Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-10 / 160. szám

Rádió jegyzet Orosházi bűtorkészítő A nyugdíjastól Hazánkban jelenleg egymillió 748 ezer nyugdíjas ember él. Az államháztartásból az elmúlt évben 23 milliárd forintot for­dítottak nyugdíjra, s idén jú­lius 1-én az új nyugdíjtörvény értelmében egymillió 100 ezer idős embernek emelték a já­randóságát. Társadalmunk va­lamennyi rétegét érintő kérdé­sek ezek, így nagy érdeklődés­re tarthatott számot az a nyug­díjasokról szóló sajtókonferen­cia, amelyet hétfő délután su­gárzott a Kossuth rádió. A Petress István által veze­tett műsorban a közönségtől ér­kezett és a jelenlevő újságírók­tól kapott kérdésekre a szak- szervezetek és minisztériumok szakemberei, valamint a Haza­fias Népfront és más szervek képviselői adtak választ. Szocialista társadalmunk az elet központjába az embert ál­lítja és fokozottan gondoskodik a munkában megfáradt idős nyugdíjasokról is. Nálunk ta­lálható a világ egyik legjobban szervezeti társadalombiztosítási rendszere, egészségügyi ellátá­sunk minden magyar állampol­gár részére biztosítva van. Anyagi erőnkhöz mérten egy­részt fokozatosan emelkednek a nyugdíjak, másrészt pedig csök­ken a nyugdíjkorhatár. 1980-ig például a mezőgazdaságban dol­gozók is akkor mehetnek nyug­díjba, mint a bérből és fize­tésből élők. A munkaképes idő­sebb parasztemberek a felsza­baduló munkaerejüket a háztáji gazdaságban hasznosíthatják majd. A most megjelent nyugdíjtör­vény minden eddiginél világo­sabban fogalmazza meg az ál­lampolgárok jogait, ám — külö­nösen az idősebb emberek — ígyl is nehezen értik a törvény betűit. A közeljövőben kiadás­ra tervezett népszerű nyelven megírt jogi tanácsadó mellett nagy szerepe van a személye­sen adott útbaigazításoknak. A széles körű tájékoztatást szol­gálta a rádió sajtókonferenciája is. (Andódy) pengette a gitárt, énekelt, le­sett az ablak felé, mint a meg­szállott. Senki, egy lélek sem mutatkozott, csak a kutyák csa­holtak a kerítésen belül. Aztán arra jött Takács Lajos. — Maga mit keres itt, Suhaj- da? Takács nem nagyon kedvelte a minden lében kanál Suhajdát, ezért nem is tegezte, még szol­gálaton kívül sem. — Csak kisétáltam erre. Rá­jöttem, hogy a környéknek ezen a pontián a legózondúsabb a le­vegő. No, már most otthon megszoktam a tiszta levegőt, a csendet, a nyugalmat. Olyan ne­velésben részesültem, hogy oko­san, egészségesen éljek. Ma sza­bad vagyok, gyönyörködöm a természet templomában, aho­gyan ezt az atyám, Első Suhaj- da István tanította. — Csík András meg úgy bil­lenti meg egyszerre két lábbal, hogy az égen lyukat üt —, vá­laszolt nem kis epésséggel Ta­kács. — Mert van nálunk egy törvény, kedves jó Suhajda. Aki a más menyasszonyjelöltjére, vagy csak ismerősére veti a sze­mét, annak rövid úton kiverik a két metszőfogát. Az ott he­lyezkedik el frontális helyzetben elől. Vigyorgás közben kilátszik, de ha hiányzik, akkor a su be­tűt kissé 'sziszegve ejti a földi halandó. Ajánlom, hogy a ter­mészet lágy ölét keresse, és he itt kóvályogjon, mert Csík mér­ges kis ember ám! — Bocsánatot kérek, én nem skartam senkinek rosszat, én nem tettem senkinek semmiféle ajánlatot, vagy — Hagyjuk a szöveget, Su­Egy kicsit rendhagyó az Oros­házi Faipari Vállalat létrejötte. Ugyanis 1950-ben a csak seprű- gyártással foglalkozó szövetke­zetei a megyei tanács vette át. Kedvező fordulat 1988-ban kö­vetkezett be, amikor az üzem termelése értékben elérte a 42 millió forintot. Igaz, ekkor már a fatömegcikkek mellett búto­rokat is gyártottak: az Erzsébet nevű festett hálószobát, a Béke garnitúrát és az ugyancsak fes­tett konyhabútort. Korszerűbbet — olcsóbbat lehetővé. Pár évvel ezelőtt még olyan bútorokat készítettek, me­lyek nem keltek el a piacon. KI vesz ma hálót? Ekkor határozták el, hogy praktikus kisbútorok gyártására térnek át. Figyelem­be veszik a modern lakások mé­reteit, a fogyasztók erszényét, ízlését és új termékeiket közvet­lenül a kiskereskedelemben ér­tékesítik. Saját tervezőgárdájuk megalkotta a Bajnok lakószo­bát és szekrénysort, a 145-ös konyhabútort, kárpitozott heve- rőket, fotelokat, székeket. Eszté- tikusabb, szebb bútorokat hoz­nak forgalomba — olcsóbban. Csalási kísérletek Alkalom szüli a tolvajt. Ez még a biztosítási ügyekre is áll. Mert hiszen a kárbejelen­tési lapokat — melyek alapján a biztosító megtéríti a szerző­désben kikötött költségeket — a biztosítottak töltik ki. Az al­kalom pedig csábító. Pénzről van szó. Viszokai János lökösházi sütő kisiparos a múlt év júliusában a MERKUR békéscsabai tele­pén egy használt Fiat személy- gépkocsit vásárolt. Szeptember­ben elhatározta, hogy havi 989 forintos Cascó-biztosítást köt. Ezt követően októberben kárbe- jelentési lapot állított ki, mely szerint a szélvédő üveg és az index lámpa Eökösháza és Elek közötti útvonalon sérült meg. Ugyanis 10—15 percre az út mentén őrizetlenül hagyta Fiat­ját. Ebben az időpontban több tehergépkocsi sódert szállított. Valószínű a lehullott kavicsok okozták az üveg és az index- lámpa repedését — írta kárbe­jelentésében. Ügy gondolta, ez­zel az ötletével jókora summá­hoz jut. És ebben — majdnem — nem is tévedett. Az Állami Biztosítónak mintegy 10 ezer forintot kellett volna fizetnie. De nem fizetett. A kárszakértő ugyanis rájött a turpisságra: a gépkocsi szélvédő üvege ugyanis már vásárláskor nug volt repedve. Andó Tamás. Békéscsaba, Lencsési úti lakosnak sem fi­zetett az Állami Biztosító. Jól­lehet, ő több mint 15 ezer fo­rintra száradott. Meg is kapta volna, ha ebbe a számításba nem csúszik hiba. A 23 éves fiatalember 1971. szeptember 30-án a bal térdén porczúzó- dásos balesetet szenvedett. Ok­tóber 8-án az Állami Biztosító békéscsabai fiókjánál napi térí­téses egyéni balesetbiztosítási szerződést kötött. A szerződés megkötésekor elhallgatta térd­sérülését. Október 29-én térdét megműtötték. Ezután balesetbiz­tosítási kárbejelentö lapot á’li- tott ki. Kérte a gyógyintézeti ápolásra, valamint a keresőkép­telen állomány idejére a szer­ződés szerinti térítési díjat. A csalásra azonban fény derült. Mindkettőjük ügyében a bé­késcsabai városi bíróság^ járt el. Magánokirat-hamisítással el­követett csalás bűntettének kí­sérlete miatt Viszokai Jánost négyhónapi, Andó Tamást pe­dig öthónapi szabadságvesztés­re ítélte a bíróság. A szabad­ságvesztés végrehajtását egy évi időtartamra felfüggesztet­ték. Az ügyész mindkét ügyben súlyosbításért fellebbezett. Noha a csalásnak csak a kí­sérlete valósult meg, mégis el­gondolkoztató a két eset. Az Állami Biztosító abból a helyes feltételezésből indul ki. hogy ügyfelei a biztosítási ügyekben becsületesen járnak el. Ez a fel- tételezés nem mindig igazoló­dik be. Sőt, egyre többet hal­lani az ilyen jellegű bűncselek­ményekről. Ám, a másik oldal­ról tekintve, nem ok nélkül ve­tődik fel a kérdés: csoda-e. ha a biztosító gyanakszik? Néha arra is, aki valóban becsülete­sen. a valóságnak megfelelően töltötte ki a kárbejelentő lapot. Célszerű, lenne a csábító alkal­maknak elejét venni. Mégpedig a kárbejelentések valódiságá­nak megfelelő igazolásokkal való garantálásával Ez ügyekben is kézenfogható lett volna! (seréül) Népgazdaságunkban a bútor­ipar egyike a legdinamikusab­ban fejlődő szakágazatoknak. A termelés növekedésének üteme már hosszabb időszak óta éven­te 10—12 százalék között válta­kozik. A könnyűipari rekonst­rukció hatására hazánkban a bútortermelés az év végére el­éri a 9 milliárd forintot. Az olyan kisvállalatok azonban, mint az orosházi is, nem kap­tak állami támogatást, gondjai­kat önerőből kell megoldaniuk. Brlázs Mihály főmérnök erről így beszél: ± Hat évvel ezelőtt kezdő­dött el itt a Bajnok utcában egy komplex bűtorüzem létrehozása. A IV. ötéves tervben 9 millió 800 ezer forintot irányoztunk elő fejlesztésre, amely menet­közben változott. A megyei ta­nács 2 millió forinttal járult hozzá a korszerű termelés fel­tételeinek megteremtéséhez, a saját fejlesztési alapunkból pe­dig 12 millió jutott erre a célra. Ez azt jelenti, hogy az új gé­pek üzembe helyezésével a gyár­tási technológia megváltozott, korszerű alapanyagok alkalma­zásával a munkafolyamatok egyszerűbbek, könnyebben el­végezhetők és biztonságosabbak lettek. A kis bútorgyáraknak meg­van az az előnyük, hogy viszony­lag rövid időn belül át tudnak állni az új termékek gyártására, így történt ez az Orosházi Fa­ipari Vállalatnál is, melyet vég­ső soron a rekonstrukció tett hajda. Álljon odébb, nem szólok S róla Csík Bandinak. : Dohogva, hümmögve odébb- ; állt. Pengetett, énekelgetett, de ■ ezentúl nagy ívben elkerülte az : erdészházat. Helyes is. Közöt- ; tünk vannak íratlan törvények, • amiket legalább annyira tisz- • telünk, mint az írtakat. Nem le- : hetne másként élni, nem lehet- : nénk annyira biztosak egymás • cselekedeteiben, gondolataiban, j nem tisztelnénk egymást sokkal : jobban, mint otthon, más körül- : mények között. Nekünk jobban j kell ismerni egymást, mert • adott esetben tűzlbe kell menni : a társunkért. Adódhatnak olyan ; esetek. Majd megtanulja Suhaj- jj da is. Eleinte még fel-fel ébred 5 benne a civil, az ügyeskedő kis- : polgár. Más alkalommal odajön ; hozzám. Ragyog a képe, a ruhá- ; ja pedig sáros, koszos. Olyan, jj mintha a csatorna mélyéről bújt ; volna elő. — Hát te? Hol mocskoltad be • magad ennyire? ; — Kérlek, tizedes elvtárs, je- : lenteni akarok, : — Jelentsen, Suhajda határőr. : — Jelentem, megtaláltam an- ■ nak a lehetőségét, hogy megte- j remtsük az őrs KISZ-szervezeté- ; nek anyagi alapjait. Aranyba- ; nya, jelentem. Kincs van a bir- ■ tokunkban. Valóságos kincs, j csak le kell hajolni érte, fel kell : szedni a sárból. — Azt látom — mondtam ne- • ki —, mert máris olyan vagy, j mint a választási malac. Azt hi- : szem, nyűgös lesz egy pillanatra ; 3 főtörzsőrmester élvtárs, ha meglátja rajtad ezt a kissé el- ; hanyagolt gúnyát. (Folytatjuk) Nincs ellentmondás Fejlesztés, gépbeszerzés, mo­dernizálás saját alapokból — de nincs ez ellentmondásban az árak rendszeres csökkentésével? — Nem hiszem — mondja er­re a főmérnök —, hogy az új terméknek, amelyet a vállalat előzetes befektetések árán bo­csát ki, törvényszerűen drágább­nak kell lennie. De akkor hogyan csinálják? Elárulják a következő adatok. 1970. óta a termelés volumene és a nyereség együtt nő a haté­konyság és a bérek színvonalá­val. öt évvel ezelőtt a vállalat termelési értéke 53 millió forint volt, tavaly már meghaladta a 78, ez évben várhatóan eléri a 82 milliót, melyből a bútorgyártás részesedése 60 millió forint. Míg a nyereség 1970-ben alig haladta meg az 5,5 milliót, ta­valy 11,5, 1975-re’pedig már 12,5 milliót tervezhettek. A vállalat munkásainak évi átlagos kere­sete 70-ben 22 ezer 400 forint volt, 1974-ben 27 ezer 407, az idén pedig meghaladja a 28 ezer forintot — Hogyan alakult a haté­konyság ebben az időben? — Az egy munkásra jutó ter­melési érték 1970-ben még csak 162 ezer forint volt, négy év múlva 226 ezer, 1975-ben, vagyis az idén 234 ezer forintra nőtt. A gyártás tehát sokkal Intenzí­vebb lett. A normákat úgy Iga­zítjuk, hogy növelhessük a ter­melékenységet és olcsóbbá te­gyük termékeinket. Nők a „fedélíden" De nemcsak a normákat tart­ják karban, hanem törődnek a dolgozók egészségével, munka- körülményeiknek javításával is. A gép- és a fényezőműhelyben porelszívó berendezést szereltek fel, gépesítették az anyagmozga­tást, női, férfiöltözőt, fürdőt lé­tesítettek. A vállalatnál 359 munkás dolgozik, a fele nő. A termelés szinte minden terüle tén megtalálhatók. A festődében tevékenykednek az ezüstkoszorús Béke Szocialis­ta Brigád tagjai. Vezetőjük egy Pályaválasztási kiállítás a íővárösban A Kisiparosok Országos Szer­vezete szerdán pályaválasztási j kiállítást nyitott Budapesten, a j faipari szakosztály VII. kerületi Bérkocsis utca 12. szám alatti termében. A legügyesebb vidéki és bu­dapesti tanulók legsikerültebb munkadarabjait mutatják be a kiállításon, - amelynek tartama alatt helyszíni pályaválasztási tanácsadással is szolgálnak az érdeklődőknek. (MTI) törékeny, barna fiatalasszony. Műszakonként egy konyhagar­nitúra gittelését, festését, zo­máncozását végzi el. Átlagosan 2 ezer forintot keres havonta. — Ötödik éve. hogy a vállalat­nál dolgozom, itt tanultam ki a fényező-mázoló szakmát, Itt is szeretnék gyökeret verni — mondja és azt bizonygatja, mennyire jó a brigádmozgalom: nem csak a munkában, az üze­men kívül is összetartja az em­bereket. Éppen a napokban néz­ték meg együtt a művelődési központban a Szolnoki Sziglige­ti Színház előadását. A fényező műhelyben csak nők dolgoznak. Mindannyian betanított munkások. Az auto­mata gép mellett áll Nagy Mi- hályné és figyeli az egyre fé­nyesedé bútorlapot. Tizennégy éves, korában már a vállalatnál dolgozott, negyedik éve fénye­ző. Helyzetével, megbecsülésé­vel elégedett. Egy hónap alatt 2 ezer 300 forintot keres. Férje az üveggyárban lakatos. — Kell a pénz, hiszen most építkezünk Szentetornyán — szól kedves-mosolygósán — mi­re befejezzük bizony „elúszik” vagy 250 ezer forint. Az üzem 15 ezer forint kamatmentes köl­csönnel segített. Hatszázezer forint megtakarítás A vállalat jelenleg teljesen ki­használja kapacitását. Bútorra egész évre megkötötték a szállí­tási szerződéseket, még így is az igényeknek csak az 50 százalé­kát tudják kielégíteni. Saját te­herautóik szinte még „melegen” kiszállítják az aznap elkészített bútorokat. Elsősorban Békés és a környező megyékbe. A helyi bútorbolttal például szerződést kötöttek, de sokszor terven fe­lül is azonnal szállítanak, főleg akkor ha új lakásokat adnak át. És hogy termékeik keresettek a piacon, az a jó minőségnek kö­szönhető. A szereidében Sitkéi János művezető a fiatal szakmunká­sokat dicséri: — Menjen végig a csarnokon, ezek a gyerekek precíz, szép munkát végeznek. Itt van szem­ben Berecz Pista — mutat a Bajnok szekrénysor egyik da­rabját összeállító fiatalemberre — mindössze 21 éves, két éve a November 7. Szocialista Brigád vezetője. Fő erősségük a minő­ségi munka. A famegmunkáló gépműhely­ben Szemenyei Tibor leállítja a zúgó marógépet és mosolyogva mondja: — Nem hiába Szorgalomnak neveztük el a brigádunkat, min­denki egy emberként vigyáz ar­ra, nehogy selejtet gyártsunk. Egymást ellenőrizzük. A minőség mellett nagy gon­dot fordítanak a takarékosság­ra, ezért is készítették el intéz­kedési tervüket, amely 600 ezer forint értékű energia és anyag megtakarítását írja elő ebben az évben. Csobán Bajos a szabász műhelyben erről így vélekedik: — Nálunk mindennek az alap­ja a pontos mérés, így tudunk csak viszonylag hulladékmente­sen dolgozni. Egyébként ezeket a hulladékokat núttal összeköt­jük és újra felhasználjuk. Gon­dolja el, 2-3 centi faanyag meg­takarítása is mennyit jelent. Csak egy példát mondok- a csa­polás helyett tiplizést alkalma­zunk, ez évente 20 ezer forintot hoz a „konyhára”. Az Orosházi Faipari Vállalat tehát bizakodással tekint a kö­vetkező V ötéves terv elé, amelynek idején még magasabb színvonalra szeretnék emelni a technológiát, az üzem- és mun­kaszervezést, a termelésirányí­tást. a hatékonyságot. Csendben, saját erőből, mint azt eddig is tették. Seres Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents