Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-28 / 201. szám
Mezőgazdasági párthatározatok nyomában @ A szövetkezeti demokrácia fejlesztése A termeiűszövelkezetelc gazdálkodása az utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül. Ennek egyik kézzel fogható jele a termelőerők területi-anyagi koncentrálódása. Gyors léptekkel halad a szövetkezetekben a termelés szakosítása, s ezzel együtt a termelés gépesítése is. Növekedett az egy szövetkezetre jutó taglétszám. A szövetkezeti gazdák okos, eredményes gazdálkodása teremtette meg — természetesen ehhez hozzájárult a kedvező köz- gazdasági környezet — a gépesítés feltételeit. A több és jobb gép viszont megkönnyíti a szövetkezeti paraszt munkáját, gyümölcsözőbbé teszi erőfeszítéseit. A fejlődést tükrözi, hogy a szövetkezetekben dolgozó tagok és alkalmazottak átlagéletkora jelenleg alacsonyabb, mint bármikor is volt a szövetkezeti mozgalom történetében, szakmai felkészültségük pedig messze meghaladja elődeikét. Azzal, hogy a szövetkezetek határai olykor 5—10 községre is kiterjednek, a termelés olyany- nyira szakosodott, hogy egy-egy telepen, üzemben dolgozók szinte „külön” életet élnek. Ennek viszont az a következménye, hogy jelentősen megváltozott a gazdaságokban a termelési feltétel, ami egyben hatással van a tagok és a szövetkezet közötti, de a tagok egymás közötti kapcsolatára is. Napjainkba:) elég gyakran elhangzik, hogy a fejlődés törvényszerű velejárója a szövetkezetekben az emberi kapcsolatok lazulása, a vezetőség és a tagság közötti tényleges és vélt távolság növekedése. Kétségtelen, hogy megnövekedetl) üzemi keretek, az egyes ágazatok elkülönülése előidézhet ilyen tüneteket. Nehézségek támadhatnak a tagok alapvető jogainak' gyakorlásában — a közös gazdaság ügyeire való rendszeres tájékozódás, a gazdasági és szervezeti élet kérdéseiben való döntés — a szövetkezeti demokrácia érvényesülésében. A tagok demokratikus jogainak csorbulása azonban nem törvényszerű; ellenkezőleg, mai keretek, körülmények között jobban szükség van elmélyítésükre és érvényesítésükre, mint eddig bármikor. A termelőszövetkezeti tagok és az alkalmazottak aktív közreműködése, egyetértő cselekvése nélkül nem gazdálkodhat eredményesen egyetlen termelőszövetkezet sem — legyen bármekkora nagy a mérete —, s egyetlen üzemág sem, bármennyire gépesítettek is a munkafolyamatok. A párt XI. kongresszusa így fogalmazta meg a jövő feladatait: „A munkahelyi demokrácia fontos területe a szövetkezeti demokrácia; továbbfejlesztésére nagy gondot kell fordítani. Ügyelni kell rá, hogy formái a termelési feltételek módosulásával változatosabbakká váljanak, gazdagodjanak.”* Őszintén szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a megnagyobbodott szövetkezetekben a bonyolultabb ügyekben való döntés — tehát ahol nem egyszerűen az „igen” vagy a „nem” kérdésében kell állást foglalni — bürokratikus és sok esetben formális. A tagok jelentős része a közgyűlésen felkészületlenül, tájékozatlanul jelenik meg, s emiatt a vitába nem tud bekapcsolódni, szavazata a döntésnél formális. A közgyűlések jobbára a tagok tájékoztatásainak fórumaivá váltak. Nem tekinthető minden tekintetben megfelelő megoldásnak az sem, ha az össz- tagság helyett kevesebb tagot hív össze a vezetőség, vagyis részközgyűléseket tart. Ugyanis amennyiben az egyik részközgyűlésen a tagok módosítják az eléjük terjesztett javaslatot, azt a többi részközgyűlésen is ismertetni és elfogadtatni kell: Gyűlések sorozata szükséges ebben az esetben. A nem kizárólagosan közgyűlési hatáskörbe tartozó ügyeknél azonban már most is lehet, sőt kívánatos is a közgyűlés, részközgyűlés tehermentesítése. Erre legalkalmasabbnak, a mezőgazdaság szocialista átalakítását követő időkben jól és hatékonyan működő, de az elmúlt években méltatlanul háttérbe szorult küldöttgyűlés fóruma mutatkozik. Nágy előnye, hogy viszonylag kis létszámú, ezért az ügyek érdemi tárgyalására, eldöntésére jól alkalmazható. Hatalmas ke A kisebb kollektíváit egyrészt a küldötteik révén közvetett módon részt vehetnek a szövetkezetük vezetésében, másrészt be- tölthetik a részközgyűlés „egységeinek” funkcióját, s az egyes „leadott jogkörökben közvetlenül vehetnek részt a döntésekben. Kézenfekvő, hogy a kisebb kollektívák elsősorban azokban a kérdésekben kapjanak hatáskört, amelyekben a legnagyobb tájékozottsággal, felkészültséggel rendelkeznek, tehát a kollektívájukat közvetlenül érintő ügyekben. Véleményezési jogkört gyakorolhatnak például fegyelmi ügyekben, kitüntetésekre való javaslatoknál, munkaszervezeti kérdésekben. Döntési jogkört kaphatnak a szervezeti egységvezetők megválasztásában, elmozdításában, a premizálási és jutalmazási feltételek kidolgozásában, a háztáji földek rendezésében, üdülési beutalók eldöntésében. Korszerűsödik a kender De takarítása is. Hagyományosan kévébe kötötték a kendert, lom- bozták, kúpozták, szárították. Most, aratás előtt vegyszerrel lombtalanítják, majd hatalmas bálákba kötik, s így szállítják a sarkadi feldolgozóba. Képünk Üjkígyós határában készült, ahol egy homlokrakodó szovjet gyártmányú traktor teherkocsira emeli a bálát , (Fotó: Veress) A szövetkezeten beim, a munkahelyi demokrácia fejlesztése mind a gazdaság vezetőségének, mind a különböző társadalmi szerveknek feladata, de elsősorban a kommunisták viselik a politikai felelősséget a szövetkezeti demokrácia érvényesítéséért, fejlesztéséért, a mai és a holnapi következményeknek legjobban megfelelő formák kialakításáért. Mihók Sándor (folytatjuk) Hat hónap Előzmény — Itthon hagytuk a telet és a .elikabátot. amikor elindultunk. Zakóban érkeztünk meg az afrikai nyárba — emlékszik visz- sza Cseh József termelési osztályvezető, aki társaival hat hónapig oktatta, tanította Mehalla el Kubrában a különféle munkamódszereket, a gépkarbantartástól kezdve a laboratóriumi, a meós, a varrodai munkákon át a vasalási technológiáig. — A hat hónap rövid is volt, meg hosszú is — mondja. — Ügy érzem, elértük azt a célt, amit akartunk. Az ottani gépek korszerűek, a munkások tanulékonyak, bár nagyon vallásosak. Ha valamire kérik őket, azt mondják: „Jó, holnapra az isten megsegít...” Persze aztán mi noszogattuk őket, hogy „még ma segítsen meg az isten.. Eleinte természetesen nem volt szorosabb kapcsolat köztünk, de amikor már látták közös erőfeszítéseink eredményeit, másképp néztek ránk. Nekünk nagyon jó érzés volt az, hogy el-, ismerték fáradozásainkat az arab emberek,.s nagyon jólesett Afrikai emléktárgyakkal békéscsabai otthonában Cseh József. Kezében vízipipa, s előtte egy szép, sárkánymotíva- mokkal díszített éjjeli lámpa Fotó: Kocziszki László a kitüntetés, hogy Magyarországot képviselhettük. — Milyen nyelven beszélték? — Valamennyire megtanultunk arabul, megértettük egymást, persze volt tolmács is. Én például kezdetben gyakran felcseréltem a „Jó reggelt” köszönést azzal, hogy „viszontlátásra”, mert ez az ő nyelvükön hasonló hangzású. Az egyik reggel így fogadták a „viszontlátásra” köszönésemet; — Miszter Józsi, most jössz munkába, s már el akarsz menni?! — Milyen környezetben éltek? — A város mintegy 200 ezer lakosú, s ebben a gyár niaga is egy kis város, amelynek uszodája, s első osztályban játszó focicsapata is van. Több hétvégét Alekszandriában töltőtHasznos férőm a szocialista briptivezetik tanácsa Mehalla el Kubrában tünk, megcsodáltuk a piramisokat, jártunk El Alá Meny-ben, ahol a II. világháborúban mintegy 40 ezer ember halt meg, láttuk a síremléket, s az akkori fegyvernemeket, katonákat — viaszból. Fügeültetvények között utaztunk. Port Said ragyogó város, de a Szuezi-csatoma megnyitása előtt szinte félig kihalt volt. Port Fuidot akkor építették újjá, mert az izraeli bombák mintegy 80 százalékban lerombolták. Izmailiában érdekes természeti szépséget csodáltunk: a homoktenger magasságából nézve úgy tűnt, mintha a sivatagból jönne felénk egy hajó. Nagyon sok szép dia-felvételt is készítettünk, amiket itthon többször szeretnénk majd bemutatni.' Érdekességek — Volt bőven részünk érdekességben. Már maga az éghajlat is. A hőmérséklet 30—40 fok nappal, éjjel pedig 10—15 fok. Márciusban görögdinnyével kedveskedtek nekünk. Sok meghívást kaptunk, jártunk szegény és tehetősebb családoknál is. A legszegényebbeknél is mindig akadt egy üveg kóla, vagy egy szem narancs számunkra. Pedig itt olyan otthonok is vannak, ahol a szobában a szamár, a csirke. Az idegennek feltűnő, hogy nincsenek italboltok, kocsmák, hanem íeázók. Egy eljegyzésen is jártam, szeszesitallal akkor sem kínáltak. Külön hastáncosnő járta a menyasszonyi táncot, s hangosan be- mondták, ki mennyi ajándékot adott Lehetne sorolni az érdekességeket szinte vég nélkül, a szent bikák temetkezési helyéről, a szfinkszről, a Földközi- tengeri fehér és a sivatagi vöröshomokról — ezekből hoztam is egy-egy marékkai — és az ételekről, ami hát enyhén szólva nem a mi gyomrunknak való. Fő élelem a baszáli, azaz a vöröshagyma. Testsúlyomból nyolc kilót hagytam ott ..emlékbe’?. Folytatás — A folytatás januárban következik, amikor háromtagú delegációnk ellenőrzi majd egy hónapig, hogy amit elvetettünk, megérett-e. Vajon hogyan hasznosítják a tanultakat, miként dolgoznak önállóan arab barátaink. Érdekes lesz újra Afrikában . V Z. A Pannónia Külkereskedelmi Vállalat és az egyiptomi Misr Spining and Weavicg Co. szerződést köt: Az Egyesült Arab Köztársaság Mehalla el Kubra nevű városának 36 ezer dolgozót foglalkoztató gyárában a konfekcióiparban, az inggvártásban el kell érni a közép-európai színvonalat Első lépésként j egyiptomiak jönnek három hónapra hazánkbá, majd elérkezik 1975. január 6-a. A Ferihegyi re- j pülőtérről elindulva 3 óra 20 { perces légiút után Kairóba ér- j kezik tizenkét magyar szakem- J bér. Ketten a békéscsabai Fér-, fifehémemű-gyárból: Mucsi Imre és Cseh József, a csoport vezetője. Egyiptomban A gyulai Kötőipari Vállalatnál időnként összehívják a szocialista brigádvezetők tanácsát. A vállalat párt- és gazdaságvezetői tájékoztatják a brigádvezetőket a vállalat eredményeiről, az égető gondokról, s meghallgatják hasznos javaslataikat. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a szociálisa brigádvezetők a termelőmunka legjobb ismerői. Ök ismerik a dolgozók szak piai, politikai képzettségét, tudják, hogy kitől mit lehet elvárni. Látják, hogy „hol szorít a cipő”, hogyan lehetne egy-egy égető problémát megoldani. A szocialista brigádvezetők tanácsának legutóbbi ülésén igen hasznos javaslatok hangzottak el. Elmondották egyebek között: a varrodában a munkát bontsák részleteire. A kiválóan dolgozó varrónőket például ne terhelje az előkészítés, a ketlizés, a vállazás, a bontás és egyéb apróság, amit a varrásban kevésbé jártas, betanított munkás is elláthat. A kellékek — a cérna, a pántok stb. — állandóan elegendő mennyiségben és megfelelő színben álljanak rendelkezésre. Gyakran előfordul, hogy a kötődében nincs elegendő orsózott fonál. Ilyenkor nem kell sajnálni az orsózóban a túlórát, mert ez még mindig olcsóbb, mintha a kötőgépek állnak. A piackutatás segítsen abban, hogy egy-egy fazonból minél nagyobb tételt gyártsanak, mert a termelékenység így magasabb. Meg kell vizsgálni nak lehetőségét: a varrónő nem tudná-e saját maga géppel elvarmi a szálakat. Ezzel egy teljes munkafolyamatot ki le- hete« iktatni. Az üzem munkaerő-gondokkal is küzd. Javasolták a brigádvezetők, hogy olyan munkakörbe vegyenek fel dolgozókat, akik a folyamatos árukibocsátást speciális szakterületen elősegítik. -
