Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-22 / 196. szám

Idén is meghirdetik e közművelődési vetélkedőt A Megyei Művelődési Köz­pont az idén is meghirdeti a megye szocialista brigádjai ré­szére a közművelcidési vetél­kedőt. Az elmúlt évben ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulója tiszteletére rendeztek hasonlót, s a nagy sikernek kö­szönhető, hogy a jövőben folya­matossá teszik a megyei szintű vetélkedők megszervezését, A verseny két részből áll majd. Az első a folyamatos közművelődési szakasz. Itt a bri­gádtagak színház-, morf-, illet­ve kiállítás-látogatását - pontoz­zák, valamint figyelembe ve­szik azt. hogy hányán vesznek részt politikai, szakmai vagy állami oktatáson. A rendszeres közéleti, társadalmi és közmű­velődési munkával ugyancsak szerezhetnek pontot a beneve­zett kollektívák. Akik könyv­tári tagok, nemcsak a felké­szülésben kapnak segítséget, de ezzel pontszámaikat is gyara­píthatják. A szóbeli döntők, tehát az igazi vetélkedők, április 25-én kezdődnek, amelyeken az előző szakaszban szerzett pontszá­mokkal indulnak az 5 fős ősa­pátok. ' A vád: segílségnyúilás elmulasztása Az elmúlt napokban hosszú, kitartó nyomozást zárt le a rendőrség. Egy szabálytalanul előző, balesetet okozó, segítség- nyújtást elmulasztó gépkocsi- vezetőt kerestek. Ez év május 31-én 11 óra 50 perckor Kétegyháza és Med- gyesegyháza között az UI 64— 40 forgalmi rendszámú Trabant személygépkocsit szabálytalanul előzte egy feltehetően Polski Fiat vagy Zsiguli — személy- gépkocsi, s '‘előzés közben neki­ütközött a Trabantnak. Ezt kö­vetően a Trabant letért az út jobb oldaláról, s egy fának ütközött. A baleset után a ko­csi utasai közül hárman súlyo­san. egy személy pedig köny- nyebben megsérült. A kocsiban körülbelül 30 ezer forint kár keletkezett. A szabálytalanul előző sze­mélygépkocsi vezetője segítség- nyújtás nélkül tovább hajtott. A nyomozás során az isme­retlen személygépkocsi festék- felkenődése adta a kiinduló alapot. A nyomzásban fontos szere­pet kaptak a ,.mozaikok”. A ta­núk elmondták, hogy a jelzett útszakaszon a baleset időpontjá­ban egy világos személygépko­csit láttak négy utassal. Egy sze­mély emlékezett a gyanúsított kocsi rendszámának betűjelzésé­re! Is. Ezek, s a meglevő tárgyi és személyi bizonyítékok alap­ján ellenőrizték a megyében az összes ’ UI jelzésű világos színű Zsiguli és Polski Fiat személy- gépkocsikat. Az adatgyűjtés és az ellenőrzés során feltűnt egy Polski Fiat. amelyen hasonló üt­közésből származó sérülések vol­tak, de a tulajdonosnak a sérü­lésekre vonatkozó alibije elfo­gadható, s azt igazolta. A rendőrség további nyomok után kutatott, de annak a lehe­tőségét sem zárták ki* hogy eset­leg a kérdéses kocsi vezetője az elkövető. Újabb ellenőrzések: a kérdéses időben hol tartózko­dott a személygépkocsi tulajdo­nosa? A tulajdonos ellentmon­dásokba keveredett, mert a bal­eset időszakában többedmagával Gyulán látták. A nyomozóknak az adatgyűjtés során tudomá sára jutott a gépkocsiban uta zók neve. A kihallgatások végül Is be­ismerő vallomásokhoz vezettek — igaz, csak másfél hónap múl­va. A még tagadó tanúk a szem­besítés során beismerő vallomá­sokat tettek. A vallomások egy­értelműen bizonyították, hogy a segítségnyújtás elmulasztásával alaposan gyanúsított Debre- czeni László 33 éves gyulai la­kos azonos a kötelező segítség- nyújtás elmulasztójával. A taga- gásnak további értelmét nem látta, beismerő vallomást tett. Debreczeni László vallomásá­ból: „Már az előzést majdnem befejeztem. A kocsim hátsó ré­sze egy vonalban volt a Tra- ban elejével, amikor koppanást hallottam a két kocsi között. Ek­kor belenéztem a visszapillantó tükörbe és azt láttam, hogy a Trabant cikk-cakkban halad, mintha ittas lenne a vezetője. Kis idő múlva újra belenéztem a visszapillantó tükörbe és lát­tam. hogy tehergépkocsi jön utá­nunk. Egyik utasom közben fi­gyelt hátra. Mivel nem láttam a hátam mögött a személygép­kocsit, nyugodtan tovább hajtot­tam. Kérdésemre mondta, hogy a Trabant belement az árok­ba.” A kocsiban utazók közül min­denki tudott a balesetről. Mégis lelkiismeretlenül tovább haj tottak. De ml lg töVtént aznap, má­jus 31-én? Debreczeni László egy ismerős családot vitt Ma gyarbánhegyesre. Visszafelé az egyik utassal eltüntették a felü­leti sérüléseket. Debreczeni László barátjával és egy másik gépkocsival visszament ugyan azon az útvonalon megnézni: „Vajon mi Is történt?” Nem áll tak meg, habár látták az össze­tört Trabantot, s a helyszínt biztosító közlekedési rendőrt . .. Hamis tanúzásra bírta az utaso kát. • ♦ * Debreczeni Lászlót az elmúlt év augusztusában a bíróság it tas vezetés és garázdaság bűn­tette miatt három hónapi, fel függesztett szabadságvesztésre ítéle. Mostani ügyét — előzetes letartóztatás mellett — vádeme­léssel átadták az ügyészségnek Szekeres András technika nem meg a művés” j Szovjet festők tárlata a Munkácsy Mihály Múzeumban (Fotó: Demény) A szokásosnál jóval többen I voltak szerdán délelőtt a Mun­kácsy Mihály Múzeumban, ami­kor a szovjet festők A holnap világa című, a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Háza, az MSZMP békéscsabai bizottsága és a Penza klub rendezte kiál­lításán Szemenkár Mátyásáé, a klub titkára köszöntötte a meg­jelenteket. — Az emberben mindig élt a kíváncsiság, hogy milyen lesz a jövő, amit saját maga talán már nem is láthat. Ebből az érzésből fakadtak a baráti ország amatőr művészéinek alkotásai, amelyek egyben bizonyítják létrehozóik hitét: a technika népi öli meg a művészetet. Megnyitójában A. J, Borma- tov, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házának oszt. vezetője ar ról beszélt, hogy a szovjet—ma­gyar barátság szép szimbólumai a nemzeti ünnepeken a másik ország művészetét öemutató ki­állítások. — Ez év áprilisában, felsza­badulásunk évfordulóján a Szovjetunió sok városában ren­deztek magyar kiállításokat, kulturális napokat — most pe­dig, a magyar alkotmány ünne­pén szovjet festők mutatkoznak be Békéscsabán. Arról téve val­lomást, hogy bizakodással tekin­tenek az emberiség jövője felé, hogy hiszik: a tudományos-tech­nikai fejlődés, a roppant ener­giák felszabadulása nem Föl­dünk pusztítását, hanem egy sokkal boldogabb kor ígéretét hozza magával. Annyi bizonyos: a jelenlevők­nek különleges élményben volt részük. Lényegretörő — a rész leteket illetően érthetően szűk­szavú — képeket láthattak, amelyek többségéből nagyon vi­lágosan kitetszett a humanista gondolat. Néhány alkotás — A. Klimov Kozmikus enteriőrje, Z. Mah- teisz A kozmosz pulzusa című képe, N. Nadbajlo munkáinak egy része — növényi szerke­zetek mikroszkopikus metszetei­nek felnagyításából vette jövő­képét. A már említett Nedbajlo (Hajóraj, Súlytalanság) s mel­lette G. Pokrovszkij (Űrközpont, Kozmodrom az óceánon) és J. Sven (Irányító központ, Holdbéli űrközpont) inkább a technikai fejlődés ábrázolására fordították tehetségüket: fémgömbök, acél áramvonalas idomok, lekerekített üvegablakoki fényei s különösen, sejtelmesen csillanó háttér jel­lemzik képeiket. A legközvetlenebbül — a leg­gazdagabb tartalommal — G. Golobohov idézi a jövő embe­rét. Szolid eszközökkel mutatja be a távoli jövő idegen bolygó­ról jött kozmonautáit, akik már csak régészeti emlékként talál­koznak korunk modern fegyve­reivel (Ásatások). A Telepesek című képen földlakók vetődnek más égitestre, ahol a férfi ha­talmas anyagtömbből öreg férfi arcot farag, a nő mellette kis­gyermeküket dédelgeti. Hasonló hangnemben fogal­mazott G. Tiscsenko is: az űr ben lebegő, kozmikus ruhába öl­tözött anya és gyermeke a jövő békéjének igényét és hitét su­gallja a kiállítási látogatóinak. (daniss) 1 ; : i : é : ■ * : E 9 Határidői szeptember 1, Nagy összeget, egymillió 747 ezer forintot fordít a Békéscsa­bai városi Tanács az általános és középiskolák, kollégiumok ta- ’ tarozására. Ebből 3 legtöbbet, 500 ezer forintot a szlovák kollé­gium kapott a különböző jelen­tős átalakítási, felújítási mun­5 gmjms& 1975, AÜGUSZTÜS 22 kákrá, amelyekkel már el is ké- ! szültek. Legkevesebbet a Sza- i badság téri Kállai Éva Kollégi-: um újrafestése, az ebédlő új el- ! rendezése igényelte: 22 ezer fo- • ríntot. I ■ Néhány -helyen gondot okoz a j belvíz miatti időkésedelem, mint | az 5—6-os és az 1-es általános | iskolákban. De van jó példa is. | a 2-es, a 9-es, a gyógypedagógiai, \ a gép- és gyorsíró és a zeneis- ■ kólában már befejezték a mun- 5 kákái * Munkaidő Heti átlagban 44 órát dolgo­zunk. Átlagban — mondom —, mert van, aki jóval többet és akad olyan is, aki jóval keve­sebb időt tölt ennél munkával munkahelyén. Ha utána számolunk, a 44 óra alig valamivel több, mint egy­negyede az egy hetet kitevő 168 órának. Nem kis dolog egy óra alatt 4 óra. 24 óra alatt négy nap, ’44 óra alatt egy hét szükségleteit előállítani. Az előbbiekből — anélkül, hogy filozófiai fejtegetésekbe bo- csájtkoznánk — megállapíthat­juk; minél többet termelünk egy óra alatt, annál több óránk marad szabad kedveltetéseinkre, pihenésre, művelődésre. A Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának idei el­ső félévi jelentése szerint az ál­lami iparban 1, a szövetkezeti iparban 3 százalékkal romlott a munkások munkaidőalapjának kihasználása. Ez igazán nem va­lami kedvező ,,eredmény”, ha ar­ra gondolunk, hogv a munkaidő kihasználásában eddig sem áll­tunk valami jól. Köztudott, hogv az tavaly még a 80 százalékot sem érte el. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy bár a mun­kaidő teljes kihasználásával nem hét. hanem akár kilenc nanl szükségleteinket is megtermel­hetnénk, mi ennek az amúgy is szűkösen rendelkezésre álló erő­forrásnak a pazarlását az állami iparban ^ . a szövetkezeti iparban 3 százalékkal fokoztuk. Eszembe jut az ecsegfalvt tsz párttitkárának panasza. Hiába kérték az A FESZ-1: úgv szervez­ze meg a községi boltok nvitva- tartását. hogy a szövetkezet dol­gozóinak ne munkaidőben kell­jen elkéredzkedniük a napi vá­sárlást elinténni. A válasz ez volt; lehetetlen. Valóban lehetetlen lenne egy üzletet egy órával előbb nyitni, vagy egy órával később zárni a törvényes munkaidő betartásá­val? A példákat egyébként sorolni lehetne, hiszen a dolgozók nem­csak a vásárlásaikat, hanem hi­vatalos. félhivatalos ügyeiket ugyancsak munkaidő alatt kény­telenek elvégezni. Ne tagadjuk; adódhat úgy. hogy feltétlenül el kell hagynunk munkahelyünket, de valljuk be azt is, hogy ürü­gyet is lehet éppen találni akár­mikor. ' Egyszóval: hogy a heti 44 órás munkaidő ma még nem telik minden percében munkával — iórshán megkurtítva íCv szabad­időnket és lehetőségeinket — an­nak csupán eg vfel öl nmgvaráza-’ ta az. hogy ügveinket csak mun­kaidőben tudjuk intézni. Pedig lehetne talán ezt is átszervezni. (Manapság legfel i»bb szülői ér­tekezletre járunk munkaidő után.) Van azonban a kérdésnek egy másik oldala: a magunk lelki- ismerete. Miért hagytuk el ok- kaltok nélkül munkahelyünket? " Mi lenne, ha a mozdony veze­tője félúton kiszállna, elintézni a vásárlást egy órácska alatt, ha a sebésznek oneráció közben — azaz munkaidő alatt — iutna eszébe elintézni a fürdőszobája csemnézését, vagy ha az óvónő magára hagyná a gyerekeket, amíg elmegy kitölteni a lakáa- beielentőt? Akik szabadidejüket maszeko­lásra fordítják, arra hivatkoz­nak, hogy nem keresnek eleget. Igazuk lehet. Ha a munkaidő egy részét nem munkára fordítjuk, érthető, hogy a pihenő idő egy részét sem fordíthatjuk pihenés­re (kőváry) !

Next

/
Thumbnails
Contents