Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-28 / 201. szám
D városkép és a tanácsok Bokán talán első hallásra túlzásnak érzik, megi* megkockáztatjuk : ha megérkezünk egy eddig számunkra ismeret-, len magyar városba, a látványon keresztül egy kissé mintha a város vezetőinek „arculata” is elénk rajzolódna. /És ez nem véletlen. Ma a városiasodás egyre gyorsuló iramában nemcsak a régebbi népes települések fejlődnek rohamtempóban, hanem a nagyközségek is egymásután „lépnek elő” várossá. Hogy eközben milyen köntöst öltenek magukra, milyen „öltözékben” fogadják az odalátogatót, jelentős mértékben a helyi és megyei tanácsi vezetésen is múlik. A növekvő és minőségileg fejlődő igények a lakásépítéstől, az ipartelepítéstől, a szórakozóhelyekig mind olyan létesítmények megépítését kívánják, amelyek igencsak „belejátszanak” a városképbe. De vannak-e a tanácsoknak valódi lehetőségeik a beleszó- ' lásra és ezt közigazgatási, nép- képviseleti jogaikon túlmenően is gondoljuk — arra. hogy eldöntsék, hol, mi és főleg milyen épület-, 1 út-, vagy egyéb létesítmény gazdagítsa a városképet? Természetesen — vannak és eppen annyi, ameny- nyivel élni tudnak és ameny- nyiben arra érdemes szakembereket állítanak az építési és egyéb osztályok, szakigazgatási szervek e tekintetben meghatározó szerepű, felelős posztjaira. Ez azonban még távolról sem elég. A tanácsi bizottságokba például olyan tanácstag és nem-tanácstag szakembereket vonhatnak be, akiknek ilyen irányú képességeiben, urbanisztikai érzékében meg lehet bízni. Ezenkívül a tanácsi felügyelet aia tartozó vállalatok munkájában is tudatosítani kell a harmonikus városkép kialakításának. illetve megőrzésének jelentőségét. Ugyanerre van szükség a lakosság körében is. Ennek — felsorolni is sok lenne — számos útja-módja létezik. Elég itt a sok településen már örvendetesen polgárjogot nyert nyílt várospolitikára utalni, s ehhez a tanács fontos segítőtársra találhat a népfront- mozgalomban. Nem véletlen, hogy azokban a varosokban, amelyekben már kialakult, vagy kialakulóban van e helyes irányú urbanisztikai szemlélet, hadat üzentek számos városképet csúfító, korábban sajnos eléggé elterjedt jelenségnek. Utalunk itt Zalaegerszeg. Nagykanizsa örvendetesen átgondolt fejlesztésére, Kaposvár példájára, ahol az új lakótelepek monotóniáját számüiték. a gyulai tanács kiemelkedő városfejlesztési munkájára, a műemlékvárosok, Sopron, Egei' nemzetközileg elismert, féltőn óvó, környezetbe illeszkedő fejlesztésére, a városrt konstrukció legkitűnőbb megoldását produkáló Salgótarjánra. Hivatkozhatunk Pécsre, ahol — többek között —a Me- csek-oldal szőlő- és gyümölcskultúrájának ' megóvásával, csak az odaillő épületek engedélyező-ével. rendkívüli gondosággal óvja a tanács a városképet. Szólhatnánk új szocialista városaink. Dunaújváros és Kazincbarcika tanácsainak eddigi és Leninváros most kibontakozó erőfeszítéseiről Is. Szaporíthatnánk még a példák sorát, de az eddig elmondottak is meggyőzően bizonyítják: az értő tanácsi munkára, a helyes urbanisztikai szemlélet térhódítására a városkép harmonikus kialakításában, még- őrzésében és továbbfejlesztésében. ma nagyobb szükség van, mint bármikor. Az ellenkezője ugyanis szinte helyrehozhatatlan károkat okozhat a város- Isépben, saját világunkban. K. V. JgF Világ proletárjai.egyesüljetek! t hírlap A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG OROSHÁZI KIADÁSA 1975. AUGUSZTUS 38., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XX ÉVFOLYAM, 95. SZÁM fl békéscsabai Városi Tanács Mléséfftl jelentjük Ér ént e nyolcezer ügy — 1977. január 1-én helyezik üzembe a makko§liáti vízmüvet — Bővítik az úthálózatot Tegnap, augusztus 27-én, Araczki János elnökletével ülést tartott a békéscsabai Városi Tanács. Első napirendi pontként a műszaki osztály tevékenységéről szóló beszámolót tárgyaltál: meg. A város fejlődésében jelentős munkát végez az osztály Többek között felülvizsgálja a városrendezési, elkészíti a lakásfejlesztési terveket, s különféle szakigazgatási teendőket lát el. Ezen kívül két vállalatot és egy költségvetési üzemet is irányit. A feladatköréből adódik, hogy sokirányú a kapcsolat a'város lakosságával. Évente mintegy nyolcezer ügyet vizsgálnak meg, a közérdekű bejelentések száma megközelíti az lö00-at. A beszámoló szerint a lakásépítés jól halad. Mintegy 200 lakással több kerül átadásra a tervezettnél. A mostani' tervidőszakban 3449 lakás építése fejeződik be, s ugyanakkor mintegy hétszáz lakás szűnik meg, illetve szűnt meg. Felgyorsult a társasházépítés. Számuk a tervidőszak végére eléri az 1589- et. Különösen sok új családi I ház épült fel a városban a ne- j gyedik ötéves tervben. Csak- [ nem háromszor annyi,' mint amennyi a tervben szerepelt. | Sok gondot jelent viszont a közművesítés. A vízhálózat j hossza több mint 142 kilomé- | tér. Az új lakások bekapeso- ! lása és az ipari üzemek növekvő fogyasztása viszont az ellátásban, különösen nyáron zavart okoz. Ezt csak a mák- kosháti vízmű üzembe helyezésével lehet kiküszöbölni. A tary szerint a,vízmű 1977 január 1-től teljes kapacitással szolgáltat vizet, naponta ötezer köbmétert. Az égető feladatok közé tartozik a belvízrendezés is. A városban a csatornák hossza eléri a 166 kilométert. Karbantartásuk azonban évről évre háttérbe szorult, ami különösen csapadékos időszakban súlyos következményekkel járt. Most az osztály kidolgozta az árkok és a csatornák karbantartására vonatkozó tervet. Elkészült a város 15 éves közlekedési fejlesztési terve is. Az utak felújítására, építésére a tanács öt év alatt mintegy 55 millió forintot fordított. A következő években az úthálózat további bővítésére kerül sor. A terv szerint a kivitelezés csaknem 210 milMó forintba kerül. A beszámolót hozzászólásokkal és javaslatokkal kiegészítve fogadta el a tanácsülés. Ezt követően megtárgyalták és jóváhagyták a vásárokról és piacokról szóló rendelettervezetet, majd bejelentéseket tárgyaltak meg. s elfogadták az új Lakásügyi Társadalmi Bizottság összetételére vonatkozó javaslatot. s. Megkezdődtek Orosházán az I. olajbányász munkásmű veiad.ési napok Orosházán az OKGT Nagy- alföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat, a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem, az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár, valamint a Petőfi Művelődési Központ rendezésében augusztus 25- én, hétfőn este nyitották meg az I. olajbányász munkásművelődési napokat. Lé jer László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára megnyitójában arról szólt, hogy napjainkban a technika gyors ütemű fejlődése, a mind nagyobb fokú gépesítés egyre több szakismeretet, sokoldalúan képzett, művelt embereket igényel. A bányászszakszervezet elnöksége ■nevében elismeréssel és köszönettel üdvözölte az orosházi kezdeményezést, remélve. hogy az I. olajbányász munkásművelődési napokat követi a többi. A megnyitó után a Szolnoki MHSZ — olajbányász fúvószenekar adott hangversenyt, majd a Békés megyei Művelődési Központ Balassi Táncegyüttesének műsorát tekintette meg a közönség. A rendezvénysorozat, amelyben többek között iró-olvasó találkozó, vers- és prózamondóverseny, Madrigál-hangverseny, irodalmi műsor szerepel, szeptember 8-án fejeződik be. Uj Rába-Steiger traktorok érkeztek megyénk be A hazai gépgyártás új büszkesége a Győrben készített Rába Steiger traktor. Belőle 15-öt hoznak forgalomba megyénk mezőgazdaságában az őszi munkák gyorsítására. (Fotó: Dcmcny) Már termelnek a nagy teljesítményű lánckötő" és körkötőgépek — Elkészült a íestöde — Ki építi fel a gyárkéményt a kötöttárugyárban? A negyedik ötéves terv idején a textilipari rekonstrukciók, keretében a Békéscsabai Kötöttárugyár 206 millió forintot fordít a gyár fejlesztésére. A beruházási összeg felét a technológiai sorok gépi berendezéseinek korszerűsítésére, illetve bővítésére fordítják. Az elmúlt években 13 nagy teljesítményű lánckötőgépet és 27 automata körkötőgépet vásároltak és helyeztek üzembe. Így a vállalat kelmetermelési kapacitása — éves szinten — mintegy 800 tonnával növekedett. A korszerű pamut- és pamuttípusú alapanyagokból készült kötött alsó- és felsőruházati cikkek a külföldi és hazai piacokon egyaránt keresettek. Az üzemben gyártott kelme 70 százalékát konfekcionálva értékesítik, a többi anyagot pedig a konfekciógyárak vásárolják meg. Az új berendezések révén a korszerű alapanyagú és a kellemes viseletű termékek gyártása az utóbbi évben dinamikusan Szakszövetkezeti tagok társadalombiztosítása Az ország 110 mezőgazdasági szakszövetkezetének csaknem 75 ezer tagja megelégedéssel fogadta az új társadalombiztosítási törvényt és végrehajtási rendelkezéseit. Errpl számoltak be a részvevők a TOT szakszövetkezeti bizottságának szerdai ülésem Az új állami rendelkezések — mint. ismeretes — kisebb eltérésekkel a korábbi hátrányokat megszüntették, a szakszövetkezeti tagok munkavégzésük alapján más dolgozókkal azonosan részesülnek a különböző társadalombiztosítási szolgáltatásokban fejlődött. Növekedett a vállalat tőkés exportja is. A késztermékek 35 százalékát exportálják, s ennek nagyobb hányadát az NSZK, Franciaország, Anglia Kanada és az USA vásárolja meg. Ebben az esztendőben mintegy 3,1 millió dolláros árbevételt hoznak a nyugati piacok. A kelmetermelö üzemrészek korszerűsítése és bővítése befejeződött. Jelenleg a festő- és k,i- készítő-üzemrész belső építése és > az új kazánok szerelése folyik. A közelmúltban elkészült a '2500 Uégyzetméter alapterületű festöde. Az Állami Építőipari Vállalat alig öt hónap alatt jo minőségben felépítette a kazánházat. Gond viszont, hogy a 25 méter magas falazott kéményt nem vállalja egyik építőipari vállalat sem, holott ez a létesítmény gz utolsó, igen fontos láncszeme az egész beruházásnak, A gyár szakemberei a közeljövőben hozzálátnak a 18 millió forintért vásárolt nagy teljesítményű svájci gyártmányú fonal- és kel- mefestőgépek szereléséhez. A kazánházban már a három láng gépgyári gázüzemű gőzkazánt szerelik, s ezt a munka- folyamatot a spanyol gyártmányú szárítók és hőrögzítő gépsorok szerelése követi. A beruházás befejezése a tervek szerint 1976. első fél évének, vége. A munkák a tervezett ütemnek megfelelően haladnak A rekonstrukció megvalósítása után a kötöttárugyár termelése a beruházás előttihez viszonyítva 55—60 százalékkal növekszik. Slfc A
