Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-07 / 184. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAlMACS LAPJA Világ proletárjai egyesüljetek! NtPÚJSAB 1975. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK Ára: 30 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM Penza megye* szakszervezeti delegáció érkezett megyénkbe Újabb 75 lakás Az Állami Építőipari Vállalat dolgozói a békéscsabai Lencsés! út végén, a KISZ-táborraJ szemben 75 OTP-lakásos épületegy­ség elkészítésén dolgoznak. A képünkön látható szerkezetsze­relési munkákat e hó végéig befejezik, s a lakások átadását a IV. negyedévre tervezik (Fotó: Demény Gyula) Magyar kenyérgyárak Csehszlovákiának Takarókosság| Ne magyarázkodjunk: ma­napság takarékoskodik az egész világ. Például a svéd parla­ment júniusban tízéves energia­takarékossági programot foga­dott el, s ebben egyebek között meghatározta az energiafelhasz­nálás évi növekedési ütemének mérséklését — az eddigi négy­ről két százalékra —, a munka­helyek és lakóépületek fűtésé­nek korszerűsítését, s július el­sejétől tetemesen emelte a ma­gánfogyasztók villanyáram, benzin stb. díjszabását. Nem azért utalunk erre, hogy azt mondhassuk, no lám, a gazdag svédek is. Sokkal inkább annak érzékeltetésére: a jelenlegi vi­lággazdasági helyzetben tör­vényszerű jobban sáfárkodni mindazzal, amit emberi kéz al­kotott, amit földünk nyújthat Számunkra a törvényszerűség még nyomatékosabb, hiszen anyagaink, energiaforrásaink javát vásároljuk, s hogy megve- hessük, ellenértékét meg kell termelnünk. A jobb energia- és anyaghasznosítás követelménye szorosan összefonódik az éssze­rűséggel. A párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i ülése, s a XX. kongresszus határozata, mi­közben erőteljesen figyelmez­tetett a takarékosság szükséges­ségére, többszörösen aláhúzta annak fontosságát hogy ez ter­veinkkel összhangban, minden esetben a hatékonyságot segít­ve menjen végbe. Nem a lé­nyeggel törődnek azok, akik „le­gyünk túl ezen a kampányon is" felkiáltással csak látszatin­tézkedéseket tesznek, s közben hagyják, hogy továbbra is hul­ladékba kerüljön a nagy értékű acélötvözet sok-sok tonnája a forgácsolóüzemből, kilowattok százait nyeljék el a szükségte­lenül forgó villanymotorok, a senkinek se világító égők. Persze, nagy baj lenne, ha csupán a takarékosság címkéjé­vel ellátott csacskaságokra fi­gyelhetnénk fel, s nem kerül­nének szemünk elé nagyon is biztató tények. Mint például az, hogy az ország erőműveiben mérséklik a fajlagos hőfelhasz­nálást, hogy az idén már — te­kintélyes tőkés behozatalt fölös­legessé téve — az ipar teljes petrolkémiai termékigényét 58 százalékban fedezi a hazai gyár­tás, hogy kimozdult a holtpont­ról a másodlagos nyersanyagok, a hulladékok hasznosításának — főként összegyűjtésének — ügye. Az ésszerű, az érdekeket jól egyeztető takarékosságra nagy számban lelhetünk ténye­ket, mert szilárdul a takarékos­ság szemléletének, gyakorlatá­nak frontja. De ne feledkezzünk el azok­ról, akik csupán felmutatni akarnak valamit. Megelégednek bármivel, csak hivatkozni lehes­sen rá, nem veszik észre — vagy nem akarják? —, hogy a náluk jól mutató takarékosság más vállalatoknál, iparágakban zavart, esetleg többszörös kárt okoz. Ök azok, akik „leállítanák az importot”, akik számlálat­lanul sorolják a tippeket, mit kellene a takarékosság érdeké­ben másutt tenni, ám saját munkahelyükön a legelemibb dolgok sem ‘kapnak figyelmet. Pazarlódik anyag, energia, mun­kaerő, még egy műszakban is akadozva dolgoznak a gépek. Nem ilyen ötletadókra, nem ki- bicekre van szükség, hanem cse­lekvőkre, józan mérlegelőkre, elemzőkre, akik értik az össze­függéseket, társítják az utakat és módszereket, akik tudják, hogy a takarékosság folyamat, állandó kísérője mindenfajta — azaz nemcsak a termelő — tevékenységnek. Sokan vannak ilyenek? Igen, sokan. Csak nem mindenütt kér­dezik őket, s ha kéretlenül mondanak valamit, sokszor sü­ket fülekre találnak. Munká­sok, mérnökök, tisztviselők, szö­vetkezeti tagok nagy tábora ez, vezetőké és beosztottaké, akik jól érzékelik, hol húzódik a viz- választó ésszerűtlen és ésszerű, tényleges és látszat között Fi­gyelmet az ő szavuk, szabad utat az ő cselekedetük érdemel. M. Oo A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vendégeként szerdán Penzából, testvérmegyénkből egyhetes látogatásra szakszerve­zeti delegáció érkezett Békés­csabára Lidija Andrejevna Kor- nouhova vezetésével. A delegá­ció tagjai: Galina Ivanovna Zselkina és Alekszander Kuz- mics Kurlikov. A vendégeket Nagy István, az SZMT vezető titkára és Bocskai Mihályné, az SZMT titkára őszinte, meleg barátsággal fogadta. A gazdag program első lépése­ként szerdán a vendégek — az SZMT vezetőinek társaságában — ellátogattak a megyei párt- bizottsága, ahol Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságának titkára üdvözölte a szovjet test­vérmegye képviselőit. Baráti eszmecserét folytattak a két me­gye dolgozóinak életéről, mun­kájáról, eredményeiről és a to­vábbi tervekről. A békéscsabai Férfifehérnemű- gyárban az év elején összeállí­tott műszaki intézkedési terv helyesnek bizonyult, amit a terv időarányos részének teljesítésé­vel elért eredmények is igazol­nak. A gyárban a gépek és a munkaidő jobb kihasználásával 1,1 százalékkal nőtt az egy órá­ra jutó termelés. A termelékenység fokozásával egyidőben sikereket ért el a fe­hérneműgyár a készletgazdálko­dásban is és már az első fél év­ben kilenc és fél millió forinttal tudta csökkenteni készleteit az alapanyagokból. További félmil­lió forintot pedig a segéd- és üzemanyagok felhasználásában takarítottak meg. A tervben foglalt két és fél millió forint­tal szemben így fél év alatt 1975-ben mintegy 3 millió fo­rintos megtakarítást értek el. Ez év első 6 hónapjában végül is a békéscsabai Férfifehérnemű- gyár több mint 184 millió forint árbevételhez jutott. Ez 13 és fél százalékkal magasabb az egy év­vel korábbi árbevételnél. Nőtt a gazdálkodás eredményessége is, a gyár kollektívája 840 ezer forinttal nagyobb — összesen csaknem 49 millió forint — nye­reséget ért el most, mint 1971. első felében. A Férfifehémemű-gyár termé­keinek túlnyomó többsége — mintegy 63 százaléka — exportra kerül és a külföldön értékesí­tett fehérneműgyári áruk 50—60 százalékát tőkés országok vásá­rolják meg. Örvendetes javulás állt be a túlórák számának alakulásában is a gyárban 1973-hoz viszonyít­va. Két évvel korábban ugyanis a túlóraszám meghaladta a 40 ezret, az idén pedig már csak 12 ezer órát töltöttek túlmunkával a gyár dolgozói az első hat hó­napban. Igaz, hogy az elmúlt esztendőben már a hétezret is alig haladta meg ez a szám. A vendégek csütörtökön Bé­késcsabán a tégla- és cserépipari vállalat 3. számú telepén, majd a kötöttárugyárban ismerked­nek a dolgozók élet- és munka- körülményeivel. Pénteken a híradótechnikai vállalatot ke­resik fel Békéscsabán, délután pedig a gyulai SZOT-szállóban a magyar üdültetés helyzetéről kapnak tájékoztatást. A jHidas- háti Állami Gazdaságban ugyan­csak a párt-, gazdasági és a szak- szervezeti vezetőkkel, aktivis­tákkal beszélgetnek a magyar és a szovjet emberek életéről. Szombaton a megyeszékhely nevezetességeivel ismerkednek és felkeresik a Kner Nyomdát. Vasárnap délelőtt az Orosházi Üveggyárban várják őket, dél­után pedig Gyopárosfürdőn töl­tenek néhány órát. Hétfőn a Szarvasi Állami Gazdaságban zárják programjukat Penza me­gye képviselői. A következő hónapokban to­vábbi fontos feladatok teljesí­tése vár a munkaversenyben eddig is szép eredményeket fel­mutató gyári kollektívára. Az új korszerű üzemcsarnok a békés­csabai gyárban a második fél­évben készül el. Itt gyártják majd a női köpenyeket és ruhá­kat, időközben ugyanis nyugati piacok igényeire alapozva meg­kezdték a női ruhák kísérleti előállítását. Ezzel egyidőben pe­dig célul tűzték ki a szocialista országokba szállított termékeik minőségének javítását is. '• összesen mintegy 400 millió forint értékű beruházással bő­vítik idén a szakmunkásképzés hálózatát. Ez a jelentős fejlesz­tés is elősegíti, hogy mind több fiatal szerezzen szakképzettsé­get. Ennek fontosságát támaszt­ja alá az a tény is, hogy az ipari munkásoknak jelenleg kö­rülbelül 40 százaléka szakmun­kás. Az 1974/75-ös tanévben 267 szakmunkásképző iskolában az I—III. évfolyamon 175 ezer fia­tal tanult. Idén 7 új iskolát ad­nak át, összesen 130 iskolai tan­teremmel bővül a szakmunkás- képző hálózat. Hat iskola a most iparosodó vidéki városok­ban: Szekszárdon, Berettyóújfa­lun, Móron, Törökszentmikló- son, Sárospatakon, valamint Fo­nyódon épül, ezek hattanterme­sek lesznek. A főváros legfia­talabb lakótelepén, Újpalotán 24 tantermes nyomda- és textil­ipari iskolát nyitnak meg. Az Élelmiszeripari Gép­gyár és Szerelő Vállalat — a Komplex Külkereskedelmi A tanulóotthoni hálózat bő­vítésénél figyelémbe vették a tanyavilágból, faluról kikerült és az iparban elhelyezkedni vágyó fiatalokat. Szekszárdon 450, Szegeden és Kiskunfélegy­házán 200—200 fiatalt befogadó otthont avatnak. További tanu­lóotthonokat építenek az idén Dunakeszin, Veszprémben, Gö­döllőn és Pápán, ezekben össze­sen 800 szakmunkástanuló lak­hat. Az 1975/76-os tanévben a ter­vek szerint 61 300 szakmunkás- tanuló kezdi meg tanulmányait az iskolákban. Az össztanuió- létszám mintegy 169 000 lesz. Ez némi csökkenést jeleni az előző évihez képest, ugyanak­kor bővül az iskolai és tanuló­otthoni hálózat. A szakmunkás- tanulók tehát az eddigieknél még jobb körülmények között, jobban ellátott intézményekben készülhetnek hivatásukra. (MTI) Vállalaton keresztül — Cseh­szlovákiába szállít korszerű kenyérgyárakat. Az üzemek tervezését és kivitelezését tel­jes egészében a magyar szak­emberek vállalták. A SZÖV- TERV szakembereinek tervei alapján kerül sor a kivitele­zésre. A technológiai beren­dezéseket az ÉLGÉP szállítja, és ugyanaz a gyár a hely­színen szereli fel a sütőipari gépeket. Jelenleg már két kenyér­gyár dolgozik Csehszlovákiá­ban, az egyiket Sturovón, a másikat pedig Léván adták át. Az üzemek jó minőségű kenyeret és pékárut adnak a környék lakosságának. A ked­vező tapasztalatok alapján az ÉLGÉP újabb üzemeket szál­lít a baráti országba, máris dolgoznak a dunaszerdahelyi építkezésen és a szerelésen. Ezt az üzemet az év végéig átadják. Az ÉLGÉP export­irodája újabb csehszlovákiai beruházások megvalósításáról is tárgyal. Férfifehérnemü-gyán Csökkenő készletek — növekvő árbevétel Hatvanhárom százalék az export részaránya Hét iskolával, kilenc familóotthonnal bővül idén a szakmunkásképzés hálózata

Next

/
Thumbnails
Contents