Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-22 / 196. szám
Idén is meghirdetik e közművelődési vetélkedőt A Megyei Művelődési Központ az idén is meghirdeti a megye szocialista brigádjai részére a közművelcidési vetélkedőt. Az elmúlt évben hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére rendeztek hasonlót, s a nagy sikernek köszönhető, hogy a jövőben folyamatossá teszik a megyei szintű vetélkedők megszervezését, A verseny két részből áll majd. Az első a folyamatos közművelődési szakasz. Itt a brigádtagak színház-, morf-, illetve kiállítás-látogatását - pontozzák, valamint figyelembe veszik azt. hogy hányán vesznek részt politikai, szakmai vagy állami oktatáson. A rendszeres közéleti, társadalmi és közművelődési munkával ugyancsak szerezhetnek pontot a benevezett kollektívák. Akik könyvtári tagok, nemcsak a felkészülésben kapnak segítséget, de ezzel pontszámaikat is gyarapíthatják. A szóbeli döntők, tehát az igazi vetélkedők, április 25-én kezdődnek, amelyeken az előző szakaszban szerzett pontszámokkal indulnak az 5 fős ősapátok. ' A vád: segílségnyúilás elmulasztása Az elmúlt napokban hosszú, kitartó nyomozást zárt le a rendőrség. Egy szabálytalanul előző, balesetet okozó, segítség- nyújtást elmulasztó gépkocsi- vezetőt kerestek. Ez év május 31-én 11 óra 50 perckor Kétegyháza és Med- gyesegyháza között az UI 64— 40 forgalmi rendszámú Trabant személygépkocsit szabálytalanul előzte egy feltehetően Polski Fiat vagy Zsiguli — személy- gépkocsi, s '‘előzés közben nekiütközött a Trabantnak. Ezt követően a Trabant letért az út jobb oldaláról, s egy fának ütközött. A baleset után a kocsi utasai közül hárman súlyosan. egy személy pedig köny- nyebben megsérült. A kocsiban körülbelül 30 ezer forint kár keletkezett. A szabálytalanul előző személygépkocsi vezetője segítség- nyújtás nélkül tovább hajtott. A nyomozás során az ismeretlen személygépkocsi festék- felkenődése adta a kiinduló alapot. A nyomzásban fontos szerepet kaptak a ,.mozaikok”. A tanúk elmondták, hogy a jelzett útszakaszon a baleset időpontjában egy világos személygépkocsit láttak négy utassal. Egy személy emlékezett a gyanúsított kocsi rendszámának betűjelzésére! Is. Ezek, s a meglevő tárgyi és személyi bizonyítékok alapján ellenőrizték a megyében az összes ’ UI jelzésű világos színű Zsiguli és Polski Fiat személy- gépkocsikat. Az adatgyűjtés és az ellenőrzés során feltűnt egy Polski Fiat. amelyen hasonló ütközésből származó sérülések voltak, de a tulajdonosnak a sérülésekre vonatkozó alibije elfogadható, s azt igazolta. A rendőrség további nyomok után kutatott, de annak a lehetőségét sem zárták ki* hogy esetleg a kérdéses kocsi vezetője az elkövető. Újabb ellenőrzések: a kérdéses időben hol tartózkodott a személygépkocsi tulajdonosa? A tulajdonos ellentmondásokba keveredett, mert a baleset időszakában többedmagával Gyulán látták. A nyomozóknak az adatgyűjtés során tudomá sára jutott a gépkocsiban uta zók neve. A kihallgatások végül Is beismerő vallomásokhoz vezettek — igaz, csak másfél hónap múlva. A még tagadó tanúk a szembesítés során beismerő vallomásokat tettek. A vallomások egyértelműen bizonyították, hogy a segítségnyújtás elmulasztásával alaposan gyanúsított Debre- czeni László 33 éves gyulai lakos azonos a kötelező segítség- nyújtás elmulasztójával. A taga- gásnak további értelmét nem látta, beismerő vallomást tett. Debreczeni László vallomásából: „Már az előzést majdnem befejeztem. A kocsim hátsó része egy vonalban volt a Tra- ban elejével, amikor koppanást hallottam a két kocsi között. Ekkor belenéztem a visszapillantó tükörbe és azt láttam, hogy a Trabant cikk-cakkban halad, mintha ittas lenne a vezetője. Kis idő múlva újra belenéztem a visszapillantó tükörbe és láttam. hogy tehergépkocsi jön utánunk. Egyik utasom közben figyelt hátra. Mivel nem láttam a hátam mögött a személygépkocsit, nyugodtan tovább hajtottam. Kérdésemre mondta, hogy a Trabant belement az árokba.” A kocsiban utazók közül mindenki tudott a balesetről. Mégis lelkiismeretlenül tovább haj tottak. De ml lg töVtént aznap, május 31-én? Debreczeni László egy ismerős családot vitt Ma gyarbánhegyesre. Visszafelé az egyik utassal eltüntették a felületi sérüléseket. Debreczeni László barátjával és egy másik gépkocsival visszament ugyan azon az útvonalon megnézni: „Vajon mi Is történt?” Nem áll tak meg, habár látták az összetört Trabantot, s a helyszínt biztosító közlekedési rendőrt . .. Hamis tanúzásra bírta az utaso kát. • ♦ * Debreczeni Lászlót az elmúlt év augusztusában a bíróság it tas vezetés és garázdaság bűntette miatt három hónapi, fel függesztett szabadságvesztésre ítéle. Mostani ügyét — előzetes letartóztatás mellett — vádemeléssel átadták az ügyészségnek Szekeres András technika nem meg a művés” j Szovjet festők tárlata a Munkácsy Mihály Múzeumban (Fotó: Demény) A szokásosnál jóval többen I voltak szerdán délelőtt a Munkácsy Mihály Múzeumban, amikor a szovjet festők A holnap világa című, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, az MSZMP békéscsabai bizottsága és a Penza klub rendezte kiállításán Szemenkár Mátyásáé, a klub titkára köszöntötte a megjelenteket. — Az emberben mindig élt a kíváncsiság, hogy milyen lesz a jövő, amit saját maga talán már nem is láthat. Ebből az érzésből fakadtak a baráti ország amatőr művészéinek alkotásai, amelyek egyben bizonyítják létrehozóik hitét: a technika népi öli meg a művészetet. Megnyitójában A. J, Borma- tov, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának oszt. vezetője ar ról beszélt, hogy a szovjet—magyar barátság szép szimbólumai a nemzeti ünnepeken a másik ország művészetét öemutató kiállítások. — Ez év áprilisában, felszabadulásunk évfordulóján a Szovjetunió sok városában rendeztek magyar kiállításokat, kulturális napokat — most pedig, a magyar alkotmány ünnepén szovjet festők mutatkoznak be Békéscsabán. Arról téve vallomást, hogy bizakodással tekintenek az emberiség jövője felé, hogy hiszik: a tudományos-technikai fejlődés, a roppant energiák felszabadulása nem Földünk pusztítását, hanem egy sokkal boldogabb kor ígéretét hozza magával. Annyi bizonyos: a jelenlevőknek különleges élményben volt részük. Lényegretörő — a rész leteket illetően érthetően szűkszavú — képeket láthattak, amelyek többségéből nagyon világosan kitetszett a humanista gondolat. Néhány alkotás — A. Klimov Kozmikus enteriőrje, Z. Mah- teisz A kozmosz pulzusa című képe, N. Nadbajlo munkáinak egy része — növényi szerkezetek mikroszkopikus metszeteinek felnagyításából vette jövőképét. A már említett Nedbajlo (Hajóraj, Súlytalanság) s mellette G. Pokrovszkij (Űrközpont, Kozmodrom az óceánon) és J. Sven (Irányító központ, Holdbéli űrközpont) inkább a technikai fejlődés ábrázolására fordították tehetségüket: fémgömbök, acél áramvonalas idomok, lekerekített üvegablakoki fényei s különösen, sejtelmesen csillanó háttér jellemzik képeiket. A legközvetlenebbül — a leggazdagabb tartalommal — G. Golobohov idézi a jövő emberét. Szolid eszközökkel mutatja be a távoli jövő idegen bolygóról jött kozmonautáit, akik már csak régészeti emlékként találkoznak korunk modern fegyvereivel (Ásatások). A Telepesek című képen földlakók vetődnek más égitestre, ahol a férfi hatalmas anyagtömbből öreg férfi arcot farag, a nő mellette kisgyermeküket dédelgeti. Hasonló hangnemben fogalmazott G. Tiscsenko is: az űr ben lebegő, kozmikus ruhába öltözött anya és gyermeke a jövő békéjének igényét és hitét sugallja a kiállítási látogatóinak. (daniss) 1 ; : i : é : ■ * : E 9 Határidői szeptember 1, Nagy összeget, egymillió 747 ezer forintot fordít a Békéscsabai városi Tanács az általános és középiskolák, kollégiumok ta- ’ tarozására. Ebből 3 legtöbbet, 500 ezer forintot a szlovák kollégium kapott a különböző jelentős átalakítási, felújítási mun5 gmjms& 1975, AÜGUSZTÜS 22 kákrá, amelyekkel már el is ké- ! szültek. Legkevesebbet a Sza- i badság téri Kállai Éva Kollégi-: um újrafestése, az ebédlő új el- ! rendezése igényelte: 22 ezer fo- • ríntot. I ■ Néhány -helyen gondot okoz a j belvíz miatti időkésedelem, mint | az 5—6-os és az 1-es általános | iskolákban. De van jó példa is. | a 2-es, a 9-es, a gyógypedagógiai, \ a gép- és gyorsíró és a zeneis- ■ kólában már befejezték a mun- 5 kákái * Munkaidő Heti átlagban 44 órát dolgozunk. Átlagban — mondom —, mert van, aki jóval többet és akad olyan is, aki jóval kevesebb időt tölt ennél munkával munkahelyén. Ha utána számolunk, a 44 óra alig valamivel több, mint egynegyede az egy hetet kitevő 168 órának. Nem kis dolog egy óra alatt 4 óra. 24 óra alatt négy nap, ’44 óra alatt egy hét szükségleteit előállítani. Az előbbiekből — anélkül, hogy filozófiai fejtegetésekbe bo- csájtkoznánk — megállapíthatjuk; minél többet termelünk egy óra alatt, annál több óránk marad szabad kedveltetéseinkre, pihenésre, művelődésre. A Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának idei első félévi jelentése szerint az állami iparban 1, a szövetkezeti iparban 3 százalékkal romlott a munkások munkaidőalapjának kihasználása. Ez igazán nem valami kedvező ,,eredmény”, ha arra gondolunk, hogv a munkaidő kihasználásában eddig sem álltunk valami jól. Köztudott, hogv az tavaly még a 80 százalékot sem érte el. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy bár a munkaidő teljes kihasználásával nem hét. hanem akár kilenc nanl szükségleteinket is megtermelhetnénk, mi ennek az amúgy is szűkösen rendelkezésre álló erőforrásnak a pazarlását az állami iparban ^ . a szövetkezeti iparban 3 százalékkal fokoztuk. Eszembe jut az ecsegfalvt tsz párttitkárának panasza. Hiába kérték az A FESZ-1: úgv szervezze meg a községi boltok nvitva- tartását. hogy a szövetkezet dolgozóinak ne munkaidőben kelljen elkéredzkedniük a napi vásárlást elinténni. A válasz ez volt; lehetetlen. Valóban lehetetlen lenne egy üzletet egy órával előbb nyitni, vagy egy órával később zárni a törvényes munkaidő betartásával? A példákat egyébként sorolni lehetne, hiszen a dolgozók nemcsak a vásárlásaikat, hanem hivatalos. félhivatalos ügyeiket ugyancsak munkaidő alatt kénytelenek elvégezni. Ne tagadjuk; adódhat úgy. hogy feltétlenül el kell hagynunk munkahelyünket, de valljuk be azt is, hogy ürügyet is lehet éppen találni akármikor. ' Egyszóval: hogy a heti 44 órás munkaidő ma még nem telik minden percében munkával — iórshán megkurtítva íCv szabadidőnket és lehetőségeinket — annak csupán eg vfel öl nmgvaráza-’ ta az. hogy ügveinket csak munkaidőben tudjuk intézni. Pedig lehetne talán ezt is átszervezni. (Manapság legfel i»bb szülői értekezletre járunk munkaidő után.) Van azonban a kérdésnek egy másik oldala: a magunk lelki- ismerete. Miért hagytuk el ok- kaltok nélkül munkahelyünket? " Mi lenne, ha a mozdony vezetője félúton kiszállna, elintézni a vásárlást egy órácska alatt, ha a sebésznek oneráció közben — azaz munkaidő alatt — iutna eszébe elintézni a fürdőszobája csemnézését, vagy ha az óvónő magára hagyná a gyerekeket, amíg elmegy kitölteni a lakáa- beielentőt? Akik szabadidejüket maszekolásra fordítják, arra hivatkoznak, hogy nem keresnek eleget. Igazuk lehet. Ha a munkaidő egy részét nem munkára fordítjuk, érthető, hogy a pihenő idő egy részét sem fordíthatjuk pihenésre (kőváry) !
