Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-26 / 199. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Világ proletárjai egyesüljetek! HfpÚJSÁÜ 1975. AUGUSZTUS 26., KEDD Ara: V— forint XXX. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM I középszerűség értéke és veszélye Az értelmező szótár az Igénytelenséggel társítja a középszerűt, aligha véletlenül. Hiszen tudatunkban is e módon kapcsolódik a feét fogalom, ami középszerű, az átlagos, szürke, mérsékelt színvonalú. Csakhogy például a termelésben nem lehet mindenki, mindenben kiváló, élen álló, ahogy azokat sem szabad leszólni, akiknek nem sikerült az átlagnál többet elérniük. Vannak tehát a tisztes „közép” színvonalán élő, tevékenykedő termelői közösségek, s félreérti a fejlődés követelményét az, aki úgy hiszi: ezeknek is az élre kell törniük. Nagy értékek termelődnek ott, ahol „csak” a középszerűig jutottak el, mert ezek az értékek nélkülözhetetlenek a társadalom számára, hiszen például iparunk termelésének mintegy háromnegyedét a hazai piac veszi át Nem az a probléma, hogy miért ott tartanak ezek a vállalatok, ahol tartanák, hanem az, folyamatos-e, létezik-e egyáltalán ön-, értékelésük? Az önértékelés a lehetséges és a ténylegesen elért összevetése, a követelmények és a teljesítmények arányosságának mérlegelése^ Ezekben a hónapokban — elsősorban külkereskedelmi hatásokra — megnőtt az értetlenke- dők, a tények előtt tanácstalanul állók tábora, s ez azt mutatja, hogy baj van az önismerettel, s még nagyobb az önértékeléssel. Túlságosan, az elviselheíőnél jobban felduzzadt azoknak a cégeknek a csoportja, amelyek őrültek, hogy rájuk „nem figyel senki”. Ügy hitték, elbíbelődnek ők csendben, komótosan termelési feladataikkal, a nyereség nem nagy, de van, jut bérfejlesztésre is, néhány új gép megvásárlására is, mi kellene más? Jogos, ha éles választóvonalat húzunk az ilyen magatartást tanúsító vállalatok, s azok közé, amelyek kemény munkával őrizték a középszerűség értékeit, fölfogták a friss jelzéseket, igazodtak azokhoz- nem igyekeztek átlépni lehetőségeik határát, de el sem maradtak a kínálkozó alkalmak hasznosításával. Dolgoztak, megtettek annyit, amennyire körülményeikből, lehetőségeikből futotta. Amit elértek, azt annak köszönhették, hogy napokra sem szünetelt az önvizsgálat, felölelte az anyagelőkésizítő műhelyben bekövetkezett zavarokat éppúgy, mint a festődéi árukibocsáíás akadozását, a kereskedelmi osztály bátortalanságát. Mivel mindezekkel szembenéztek, az önismeret olyan fokára jutottak el, amelyen világosan elválik egymástól az, amit vállalhatnak, s amire nem képesek. Az önismeret így forr össze az önértékeléssel, így készíti fel a közösséget a megnőtt feladatokra, s a váratlan hatások kivédésére. Érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet í a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának összegezést a vállalatok tavalyi mérlegbeszámolóiról. Megállapították, hogy az eredményromlás-1 sál évet záró cégek tetemes ré- ' szénéi az okok jórészt az erejüket meghaladó vállalkozásokban, az értékesítési lehetőségek hibás felmérésében; téves fejlesztési elképzelések végrehajtásában lelhetők. Azokban a mozzanatokban tehát, amiket az önismeret hiányának nevezhetünk. Az ilyen, sanyarú sorsra szorult vállalatok megfeledkeztek arról, hogy a középszerűség kategóriájában is érvényesek a mozgás törvényei, azaz nem lehet állni, helyben topogni, mert aki ezt teszi, az óhatatlanul lemarad — a középszerűektől! —, a sereghajtók közé csúszik. Lehet, úgy tűnik: végül is a vállalat dolga, belügye, milyen hellyel éri be, igyekszik-e az élcsoportba, vagy belenyugszik a középszerbe. Egy alapvető tényről azonban nem szabad elfeled' kezni. \ Arról, hogy a vállalatok a társadalmi tulajdon meghatározott részét birtokolják, a társadalom eszközeinek, erőforrásainak bizonyos hányadával sáfárkodnak! Nem cselekedhetnek tehát kedvük, tetszésük szerint, hanem kötelességüket minél jobban teljesíteniük kell. S e kötelesség nem az, hogy mindenki, minden áron igyekezzék az élcsoportba, hanem hogy szilárdítsa, ha lehet, gyarapítsa a középszer értékeit, ismerje fel, kerülje ki veszélyeit. M. O. Magyar—lengyel kamarai együttműködés A Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének meghívására két napig Budapesten tartózkodott a Lengyel Külkereskedelmi Kamara elnöke. A két elnök megbeszélte a kamarák közötti együttműködés időszerű kérdéseit, és az európai ' biztonsági értekezleten aláírt dokumentum alapján a kamarákra háruló újabb feladatokat. Megállapodtak, hogy a közel- Pwőtoea magyar marketingszemináriumot rendeznek Varsóban, ahol a magyar piaci lehetőségekről adnak tájékoztatást magyar szakemberek, lengyel előadók pedig októberben környezetvédelmi konferenciát tartanak Budapesten. Még az ősszel összeülnek Varsóban a "két ország szakértői, hogy megtárgyalják az együttműködés lehetőségeit az energetikai berendezések gyártásában és piacra szállításában. Hazai nyersanyagból biztosítják az idei szezonban a lakosság és az ipar onkorigényét A cukoripari vállalatok trösztjének sajtótájékoztatója Minden, eddiginél nagyobb munkát ad a cukoriparnak az idei répatermés feldolgozása — mondotta Nagy László, a cukoripari vállalatok trösztjének vezérigazgatója hétfői sajtó- tájékoztatóján. A gazdaságok egy év alatt csaknem 30 százalékkal növelték a termőterületet, az őszi hónapokban ösz- szesen 123 ezer hektárról takarítják be a termést. A eu- korgyáriak arra számítanak, hogy a felvásárlás mintegy egymillió tonnával meghaladja a korábbi évek legjobb eredményét. Miután a cukorgyárak feldolgozó kapacitása 1975-ben lényegesen nem bővült, ezért széthúzódni, mintegy 160 napig tart majd a gyártási szezon. A hatalmas mennyiségű répából naponta átlagosan 120— 150 ezer tonnányit vesznék át a termelőktől az augusztus 23— szeptember 3 között kezdődő feldolgozási szezonban. A cukorgyári gépeket, berendezéseket az elmúlt évinél 10—12 nappal korábban indítják, hogy minél több idő jusson a cukoralapanyag feldolgozására, sőt arról is intézkedtek, hogy mintegy 150 ezer tonnányi répát az alföldi megyékből a dunántúli cukorgyárakba irányítanak át, ahol valamivel később kezdődik a helyi répa felvásárlása. Örvendetes, hogy hazánkban / koncentrálódik a cukorrépatermesztés. Ezzel a növénnyel 1040 mezőgazdasági üzem foglalkozik, az átlagterület a tavalyi 85 hektárról 124 hektárra nőtt. Figyelemre méltó, hogy a 150 hektárnál nagyobb területen répát termesztő gazdaságok adják a termésnek kereken egynegyedét. Gondot okoz, hogy számos mezőgazdasági üzem már szeptemberben olyan nagy mennyiségű szállítmányt kíván az iparnak átadni, amelynek fogadására az üzemek nincsenek berendezkedve. Szeptemberben 850 ezer tonna cukorrépa feldolgozására készültek fel_a gyárak, októberben pedig 900 ezer tonna lesz a tervezett teljesítmény. Októberben két és fél millió tonnát tesz majd ki a felvásárolt répatömeg, amelynek egyrésze a tárolókba kerül és ott „várja meg” a feldolgozást November 10-ig veszik át a termelőktől az összes répát. A feldolgozási szezon február közepéig tart majd. A vezérigazgató beszámolt arról, hogy az idei termésből annyi cukrot akarnak előállítani — a terméskilátások szerint erre reális lehetőség mutatkozik ■— amennyivel hosszú évek óta először hazai alapanyagból , biztosíthatnák a lakosság és az ipar cukorellátását MAi mezögazdasagi párthatározatok NYOMÁBAN (3. oldal) GYULA — A KÖVETKEZŐ FÉL ÉVTIZEDBEN (3. oldal) BELMEGYEK LÉPÉST TART (4. oldal) DÉV AV ANY AI MUNKALEHETŐSÉGEK (5. oldal) MESTERSÉGÜK CÍMERE A KUKORICA (5. oldal) A LABDARUGÓ BAJNOKSÁG HÍREI (6. oldal) Kapazárás a Letették a szerszámot az utolsó váltás önkéntes munkásai is: erre az évre bezárták kapuikat a KISZ nyári építőtáborai. Augusztus 23-án 23 központi építőtáborban vonták le a zászlót, 12 táborban pedig már augusztus 9-én befejezték a munkát. Június 15-e óta 25 788-an töltöttek el két-két hétét az építőtáborokban. A táborozok az idén is derekasan helytálltait, becsülettel végezték gyakran nem is könnyű teendőiket. Teljesítményüket csak dicsérő szó illetheti, s jólehet részletes adatok még nem állnak rendelkezésre, annyi már' most bizonyos, hogy országos átlagban 140—150 százalékos eredménnyel zárult az 1975- ös esztendő. A KISZ KB építőtáborok bizottságának munkatársainál már 1976- ot mutat a naptár. Ügy tervezik, hogy létszámban gyarapítják a hagyományos mezőgazdasági táborokat, ezt igényli a mezőgazdaság zöldség- és gyümölcsprogramja, a fejlődő konzervipar. Számítanak a táboro- zókra az ifjúsági törvény rendelkezéseinek végrehajtásában is: igénylik munkájukat az üdülési bázisok, kollégiumok, szociális és kulturális létesítmények, sportpályák felépítésében. Természetesen továbbra is feladat a kiemelt népgazdasági beruházások segítése. Négyszáz mázsa cukorrépa A Békéscsabai Állami Gazdaság gyulai kerületében július 21-én kezdték meg a cukorrépa betakarítását. összesen 360 hektárról kell betakarítani a termést, amely hektáronként 409 maisát ígér.
