Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-20 / 195. szám
Kitüntető jelvény Mtép frontmunkáért Barkocziné, a szókimondó tanácstag; Hagyomány rnár, hogy az alkotmány ünnepe alkalmából a Hazafias Népfront országos elnöksége Népfront Munkáért /eltüntető Jelvényt adományoz. A szocialista építőmunka társadalmi segítésében, a szocialista nemzeti egység erősítésében kifejtett önzetlen, odaadó és eredményes tevékenységük elismeréséül az idén 150-en kapták meg a kitüntető jelvényt. A jelvények egy részét Budapesten, a Hazafias Népfront székházában adták át. Itt vette át a kitüntető jelvényt többek között Szilágyi Péter, a Magyar- országi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára is. Megyénkben rajta kívül hatan kapták m^g népfrontos A Békéscsabai Kötöttárugyár két hatalmas öreg kazánjának a tűzterében fehéren izzik a tatai szén. Felette apró lángnyelvek képződnek, melyek a levegő kavargásában nyalábbá egyesülnek és vad táncot lejtve, elosztanak. A látvány újra és újra ismétlődik. A kazánokban pedig éjjel-nappal fejlődik a gőz, amiből nagyon sok kell a fonal és a kelme festéséhez, a szárításhoz, télen a fűtéshez. A melegvíz is innen kerül a fürdőbe. Ha kialudna a tűz, az egész gyárban megállna a munka. A fűtők, a szén- és salakhordók nagyon jól tudják ezt. Igyekeztek is mindig becsülettel teljesíteni a feladatukat. Igaz, régebben elég „nehéz” emberek Voltak. Maguknak élők, nemigen mutattak érdeklődést a közösség dolgai iránt. Tavaly ősszel azonban valami változás kezdődött. Felismerték, hogy nemcsak a munkában, hanem a személyes életükben is egymásra vannak utalva. Mások példája nyomán ekkor kezdett érlelődni bennük az az elhatározás, hogy brigádot alakítanak és a szocialista cím elnyerését is célul tűzik. Ennek az ideje ez év január 1-én jött el. A brigádnaplóba tizenhárom név került. A brigádot pedig — a tűztérben keletkező láng után — Láng-nak nevezték el. Brigádvezetőül Újvári Jánost választották meg. Már ez év januárjában meglepő dolog történt, amiről Hámori András energetikus így beszél: — A brigád minden tonna gőzt nyolc forinttal olcsóbban állított elő, mint a múlt év decemberében. Ezért pedig semmi mást nem kellett csinálni, mint pontosan, lelkiismeretesen dolgozni. — Eleinte ugyan még előfordult hanyagság — emlékszik vissza Üjvári János. — Akadt, akivel csak egy kis veszekedés árán tudtam megértetni, hogy mit követel tőlünk a becsület. Amikor pedig kiderült, • hogy az első hónap milyen jó eredménnyel zárult és a szénmegta- karftás után pénz is jár, többé senkit sem kellett bíztatni. És augusztusig 12 ezer forint célprémiumot kapott a brigád. Az emberi dolgok megítélésében viszont már az első naptól kezdve nem mutatkozott véleménykülönbség. Farkas János kazánfűtő — társuk munkájában és magatartásában egyaránt 4 SMMm& mb. AUGUSZTUS 20. munkájukért a kitüntető jelvényt. Számukra kedden bensőséges ünnepséget rendezett a Hazafias Népfront megyei bizottsága Békéscsabán. A kitüntetetteket Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára meleg- barátsággal köszöntötte, majd Nagy József, a Hazafias Népfront megyei titkára adta át a jelvényt Zalai Györgynek, a Hazafias Népfront megyei alel- nökének, Gellai Béla dévavá- nyai népfrontelnöknek, Slpitzky András mezőhegyesi népíront- titkárnak, Bondár József köte- gváni népfrontelnöknek, Kele Józsefnének, a Hazafias Népfront nőbizottsági tagjának és Tóth András csanádapácai népfrontelnöknek. példamutató volt. Tavaly tragikus körülmények között meghalt. Két félárva kisfiát a kazánház dolgozói pártfogásba vették és anyagi támogatásban részesítették őket. A brigád sem felejtkezett meg róluk. Most pedig a szakszervezet segítségével sikerült elintézni, hogy a 11 éves Farkas Jancsi két hétre a ba'atonzamúrdi gyermeküdülőbe kerüljön. Ugyanúgy Puskás Károly hasonló korú fia is. (Puskás Károly a brigád tagja, akinek a felesége meghalt és egyedül neveli gyermekeit). A két fiúnak még egy kis pénzt is ösz- szegyűjtött a brigád. Laurinyecz György fűtő két éve súlyosan megbetegedett és rokkantsági nyugdíjba kellett mennie. Lányának és fiának a nevelés nagy gondjába kerül. Amennyire a lehetőség megengedi, a brigád őt is segíti. A kisfiú, aki az idén megy iskolába, tanszereket kap. A fűtők, szén- és salakhordók nem nagy pénzüek. Valamennyien családosok, gondosan be kell osztaniuk a keresetüket. Ezért tehát külön is érdemes elismerni azt a jó szándékú anyagi támogatást, amit tragikus sorsú vagy bajba jutott társaik családjának nyújtanak. De miért is ■ teszik? Polner István így vélekedik: 1 — Bárkit érhet valamilyen baj. : A társadalom gondoskodása * ugyan számtalan formában meg- ; nyilánul, nem hal éhen egy csa- ; Iád sem. De más az ilyen köz- ! vetlen kapcsolat. Érezni azt, hogy emberileg is törődik velünk valaki... Ebben a tudatban nyugodtabban, nagyobb biztonságérzettel élünk ég dolgozunk. P.olner Lajosnak is van mon dani valója: — Néhány forint nem vág minket agyon... Lemondunk egykét pohár sörről — amit egyébként szívesen megiszunk — és máris- kész... Ha van valami célja annak, amire áldozunk, akkor nem sajnáljuk a pénzt. De törődnek egymással más képpen is. Nemrég négy napig dolgoztak Metykó György bri- gádtáijsuk családi házának az : építkezésén. Elkészítették az alapot és a lábazatot. Csak egyetlen kikötésük volt a munka megkezdése előtt: semmi vendégeskedés! Ennivalót mindenki visz magával, ital pedig a csapvíz lesz. Éppen elég a háromgyermekes családnak az építkezési költségeket előterem teni. Most fazekas KArolynak és | Laurinyecz Györgynek segítenek j majd. Náluk nem sok munka [ van. öívegy Farkas Jánosné há- [ zát viszont alá kell falazni, amit s Negyedszázaddal ezelőtt, ami- j kor az első tanácsválasztásra készültünk, Füzesgyarmaton mindenki természetesnek tartotta Herceg Erzsébet traktoroslány tanácstaggá választását. — Honnan volt ez a népszerűség? — érdeklődöm Barkóczi Istvánnétól, született Herceg Erzsébettől, a ma is aktív tanácstagtól. — Talán onnan, hogy mindenki ismert. Pedig nem itt születtem. Budapestről jöttem a füzesgyarmati gépállomásra. Akkoriban még sok egyéni gazdának szántottunk, vetettünk. A gyarmatiak kétlaki életet éltek. Az új gazdák szerették volna megművelni pár hold saját földjüket, de nem volt Igavonójuk. ugyancsak megcsinálnak. Sok utánjárással sikerült téglát szerezniük, aminek az árát a kötöttárugyárban vállalt külön munka után kapott bérből ki is fizetik. A brigád tagjai, akik azélőtt csak önmaguknak éltek, az idén egészen áthangolódtak. Ök képletesen úgy mondják, hogy a „Láng” felforrósította körülöttük a levegőt. Még a tanulás is könnyebben ment. Tavasszal négyen fejezték be az általános iskola 8. osztályát. Mindenki túljutott a vizsgán. Hamarosan kezdődik a szakmai továbbképzés. Jövőre a kö- tötárugyárban már gázfűtésű kazánok lesznek, aminek a ke- kezelését meg kell tanulniuk. A szén- és salakhordásnak ugyan befellegzik majd, de lesz helyette vízlágyító-, hőközpont- és gázfogadókezelői munkakör. A Láng brigád tehát együtt marad és a szakértelem szempontjából is eggyel magasabb osztályba lép Addig talán még a szocialista címet is elnyeri. Minden remény megvan rá, ha úgy folytatja, ahogy januárban elkezdte. 4 — Nekünk is vannak idegeink! - Őrnagy elvtárs. Meddig tűri még? — Miért nem bíznak bennünk? Mindent elrontottak volna és Ilonka is bennégett volna. — Ugye, megmondtam maguknak, marhák. Én voltam katona — mormogja a hentes és dülöngélve elindul az élen az erdő felé. Két órakor a parancsnok lovagol a pincéhez. Frissen borotválkozott. Még púdert is tettek az arcára, nehogy észrevegyék az álmatlanság, a fáradtság ráncait az arcán. — Csak azért jöttem ide, hogy közöljem: Ajánlatukat fontolóra vették parancsnokaim Holnap kettőkor, tehát huszonnégy óra múlva választ adnak. Pénzt, kocsit, határnyitást nem lehet percek alatt eldönteni. Mindazonáltal újólag felszólítom önöket, a Népköztársaság nevében. Engedjék szabadon Lő- ríncz Istvánná leshegyi lakost. így hát elszegődtek munkásnak a gépállomásra. Olykor bizony előbbre való volt számukra az otthoni teendő. Sok kisgyűléSt tartottunk, házról házra jártunk agitálni, a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit magyaráztuk. A talpraesett traktoroslányt csakhamar Iskolára küldte a gépállomás. Aztán munkaügyi előadóként motorkerékpárral járta a határt. — Nagy port vert fel, hogy lány létemre motorkerékpárt vezetek. De ezt is megszokták. Ellenőriztem a munka minőségét, a munkaidő és a gép jó kihasználását, az üzemanyag-felhasználást, a munkavédelmi előírások betartását. Sok türelemre, megértésre volt szükség. Amikor megalakult a Vörös Csillag és az Aranykalász Tsz, már sokkal könnyebb volt. — Bokros teendői mellett hogyan jutott idő a tanácstagi munka ellátására? — Szinte észre sem vettem, hogy mikor ténykedtem tanácstagi minőségben. A tanácsülésekre rendszeresen eljártam és eljárok ma is. De szívesen felkeresnek ügyes-bajos dolgokkal — Mit gondol, kibírjuk még holnapig? Nincs vizünk, élelmünk. Nem tudunk holnapig várni. Nekünk ma kell a kocsi, a pénz. — Uraim, sajnálom, nekem csak ezeknek közlésére van felhatalmazásom. Az önök ellátása nem az én gondom. Aki hosszú kalandra indul, az rakja meg a tarisznyáját. Nem álmosak? Aludtak valamit? Holnap kettőkor itt vagyok. Apropó, figyelmeztetnem kell önöket, ne szökjenek meg az éjjel, a környéket lezártuk. — ön nem tartja be a szavát, őrnagy! — kiált az egyik fickó az ablakon át. — Ma délután kettőre ígért választ. — Hoztam Is. A felsőbb szerveink fontolóra veszik, és holnap kettőkor tiszteletemet teszem. — Agyonlőjük ezt az asz- szonyt! — Akkor én felhatalmazásom és jogaim alapján parancsot adok száz fegyveresnek, hogy a lakásomon, vagy az ártázi kút- nál, a boltban, a baromfi-felvásárlónál. Ha találkozunk, szólnak: intézd el, te tanácstag vagy, tudod, hol kell kopogni. — A faluban szókimondó tanácstagként emlegetik. Azt mondják, hogy ami a szivén, az a száján. Mi a véleménye erről? — Szeretem, ha rendben mennek a dolgok. De hadd mondjam meg azt is, hogy rendkívül sokat fejlődött a tanácsi munka is. Ma már ha valamire nem tudnak azonnal válaszolni, akkor írásban tájékoztatnak: mit, mikor és milyen módon tudnak elintézni. Nem lehet mindig megvárni a tanácsülést. Ha sürgős ügy miatt keresnek fel a tanácstagi körzet lakói, akkor bemegyek a tanácsházára és elmondom. Időnként persze számon is kérem, ha késik az elintézés. — Füzesgyarmatra gyakran Jönnek esküvőre, névadó ünnepségre Budapestről és más városból. Dicsérik a tanácsháza tisztaságát, a falu rendjét, a sok virágot. Szép környezetben építettük fel a termálfürdőt. Sokan jönnek az Idegnyugtató csend és a gyógyvíz miatt. Ha jót hallok a falumról, mindig úgy érzem: egy icipicit én is hozzájárultam az eredményekhez. A férjem a Vörös Csillag Tsz tagja. Az ő eredményüknek kétszeresen örülök, hisz az induláskor magam Is segítettem,- + Barkőcziné ma háziasszony. Gyermekeket nevel, gondozza gyönyörű otthonát, virágos- és zöldségeskertjét. Sok baromfit és sertést tart, hizlal nemcsak a család, hanem a népgazdaság javára is. Hajnalok hajnalán kél, a kis és a nagy családért fáradhatatlanul küzd. Most éppen a gyermekintézmények fejlesztését sürgeti. Az ÁFÉSZ vezetőivel azért harcol, hogy a periférikus boltokat is szereljék fel hűtőpultokkal, Javítsák az áruellátást. A tanács vezetői szeretik, mert őszinte bírálatával sokat segít. Önkritikus. Ha valamit elmulaszt, igyekszik Jóvátenni. A negyedszázados jubileum arról tanúskodik: Füzesgyarmatpn jól választottak 1950 októberében. Ary Róza lőjék porrá a pincét, benne magukat is. Egyelőre csak tíz év körüli börtön gyűlt össze a számlájukra. Az akasztóiénál lényegesen kevesebb! — Nem lehetne estére? — Nem kofa vagyok, hanem határőr parancsnok. Uraim, csak holnap kettőkor zavarom önöket. Vigyázzanak az életükre. De Lőrincz Istvánné életére különösen. Csillag felágaskodik és eltűnik az ablak előtt. • • * A délután csendes. Szinte hangtalanul töltik idejüket a banditák. Lőrlnczné sem szól. Néha jajgat, sóhajt, de nem szól. Kemény, fegyelmezett asszony, Esteledik. A sötétség hamar lehúzza redőnyeit. Négyen ismét a helyükön van nak. A különleges lámpák kigyulladnak. A. magnószalag pörög, az őrnagy még mindig fáradhatatlannak létszik. Az ezredes nem mozdul. Takács már kővé meredt. — Bagócs alig bírja tartani a fejét. Pedtg délelőtt aludtak egy kicsit. Néhány órára a pokrócok között, a fegyver tusára dűlve. Addig a rendőr mesterlövészek álltak készenlétben. Most újból rajtuk a sor. Ennyit még soha nem tartottak célra. Pokolnak tűnik ez az idő. Szemeik előtt lldéreek, árnyalakok, óriások táncolnak. A furcsa szemüveg ts zavarja őket. De kell, azt mondják fontos. Kém lehet letenni. Megszólalnak a pincében. Hogy ki ne aludjon a tűz Pásztor Béla PÁSZTOR FERENC: Fiúk a Leshegyen (RESiNY)
