Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-23 / 197. szám

Hétmilliót érő ötlet A Gyomai Háziipari Szövetke­zet mindig híres volt kezdemé­nyezőkészségéről. Néhány évvel ezelőtt például indultak és nyer­tek egy versenytárgyaláson, melynek tétje az azóta már el­készült, „japán üzemnek” neve­zett korszerű kötődé volt. Az új részleg már dolgozik, sőt az árát is kifizette a szövetkezet. Jelerír leg évente 150 tonna fonalat dol­goznak fel, melynek túlnyomó része tőkés import. Csaknem egymillió dollárt kell adni érte. A technológiából következik, hogy a késztermék előállításánál mintegy 25 százaléknyi hulladék keletkezik. Pénzre átszámítva ez 250 ezer dollárnyi veszteséget jelent. Veszteséget, mert eddig a MEK-nek adták el kilónként né­hány fillérért. És most jön a hét­millió forintot érő ötlet. Sokat gondolkodtak a szövet­kezet vezetői: hogyan lehetne ennek a veszendőbe menő érték­nek legalább egy részét meg­menteni. A tervezgetések, szá- mítgatások eredménye az lett, hogy nagyon megérné egy fonal­mentő fonoda létrehozása. Ez a 250 ezer dollár durván számítva 10 millió forintot ér és ha a hul­ladékot kártolt fonállá feldol­gozzák, akkor az hétmillió fo­rintnyi import megtakarítását teszi lehetővé. Most már csak a fonoda volt a gond, mert egy új műhely berendezése körülbelül hatmillióba kerül. Keresték hát az olcsóbb megoldást és meg « találták egy felszámolásra Ítélt budapesti fonodában. Igaz, én­nek gépei nem a legkorszerűb­bek, de egy fonalmentőüzemben vétek is ezeknél drágábbat hasz­nálni. És az egészért mindössze 700 ezer forintot kérnek. Igaz, üzemépület és raktár is szük­séges, de mindez együtt megva­lósítható kétmillióból. Szembe­állítva a két számot — vagyis a kétmilliós kiadást a hétmilliós megtakarítással — nyilvánvaló az ötlet nagyszerűsége. Csupán az okoz gondot, hogy a szövetke­zetnek nincs annyi pénze, hogy megvalósítsa a kitűnő tervet. Az idei fejlesztési alapjukat már kimerítették és most gondban vannak, miből vegyék meg a gépeket. Az idő pedig sürgeti őket. December 15-ig el kellene szállítani Budapestről a gépeket, mert megkezdik a fonoda bontását. A másik ok, amiért vétek várni az az, hogy minden­nap késedelem 28 ezer forintnyi veszteséget jelent — dollárban. A szövetkezet vezetősége küzd az ötlet megvalósításáért. A na­pokban tárgyaltak az OKISZ és a HISZÖV illetékeseivel, hátha tudnának segíteni. Elvben ugyanis mindenki egyetért a fo- nalmentőüzem létesítésével, hi­szen gazdaságossága szinte ön­magáért beszél. Most már csak tenni kellene valamit, hogy meg­maradjon a napi 28 ezer forint. L. L. Életképek a 900 éves Dobozról Doboz a Körös menten fekvő Békés megyei község. Mezőgaz*- dasága fejlett. A törökkort is átvészelt ősi falu — ű'ja róla egyebek között az ‘Új Magyar Lexikon. Széles utcák, tágas porták, vastag falú öreg épületek, év­százados, terebélyes nagy fák vallanak az Árpád-kori telepü­lés háborítatlanságáról. Kedvező földrajzi és termé­szeti adottságait évszázadokon át saját javukra hasznosítot­ták a Wenckheim grófok. Apá­ról fiúra szállt a dobozi birtok, s a falu lakóinak döntő több­sége itt húzta az igát hajnaltól napestig. Voltak azonban orszá­gos hírű doboza kubikosbrigá­dok is. Kora tavasszal útrakel­tek, szegényes motyójukat ta­licskában tolva, pár napi éle­lemmel nyakukba vették az or­szágutat. Hazánk különböző tá­jain kaptak munkát, ahonnan csak késő ősszel, a fagy be­álltával tértek haza a család­hoz. Falujukra mégis büszkék voltak. Hűségesek maradtak Dobozhoz a legnehezebb idők­ben is. És milyen a mai falu? Hajnali ötkor már nagy a nyüzsgés a portákon. Kutya­ugatás, ajtónyitás, malacsivítás veri fel a falu csendjét. Meg­kezdődik az etetés. Munkába indulás előtt kihordják a mos­lékot a sertésólakba, friss vizet töltenek a vályúkba, kiengedik az aprójószágot, megrakják ku­koricával vagy táppal a barom­Honnan hordják az ebédet a kismamák? Egy tefjesítetlen kérés megoldásra vár Gyakran előfordul a minden­napi életben, hogy valami jónak indul, aztán kiderül, hogy egyál­talán nem az, sőt... Ilyenkor mondjuk, hogy az örömbe üröm vegyül. Így járt Békéscsabán a Lakásszövetkezet is. Bizonyára sokan, de leginkább a „gyesen” levő kismamák fo­gadták ürömmel 1974-ben a Ku- lich Gyula-lakótelepen a hírt, hogy a szövetkezet az otthon le­vők részére előfizetéses ebédet biztosít, amelyet ételhordóban vihetnek el a megrendelők. Mi is örültünk: ez aztán a gondosko­dás! Különösen az tetszett, hogy az ötlet a népesedéspolitikát tá­mogatta. Segített az ifjú édes­anyáknak abban, hogy minél több időt szánjanak gyermekeik nevelésére, ellátására... Elindul­tunk hát, hogy megtudjuk, mi most a helyzet? Van-e forgalma ennek a konyhának? Bakos János, a Lakásszövetke­zet elnöke: — A siker valóban nagy volt. A 80—100 adagra engedélyezett konyha jelenleg naponta 150— 200 ebédet főz. Ezt szinte lehe­tetlen tovább gyarapítani, hiszen a helyünk nagyon kicsi. Á város többi lakótelepéhez ezért nem tudunk ebédet szállítani. A szű­kös hely és persze a pénzhiány kényszerít minket arra, hogy a konyhát végül is megszüntessük. Az itt dolgozó személyzetet át­adjuk az ÁFÉSZ készülő új ön- kiszolgáló éttermének. Azok, akik eddig innen hordták az ebédet, majd oda járhatnak... Fenyvesi Pál, az ÁFÉSZ fő­könyvelője áz új egységről a kö­vetkezőket mondta: A Sarkadi Cukorgyár 1975. augusztus 28-tól 1975. szeptember 30-ig 50 százalékos árkedvezménnyel adja a nyerssxeletet közös - és egyéni gazdaságok részére egyaránt. 12%-os szelet q-ként 4,50 Ft 10%-os szelet q-ként 3,70 Ft Vasúti feladás esetén kocsimegrendelésről, kocsikiállításról a cukorgyár gondoskodik díjtalanul. A megrendelésben megadandó a napi mennyiség, kocsidarabszám és a fogadóállomás neve. Közúti kiadásnál szállítóeszközt nem, de berakást biztosítunk. A megrendelések a Sarkadi Cukorgyár termeltetés] osztályára küldendők. Telefonon érdeklődni lehet: Sarkad 101, 111-es mellék. Ügyintéző: Kállainé. — Az Almos utca és a Ta­nácsköztársaság útja sarkán épü­lő önkiszolgáló étterem műszaki átadása előreláthatóan december 20-án lesz. A lakosságnak így kö­rülbelül februárban adjuk át. Előfizetéses ebédet, sajnos, nem tudunk biztosítani a lakótelepi­eknek. Annak is örülünk, ha si­kerül az igényeket így kielégíte­ni, hiszen itt mintegy 1200 adag készül majd, s ez az utasforga­lomra éppenhogy elég. Az, hogy más lakótelepre szállítsunk, tel­jesen lehetetlen. A Békés megyei Vendéglátó­ipari Vállalat igazgatója, Purcsi János sem tudott több jót mon­dani: — Lakótelepekre előfizetéses ebéd? Még nem foglalkoztunk etzel a kérdéssel. A szállítást ta­lán meg tudnánk oldani, de itt is helyproblémánk lenné. Hol tudjuk kiosztani ‘ a2 ételeket? Kern, ezt egyelőre ígérni sem tudjuk!... A Lencsési üti és a Mokri ut­cai lakótelepen — bár nem ép­pen egy ugrásnyira vannak a vá­ros központjától — egyáltalán nem üzemel étterem. 1 Ebédért pedig karonülő gyerekkel nem indulhatnak el a mamák napon­ta. Mit tehetnek? Amíg a kicsi alszik, van egy kis idő, s tudná­nak pihenni, de ehelyett főznek maguknak. A kérdés tehát, amely a lakó­telepeken élő kismamákat any- nyira foglalkoztatja, még mindig megoldatlan. Pedig nem új étter­met kérnek... Egyre több a kis­mama és az igények is nőnek. Már túlvagyunk azon az időn, amikor azt mondogatták, „az asszony a konyha dísze...” Nem is ez a célja a gyermekgondozási segélynek. A csdládnak anyára van szüksége, a szó legnemesebb értelmében és ezt csak úgy tudja teljes mértékben betölteni, ha könnyítünk otthoni gondjain. Jó lenne, ha illetékes szervek odafigyelnének erre. Várjuk a jó hírt! R k. fiudvar etetőit. Sült szalon­na, tojásrántotta illata terjeng, készül a reggeli, illetve a tíz­órai. Mert Dobozon ma is so­kan csomagolnak, utaznak, ■+­Fél hat és fél hét között oly sűrűn érkeznék az autóbuszok, mintha városban lennénk. Szin­te valamennyi utcasarkon fel­száll egy-egy csoport. Ha ala­posabban szemügyre vesszük a modem járműveket, akkor lát­juk: munkásokat szállítanak a békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalathoz^ a Hidasháti Álla­mi Gazdaságba, a gyulai Körös­táj Tszrbe és más ipari, illetve mezőgazdasági üzembe. Napon­ta 500—600-an ingáznak. Van­nak, akik kényszerűségből, má­sok viszont megszokásból vál­lalkoznak a fárasztó utazásra. i A Petőfi Tsz gépműhelyében a mezőgazdaság legkorszerűbb gépeit javítják. A növényter­mesztésben, a szakosított ser­téstelepen, a lucemaliszt feldol­gozó üzemben, a terményszárí­tóban a nehéz fizikai munkát gépek, gépsorok végzik. A fel­szabadult munkaerő foglalkoz­tatására nem tud lehetőséget biztosítani a szövetkezet. Az Ybl Miklós tervei alapján épült műemlék-magtárban biz­tonsággal tárolják a kenyér- gabonát, a táptakarmányt, a vetőmagot. A belvíz mintegy 7 millió forint kárt okozott a termelőszövetkezetnek, a ház­táji kukoricaföldek 80 százalé­kát érte kisebb-nagyöbb vesz­teség. Most a meglevő termény gondos betakarításával, a költ­ségek (csökkentésével, jobb munkaszervezéssel, takarékos­sággal igyekszenek enyhíteni a gondokon. A Budapesti Harisnyagyár pár évvel ezelőtt a volt grófi lovardában rendezte be dobozi üzemét. Itt két műszakban 340 nő, húsz rakodással, szállítás­sal foglalkozó férfi talált ál­landó munkaalkalmat. A kere­settel, a szociális és kulturális ellátással elégedettek, Mégl« vannak asszonyok, akik 10—15 éve járnak Békéscsabára a for­gácsolóba. Megszokott munka­körüket nem cserélik fel. In­kább utaznak. A kereskedelmi ellátottság városi szintű. Az ABC-áruház­ban a legmodernebb kerámia vázától, a választékos mirelit termékektől a péksüteményekig mindent megtalál a kedves ve­vő. Vegyesbolt, ruházati szak­üzlet, presszó és egyéb szolgál­tató egység áll a lakosság ren­delkezésére. Új színfoltja a 900 éves köz­ségnek az útépítő munkagép. Szeretnék a községet köves úttal összekötni a szanazugi üdülőte­leppel. A nagyközségi tanács — a társadalmi szervek támoga­tásával — a község széléig csaknem egymillió forintos költ­séggel megépítteti. Innen rhár csak négy és fél kilométer Sza- nazug. A felsőbb szervek — és az anyagi javakat adó üzemek — döntik majd el, hogy a meg­kezdett bekötőutat folytatják-e az V. ötéves tervben vagy a Kö­rös töltésén épül az új út Dobozon nincs olyan óvodás korú gyermek, akiit iskolába menet előtt legalább 2 évvel fel ne vennének a közösségbe. Bővítették az iskolai napközit, a tanszeaállományt. A művelődési házban sínes uborkaszezon. Napközben a diákok biliárdoznak, az öregek klubjában olvasnak, beszélget­nek. Esténként gyakorol a nép! táncegyüttes. A 900 éves évfor­duló tiszteletére gazdag prog­rammal készül Doboz. A nyi­tány augusztus 30-án lesz, ami­kor a néptáncegyüttes és cite- razenekar ad egész estét be­töltő műsort. Az irodalmi szín­pad októberben mutatkozik be új műsorral A falu fejlődés- történetéről ugyancsak októ­berből nyílik kiállítás. Ary Róza »MMimHllMI» Megnyílt az AUTÖKER új önkiszolgáló szaküzlete A megyeszékhelyen megnyílt a felújított és bővített önki- szolgáló autóalkatrész-szaküz let. A korábbi 1600-zal szem­ben mintegy 2800-fajta cikkből válogathatnak a vevők. Az üzlet az Alföld egyik legjobban ellátott szakboltja lett, specializálta árukészletét, így a szocialista országokban gyár­tott gépkocsikhoz bő alkatrészkészlet várja a vásárlókat Fotó: Deméay \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents