Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-30 / 203. szám

/ parancsnokok továbbképzés® Paps árpád látogatása Békéscsabán Békéscsabán az MSZMP oktatási igazgatóságának székházában kedden egyhetes továbbképzés kezdődött Bé­kés, Hajdú-Bihar, Szabolcs és Szolnok megyék járási, vá­rosi munkásőregység parancs­nokainak részére. A tovább­képzés csalja; felkészítem a parancsnokokat az 1976. év kiképzési, szolgálati feladatok gyakorlati végrehajtására. Az egyhetes továbbképzés harmadik napján, pénteken a tanfolyamra látogatott Papp_ Árpád, a Munkásőrség Orszá­gos parancsnoka, akit Gyula­vári Pál, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Juhász József, az MSZMP Bé­kés megyei bizottság oktatási igazgatóságának igazgatója és Tóth Pál, a Munkásőrség Bé­kés megyei parancsnoka foga­dott. Tájékoztatták Békés megye munkásőrségének életéről, s a megye időszerű politikai, gaz­dasági helyzetéről. Ezt köve­tően Papp Árpád az oktatási igazgatóság nagy előadótermé­ben fórumot tartott a tovább­képzés résztvevőinek általá­nos belpolitikai kérdésekről és a munkásőrség előtt álló aktuális feladatokról. A fóru­mon a munkásőrségparancs- nókokon kívül részt vettek az MSZMP Békés megyei, járási, városi bizottságainak első titkárai, titkárai, vala­mint a párt és tömegszervezeti osztályok vezetők Kilométerek — potyaátra Hogyan gazdálkodunk az üzemanyaggal? Közismert, hogy az üzemanyag világpiaci ára alaposan megdrá­gult. Hazánk az importáló orszá­gok közé tartozik. Az üzem­anyag-gazdálkodáshoz, s a gép­kocsik rendeltetésszerű haszná­latához jelentős népgazdasági érdek fűződik. A pazarlás és az előírások be nem tartása mil­liókba kerül. Még akkor is, ha egy-egy vállalatnál a „potya- utak” naponta csak néhány kilométert tesznek ki. Furcsa gyakorlat A Békés megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság 1973-ban 14 Vállalatnál, intézménynél, szö­vetkezetnél vizsgálta meg az üzemanyaggazdálkodást, vala­mint a személygépkocsik ren deltetésszerű használatát. Sok kifogásolnivaló akadt. A népi ellenőrök javaslatai alapján a vizsgált egységek intézkedtek a szabálytalanságok, a rendelle­nességek megszüntetésére. Ám hogy ezek az intézkedések mennyire voltak hatékonyak, arra a közelmúltban lefolyta tott vizsgálat adott választ Az üzemanyag-gazdálkodás terén örvendetes a javulás, de nem annyira, hogy ne kelljen szólni az ismételten előforduló hibákról. A rendellenességek és a szabálytalanságok többsé­ge abból adódik, hogy az intéz­kedések végrehajtását nem el­lenőrizték kellőképpen. Különö­sen feltűnő, hogy a menetok­mányok kitöltése néhány vizs­gált egységnél továbbra is pon­tatlan. A Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetnél a menetokmányokban sok a javí­tás, nem egyeznek az érkezési Lengyel múzeumok külföldön A lengyel múzeumok tavaly számos érdekes kiállítást ren­deztek külföldön: a szocialista országokban harminckettőt, ámelyet mintegy 270 ezren te­kintettek meg, a kapitalista or­szágokban pedig tizenhetet. Ezeket több mint 153 ezer lá­togató kereste fel. , Igen sokan nézték meg . a krakkói Lenin-múzeum Kijev- ben bemutatott Lenin élete és forradalmi tevékenysége a krakkói vajdaságban című ki­állítást; a lodzi textil-múzeum Tbilisziben bemutatott Művészi szövetek kiállítását és a krak­kói néprajzi múzeum Helsin­kiben, Lausanneban és más nyugati városokban bemutatott Lengyel népművészet című ki­állítását. (BUDAPRESS—IN­TERPRESS) és indulási rovatokban bejegy­zett kilométereit. Ez pedig nem valami hízelgő következtetésre ad alkalmat. Az anyagkezelés­sel kapcsolatos bizonylati fe­gyelem sem kielégítő. Az in­gatlankezelő vállalatnál nagy az eltérés a tankolt és az anyagkönyvelés által nyilván­tartott havi üzemanyag-fogyasz­tás között. Így aztán nem le­het azon csodálkozni, hogy a gépkocsivezetők nem a való­ságban elhasznált üzemanyag szerint számolnak el. Illő vol­na változtatni ezen a furcsa gyakorlaton. Ha elmarad a karbantartás Nem mindegy, hogy a gép­kocsi mennyit fogyaszt. A túl­fogyasztás sokba kerül, s csak a rendszeres karbantartással lehet elejét venni. Az alap- vizsgálat óta sokat javult a helyzet A vizsgált 14 válla­lat, szövetkézét, intézmény kö­zül 11-nél rendszeresen elvég­zik a napi karbantartást. Az 1. sz. műszaki szemlét ezer, illet" ve kétezer kilométer után vég­_gik el. Előfordul azonban az is, hogy a karbantartás során kevés súlyt fektetnek az üzem­anyag-fogyasztás ellenőrzésére. A Békési Vízgazdálkodási Tár­sulatnál öt gépkocsi túlfogyaszt. Két gépkocsinál a túlfogyasz­tás a 25 százalékot is megha­ladja. A Sarkadi Kendergyár­ban pedig semmiféle intézke­dést nem tettek a túlfogyasz­tás megszüntetésére. - A Gyulai Kertészeti Vállalatnál pedig furcsa eset, történt. A nyilván,- tartás szerint jelentős mennyi­ségű üzemanyagot takarítottak meg. Csakhogy a vizsgálat ki­derítette, hogy a megtakarítás a helytelen elszámolásból adó­dott. A valóságban a vállalat négy gépkocsija túlfogyasztás­sal üzemel. Emiatt a szállítási osztály vezetője és a gépkocsi­ügyintéző írásbeli figyelmezte- ] «»«asH«aB»a»BSMassaBH!íBasaa»MBB*Bsaa»«RssaH9BB*ssBaMeeBee9BSe tést kapott. A gépkocsivezetők ellen pedig kártérítési eljárás indult. Kirívó eset Az utóvizsgálatnak egyik központi kérdése volt, hogy a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények rendeltetésszerűen használják-e a gépkocsikat? A válasz többé-kevésbé megnyug­tató. Rendellenes használatot is a népi ellenőrök csak két egységnél állapítottak meg. A Szarvasi Háziipari Szövetkezet­nél fordult elő kirívó eset. A szövetkezet volt elnöke a vizs­gált időszakban öt ízben vette igénybe a szövetkezet személy gépkocsiját, mégpedig külföldi útra. Az igénybevételhez a fel­ügyeleti szervtől nem kért en­gedélyt. Az alapvizsgálat óta jelentő­sen javult a tehergépkocsi ki­használása, ami egyben azt is jelenti, hogy jobb és ésszerűbb lett az üzemszervezés a koráb­bihoz képest. Ám továbbra sem kielégítő a személygépkocsik és mikrobuszok kihasználása. Sok a tervszerűtlenség, az alkalom- szerű elhatározásból fakadó igénybevétel. Gyakran előfor­dul, hogy a személygépkocsik, vagy a mikrobuszok egy szem dolgozóval indulnak útra. Csak néhány példa. A Kettős-, Se­bes-Körösi Vízgazdálkodási Tár­sulatnál a személygépkocsi ki használása 40—44 százalékos. A Mezőkovácsháza és Környéke Vízgazdálkodási Társulatnál még ennél Is alacsonyabb; alig haladja meg a 30 százalékot. A vizsgált egységek közül nyolcnál ugyan az igénybevé­telt előre programozzák, a gyakorlatban viszont eltérnek ettől. A népi ellenőrök meg­állapították, hogy a különféle, előre nem látható feladatok el­végzése indokolttá teszi ezt az eltérést, de nem mindig ez a helyzet. Előfordult ugyanis, hogy egy-egy vállalatnak ugyanazon az útvonalon, ugyan­azon a napon két gépkocsija járt. Az ilyesmit sehogyan sem lehet takarékos üzemanyag- gazdálkodásnak nevezni, de ész­szerű munkaszervezésnek sem. . (Serédi) Van elegendő építőanyag «•••9SBSBSBBBS9BBBSB9sasxaaaBBsaBBBsaflSBBBaBsssBCBaaBBEsa8aasaaBasBaea«aBaaa««saaaa#aesa3ia9 * ■ f nek jelentkezett A három közül ; végülis a negyediket választót- ; ta: Csepregre megy, a ruha- ; üzembe. Ülünk az asztalnál, a nagy- ■ mama emlékezik. ; — Hányszor, de hányszor el- ! mentem Budapestre. Még a kö- ! vétségen is jártam. Leveleztem : a fél világgal, nem tudtam vol- j na belenyugodni, hogy kint ma- ■ radjanak. Az idősebb Győrvári is köz- • beszól: : — Aki itthon is dolgozik, jól ; él, annak itthon is America van. » A szavak pontos jelentésén : nem érdemes tűnődni. A kiván- ; dorolt magyarok közül sok-sok : ezernek biztos, hogy jól megy a 5 sora. A legügyesebbek, a legsze- ; rencsésebbek sokra viszik akár ; a tengerentúl él, akár a köze- ! lebbi idegenben. De csak idege- S nek maradnak életük végéig, az | bifctos. Ma már a kintről kül- | dött fénykép a körül állt autóval i nem hat meg senkit. Itthon is • mind többen készíthetnek ilyen | fotót. Azokat, akik visszatértek, nem I kell meggyőzni erről. Élni csak itthon lehet! Ki tud- t ja, hány világot járt helyett | fogalmazta meg ezt az igazsá- | got Győrvári Istvármé? (Vége) I A belvízkárul- ueiyreaimasara elegendő építőanyag ál! ren­delkezésre a Békéscsaba, Orosházi úti TÜZÉP-telepen. Saját kis teherautóval szállítják a helyszínre a megrendelt árut. Ké­pünkön cementet rakodnak a telep dolgozói (Fotós Demény Gyulái nagyszülők is itt varrnak. Kör­beüljük a kerti asztalt, derűs, már-már idilli ez az emlékezés. — Élni csak itthon lehet — fogalmazta meg a fiatalasszony, a négy gyermek anyja. — A másfél évtized megmutatta. Ha kint maradunk, ki tudja, hova sodort volna benünket a honta­lanság? A férj a gabonafelvásárló vál­lalat hegyfalui telepén dolgozik. A feleség a termelőszövetkezet­ben, a csirkéknél. A gyerekek kö­zül a legidősebb, Ottó. A nagy­mama szavaival: ,,erős, mint a vas”. Bázelben született, Szom­bathelyen dolgozik az egyik nagyvállalatnál. Most tizennyolc .éves. István, akire a nagymama a „fürge gyerek” jelzőt illeszti, kereskedelmi iskolába jár Sop­ronba. Hergiswillben született 17 évvel ezelőtt. Sopronból min­den nap hazajön, még a kóphá- zi nagymamához sem költözne el, mert itthon a legjobb. Ibo­lyát is a nagymama „konferál­ja be”, azt mondja, „akkora, mint az anyu!” Tizenötéves, most végzi az általános iskola nyolcadik osztályát. Szorgalmas lány, az anyja se főz jobban. Egyszerre három helyre küldött levelet: Szombathelyre cukrásg- feíszolgálónak, Sopronba ^ker­tésznek. Sárvárra bőrdíszműves­Vigyázat, csúszós az út! Szerencsés kimenetelű baleset volt szerdán délelőtt háromne­gyed tizenegy tájban a sarkad- keresztúri Egyetértés Tsz kis- nyéki majorjának bejáratánál. Az állatifehérje feldolgozó vál­lalat pótkocsis autója átvágódott az út menetirány szerinti bal ol­dalára és oldalára dőlt. A pilla­natnyi meglepődésen és a kocsi puttonyából kiforduló hordókon kívül különösebb nem történt. Gyászos vége is lehetett volna a csúszásnak, borulásnak A gép­kocsivezető lélekjelenlétén mú­lott, hogy a teherkocsi csak az oldalára dőlt. Nyilván látta az út közelgő rossz állapotát, féke­zett, szerette volna elkerülni a szembejövő forgalommal való ütközést. A borulás zajára jöttek segí­teni a tsz-ből. A csörlős terep­járó meg két traktor kötelekkel közrefogta az oldalán fekvő ko­csit. Példás fegyelemmel, gya­korlott gyorsasággal állították talpra. A közben keletkezett for­galmi dugó eloszlott, s ment mindenki a dolgára. Az őszi forgalomnak még csak a kezdetén vagyunk. Vajon hány ilyen és ennél súlyosabb baleset elé nézhetünk a tsz-majorok be­járatánál és a dülőutakkal hatá­ros sárral felhordott útszakaszo­kon? Sokszor szóltak már azért — de nem elégszer —, hogy a sá­ros kereket le kell tisztítani! Vagy a járműről lehullott föl­det, sarat az útról le kell húzni! Helyenként már csinálják. Sár- kadkeresztúron nem, ezért kö­vetkezett be a figyelmeztető — csaknem tragédia. Nehéz akkor beszélni, amikor az oldalára borult gépkocsi éle­tet követel. Ilyenkor ugyanis meg kell magyarázni az árvák­nak és az özvegyeknek, hogy az apa, a férj másokkal mit sem törődő emberek áldozata. Vajon ezek az emberek mennyire sze­retik családjukat, embertársai­kat. ha másokat halálos veszede­lem elé állítanak? Mindezt szer­dán délelőtt háromnegyed tizen­egy körül a sarkadkeresztúri ha­tárban magnóra, filmre lehetett volna venni és az illetékesek előtt, a beosztással járó felelős­ség érzésének felkeltésére — le­pergetni. Jön az ősz, az eső és- a sár, A közlekedésben mindig éber­nek kell lenni, a váratlan ve­szélyre ^zámolva kemény ideg­gel és biztos kézzel ülni a volán mellett. Ez nem könnyű, ' még jó időben sem. A mostani körül­mények között különösen nehéz ez az időszak. Tengernyi a szál­lítani való. Éppen ezért a fele­lősség érzésével ki-ki a maga posztján könnyítse e nehéz idő­szak biztonságos elviselését. Dupsi Károly Békéscsabai ipari vállalat (elvételre keres: — mérlegképes végzettség, gél rendelkező belső- ellenőrt, — technikumi végzettséggel rendelkező munkavédel­mi megbízottat, — műszaki főiskolai vég­zettséggel rendelkező gyártáselőkészítő cso­portvezetőt. Jelentkezéseket: „Megbízható” jeligére a Békés megyei hir­detőbe kérjük beküldeni. Béke 'Étterem Kamut, értesíti kedves vendégeit, hogy 1975. augusztus 30-án, és szeptember 6-án, ZÁRTKÖRŰ Ó RENDEZVÉNY MIATT ZÁRVA

Next

/
Thumbnails
Contents