Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-30 / 203. szám
Egy esős nyári nap Geszten GESZT KIVÁLÓ HAJÁRŐRKÖZSÉG A FENTI szöveget frissen festett tábla hirdeti a község szélén. Geszt 1968 óta viseli a Határőrközség címet. A XI. pártkongresszus és a felszabadulás 30. évfordulójára meghirdetett verseny eredményeként most az országban elsőnek Geszt kapta meg a Kiváló Határőrközség jelvényt. A lakosság segítségével szigorú határrendet tartanak, s a gazdasági eredményeik is megfeleltek a követelményeknek. Csendes hétköznap délelőtt érkeztünk a Tisza-gró- fok egykori falujába. Az aprószemű, áztató eső egy picit az őszre emlékeztetett. A boltba, az ártézi kútra igyekvő asszonyok óvatosan lépkedtek a sáros, csúszós járdán. A tanácsházával szemben tágas családi ház épül. A tetőn szorgalmasan kopácsolt az ács. A hamarosan1 átadásra kerülő új ÁBC-áruházban vízvezeték-szerelők szorgoskodtak. Befutott a Gyulai Húsipari Vállalat hatalmas kocsija, s a tőkehús, a hús- készítmények, töltelékáruk egész sora került a boltok hűtőpultjaiba. A HAZAK előtt szebbnél .szebb kerítések, mögöttük sok-sok nyíló virág Hasonlóan szép tarka virágszőnyeg fogad a műemlékké nyilvánított Tisza-kastély ősparkjában és aa Arany János-emlékház környékén. A kastélyban egyebek között tágas művelődési terem várja a szórakozni vágyókat. Az őspark közelében, évszázados tölgy-, gesztenye- és szilfák árnyékában rendezték be a korszerű sporttelepet, az öltözővel, mosdóval. Mellette épül a tágas ifjúsági klub, amelyhez a KISZ megyei bizottsága, a helyi tanács, az ÁFÉSZ és az Egyetértés Tsz ad anyagi segítséget. Itt építik fel az elkövetkező években a járási úttörőtábort, s tavasztól őszig veszi birtokába az Alföld egyik legszebb táborát A kastélyparkon átsétálva az egykori intéző lakásban találni az Egyetértés Tsz irodáját Mutatják az ablakot, amelyen át annak idején, szombat délutánonként fizették a napszámost. Akár ese,tt, akár fújt, hosszú sor- | ban álltak megszolgált ga- I rasaikért. Nem véletlen, hogy 1945. tavaszán —» amikor hazánk nyugati részén^ még dúltak a felszabadító harcok, Geszten is leverték a karókat az új gazdák. A 30 évvel ezelőtt szétparcellázott grófi birtokon ma az Egyetértés Tsz gazdái- % kodik. Bár mindössze nyolc aranykoronásak a földek s a gyenge adottságú szövetkeze- ! tek közé tartozik, jók a termelési eredmények. .Iparszerű termeléssel, a jó agrotech- nikai eljárások alkalmazásával, korszerű gépekkel elérték, hogy silókukoricából és cukorrépából ezekben a napokban hektáronként 400— 400 mázsát takarítanak be. AZ ÉVI összjövedelem zömét a növénytermesztés adja. A szövetkezet jól képzett, fiatal vezetői célul tűzték az állattenyésztés gyors fejlesztését. 1700 anyajuhot tartanak, s a szaporulatot pe- csenyebáéányként exportra adják. 116 Dália húshasznú tehén legel a feljavított legelőn, illetve a müréten. Alkalmi legelőt is telepítettek: tarlóba vete,tt csalamádéból etetik a jószágot. Tervszerűen halad a rét-, legelőjavítás is. A grófi „örökségből” származó öreg ólakat, istállókat gépesíteni nem tudják, ezért főleg a fiatalok nem szívesen mennek állattenyésztőnek. Egyébként is nagy az elöregedés a szövetkezetben. Évek óta minden általános iskolai 8. osztályt végzett fiatal továbbtanul. Többségük nem is tér vissza szülőfalujába. A hiányzó munkaerőt korszerű gépekkel pótolja á szövetkezet. Ennek köszönhető, hogy a tagság évi átlagkeresete a közösben meghaladja a 22 ezer forintot. Ezt jól kiegészíti a háztáji. A rendkívüli szorgalmáról ismert geszti lakosság évente a háztáji portákról ezernél több hízott sertést és legalább 150—180 hízott marhát értékesít. A szövetkezet által' Nyíló virág az Arany Já- nos-sírkő előtt fenntartott tejcsarnokba naponta kétszer viszik a friss tejet — ugyancsak háztáji gazdaságokból. A lakosság életszínvonaláról a legtömörebben Bagdi Sándor, az Egyetértés Tsz tagja fogalmazott: — Pár évre átruccantam, mint erdész Dobozra. Amikor hazajöttem, alig akartam megismerni, hogy ki hol lakik. Nemcsak az új házak miatt, hanem a felújított, korszerűsített régiek mia,tt is. Itt most az a módi, kinek szebb a háza, a kerítése, a berendezése. A bútorok, az emberek ruhái városba is beillenének. ARRA IS büszkék lehetnek a gesztiek. hogy szép, korszerű az orvosi rendelő, a fogászati rendelő. Jó az általános iskolai ellátottság, s’az óvodába minden gyermeket felvesznek. A község vezetői le- fényképeztették azt a nádtetős öreg házat, amelyben egy idős házaspár el. Ha majd iebontásra kerül, legalább a fiatalok lássák: milyen körülmények között éltek szüleik, nagyszülőik. Ary Rózsa Aa Egyetértés Tsz juhásza terelgeti nyáját Eltékozolt energiák A zt már tapasztalni: anyaggal, eszközzel úgy-ahogv Célszerűbben próbálunk sáfárkodni, de a szellemi munka értéke, becsülete csekély, azaz jónéhány helyen hagyják pazar- lódni, fölösen elemésztődni a kiművelt emberfők termelte energiát. Mondhatjuk kevésbé képletesen a példa erejével: a létesítmény rossz elképzelésből kiindulva készült — ennek ellenére két zsűrin is átjutott — tervét irattárba dobták, újat kell csinálni helyette. Elveszett több ezer munkaóra ezzel, de persze „csak” a társadalomnak, mert hisz’ a hebehurgyák, a mulasztásban közreműködők csorbítatlanul megkapták javadalmazásukat. Azután: ül a tervező, gyártmányszerkesztő asztalnál a mérnök, majd átballag a rajzasztalhoz. Amit leskiccelt, azt szabályos műszaki rajzba ülteti át, s azért ő — mekkora órabérért! —, mert nincs elegendő műszaki rajzoló. Napokon át a műhelyben tipródik a gyártásfejlesztési osztály munkatársa — történetesen két. gépészmérnöki és közgazdasági diplomával — s az új berendezések elhelyezését irányítja. Megtehetné egy technikus is, de nincsen. Illetve jókora a táboruk a gyárban, ám mással vannak elfoglalva, olyasmivel, amit tapasztalt szakmunkások is elláthatnának. Ez utóbbiak azonban anyagmozgatással foglalatoskodnak, ami viszont a segédmunkások dolga lenne... A népgazdaságban — a szocialista szektorban — a felsőfokú végzettségűek száma meghaladja a 300 ezret! Az egyetemi diploma megszerzéséig az állam 800 ezerj forintot költ a jövendő szakemberre! Egy évtized alatt megkétszereződött a felsőfokú műszaki ismereteket elsajátítottak csoportjel, de — amint azt egy reprezentatív vizsgálat megállapította — minden száz főből 16 olyan munkakörben dolgozik, amelynek alig van, vagy semmi köze nincs eredeti képzettségéhez. S akkor még nem szóltunk a középfokú végzettségűek 400 ezres seregéről, amelyben megint sok csa1111 11 1,1 1 i- ........... p atnyi ember azt csinálja, ami mellett nyugodtan félreteheti az eredeti szaktudását. Mindenekelőtt a termelővállalatok, szövetkezetek és intézmények feladata, hogy a meglevő szaktudással — gazdálkodjanak! A megfelelő embert a megfelelő helyre régi igazsága ez, ám sokszor cáfol a gyakorlat. H agy lyukú rostán hullik át annyi érték szülője, az emberi tudás és képesség. Leintik, sőt, szinte lebeszélik az újat akarót, az adottal elégedetlent. Éles, alkotó elméket fognak szürke rutinfeladatok igájába, adminisztrációval tölti ideje jó részét a kutató, az oktató, a gyártásszervező. S nemcsak azért, mert közfelfogásunk a kelleténél sokkal kisebb jelentőséget tulajdonít a szellemi munka hatékony kamatoztatásának, hanem azért is, mert maga a vállalati, intézményi szervezet sem kényszeríti ki ezt. Nem, mivel szervezetlen, fölös párhuzamosságokkal kuszáit, mert nem alkalmazza — nem is ismeri! — azokat a vezetési technikákat, melyek világosan kijelölik a feladatókat és a feltételeket, a viszonylatokat és a felelősségeket. Lehet, sok munkahelyen úgy érzik a szellemi foglalkozásúak, hogy túlterheltek, rengeteget dolgoznak. Ám valódi, vagy ál- terhek ezek, hasznos, vagy haszontalan a munka, amit csinálnak? Tőlük nem kérdik, hát nem kérdezik ők sem maguktól, le- gyijjtve, idegcsillapítókat szedve „robotolnak”, s csak nagy- néha támad fel bennük a vágyakozás: értelmeset, szépet, tudásuknak, képességüknek megfelelőd hasznosat alkotni! incs nagyobb vétek, mint megnyesni a szárnyakat, , ami magasba emelne. Nincs fárasztóbb, lélekölőbb az értelmetlen munkánál, s a legtöbbet az pazarolja el közös javainkból, értékeinkből, aki nem tesz meg mindent, hogy a szellemi munka valóban az legyen, amit megjelölése közöl. M. O Szeptember 1-ial május 1-ig Ifjúsági munka verseny Orosházán A KIOSZ orosházi városi bizottsága egy korábbi határozata alapján 1975. szeptember 1- től 1976. május 1-ig terjedő időszakra munkaversenyt hirdetett a város alapszervezetei számára. A verseny célja, a KISZ Központi Bizottsága áprilisi határozata végrehajtásában tapasztalt lendület folyamatosságának biztosítása, a fiatalok aktivitásának fokozása a gazdasági és politikai munkában, az alapszervezeti élet minőségi javításában. A versenyt — amelyben kilencven- két alapszervezet vesz részt — a rétegsajátosságok figyelembevételével öt csoportban szervezik: a harminc főnél nagyobb, valamint az ennél kisebb létszámú ipari, a mező- gazdasági, az egyéb (hivatali, intézményi, közlekedési, kereskedelmi) területen dolgozó és a középiskolai alapszervezetekben. Ennek megfelelően történik majd az értékelés is, csoportonként adják ki az első dijat, a verseny zászlót és az ezer forint pénzjutalmat. A versenykiírásban az 1975— 76. évi akcióprogram teljesítése. a következő időszak programjának előkészítése, az egyéni vállalások közösségi megbí- zatásssá emelése szerepel. Követelmény a termelőmunkában való helytállás, az igazolatlan hiányzás, a késés megszüntetése, a szocialista és az egyéni munkaversenyben való részvé- teL Az adott alapszervezet csak úgy’ pályázhat sikerrel az első helyre, ha minden tagja legalább egy kommunista műszakban részt vett és tíz óra társadalmi munkát teljjsüett. Ugyancsak az eredményes szereplés teltétele, hory minden alapszervezet hozzájáruljon a vietnami szakmunkásképző építéséhez. Ezenkívül a szervezettségre, a politikai oktatásokon való részvételre, az úttörőközösségekkel kialakítandó kapcsolatra, a szervezeti élet javítására vonatkozó feltételeket tartalmazza a kiírás. A verseny időtartama alatt az értékelő bizottság rendszeresen látogatja az alapszervezeteket, figyelemmel kíséri munkájukat. Az értékelés pontozásos rendszerben vtörténik, a díjakat május második felében ítélik oda. Békés megyei Szikvíz és Szeszipari Vállalat üzemképes Nysa 501 mikrobusz gépkocsiját eladásra felkínálja At megegyezés szerint Érdeklődni a vállalat központjában, Békéscsaba, Luther u. 5/b. Telefon: U-242. Fotó: Demény
