Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-27 / 200. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ? Világ proletárjai, egyesüljetek! TÍÍPÚJSÁE 1915. AUGUSZTUS 27., SZERDA Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM MA; MIÉRT TEHER AZ EXPORT SZARVASON (3. oldal) GTOMAI TÁNCOSOK LENGYELORSZÁGBAN (4. oldal) A KILENCEDIK IS FELNŐ A TÖBBIVEL.« (3. oldal) Növekedett a tanácsi vállalatok termelése Cléat tartott a megyei tanács vb Olcsóbb is, otthonosabb is az 5—10 szintes épület, mint a magasház * Dinamikusan növekedett a ta­nácsi vállalatok termelése, ár­bevétele, értékesítési nehézsé­gekkel n^m küzdöttek 1975 első fél évében — állapították meg a megyei tanács vb keddi kibő­vített ülésén. A gazdálkodást teljes egészében év végén mér­hetik, az első fél év eredményéi azonban biztatóak. Az ipari vál­lalatok termékszerkezete nem változott, csak az összetételük részarányai módosultak. A Ve­gyesipari Vállalatnál például to­vább növekedett az ÉTI gázka­zánok gyártása, a Szesz- és Szikvízipari Vállalatnál pedig a szörpök, 'üdítőitalok előállítása. A megye beruházásait — a célcsoportos építkezések javára — rangsorolni kellett. A taná­Kedden Budapesten, a mar­gitszigeti Nagyszállóban meg­kezdődött a KGST .mezőgazda- sági állandó bizottságának 42. ülése. Az ülésen Bulgária, Csehszlo­vákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vesz részt. Megfi­gyelővel képviselteti magát Ju­goszlávia és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság Havasi Verenc miniszterel­nök-helyettes a magyar kor­mány és az MSZMP KB nevé­ben üdvözölte az ülésen részt­vevő küldöttségek vezetőit és tagjait. Rámutatott: a két- és sokoldalú kapcsolatok további bővítése, valamint a KGST komplex programjának megfe­lelő szocialista gazdasági integ­ráció kibontakoztatása szilárd alapot nyújt a szocialista or­szágok népgazdaságának dina­mikus fejlődéséhez és népeik életszínvonalának állandó eme­léséhez. A közös eredmények, az élen­járó termelési tapasztalatok köl­csönös átadása és azok széles­körű bevezetése nagyban előse­gítettp a szocialista országok­ban a mezőgazdasági termelés növekedését. Magyarországon nagy területen termesztik a szovjet' nemesítésű, nagy hoza­mú búzafajtákat. Eredménnyel járt más KGST-tagállamok egyes növényfajtáinak magyar- országi honosítása is. Ugyanak­kor kedvező eredményeket ál­lapítottak meg a KGST-vizsgá- latok a magyar szarvasi és mar- tonvásári kukoricafajtákról. Eredményes az állategészség­ügyi együttműködés, amely a fertőző- és egyéb állatbetegsé­gek együttes megelőzésére, il­letve koordinált leküzdésére irá­esi építőipari vállalati nemcsak kivitelben, de tervezésben sem tudta a megnövekedett igénye­ket kielégíteni. Legnagyobb eredményt a kereskedelmi vál­lalatok forgalomnövekedése ér­te el. A kömmunális szolgálta­tás a kulturáltabb kiszolgálás­sal mérsékelten nőtt. , A tanácsi vállalatok 21,5 szá­zalékkal nagyobb eredményt ér­tek el az első fél évben, mint az elmúlt esztendő hasonló idő­szakában. Az ágazatok' és válla­latok között azonban nagy volt a szóródás. Sok szó esett az építőipari és szakipari kapaci­táshiányról. A testület egyebek között úgy foglalt állást: érde­mes lesz alaposabban megnézni, hogy jól gazdálkodnak-e az épí­nyul. A magyar, szakemberek — amint hangsúlyozta — mindent megtesznek a programok meg­valósítása és az újabb lehetősé- , gek felkutatása érdekében. tőipari vállalatok a meglévő ka­pacitással. A munkaerő és a termelési eszközök jobb kihasz­nálásával, körültekintőbb mun­ka- és üzemszervezéssel sokat lehetne enyhíteni a gondokon. A legtöbb hiba ugyaniá a készletgazdálkodás és a haté­konyság területén tapasztalható. Természetesen a folyamatos ter­melést biztosító készlet más el­bírálás alá esik, mint a feles­leges halmozás. A költségvetési feladatok vég­rehajtásának arányai, tenden­ciái a korábbi éveknél kedve­zőbbek. A IV. ötéves terv idő­szakára tervezett költségvetési feladatok a főbb területeken teljesülnek. A hatékonyabb gaz­dálkodási és takarékossági in­tézkedések első eredményei már mutatkoznak. A gazdálkodási szemlélet további javítása elen­gedhetetlen. Tudomásul kell venni azonban azt, hogy a költ­ségvetési feladatok túlnyomó részben kommunális, egészség, ügyi-szociális, kulturális jellegű­ek, a lakosság igényeinek kielé­gítését szolgálják. Ezért a taka­rékossági intézkedések nagy kö­rültekintést igényelnek, látvá­nyos, nagy eredmények elérését nefn teszik lehetővé. A tanácsok fejlesztési alapjai­nak felhasználása időarányosa^ halad. Foglalkozott végül a VB- ülés a .megyei tanács V. ötéves tervének legfőbb elgondolása- I ival. a. A tömeges lakásépítés során létesülő lakótelepek műszaki és gazdasági mutatóinak, tervezési normatíváinak kidolgozására végeznek vizsgálatokat a város- építési, tudományos és tervező­intézetnél. Az eredmények még nem ki­forrottak, de már bizonyos részkövetkeztetéseket levontak. Eszerint mind a lakók, mind a népgazdaság számára előnyö­sebb, ha csökkentik a lakóépü­letek szintjeinek számát. A vizsgálat során megálla­pították,' hogy a biológiai, fizi­kai követelményeknek a lakó­telepek lényegében eleget tesz­nek, az alapvető igényeket ki­elégítik. A táv- vagy központi­fű téses otthonok világosak, jól felszereltek, az egészségügyi hálózat megfelelő orvosi ellá­tást tesz lehetővé. Mindezek ellenére a lakó­telepekre költözők egy része ne­hezen illeszkedik be az új kör­nyezetbe. Az ott lakók közül sokan magányosnak érzik ma­gukat, mert mis a régi kör­nyezetben — legalábbis házon belül — mindenkit ismertek, addig a mai lakótelepek az em­berek közötti szociális kapcso­latok kialakulását még nem se­gítik elő megfelelő nfértékben. A kutatók véleménye szerint a kedvezőbb szociális légkör megteremtését — anyagi több­let-ráfordítás nélkül — mű­szaki eszközökkel is elő lehet segíteni. Ilyen műszaki eszköz például az épületek átlagszintszámának csökkentése, a lakótelepeken belüli szabadterületek — játszó­terek, parkok, gyalogutak és terek — jobb elhelyezése, a közintézmény-központok váro­siasabb kialakítása. Sokan panaszolják, hogy a felépült házak külsőre nagyon egyhangúak, az emberek saját otthonuk ablakait „vízszintes— függőleges” alapon ismerik csak fel. A tömeges lakásépítés ter­mészetesen elképzelhetetlen ház­gyári technológia nélkül, és ez óhatatlanul bizonyos egyhangú­sággal, egyformasággal jár, de azért van lehetőség variációkra is. Nem kell sok az egyforma­ság leküzdéséhez: a rendelke­zésre álló házgyári típusok vá­logatásával, a homlokzatok szí­nesítésével változátosabbá, hangulatosabbá- tehetők ezek a házak. Bizonyos próbálkozások már vannak főleg a középülete­ken, így a gyermekek már a „piros” iskolába, vagy a „kék” óvodába járnak. A kutatók a főváros és több vidéki város lakótelepein gaz­dasági szempontból is elemez­ték a különböző magasságú épületeidet. Adataik szerint a szociológiai és pszichológiai té­nyezők mellett gazdaságilag is előnyösebbek az alacsonyabb épületek, mint a 11 szintes vagy a még magasabb házak. Ezt a tényt igazolják a számok: 20—25 százalékkal drágább egy lakás a magas házban, mint az ötszintesben. Igaz ugyan, hogy az alacso­nyabb házban az egy lakásra átlagosan jutó telek 35 száza­lékkal többe kerül, mint a to­ronyházban, de a lakások OSSZ- költségéből mindez csupán 15—• 20 százalék. Százezer kőtel a nemzetiségi könyvtárakban A nemzetiségi könyvtárosok első országos tanácskozása kez­dődött meg kedden Pécsett. A kétnapos konferencia témája: a könyvek felhasználása a nemze­tiségek anyanyelvének művelé­sében. Dt Urosevics Daniié, a könyvtártudományi és módszer­tani központ tudományos fő- munkatársa az anyanyelvi ol­vasási kultúra szerepéről tartott előadást. Kiemelte, hogy a2 utóbbi évek során — tetemes anyagi ráfordítással — kiépült hazánkban a nemzetiségi könyvtárak hálózata. Gerincét az úgynevezett báziskönyvtárak alkotják, amelyek egy vágy több megye nemzetiségi tele­püléseit látják el irodalommal. Az ország 12 báziskönyvtárá­ban és a hozzájuk tartozó köz­ségi könyvtárakban, valamint az iskolák könyvtáraiban ma már több mint százezer német, szierb-horváth, szlovén, román és szlovák nyelvű könyv talál­ható. Az elmúlt évben 40—50 ezer kötetet kölcsönöztek, ámi arra vall, hogy a. nemzetiségi olvasók igénylik az anyanyelvű­ken írott könyveket. BBsaKsaaass98s*«B«axe«KscaMHBBBBnnKMaav£»9aaai»««Maiifai«flB«aBCKftitaia*aB;i«Bc*aBHMfl»:B*aaBBBaacaaasBBaiiBCi0aaBBft:iiKaKiftS*isaBMasBB£ Amatőrök kiállítása í a téglagyár művelődési házában Békéscsabán, a tégla- és cse­répipari vállalat művelődési házában az elmúlt héten ki­állítást nyitottak: azok a KISZ- fiatalok mutatták be műveiket, akik szabad idejüket rajzolás­sal, festéssel, kerámiakészitéssel töltik. A kiállítást az „Alkotó ifjú­ság” pályázati felhívásra ren­dezték meg a fiatalok. A be­mutatott műveket már az első héten sokan megtekintették. A szocialista brigádok tagjai kö­zösen látogattak el a művelő­dési házba. Augusztus 23-án délután há- romtaigú bizottság bírálta el, hogy a jeligével ellátott alko­tások között melyek sikerültek a legjobban. Szafián György a „Balkezes” jeligét választotta, de a zsűri szerencséjére nem így vélekedett. Fotóival, farost-» lemezre készített tusrajzával, valamint gipszplasztikájával el­ső helyezést ért el. Második Horváth Károly kisplasztikája lett; Simon Isvtán, aki fotók­kal és famunkákkal mutatko­zott be, harmadik helyezési kapott. A nyertesek 890, 600 és 500 forintos vásárlási utalványt, valamint képzőművészeti kiad­ványokat kapták. Ez utóbbivá! a kiállítás minden résztvevőjét megajándékozták a rendezők. N. A. Képünkön a vállalati óvoda csöppségei ismerkednek az al­kotásokkal. (Fotó; Demessy Gyula} Budapesten ülésezik a KGST mezőgazdasági állandó bizottsága %

Next

/
Thumbnails
Contents