Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-03 / 181. szám

/ Barkácsoljunk!— A konyhában és a kertben — Nyári program gyerekeknek — A tudomány és technika világából 8 ttí&ÜJSAGji 132& AUGUSZTUS X Lámpaernyő papírból Egyszínű, fényt jót Áteresztő papírlapokból szabjuk ki az er­nyő egyes darabjait, a rcjzon betűkkel jelzett bevágásokkal. Az egyes■ négyzetlapok átlója kö­rülbelül 25—30 centiméter — attól függően, hogy mekkora er­nyőt szándékozunk készíteni. A nagyobbítás vagy kicsinyítés arányában természetesen a be­vágásokat is módosítjuk. Fon­tos követelmény, hogy a fel­használt anyagnak a műszaki rajzlaphoz hasonló tartása le­gyem Egy-egy elemet úgy készítünk elő, hogy két szemben levő sar­kát (A. és B) a bevágásoknál egymásba csúsztatjuk. Két ele­met pedig a rajzon C és D be­tűvel jelzett bevágásainál illesz­tünk''össze. Amikor ilyen mó­don az összes elemet összerak­tuk, egy olyan széles papírsá- vot szabunk, amely az E és F jelű csúcsos bevágás közé ép­pen beilleszthető. Ez a papír­sáv majd a bura kerületét adja. Amikor a sorba rakott elemek a papírsávon vannak, azt óva­tosan körbehajtjuk és a két vé­gén összeragasztjuk. Ezek után már csak a tartódrótra kell erő­sítenünk á különlegesen szép formájú lámpaernyőt. Dübbencs és g Varázsfazék SZÖKÉS A HÁZASSÁGBÓL A Sárrét szikes talaján gaz­dálkodó, tóként halászatból, pá- kászásból, vadászatból és pász­torkodásból élő lakosok Szeg­halmon és környékén sajátos receptek szerint előállított éte­lekkel. tésztafélékkel gazdagí­tották a ménüt a századforduló előtt. Anyáról-leányra szállt' a szakácstudomány: hogyan lehet a szegényes alapanyagból Is tápláló. ízletes és változatos éte­leket főzni, tésztákat sütni. Miklya Jenőné. a Sárrét idős asszonyaitól olyan, már-már fe­ledésbe menő évszázados étel­és tésztarecepteket gyűjtött össze, amelyek az asszonyi ta­Az alkoholfogyasztás türelmi határát napi 80 grammban szab­ta meg egy egy nyugatnémet sportorvoscsoport. A jelzett mennyiség megfelel 3/4 liter 12 fokos bornak, 1 liter 8 fokos sörnek vagy 2 deci 40 százalékos töménynek. A spor­tolók és a nehéz testi munká­sok többet bírnak el, bennük az alkohol gyorsabban .„elég”. Nagy veszély rejlik a mozgás­hiányban, ezért az ülőfoglalko­lálékonyságra, „fondorlatokra” utalnak. A halat például süt­ve, főzve számtalan változatban fogyasztották ezen a környéken. A bab, a burgonya, a káposzta ugyancsak tájjellegű ételekhez szolgáltatott nyersanyagot. A kenyértésztát szintén fel­használták a sülttészta válasz­tékának gazdagítására — pe­csenyezsírral és köménymaggal ízesítve készült egyebek között .a dübbencs és a kanvarjú. Szeg­halom és a környékbeli közsé­gek lakói Igen kedvelték az ef­fajta tésztákat, mert nemcsak ízletesek és laktatóak voltak, de gyorsan el is készültek. Mi­előtt a friss kenyeret kiszedték volna a kemencéből, dübbencs- ből, kanvarjúból — ahogyan errefelé nevezték a speciális tésztákat — reggelizett meg a család. A gúnárnyak és a lan- galó sósvízzel gyúrt tésztából készült. Elmondták a Sárrét idős asz- szonyai a tájjellegű lakodalmi menüket és azt is, hogy a gyer­mekágyas asszonynak mit sü­töttek, főztek a falusi asz- szonyok... ósi, kedves szo­kás volt, hogy komaszi­kében és gyönyörűen hímzett kendőben vitték neki az ebédet, vacsorát. Elmaradhatatlan volt a csigaleves, a tejberizs, a töl­töttcsirke és a butéliás bor. Lakodalmakkor külön erre a célra vásárolt cserépfazékban főtt a pergeltcsigaleves. A tvúkhúst helyi szokás szerint fűszerezve, szalonnával spékel- 've sütötték a kemencében. A rési receptekben ismeretlen fo­galom volt a borjúhús, helyet­te az aprómarhahús szót talál­ni. A Sárrét községeiben lassan feledésbe mennek az olcsó, de ízletes és tápláló étel-, illetve tésztareceptek. A tájjellegű ét­termekben érdemes volna belő­lük néhányat felújítani. A. R. zásúak alig szabadulhatnak a mértéktelen alkoholfogyasztás következményeitől. A megenge­dett mennyiség 75 százalékos, rendszeres emelése veszélyezteti a májat, amelynek károsodása . eleinte fáradságban nyilvánul meg. A túlzott, alkoholfogyasz­tás káros következményeinek a laikusok által is könnyen fel­ismerhető jele a fehér köröm, valamint a tenyéren mutatko­zó vörös elszíneződés. Korszerű háztartás nem nél­külözheti a gőznyomásos kuk­tát. A „varázsfazék” tünemé­nyes gyorsasággal főzi meg az ételt, amely ízletesebb, vitamin- tartalmát f is jobban , megőrzi. mintha hagyományos módon főzzük Sokan mégis idegenkednek a kukta használatától, félnek, hogy felrobban. Nem robban fel, ha pontosan betartjuk a hasznú- • lati utasítást. Aki megszokta és megszerette, az el sem tudná képzelni konyháját nélküle. Hogyan kezeljük a kuktát? Használat előtt vizsgáljuk meg, hogy a szelep nincs-e el­dugulva. Ha mosogatunk, a sze­lepet és annak kupakját is ala­posan mossuk ki, ha étellerakó­dás van benne, dróttal távolít­suk el. A lezárt kuktát csak addig szabad nyílt lángon vagy forró tűzhelyen tartani, amíg az étel forrni kezd benne. Aztán -aka^ rákon forraljuk tovább. A fa­zék azért van biztosító szelep­pel ellátva, hogy ne történjék baj. Amikor az étel elkészült, mielőtt a kuktát levesszük a tűzhelyről, tegyünk a szelepku­pakra egy kis nedves ruhát, mert ha a szelep felnyílik, a kiáramló gőzzel leforrázhatjuk a kezünket. Ha főzés után gyor­san ki akarjuk nyitni, állítsuk hideg vízbe. Így egészen kis idő alatt csökken a belső nyomás, és könnyen kinyithatjuk. Űgyszólván mindent főzhe­tünk benne. Jól kihasználható, ha sorozatban olyan ételeket kő- szítunk, amelyek után nem kell mindig kimosnunk. Például egy­besült hús után kimosás nél­kül főzhetünk levest, főzeléket, burgonyát, rizst. Nagyszerűen melegíthetünk benne tésztaféléi­ket, készételeket. Kevés vizet teszünk -az áljára, belehelyez­zük a betétet, erre állítjuk egy megfelelő tűzálló edényben a felmelegitendő ételt Tisztításkor ne súroljuk Vtm- mel, dróttal vagy durva anyag­gal. Ha belesült vagy beleszá­radt az étel, öntsünk bele vi­zet, és hagyjuk ott, amíg el­ázik az ételmaradék. Ha netán leégett valami, ultrái, sós víz­zel főzzük ki. Időnként nagyobb tisztítást is igényel, mert meg­bámul. Öntsünk bele ecetes, sós vizet, és egy éjszakán ke­resztül hagyjuk így állni. Reg­gel ezzel a vízzel mossuk ki, és tiszta vízzel öblítsük. A Parlament — hungarocellből Azoknak a férfiaknak a fel­kutatása, akik családjukat cser­ben hagyták és egyszerűen el­tűntek, hosszú ideig az amerikai detektívirodák mindennapi fog­lalkozásához tartozott. Időköz­ben a magándetektívek más irányban kénytelenek nyomoz­ni. Míg tíz évvel ezelőtt 300 megszökött férjre egy feleség jutott, tavaly már 147-tel több nő szökött meg, mint férfi. A „tipikus szökevény” 30—40 éves, a középosztályhoz tartozó nő, alá fiatalon ment férjhez, a házasságát követő két éven be­lül az első, a rákövetkező év­ben pedig második gyermekét hozta a világra, intelligens, fe­lelősségtudattól áthatott. Legin­kább az meglepő, hogy milyen- kevéssé ismerték az elhagyott férjek feleségüket, a legtöbben még azt sem tudták megmon­dani, milyen színű volt az el­tűnt feleség szeme Hasznos szenvedélynek hódol Oláh András, Kunágota nyugdí­jas vb-titkára. Az elmúlt évben az utcán talált egy darab fe­héren csillogó, szivacsszerű mű­anyagot, hungarocellt, s haza­érve meglepődve tapasztalta, hogy az éles zsilettpenge nyo­mán az engedelmesen formáló­dik a keze alatt. Ez év elején hozzákezdett ré­gi tervének valóra váltásához. Elsőként egy művészeti lexi­konból kimásolta a Parlament hét centiméteres nagyságú alap­rajzát Ezt kéthónapi munkával megnagyította, majd összegyűj­tötte azokat, a képes levelezőla­pokat, amelyek a Parlamentet ábrázolják. Ezután kezdett hoz­zá a faragáshoz. Csaknem ezer darabból állította össze a Par­lament pontos mását. Oláh And­rás azt tervezi, hogy az elmúlt napokban elkészült művét fel­ajánlja az Elnöki Tanácsnok. mm Üvegcső és kertitörpe Hamis díszek a kertben Sokan már saját kárukon is tapasztalták, hogy a gyűjtőszen­vedély komoly szakmai hibákra vezethet a kertben. Az egymás­ra zsúfolt bokrok, fák sem nem szépek, sem nem hasznosak. Átalakítással, ritkítással, józan belátással azonban ezen lehet változtatni. Találkozhatunk is ilyen törekvésekkel. Csupán egy dolog nem tűnik még el a ker­tekből: a giccs. Már-már országos hírnévnek örvendenek némely kerti tör- pés „alkotások” Budapesttől— Egerig, Szombathelytől—Nyír­egyházáig. Sokan igazán jószán­dékkal megőrzik a színes mosó­szeres flakonokat, a kiégett fe­hér fénycsöveket, újabban pe­dig a kimustrált gumiabroncso­kai Szegélydíszek, karók, vi­rágtartók lesznek belőlük. A kert közepén vagy előterében kicsinyített. várak, esténként ki­világított tornyok hivalkodnak. Bontási anyagból. mini „szik­lakertek” ékeskednek. Mindeze­ket „parádés” kerítés övezi: napsugárimitációval, festett kő­oszloppal, műkőből faragott ma­dárral. Szélsőséges pé’dák ezek és sajnos, még köztetszésnek ör­vendenek. Némely esetben a versengés és az anyagi lehető­ségek következtében a kert el­veszti természetességének jelle­gét is. Virágokból kiültetett, ol­lóval gondosan nyírt feliratok és virágórák, magas törzsre ol­tott rózsa, karóra húzott üveg­gömbök, sörösüvegekből készült szegélyek, élükre állított me- szfelt téglák, növényekből ki- kényszerített állatfigurák, mind- mind egyfajta ötletrekord — csupán a természethéz, az élet­hűséghez, a valósághoz nincs semmi köze. Néha drága, valójá­ban nagyon olcsó, ízlésrontó örömforrások. Letűnt kertmű­vészeti korok díszítő tárgyainak korcs utánzatai, amelyek ere­deti értelmüket és mondaniva­lójukat régen elvesztették. Maradjunk egyetlen példánál, a támkarónak használt^ kiégett üvegcsőnél. Lehet-e azt feszíte­ni, avagy csak gyengéden is ütögetni, amint azt a fakaróval tenni szoktuk? Egyáltalán nem, sőt komoly baleseti forrássá is válhat a törött üveg. A kert legfőbb dísze az élő növény. Helye van azért itt a padnak, a medencének, a per­golának, a kicsi tűzhelynek és a szobroknak is, csupán az alap­vető esztétikai szempontokat és a célszerűségét kell feltétlenül betartanunk. E rövid írásban természete­sen nem lehet kitérni mindar­ra. ami ellentéte a giccsnek. A modem kertművészetnek ma már hozzáférhető, gazdag iro­dalma van. Kertbarátokhoz szól például Kiácz György: „Kert- mesterség”, Oláh Sándor: „A családi ház kertje” című rend­kívül gazdagon illusztrált, igen olvasmányos könyve is. Ajánl­hatjuk mindazoknak, akik ed­dig iószándékkal bár. de hamis díszeket gyűjtöttek kertjeikben. Kulin Imre / Mennyi alkoholt hír el az ember?

Next

/
Thumbnails
Contents