Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

Folytatja munkáját as európai biztonsági konferencia {folytatás a 2. oildalróV) Szék közül a legfőbb, ami a záródokumentumban is kifejező­dik: senki sem teheti meg, hogy ilyen vagy olyan külpolitikai jellegű megfontolásokra támasz­kodva, megkísérelje előírni más népeknek, hogyan alakítsák ki belügyeiket. Minden állam né­pének szuverén joga, hogy meg­oldja belügyeit, kialakítsa belső törvényeit. Másfajta hozzáállás Ingatag és veszélyes talaj a nem­zetközi együttműködés szem­pontjából. Az általunk aláírandó doku­mentum, az állarüok széleskörű, de pontos akcióplatformja, amely egyoldalú, két- és sokoldalú alapon évekre, sejt évtizedekre szólhat. Az eddigi eredmények azonban nem jelentenek határt Ma ez a lehetőségek maximuma, holnap pedig kiindulóponttá kell válnia a további előrehaladás­hoz a tanácskozás által megnyi­tott irányokban. Az emberiségre jellemző a kezdeményezésekben és tettek­ben megnyilvánuló folyamatos­ságra való törekvés. Ez vonat­kozik arra a nagy ügyre is, amelyhez most a Helsinkiben képviselt 35 állam hozzákezd. Ez tükröződött abban, hogy kijelölték a további lépéseket az első európai biztonsági és! együttrfiűködési értekezlet utáni időszakra, a konferencia felada­tainak megoldására és tovább­fejlesztésére. E rendkívül tekintélyes hall­gatóság előtt szeretném ismétel­ten hangsúlyozni a szovjet kül­politika egyik állandó vonását — a béke és a népek közötti ba­rátság lenini politikáját, annak humanizmusát. A humanizmus eszméi hatják át pártunk XXIV. I kóngresszusának határozatait, a békeprogramot, amelynek egyik pontja az európai értekezlet ösz- szehívásáról szól. Nagy megelégedéssel állapí­tom meg, hogy az európai béke megszilárdításának problémáival kapcsolatban a tanácskozás által ' kidolgozott tételek a népek ér­dekeit, az emberek érdekeit szolgálják, függetlenül a foglal­kozástól, a nemzetiségtől és a kortól: a munkásokét, a falusi dolgozókét, az értelmiségiekét, vagyis minden egyes emberét és az egész emberiségét. A tételeket áthatja az ember tisztelete, az ember i iránti gondoskodás, hogy , békében éljen és "bizalommal j tekinthessen a jövőbe Edward Cserek Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, a lengyel küldöttség vezetője a többi között a követ­kezőket mondotta: — A béke— rendkívül fontos kérdés a lengyel nép számára, amely hosszú és nehéz utat tett! meg függetlensége és szabadsága kivívásáig. Országunk, szövetsé- ‘ geseinkkel és barátainkkal együtt komoly erőfeszítéseket tesz a béke megszilárdítása ér­dekében. Népünk rendkívüli megelégedéssel 'üdvözli az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét, mivel a ta­nácskozás munkájában kezdettől fogva aktívan részt vettünk. A tanácskozás megrendezésé­ben és alapvető állásfoglalásai­Az általunk elért megállapo­dások kibővítik annak lehetősé­gét, hogy a népek fokozottabban befolyásolják az úgynevezett nagy politikát. Ugyanakkor érin­tik a mindennapos problémákat is. Előmozdítják az ember élet- körülményeinek javítását, a fog­lalkoztatottság biztosítását, a jobb művelődési feltételeket, összefüggnek az egészségről va­ló gondoskodással is, vagyis rö­viden mindennel, ami az egyes pmbereket, családokat, a fiata­lokat és a különböző társadalmi csoportokat érinti. Azokhoz hasonlóan, akik errői a szónoki emelvényről beszéltek, az európai biztonsági és együtt­működési értekezletet az összes részvevők közös sikereként ér­tékelem. Az értekezlet eredmé­nyei hasznot hajtanak Európa határain túl is. A hosszú tárgyalások eredmé­nyei olyanok, hogy nincs győz­tes és legyőzött, nyertes és vesz­tes. Ez a józan ész diadala. Min­denki nyert: a keleti és a nyu­gati országok, a, szocialista és a kapitalista államok, a szövetsé­gekben tömörültek és a semlege­sek, a kis és a nagy államok né­pei egyaránt. Mindenki nyert, akinek drága bolygónk békéje és biztonsága. Meg vagyunk győződve arról, hogy mindannak a sikeres meg­valósítása, amiről itt megálla­podtunk, nemcsak hogy kedvező hatással lesz az európai népek életére, hanem fontos hozzájá­rulást jelent az a világbéke megszilárdításához is. Még egy gondolat, amelyet va­lószínűleg a jelenlevők közül sokan osztanak. A tanácskozás a nemzetközi politika hasznos iskolájának bizonyult a részvevő államok számára, különösen hasznosnak napjainkban, ami­kor a pusztításra és megsemmi­sítésre hihetetlen eszközök áll­nak rendelkezésre. Az az erőteljes impulzus, ame­lyet a tanácskozáson részt vevő 35 állam vezetőinek ez a talál­kozója ad, arra hivatott, hogy elősegítse a békés életet Euró­pában és azon kívül. Befejezésül szeretnék mély el­ismeréssel adózni a finn népnek és kormánynak, személy szerint Urho Kekkonen finn elnöknek a harmadik szakasz munkájának nagyszerű megszervezéséért, a rendkívüli szívélyességért és vendégszeretetért. felszilaiása: ban a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett, élése elvének alátá­masztását látjuk. Az államközi kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozat bizonyítja az államhatárok és az államok területi épségének, sért­hetetlenségének fontosságát. A dokumentum elfogadása azt je­lenti, hogy a részt vevő államok egyszer s mindenkorra lemonda­nak mindenféle területi követe- I lésről. A tanácskozásnak a kulturális I cserére és egyéb kapcsolatokra j vonatkozó döntéseit mindenek- j előtt a jóakarat és a kölcsönös ! bizalom érdekében kell alkal­maznunk Valér* Giscard d’ Estaing: Valéry Giscard d’Estaing fran­cia köztársasági elnök a brit és a nyugat-német kormányfőhöz hasonlóan úgy értelmezte a hel­sinki záróokmányt, hogy annak hatálya kiterjed Nyugat-Ber- linre is. A francia államfő mindenek­előtt azt a kérdést vetette fel, mi is tulajdonképpen a célja a biztonsági értekezletnek és az ott aláírásra kerülő záróok­mánynak? Mint mondotta, a cél Európa biztonsága. Ez azt je­lenti — folytatta —, hogy első­sorban Európával kell foglal­kozni. Ezután feltette a kérdést: vajon realisták és őszinték va­gyunk-e, amikor Európáról és az enyhülésről beszélünk? Válaszolva a sajátmaga által feltett kérdésekre, hangsúlyoz­ta: pusztán az a tény és az a mód, ahogyan ezt az értekezletet megszervezték, bizonyítja az enyhülés szellemét, amely mindnyájunkat előbbre visz. Befejezésül Giscard d’Estaing hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési ér- I tekezlet az enyhülés több mint tízesztendős folyamatát koro-; názza meg. Ahhoz, hogy tovább lépjünk — mondotta —, pozití­van kell viszonyulnunk a záró­okmányban foglaltakhoz. Tito felszilaiása: i Tito jugoszláv elnök az EBK zárószakasza csütörtök délutáni ülésén elhangzott felszólalásá­ban annak a véleményének adott, hangot, hogy a mostani konferencia nem egy folyamat végét, hanem éppen kezdetét jelzi. Az EBK nem egyszerűen az európai nemzetek valami­lyen egyetértésének eredménye, hanem a nemzetközi politikai, gazdasági és társadalmi kapcso­latokban a második világháború óta lezajlott változások és új irányzatok kifejeződése. A jugoszláv államfő az üj fejlemények áözött nagy hang­súllyal szólt az el nem kötele­zettség irányvonaláról, ami Jugoszlávia külpolitikájának is alapelve. Tito elnök az európai bizton­sági értekezlet egyik legkiemel­kedőbb eredményének azt ne­vezte, hogy a résztvevő államok általános egyetértéssel elfogad­ták a határok sérthetetlensé­gének elvét. Jugoszlávia nevé­ben ünnepélyesen kijelentette, hogy a hazája ezt az elvet köte­lezőnek isrfteri el. A jugoszláv államfő elismerés­sel méltatta az enyhülési és a tárgyalási politika eredményeit, rámutatva, hogy maga az EBK is jelentős mértékben ennek a folyamatnak terméke. Makariosz érsek: Makariosz érsek a biztonsági konferencia Európa határain túl ható jelentőségét méltatta, első­sorban az államok közötti kap­csolatok alapelveinek megfogal­mazását. Ezek közül is különö­sen az erőszakról és az álla­mok szuverenitásának megsér­téséről való lemondást emelte ki. Mint mondotta, ezeknek az alap­elveknek a. csorbítatlan megva­lósítása szabad utat nyithat a ciprusi probléma megoldására is. Kekkben felszólalása: Urho Kekkonen finn köztár­sasági elnök, az értekezleten résztvevő finn delegáció veze­tője áttekintette a záróokmány főbb rendelkezéseit, majd a biztonsági értekezleten végzett munkáról kijelentette: — A jövőben további együtt­működésre lesz szükség, hogy az itt elfogadott elveket átültessük a gyakorlatba. A jövőben is szükség lesz rá, hogy egyesítsük erőfeszítéseinket a jelen elvek alapján. A finn köztársasági elnök vé­gül hangsúlyozta: immár hagyo­mányos az a vélemény, hogy a nagyhatalmakat különleges fe­lelősség terheli a világbékéért és a nemzetközi biztonságért. Ez a megállapítás igen nagy mér­tékben ma is helytálló. Az eu­rópai biztonsági értekezleten az eddiginél sokkal nagyobb mér­tékben foglalkoztak á biztonság kérdéseivel a résztvevő orszá­gok a teljes egyenjogúság alapján és az egészen sajátos jelleget adott ennek a konferen­ciának. Elismerve a biztonság oszthatatlanságát és a kölcsönös egymásra utaltságot, valljuk azt is, hogy minden egyes résztvevő ország felelőssége egyformán nagy. A magunk részéről, mi finnek, készek vagyunk a reánk háruló felelősséget vállalni, és minden lehetőt i elkövetünk azért, hogy az jtt kitűzött cé­lok valóra váljanak — fejezte be beszédét a finn államfő. A délutáni ülésen felszólalt még Süleyman Demirel török miniszterelnök, Anker Jorgen­sen dán miniszterelnök, Leo Tindemans belga miniszterel­nök, Olof Palme svéd miniszter- elnök, Bruno Kreisky osztrák kancellár, Carlos Arias Navarro, spanyol miniszterelnök. A konferencia pénteken dél­előtt folytatja munkáját. (MTI) R csúcs iiázatáiáról: Kádár János megbeszélései Kádár János és Kekkonen elnök Leonyíd Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a Finlandia-palotában találkozót tartott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával. A találkozón részt 'vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A szívélyes légkörű beszélge­tésen az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos kérdések álltak a figyelem középpontjában. A vé­leménycseré' során mindkét fél elégedetten nyilatkozott a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkás­párt, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti testvéri kapcsolatok fejlődéséről — -ír — Kádár János, pártunk első tit­kára csütörtökön délben látoga­tást tett Urho Kekkonennél, a Finn Köztársaság elnökénél. A szívélyes légkörű találkozón eszmecserét folytattak a két or­szág és a két nép kapcsolatai­nak és együttműködésének mind szélesebb körű kibontakozásáról és továbbfejlesztésének lehető­ségeiről, valamint az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezletről. Érintették a nemzet­közi helyzet más, időszerű kér­déseit is. * A találkozón részt vett Paul Jyrkänkalliv, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete és Rónai Rudolj, a Magyar Népköztársa­ság helsinki nagykövete is. — 'ér — Július 31-én Helsinkiben ta­lálkozóra került sor Kádár János és Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Bol­gár Népköztársaság Államtaná­csának elnöke között. A meleg, elvtársi légkörű találkozón az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeinek fényében meg­vizsgálták a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését, vala­mint a testvéri magyar—bolgár kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit* (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta Ja­mes Callaghan-nqk, Nagy-Bri- tannia és fiszak-Irország Egye­sült Királyság külügyminiszte­rének július 28—2S)-én hazánk­ban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A konstruktív légkörű megbeszélések a két or­szág közötti kapcsolatok fejlesz­tésének új lehetőségeit tárták fel. A Minisztertanács a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal el­nöke jelentést tett az V. ötéves ' népgazdasági terv kidolgozásá­nak állásáról. Beszámolt arról, hogy a tervezés az eltelt hóna­pokban a kormány januári ha­tározata és irányelvei alapján a megfelelő ütemben folyt. A Mi­nisztertanács jóváhagyólag tu­domásul vette a beszámolót és határozatot hozott a terv kidol­gozásával kapcsolatos további munkálatokra. A kohó- és gépipari minisz­ter jelentést tett a közúti jár- *műgyártási program II. szaka­szának eddigi megvalósításáról. Tájékoztatta a Minisztertaná­csot, hogy az érdekelt hat vál­lalat a kiemelt termékek termelé­si előirányzatait jórészt túltel­jesítette. Dinamikusan, a gép­ipari átlagot meghaladóan növe­kedett a termelésük é® ennek nyomán az exportjuk. A kor­mány a beszámolót jóváhagyólag , tudomásul vette és határozatot hozott a további teendőkre. , A kormány megtárgyalta a nehézipari miniszter jelentését a földgázfelhasználás központi fejlesztési programjának 1974. végéig megvalósított, illetve 1975. végéig várható teljesítésé­ről. Megállapította, hogy a föld­gáz részesedése a népgazdaság energiaellátásában a program előirányzatának megfelelően alakult. A felhasználásban emelkedett a lakosság és a vegyipar részesedése, csökkent a kohászaté és a gépiparé. A Mi­nisztertanács e jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. Utá- sította az érdekelt szerveket, hogy működjenek együtt a prog­ram V. ötéves tervidőszakra vonatkozó célkitűzései meghatá­rozásában. Az Országos Tervhivatal el­nöke tájékoztatta a Miniszter­tanácsot a budapesti agglome­ráció ipari szelektív és inten­zív fejlesztésének szabályozásá­ról. A kormány a pénzügyminisz­ter javaslatára határozatot ho­zott építési adó bevezetésére. 1976. január 1-től á' vállalatok — fejlesztési forrásaik fel- használásának tervszerű befo­lyásolása érdekében — a saját döntési körükben fellépő fej­lesztési, építési, szerelési költ­ségek után építési adót fizet­nek. A kormány ezután egyeb ügyeket tárgyalt. (MTI) r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents