Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-23 / 197. szám
Világ proletárja» 1975. AUGUSZTUS 33., SZOMBAT Ära: 1,— forint XXX. ÉVFOLYAM, 197. SZÄM jViAs ÜTÖRÖK _ ÚTÉPÍTŐK (3. oldal) ★ ÉLETKÉPÜK A 900 ÉVES DOBOZRÓL- (4. old.) ★ A CSABAIAK HAJÓJA (5. oldal) Láthatatlan kincs: az idő Láthatatlan, ámde mérhető. Az óra mutatójával, a naptár lapjaival, s ezer más módon is. így például: a gyártás kezdetekor — a hatvanas évek elején — egy hűtőszekrény előállításához átlagosan '40 óra kellett. Ma erre négy órát fordítanak. Ha ez a csökkenés nem következik be, akkor a jelenlegi havi termeléshez — 35—37 ezer darab, tavaly összesen 417 ezer •— 1,4 millió óra szükségeltetnék. Ami alig lenne kevesebb, mint a papíripar ösz- szes munkásainak áprilisi óratelj esi tménye. S harmada annak/amit a villamosenergiaiparban felhasználnak. Hol találnának ennyi embert, s mi pénzbe kerülne!? Az elmúlt percet, órát, napot nem lehet többé visszahozni. Ezért kincs — mégpedig pótolhatatlan -— az idő. Ám, hallott-e már valaki olyat, hogy kergetnek egy embert, s azt kiáltozzák: éi- " lopott ezer órányi időt magától, a társadalomtól!? Vicces? E „viccre” sűrűn kínálkozna alkalmunk! Egyetlen munkanapon 7300 kárpitozott ülőbútor, 25 ezer női kosztüm és ruha készül el vagy — további példaként ■— egymillió izzólámpa. Csakhogy idén, az első fél évben a textilruházati iparban januárban teljesítették a legtöbb munkaórát, ugyanakkor a termelés ebben a hónapban volt a legalacsonyabb! Furcsa? Csipetnyi abból a keserű tubákból, melyet időpazarlásunk miatt felszippantunk. Leintik a gyártástervezőt,, ne bíbelődjön azzal, miként takaríthatna meg egyetlen percet az alkatrész forgácsolásakor. Hagyja hát, s utólag ki gondol arra, hogy ez az alkatrész tízezer számra készül már. • mégis érdemes lenne azt a hatvan másodpercet — több tízezerszer , hatvan másodpercet — megtakarítani? Sokan abban a tévhitben élnek, az idő ingyen van, nem kell fizetni érte. Pazarlását, bő markú mérését viszont nagyon is megfizetjük. A beruházások megvalósítási ideje az indokoltnál két- két és félszer hosszabb. Az építőipari gépek állásidejének — mint ezt egy vizsgálat megállapította —, kétharmada "belső, azaz vállalati és kooperációs szervezetlenség következménye. Ezek és a hasonlók a nyíl** p*cséke!$s közé sorolhatók. S akkor m%? hol vannak a rejtett tékozlások, a munkahelyen tétlenül töltött percek, félórák, a se- lejtbe beleölt műszakok, a rossz tervek okozta várakozások?! A Gazdaságkutató Intézet számításai szerint a munkaidő 20—25 százaléka vész eL Ez annyi, mintha a ténylegesen számontartott egymillió 745 ezer ember helyett csak 1,4 milliót foglalkoztatna az ipar. S ez még csak az ipar... Egyéni életünkben köny- nyen felismerjük az idő múlását, hiszen gyorsan eltelik szabadságunk, elillan néhány szabad óránk, ha összefutnak teendőink, azt tartjuk, meghalni sem érünk rá. Azt azonban, hogy az idő közös, társadalmi méretű érték, csak kétkedve fogadjuk el, ha megtesszük egyáltalán. Hiszen „nem kerget a tatár”, „megvár a munka”; kínálják a mentséget hamis bölcsességeink. Észre kellene vennünk: ha az óránk .késik, bosszankodunk. Ha mi késünk valamilyen feladatunkkal, mindig lelünk rá magyarázatot. Tavaly az iparban 2,3 milliárd munkásórát teljesítettek, s ez valamennyivel kevesebb, mint az 1970. évi mennyiség volt. A munkaidő- alap nem bővült, s a jövőben sem lehet számítani erre?. Más népgazdasági területeken úgyszintén az kerül előtérbe, mi történik a munkára fordítható, lényegében változatlan számú órák alatt. A munkaidő-veszteségek egy része elkerülhetetlen, mert a szabadság, a betegség is csökkenti a munkaidő alapot. De szükségszerű-e, hogy ügyes-bajos hétköznapi dolgaink túlnyomó részét csakis munkaidő alatt intézhetjük él? Mert hivatalok, szolgáltató vállalatok, intézmények még mindig nem elég öntevékenyek annak keresésében, hogyan lehetne a közös kinccsel szűkmarkúbban bánni. S mert ez a kényelmesség hagyománnyá merevedett, mert - ezt megszokta az állampolgár, saját munkájában sem tulajdonít különösebb jelentőséget annak, hogy múlnak az órák, s haszontalanul tejnek el. Egy ember, esztendőnként átlagosan 260 napot dolgozik. Forma és papír szerint, s a fennmaradó 105 napot a vasárnapok, ünnepek, a szabad szombatok, a szabadság töltik ki. A forma szerint 260 napból mennyi telik tényleges, hasznos, társadalmat és egyént gyarapító munkával? Kevesebb, mint lehetne, mint kellene. Mai gondjaink, nehézségeink közepette még inkább megnő a jól felhasznált és az elpocsékolt idő arányának jelentősége, flz ország összefogott Megyénk öszibúza-vetőmag ellátására Elkezdődött a szállítás — Ä saját vetőmagtételek minősítése az OVF-nél A vetőmagnak termelt búza jelentős részét már megvizsgálták azért, hogy mennyire alkalmas újravetésre. A tapasztalatok szerint — sajnos — ezek nagy rüszét a gyenge csírázóképesség miatt még súlypótlékkal sem lehet elvetni. A szokatlan nyári csapadék várható hatása ez. A megye szövetkezetei eddig 1046 vagon búzavetőmagot igényeltek a Vetőmag Vállalat Délmagyarországi Területi Központjától. Ez a mennyiség majdnem kétszerese a tervezett igényeknek. Ha ugyanis elfogadható az évjárat, akkor a megye gazdaságaiban évente 500—550 vagon búzavetőmagot igényelnek fajta- felújítás címén. A szokatlanul nagy mennyiségű vetőmag beszerzése idehaza, J3ékésben szinte lehetetlen. A vetőmagtermelő gazdaságok, köztük a békéscsabai, a mezőhegye- si és a Hidasháti Állami Gazdaság, valamint a telekgerendási Vörös Csillag Tsz és a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz készlete nem fedezi a megnövekedett igényeket. Ezért az ország fogott össze megyénk őszi- búza-vetőmag ellátására. Szolnokról, Dombóvárról, Egerből, Székesfehérvárról, Debrecenből és a Pest megyei Monorról szállítanak vetőmagot megyénkbe a Vetőmag Vállalat Területi Központjai. Az eddigi jelzések azt tanúsítják, hogy a megnövekedett igényeket maradéktalanul kielégítik. A szállítás elhúzódása várható, de október 1-ig valamennyi termelő gazdaság megkapja az igényelt vetőmagot — mondotta Schmidt János, a Vetőmag Vállalat dél-magyarországi, orosházi központjának igazgatója. Az őszibúza-vetőmag szállítását a vállalat elkezdte. 118 vagonnal már a helyszínen van, 286 vagont előkészítettek, a minősítő bizonyítványt várják, s utána nyomban útbaindítják. Több vetőmagtételre MÉM-engedményt szükséges kérni, mert a vetőmag szabvány alatti értékű, így csak súlypótlékkal hozható forgalomba. Azok a szövetkezetek, melyek egy évvel korábban elsőfokú szaporulatot kaptak saját parcellás vetőmag-előállításra, csírázásra és gombafertőzésre, most ellenőrzik a minőséget. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a csávázott minták vizsgálata jobb eredményt hoz. Ezért ajánlatos a Békés megyei Növényvédő Állomás szaktanácsa alapján csávázni és minősí- I tésre bocsátani a vetőmagot A vetőmag felügyelőség Békéscsabán végzi ezeket a vizsgálatokat. Mivel a vetőmag minősége nagyon változó, várható, hogy a saját parcellás tételekből többet kizárnak a továbbszaporításból. Vetőmag nélkül azonban ezek a gazdaságok sem maradnak, mert a Vetőmag Vállalat erre a hibalehetőségre számolva országos tartalékkészletet alakított ki. A következő időben jelentkező igényeket ebből elégítik ki. D. K. Koszorúzások a román hősök sírjainál Ion Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, Constantin Cimbru tanácsos és loan Puscas katonai attasé a román nemzeti ünnep alkalmából pénteken megkoszorúzta a Rákosligéti temetőben nyugvó román hősök sírját. A koszorúzáson jelen voltak a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Fővárosi Tanács, és a XVII. kerületi tanács képviselői. Az ünnep alkalmából a román nagykövetség képviselői az ország különböző részein koszorút helyeztek el a hazánkban nyugvó román hősök sírjain. (MTI) Megyei tömegszervezetí delegáció átázott Aradra Pénteken, augusztus 22-én háromtagú .tömegszervezeti küldöttség utazott megyénkből a testvéri Arad megyébe a Romár. Szocialista Köztársaság felszabadulásának 31. évfordulójára. A delegációt Nagy József, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának elnöke vezeti. Tagjai: Pagyoga Lajosné, a Közalkalmazottak Szakszervezete Békés megyei Bizottságának titkára és Kibédi-Varga Lajos, a KISZ Békés megyei Bizottságá nak titkára. A tömegszervezeti delegációt a magyar—román határon Nyári Sándor, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának titkára búcsúztatta. Lesz bőséges téli alom A kamut! Béke Tsz-ben nagy mennyiségű és jó minőségű szalmát takarítottak be aratás után. A kazlak nagy részét az állat szállások köré rakták, hogy legyen bőségesen télen is alom. (Fotó: Demény)
