Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-05 / 182. szám

Szerződés a könyvtárak és a szocialista brigádok között A gyulai szakmaközi könyvtár kettős feladattal működik a Jó­kai Művelődési Házban kialakí­tott, a kornak megfelelő, az ol­vasók szempontjából kényelmes körülmények között. Feladata egyrészt a letéti, az üzemi, vál­lalati könyvtárak ellátása, más­részt a helyi, főként a környék­beli lakosság igényének kielégí­tése, tehát a területi jelleg biz­tosítása. A könyvtár állománya jelen­leg 17 353 kötet. Gyűjti és az ol­vasók rendelkezésére áll az ideo­lógiai, politikai művekkel, az alapvető tájékozódáshoz szüksé­ges legfontosabb kézi- és segéd­könyvekkel, ismeretterjesztő művekkel, a magyar és a világ- irodalom klasszikus és mai al­kotásaival, a szakszervezeti munkával és mozgalommal kap­csolatos irodalommal, az üzem, vállalat, intézmény jellegének megfelelő alap- és középfokú szakirodalommal, a gyermek- és ifjúsági irodalom klasszikus és mai alkotásaival. A szépen berendezett olvasó­szobában napilapokat, a társa­dalmi szervezetek lapjait, a leg­fontosabb természettudományos, technikai, társadalomtudományi és ismeretterjesztő folyóiratokat találják az érdeklődők, a búvár - kodók. Gaz belepte — fű benőtte Faházbemutató. — Hirdeti Bé­késcsabán, a Gyulai út elején a vastábla. Valamikor igazi kiál­lítás volt itt, az érdeklődök a szabadban tekinthették meg a házakat. Különböző prospektu­sokat és jó tanácsokat kaphat­tak a leendő építkezők. Egy kissé változott azóta a kép. A kiállítás kapuján rozsdás lakat, jó ideje ember nem lép­te át a küszöbét. A betonkockás utakat lassan belepte a gyom és a gaz. A járókelők immár nem csodálkoznak rajta, megszokott látvány számukra. Nem is szár­na szemet senkinek, ha nem len­ne ott a tábla... Mivel a területet a TÜZÉP bérli az István Malomtól, felke­restük az igazgatót és megkér­deztük, mi lesz a házak jövője? — Semmi — mondta. — Az egész kiállítást hamarosan fel­számoljuk. A házakat közúletek vették meg. Már most kiköltöz­tethetnénk onnan mindent, ha lenne elég munkaerőnk. A telek helyén majd a városi tanács építkezik. A tanács valóban visszatartja a telket építési területnek. De konkrét terv még nincs. Lehet, hogy csak évek múlva kerül sor az építkezésre. Es addig? Vagy lesz munka­erő. vagy nem. Az elhanyagolt terület pedig gyomosódik, ront­ja a városképet és várja, hogy csináljanak vele valamit... P. J. Az idén az elmúlt fél év alatt sí könyvállomány mintegy 500 kötettel gyarapodott. Az állo­mány legnagyobb részét egyéb­ként csaknem 60 százalékban a szépirodalom teszi ki, a szakiro­dalmat 30, az ifjúsági és gyer­mekirodaimat az állomány 10 százaléka képviseli. Örvendetes, hogy az olvasók száma a félév alatt hozzávetőleg 10 százalékkal nőtt, megnövekedett a munkás és 14 éven aluli gyermekolvasók száma. A 13 letéti könyvtár közül négy vidéken áll az olvasók rendelkezésére. Ezek a könyv­tárak kulturális szerződést kö­töttek a szocialista brigádokkal, aminek alapján a brigádok vál­lalták a könyvtárak folyamatos támogatását, azok igénybevételét munkájukhoz. lehetséges az izomátiiltetés Alekszandr Sztugyickij moszk­vai orvos állati izmok reimpían- tációs képességével kapcsolatos felfedezést jelentett be. A szerv- és szövetátültetést ma már széles körben alkalmaz­zák a sebészek a szervezet sé­rült vagy hiányosan fejlett ré­szeinek helyreállítására. Bőrt, porcot, csontokat, int, idegpályá­kat és véredény-szakaszokat ül­tetnek át, de az izmok transz­plantációját a legutóbbi időkig nem tudták megoldani. Sztugyickij bebizonyította, hogy az izom aktív megkötése és fejlődése érdekében komolyan el kell roncsolni szerkezetét, így az átültetés után lehetővé válik új, normális működésre képes izomszerv kialakítása. (BUDAPRESS—APN) I Növekszik az újságolvasók száma Magyarbánhegyesen Magyarbánhegyesen az utób­bi három év alatt jelentősen nőtt az újságolvasók tábora. A napilapok közül különösen a Népszabadság és a Békés megyei Népújság vált kedveltté. Az előbbiből 140-ről 204-re, az utóbbiból 32-ről 196-ra emelke­dett az előfizetők száma. A Fáklya című hetilapot 42-en, az Ifjú Kommunistát 20-an, a Ma­gyar Ifjúságot 24-en járatják, i Nem csökkent a Szabad Föld előfizetőinek száma sem. A hírlapokat a posta három kézbesítője más küldemények­kel együtt juttatja el a megren­delőkhöz. Nagy István 14, Ben- kö István 24, Rátódi József pe­dig 16 kilométert tesz meg na­ponta, ami különösen télvíz ide­jén nem'könnyű feladat. A teli táska 30—35 kilót nyom. Külte­rületen pedig a n*gy sár miatt sokszor még a kerékpárt is vállra kell venni. Ráadásul min­den vasárnap menni kell. Bene József, a postahivatal vezetője elismerően nyilatkozik a kézbesítők munkájáról. Nagy Istvánnak külön érdeme, hogy már 1943-tól a posta dolgozója, a mostani munkakörében pedig 28 éve teljesít szolgálatot. Napi- és hetilapokból egyaránt az ő körzetében van a legtöbb előfi­zető. Igyekszik új olvasókat is szervezni. Olyan ..postás bácsi”, akit mindenki becsül és naponta szeretettel vár. Benkó István és Rátódi József jóval fiatalabb nála, de munká­juk alapján máris el lehet mon­dani, hogy Nagy István nyomdo­kain haladnak. Egyébként a posta nyolc dol­gozója — a három kézbesítő is — tagja a Puskás Tivadar Szocia­lista Brigádnak, amely 1973-ban nyerte el a szocialista címet, majd 1974-ben kiérdemelte a brigádzászlót. Ennek a sikernek egyik fontos feltétele a hírlan- előfizetők megtartása és újak szervezése volt. Az idén a Kiváló Kishivatal címért is versenyeznek a posta dolgozói. Az újságolvasók táborának növelésében fontos szerepet ját­szott Bene József, aki egyúttal pártalapszervezeti titkár is. ö nemcsak hivatali, hanem erköl­csi kötelességének iá tartja, hogy különösen a pártiapok ol­vasásának szükségességét minél többen megértsék. Horváth La­jos, a községi pártbizottság tit­kárának ugyancsak szívügye a pártsajtó terjesztésének elősegí­tése. Tennivaló természetesen van még, mert akad család, amely pem olvas egyetlen napilapot sem. Pedig manapság elenged­hetetlen, hogy a világon, az or­szágban és szükebb hazánkban történő eseményekről állandóan tájékozódjék az ember. A mű­veltebbé válásnak, a különböző kérdésekben való helyes eligazo­dásnak, a tájékozódásnak, a té­vedések és mulasztások elkerü­lésének egyik fontos eszköze a napilap. Mégis el kell ismerni azt az eredményt, amit az utóbbi évek­ben Magyarbánhegyesen elértek. Pásztor Béla c4 hit Gyilkosság leírása — Nincs visszatérés — Mr. Süket trükkjei Egy megtörtént esetet mond el a Gyilkosság leírása című szí­nes lengyel film, amelyet mától vetítenek a Brigád moziban. A történet főhősei tizen-huszon- éves fiúk, akik apró bűntettek­kel „szórakoztatják” magukat. Üresen élnek, cél nélkül. A „társaság” vezetője, Kazek elha­tározza: egy tengerparti kirán­dulással színesítik nem-történik- semmi életüket. A kiruccanás­hoz bűntettek sorozatos elköve­tésével szereznek pénzt; Gyil­kolnak, rabolnak. A rendőrség megkezdi a nyomozást... Megkapóan szép történetet mesél el a Nincs visszatérés cí­mű, színes rjet film. A film hőse Anton., -a, aki a háború előtt a falu kolhozának elnök­asszonya volt. A falu megvádol­ja. tisztségéből leváltja. Aki iga­zolni tudná ártatlanságát, nem­sokára visszaérkezik, a férfi fe­leségül veszi Antonyinát. Gre- gorij, az asszony fia férfivá érik, megházasodik. A fiatalasszony és a mostohaapa szerelme azon­ban megváltoztatja a szépnek, harmónikusnak Induló életet.. A színes filmet csütörtökön mu­tatja be a Brigád mozi. Főbb szerepekben Nonna Mordjukp- vát, Tatjana Szamojlovát és Alekszej Batalovot láthatja a közönség. Kacagtató komédiát nézhet meg csütörtöktől a Csabai közön­ség a Szabadság moziban: Mr. Süket trükkjei igazi bűnügyi filmparódia. A történet színhe­lye a bostoni 87-es rendőrállo­más. A megszokott, zsebtolvaj - űző életet felkavarja néhány szokatlan, s látszólag vérre me­nő esemény. Az ügyefogyott „kö­zeg” persze tehetetlen, maguk sem értik, hogyan múlik ki egy- től-egyig a két rivális gengszter­banda... Sőt: a bombacsinos Eileen — akit a körzetben ga­rázdálkodó erőszakos nemi kö­zösülésben bűnös banda felgön­gyölítésével bíznak meg — Is majdhogynem hivatása áldozata lesz... A paródiában kitűnő szí­nészek szerepelnek: Raquel Welch, Yul Brynner és Búrt Reynolds. Anya és fia a döntő elhatározás előtt. A Nincs visszatérés cí­mű, színes szovjet film két főszereplője, Nonna Mordjukova és Nyikolaj Jeremenko Csipetnyi hors fiatal orvosuk! A be­tegek kinn várakoz­nak, ö meg ugyanak­kor zongorázik!... Louis de Funes ne­ves francia komikus­tól megkérdezték a filmstúdióban: — Miért vagy elé­gedetlen, hiszen most nyert a sorsiegyed? Mire Funes bánato­san jegyezte meg: — Igen, igen, csak­hogy két sorsjegyem volt, s most sajnálom, hogy pénzt adtam ar­ra a másikra... B T. PÁSZTOR FERENC: Fiúk a Leskegyea (REGÉNY) Az okmányellenőrző járőr csinos, fiatal lányt kísér az őrs­re. Az udvaron téblábolók azon­nal abbahagyják még a sem­mittevést is, kocsányon lógó szemeket meresztenek a jöve­vényre. Jól látta ezt a lány is, éles nyelvét nem fogta gyeplők közé. — Mi az, nem láttatok még fehér embert? Ez a két buzgó mócsing úgy kísér ide, mintha gonosztevő lennék. Pedig meg­mondtam nekik, hogy látogató­ba jövök és kész! — Az nem elégséges, kérem — felelt az egyik katona és nagyon udvariasan tessékelte beljebb az iroda felé. — Ker­ti nondja meg, kihez jött, hogy hí az illetőt, nem volt haj- la; ). Lehet, hogy nincs is olyan nevű katona, akihez ál­lítólag látogatóba jön, biztos azért nem volt hajlandó nyilat­kozni. Majd a parancsnok elv­társ eldönti, hogy mi újság. Suhajda és Faludi a kút kö­rül szorgoskodtak. Mint olyan sokszor, most is a nadrágjukat sikálták. Valamilyen társadal­mi tevékenység salakját igye­keztek eltávolítani a szolgálati öltözet eme fontos darabjáról. — Gerswin — suttogta Su­hajda —, ne lássam meg az Égei-tengert, ha ez nem Pécsi, a Golubics csaja. — Bolond vagy? Hogy került volna az ide? Attól tartok, tisz­telt Samu úr, hogy újabban a látóidegeiddel van valami za­var- Ha megengeded, én is ol­vastam egy elég vastag könyv­ben, hogy bizonyos elmebeteg­ségek szimptómái a kettőslátás­sal kezdődnek, később ezek kényszerképzetekké fajulnak. Mert: ha Pécsi Márta csak az elhatározás stádiumában lenne, akkor Golubics már egy héttel ezelőtt elkezdte volna a dísz­kapu építését, kölcsönkérte volna a kimenőzubbonyomat, s három nappal ezelőtt elkezdte volna kenni a képét tinédzser fiastrammal, hogy eltűnjenek hűségének undorító pattanásai. Ez egy másik szédült* tyúk, aki biztosan elnavigálta magát. — Nekem ne mondd, — til­takozott Suhajda. — Ez a ko­sár, ez a parancsoló hang, tel­jesen Pécsi, Majd meglátod, Samu bácsi mindent megérez, mint a macska az esőt. — Mondom, hogy nem vagy magadnál, a macska nem érez meg semmiféle esőt, Ök ketten ebben maradtak, várakozó álláspontra helyezked­tek. A két nadrágot minden­esetre kiterítették a kerítés kor­látjára, elrendelték az általános munkaszünetet, mert:- — Ilyen jóféle portéka jelen­létében nem alacsonyodhatunk le odáig, hogy lássák: magunk mossuk a saját nadrágunkat. Ez, hogy úgy mondjam, egy kissé dehonesztáló — szögezte le Su­hajda és földhöz vágta a súro­lókefét. — Mihonesztál? — húzta fel az orrát Faludi. — Dehon, te vidéki! — súj­totta megvető pillantással Fa­ludit Suhajda. — Én vagyok vidéki, ki az isten dicsekszik azzal, hogy az ősei megszokták a vidék fenső- séges nyugalmát. Azért vannak benned neurótikus hajlamok, mert a zajos fővárosban vagy kénytelen eltölteni legszebb éveidet. Tehát, ki a vidéki? Közben a két határőr sza­bályszerűen előállította Pécsi Márta budapesti illetőségű, bu­dapesti születésű, főiskolai hall­gatót a parancsnok színe elé. — Önök elmehetnek, szerelje­nek le. kisasszony, ön foglaljon helyet! — Ne tessék kisasszonynak nevezni, mert attól elég ideges leszek. Vagy mondja, hogy kis­lány, vagy szólítson nyugodtan elvtársának, mert KISZ-tag va­gyok. — Rendben van, kislány, így Bette Davis, kit- f szeres Oscar -díjas t amerikai színésznő r mesélte: l — A minap elmen­tem az orvosomhoz, egy fiatal, de kivaló i specialistához. Hogy t megkönnyítse a bete- f gek várakozását, magnetofonszalagról t zenét sugároz a váró- ) teremben. Mialatt ott ültem és élveztem a t zenét, hozzám lepett egy idős hölgy, s f megbotránkozva i mondta: I — Hogy milyen lel- 1 kür.meretlenek. ezek a Hildegard Knef nyugatnémet filmszí­nész nőről az a hír járja, hogy erélyesen küzd a női egyenjo­gúságért. Egy alka­lommal megkérdez- »ték tőle, miért. — Hollywoodban döbbentem rá, mi­lyen kellemetlen nő vek lenni. Olt ugyan­is a szép nőtől eleve elvárják, hogy végte­lenül ostoba legyen. Ekkor kezdtem el szégyelleni magam, azért, hogy szép nő vamok...

Next

/
Thumbnails
Contents