üdülőépület és hétvégi ház mind-mind a gyógyfürdő rangját emeli. Sok jót leírtak már Gyopá- rosról, Dicsérték a Napot, amely aranyló sugaraival itt valami tüneményes különleges­séggel ragyogja be a tavat és környékét. Írtak a lágy, simo­gató vízről, a kellemes, tiszta levegőről. Most a gondokról szól unit. a teljesség Igénye nél­kül, melyek erre a gyógyfür­dőre nehezednek. Gyopáros fejlesztését merész álmokban szőtt tervek őrzik. Az álmok megvalósításához pénz- szükséges, nem is kevés! A tervezett gycgyfürdőhely építé­sével egyidőben a meglevő épületeknek, berendezéseknek kellene gondját viselni oly mó­don, hogy Gyopáros minden ízében a pihenést, a felüdülést szolgálja. Mi is a helyzet most? Az elhelyezéssel gondok van­nak. A negyven ágyas szállo­dából jelenleg legfeljebb húsz ágy áll a vendégek rendelke­zésére. A Békés megyei Ven- déglátóipari Vállalatnál bizo­nyára nem tudják, hogy az Ilyen szezonjellegű szállodákat nem a főidényben kell felújítani, ha­nem a holtszezonban. Nyilván ezért szervezték meg a nyári ta­tarozást. Ráadásul Orosháza szállodai gondját Gyopáros je­lenlegi 20 ágyával oldják meg. Elképzelhető, hány ágy jut a fizető vendégeknek? A pihenni vágyók ellátása sem zavarmentes. Vajon mi in­dokolja azt. hogy a szolgáltató egységek később nyitnak, mint a fürdő? Vagy, miért délelőtt fél tizenegyre szállítják az élel­miszer kiskereskedelmi vál­lalat boltjába a pékárut? A fürdőzők ellátásán, a vendéglá­95S8BBBBBBCSB55SBBSaBBBEBB8BBBSS3BBBSBfieBSES len kutya: Ä jelek arra mutat­nak, hogy léhaságra hajlamos alkat, meggondolatlanul tesz ígéretet, később ezeket lelkiis- meretíurdalás nélkül megszegi. Megbízhatatlan, élettársnak al­kalmatlan, gyenge jellemű. — Szabadjon megjegyezni, hogy morális bizonytalanságot vélek felfedezni a vádlott jelle­mében. Ijgy olvasom ki sorai között, hogy a hűséget, a kitar­tást korszerűtlennek , tartja, hogy a tiszta szerelmet karikí- rozza. Vajon mi módon értel­mezi ezt, hogyha többieknek három-négy krapekjuk volt az­óta? A birtoklás mértékét mi­vel szabja? Végül kétségbe vo­nom a vádlott kulturáltságát. A .stílus hányaveti, romlott, rossz hatások alatt álló lelki alkatra vall! — Ékes beszéde végén meghajolt Golubics. — Mit finomkodsz? Ez a ro­kokó tyúk kigúnyol téged, mert slapaj vagy. Nem érted, süket vagy Takács? — csúszott egyet újólag Balogh. .— Azt akartam még monda­ni, hogy társadalmi előítéletek­kel van tele a kisasszony feje — folytatta a beszédet Golubics. * — Ha még most is menő ejtő­ernyős lennél, ha még most is vinnéd színházba, moziba, tán­colni, autózni az apád kocsi­ján; akkor a hűség másként je­lentkezne. A katona az nulla, az társadalmi periférián él? A katona az pária a jobb körök­ben? Azt hiszem, egy kicsit hangosabban is kimondhatnánk, hogy előnytelen helyzetbe ke­rültünk, és ebben többen luda­sak. Olyan közmorált kellene kialakítani, hogy azok, akik ott­honmaradtak, akik az anyuka szoknyája mellett ülnek, igé­Dupsi Károly nyesebbek lennének. Ha azok, : akik mentesülnek a szolgálat j alól, nem állnának szóba az • ilyen lányokkal szolidaritásból, ! több lenne a becsületünk! — Ki nevelte így? — harsog ■ közbe Takács. — Anyám nem! • A te anyád sem. A Liza anyja j sem! Inkább azt mondanám, így i nem neveltük őket, így nem ne- • velte őket senki! Hogyan le- ■ hetne egy tisztességes katona az ! ideál, ha a lapok tele vannak : nyugati hippikkel, beat-sztárok- • kai, botrányhősökkel. Ezek a • mi lapjainkban jelennek meg. • Az már csak ráadás, hogy min- ; denféle nyugati pletykalap, • film, képeskönyv is forgalom- « ban van. ■ Minden csoda három napig ■ tart. Itt is. A hegyen, ebben a S különös magányban sokszor : még annyi ideig- sem. A napi : megpróbáltatások, a kemény • szolgálat, a sok-sok kilométer ! hegyre fel, hegyről le, nemcsak : az izmokat szikkasztják, néha • az emlékezést is visszaterelik. » Vannak, akik azt mondják, mi- • féle szolgálat ez?'Miféle terhet : hord egy határőr? Jó levegőn ■ van. sétál a hegyen, völgyben, ! erdőn, mezőn. Ugyan mitől fá- S radna el? Az öregebbje -tudja. : Viszerei árulkodnak! Egy asszony kétségbeesve ron- ’ tott be az őrsre. : — A parancsnokot, gyorsan ; a parancsnokot, baj van, nagy ■ baj van! — sipákol kezeit tör- • delve. — Mi történt — nézett ki az ! ablakon az őrnagy, látja, nem • tréfa, mert az asszony zilál, ! ijedt, rémült arcán olvashatta ! a bajt. — Kísérje bé, gyorsan f — szólt az ügyeletesnek, {Folytatjuk) » A Mecseki Ércbányászati Vállalat legnagyobb vidéki munkás- lakás-építési akcióját szervezte meg tavaly azzal a céllal, hogy a fiatal, családos dolgozói közül kétszáznak mielőbb saját otthont biztosítson. Nemrégiben — július elején — a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat az első negyven kétszqbás lakás kulcsát átadta a tulajdonosoknak. A többi épületet Is befejezik még ebben az évben. (MTI fotó; Bajkor József felvétele—KS) tó vállalat kerthelyisége, az ÁFÉSZ deszkacsárdája, néhány büfé és egy-két maszek lángos- sütő. gyümölcsárus fáradozik. A vendéglátó kerthelyiségét egy nem éppen szerencsés helyre te- telpített büfével tarkították. A kilátást a tóra, a fürdőhelyre ezzel teljesen elvették. Az ÁFÉSZ deszkacsárdája mini­mális építészeti Igényességgel 'készült. A kiviteli okmányokat a hatóság bizonyára behunyt szemmel írta alá.. Á gyógyüdülő fejlesztésének lehetősége korlátozott. Évek alatt a közterületet eltékozol- ták. A meglevő is gondozatlan. A gyógyfürdőt 150—200 méte­res tószakaszra korlátozták. E kincs ilyen mérvű beskatulyá­zása már akkor Is bűn volt, amikor kicsinyesen meghúzták e közterület határát. Nos, ho­gyan, milyen áron fejlődik majd tovább Gyopáros? De akadnak Itt apróbb gon­dok is. Az étterem konyhájából kiáramló korom lebeg a leve­gőben, úszkál a vizen és ebéd közben a tányérokon. A korom­fogót már régen feltalálták, de itt nem alkalmazzák. Vitatható a II. osztályú szolgáltatás szín­vonala is. Ennek felülbírálása a kereskedelmi felügyelőség feladata lenne. A kemping is hiányzik. Bár hozzá terület lenne. Valamit ja­vítana az elhelyezési gondo­kon, s több lenne a látogató is. Minden bizonnyal lennének vállalkozó intézmények egy kö­zös kemping építésére. Meg kel­lene próbálni, a jó szervezésen sok múlik. Gyopáros több figyelmet ér­demelne azoktól, akik érte fe­lelősek. A városnak ez az iga­zán szép része nem mellékes terület. Az orosháziak évek óta pályáztak a gyógyfürdő rang­jára, Ezt megkapták, de ex még nem minden. Tartalommal kel­lene megtölteni. Csakhogy Ilyen szemlélettel, ilyen körülmények között ez nagyon nehéz. Lakásépítési A kifeszített cordonetteken (pamutszálakon) a csomók fe­szes rendben tapadnak egymás­hoz. A színskála egyenes vona-| lai csodálatos mintákká tere-l bélyesednek. Az ember álmod­ta forma lassan testet ölt és szinte költészetté válik. Az asz- szonyok, lányok ujjal fürgén mozognak. Válluk, alakjuk nap­hosszat ott görnyed a hosszú ló­cán, a készülő szőnyegek előtt. Az ide-oda rebbenő tekintetek csak másodpercekig oldják fel a figyelő szemek fáradtságát. Az ajkak fölött parányi víz­gyöngyök .., Az NSZK-tól Norvégiáig A Csaba Szőnyegszövő Házi­ipari Szövetkezet békési rész­legét 1955-ben hozták létre. Je­lenleg a bedolgozókkal együtt 160 munkásnő készíti a csomó­zott és a szövött szőnyegeket. — Fő profilunk a perzsa — mondja ' Moschnács Pálné rész­legvezető. — Évente 10 ezer négyzetmétert szállítunk r~ többek között — az NSZK-ba, Svájcba, Svédországba, Dániá­ba. Norvégiába. A három—négy­ezer négyzetméter hemin — vagyis szövéssel készült — sző­nyeg nagyrészét szintén expor­táljuk, de ebből jut belföldre is. Ami a fejlesztést illeti — folytatja — a szövetkezet meg­vásárolta a mellettünk levő épületet, amelyet már bonta­nak. Alig várjuk, hogy felépül­jön az új üzemcsarnok. Jobb munkafeltételek mellett, több asszonyt és lányt tudunk majd foglalkoztatni, ami — úgy vé- lém — a teljesítményeket is nagyban befolyásolja. Persze a szorgalmas asszony­kezek most is kitesznek magu­kért. Ez meglátszik a boríté­kon is, hiszen a „perzsások” egy hónap alatt átlagosan 2500-at, a „heminesek” 1800—2000 fo­rintot keresnek. Akinek a telje­sítmény értéke eléri az 1600 vagy az 1700 forintot havonta, az még külön 100—260 forint prémiumot is kap. Határidő és minőség A szövetkezet 13 telepe kö­zül a békésiek kilencszer nyer­ték el a Szocialista Részleg cí­met. A hét szocialista bélgád közül öt arany-, egy-egy pedig ezüst-, illetve zöldkoszorús jel­vénnyel dicsekedhet. A Kovács Jánosné vezette 13 tagú Lendü­let aranykoszorús szocialista kol­lektíva tíz évvel ezelőtt alakult. A brigádvezető 1955 ben je­gyezte el magát a szőnyegszö­véssel, 12 évig csomózta a gyö­nyörű perzsákat. Hatvanhétben nevezték ki íúszleg vezető-he­lyettesnek. — Vállalásaink között első helyen a határidők betartása és a minőségi munka szerepel. Két kategória van: az A és a B. Örömmel mondhatom, hogy B-s minőségű szőnyeg eddig még nem került ki a brigád tagjai­nak a keze alól. És Itt van az anyagtakarékosság. Drága, im­portfonallal dolgozunk. A levá­gott cordonett szálakat nem dobjuk el, hanem összekötjük és újra felhasználjuk. Politikai oktatáson mindannyian részt veszünk. Patronáljuk a helyi 2-es és 3-as számú általános is­kolát. Az idei gyermeknapra 3000 forintot gyűjtöttünk össze. Ezen a pénzen a gyerekek fe­rekord Pécsett lejthetetlen kirándulást szervez­tek. A színeket, a mintákat egy kartonlapról „olvassák” le a szövőnők. Egy nap alatt átla­gosan 10—12 ezer csomót köt­nek a kifeszített szálakra, ami egy négyzetméter szőnyeg elké­szítését jelenti. Telegdi Valéria 11 éve végzi ezt a munkát. — Hogyan lett. szőnyegszö­vő? — kérdezem. — A nővéremtől és az édes­anyámtól lestem el a mesterség fortélyait — válaszolja. — Igen, szeretem csinálni ... Így szok­tam biztatni magam: Vali, igye­kezz, munkád legyen hasznos, találj benne mindig örömet. Dolgozz úgy, hogy másoknak is könnyebb legyen melletted él­ni és dolgozni. De nemcsak Telegdi Vall, ha­nem a Lendület Szocialista Bri­gád többi tagja is így gondol­kodik. Bizonyíték erre, hogy az idén a „Szakma Kiváló Műve­lője” országos versenyen jó eredményt értek eL Szakmunkások leszünk . . . Balázs Sándomé az üzem munkásnője tavaly ősszel a párt XI. kongresszusán küldött­ként vett részt. Felszólalásában sürgette, hogy a szőnyegszövést ismerjék el szakmának, szervez­zék meg a munkásnők szakmai képzését. Ami hosszú éveken át csak álom volt, most valóság­gá válik. Az ősszel kezdődő egy­éves tanfolyamra Békésről 45 asszony és láríy jelentkezett. Közöttük volt Baracsik Ferenc- né is, egy törékeny, halk sza­vú asszony, aki 1956 óta dolgo­zik a szövetkezetben. — Nekem mindig a munka nehezebbik része jutott. Azelőtt a téglagyárban dolgoztam. Ez sem könnyű, de azért nem bántam meg, hogy megtanul­tam. Elég jól keresek, 3—3,5 ezer forint is megvan havonta Jelentkeztem a tanfolyamra. Szakmunkások leszünk ... Tud­ja, milyen nagy dolog ez? Nem is a pénz miatt. Egyszerűen .azért, hogy sok évi küzdelmün­ket, fáradtságunkat ilyen for mában is elismerik. Az üzemben sok a fiatal. Az összlétszám 40 százaléka 30 éven aluli. Közülük szinte mind­annyian szeretnék elvégezni a szakmunkástanfolyamol A 21 éves Pocsai Mária és a 19 éves Ferenczi Gábomé egymás mel­lett dolgoznak. Immár harma­dik éve nyomkodják ütemesen a szövőszék pedálját. Hagyo­mányos torontáli szőnyegeket és iparművészeti gobelin falisző­nyeget készítenek. A színek ka- valkádja csodálkozásra készteti az egyszerű szemlélőt. — Szépnek találja? — kér­dezi Mária. Meg sem várja vá­laszomat, folytatja: — 'Minden nehézségével együtt változatos, izgalmas tevékenység a miénk. Nézze csak — mutatja a kis kartontáblát, amelyen számok jelzik a színeket. — Egy cso­móban négy alapszín van, eze­ket variáljuk. Szóval, nem unat­kozunk — teszi hozzá moso­lyogva, miközben 'lenyomja a vetélő karját. Ferencziné is megszólal: — Egy hónap alatt 20 négy­zetméter szőnyeget, faliképet szövünk, amiért 2000 forintót kapunk. Egy éve mentem férj­hez, ezer helye van a pénznek. Egyébként mindketten a ta­valy áprilisban alakult Ifjú Gárda Szocialista Brigád tagjai. — Az idén a HISZÖV által meghirdetett országos irodalmi vetélkedőn 63 brigád közül az elsők lettek. Ilyenek ezek a békési sző­nyegszövőik .., Seres Sándor 1975. AUGUSZTUS 9

Next

/
Thumbnails
Contents