Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-10 / 160. szám

Rádió jegyzet

Orosházi bűtorkészítő

A nyugdíjastól

Hazánkban jelenleg egymillió 748 ezer nyugdíjas ember él. Az államháztartásból az elmúlt évben 23 milliárd forintot fordítottak nyugdíjra, s idén július 1-én az új nyugdíjtörvény értelmében egymillió 100 ezer idős embernek emelték a járandóságát. Társadalmunk valamennyi rétegét érintő kérdések ezek, így nagy érdeklődésre tarthatott számot az a nyugdíjasokról szóló sajtókonferencia, amelyet hétfő délután sugárzott a Kossuth rádió.

A Petress István által vezetett műsorban a közönségtől érkezett és a jelenlevő újságíróktól kapott kérdésekre a szak- szervezetek és minisztériumok szakemberei, valamint a Hazafias Népfront és más szervek képviselői adtak választ.

Szocialista társadalmunk az elet központjába az embert állítja és fokozottan gondoskodik a munkában megfáradt idős nyugdíjasokról is. Nálunk található a világ egyik legjobban szervezeti társadalombiztosítási rendszere, egészségügyi ellátásunk minden magyar állampolgár részére biztosítva van. Anyagi erőnkhöz mérten egyrészt fokozatosan emelkednek a nyugdíjak, másrészt pedig csökken a nyugdíjkorhatár. 1980-ig például a mezőgazdaságban dolgozók is akkor mehetnek nyugdíjba, mint a bérből és fizetésből élők. A munkaképes idősebb parasztemberek a felszabaduló munkaerejüket a háztáji gazdaságban hasznosíthatják majd.

A most megjelent nyugdíjtörvény minden eddiginél világosabban fogalmazza meg az állampolgárok jogait, ám — különösen az idősebb emberek — ígyl is nehezen értik a törvény betűit. A közeljövőben kiadásra tervezett népszerű nyelven megírt jogi tanácsadó mellett nagy szerepe van a személyesen adott útbaigazításoknak. A széles körű tájékoztatást szolgálta a rádió sajtókonferenciája is.

(Andódy)

pengette a gitárt, énekelt, lesett az ablak felé, mint a megszállott. Senki, egy lélek sem mutatkozott, csak a kutyák csaholtak a kerítésen belül. Aztán arra jött Takács Lajos.

— Maga mit keres itt, Suhaj- da?

Takács nem nagyon kedvelte a minden lében kanál Suhajdát, ezért nem is tegezte, még szolgálaton kívül sem.

— Csak kisétáltam erre. Rájöttem, hogy a környéknek ezen a pontián a legózondúsabb a levegő. No, már most otthon megszoktam a tiszta levegőt, a csendet, a nyugalmat. Olyan nevelésben részesültem, hogy okosan, egészségesen éljek. Ma szabad vagyok, gyönyörködöm a természet templomában, ahogyan ezt az atyám, Első Suhaj- da István tanította.

— Csík András meg úgy billenti meg egyszerre két lábbal, hogy az égen lyukat üt —, válaszolt nem kis epésséggel Takács. — Mert van nálunk egy törvény, kedves jó Suhajda. Aki a más menyasszonyjelöltjére, vagy csak ismerősére veti a szemét, annak rövid úton kiverik a két metszőfogát. Az ott helyezkedik el frontális helyzetben elől. Vigyorgás közben kilátszik, de ha hiányzik, akkor a su betűt kissé 'sziszegve ejti a földi halandó. Ajánlom, hogy a természet lágy ölét keresse, és he itt kóvályogjon, mert Csík mérges kis ember ám!

— Bocsánatot kérek, én nem skartam senkinek rosszat, én nem tettem senkinek semmiféle ajánlatot, vagy

— Hagyjuk a szöveget, SuEgy kicsit rendhagyó az Orosházi Faipari Vállalat létrejötte. Ugyanis 1950-ben a csak seprű- gyártással foglalkozó szövetkezetei a megyei tanács vette át. Kedvező fordulat 1988-ban következett be, amikor az üzem termelése értékben elérte a 42 millió forintot. Igaz, ekkor már a fatömegcikkek mellett bútorokat is gyártottak: az Erzsébet nevű festett hálószobát, a Béke garnitúrát és az ugyancsak festett konyhabútort.

Korszerűbbet — olcsóbbat

lehetővé. Pár évvel ezelőtt még olyan bútorokat készítettek, melyek nem keltek el a piacon. KI vesz ma hálót? Ekkor határozták el, hogy praktikus kisbútorok gyártására térnek át. Figyelembe veszik a modern lakások méreteit, a fogyasztók erszényét, ízlését és új termékeiket közvetlenül a kiskereskedelemben értékesítik. Saját tervezőgárdájuk megalkotta a Bajnok lakószobát és szekrénysort, a 145-ös konyhabútort, kárpitozott heve- rőket, fotelokat, székeket. Eszté- tikusabb, szebb bútorokat hoznak forgalomba — olcsóbban.

Csalási

kísérletek

Alkalom szüli a tolvajt. Ez még a biztosítási ügyekre is áll. Mert hiszen a kárbejelentési lapokat — melyek alapján a biztosító megtéríti a szerződésben kikötött költségeket — a biztosítottak töltik ki. Az alkalom pedig csábító. Pénzről van szó.

Viszokai János lökösházi sütő kisiparos a múlt év júliusában a MERKUR békéscsabai telepén egy használt Fiat személy- gépkocsit vásárolt. Szeptemberben elhatározta, hogy havi 989 forintos Cascó-biztosítást köt. Ezt követően októberben kárbe- jelentési lapot állított ki, mely szerint a szélvédő üveg és az index lámpa Eökösháza és Elek közötti útvonalon sérült meg. Ugyanis 10—15 percre az út mentén őrizetlenül hagyta Fiatját. Ebben az időpontban több tehergépkocsi sódert szállított. Valószínű a lehullott kavicsok okozták az üveg és az index- lámpa repedését — írta kárbejelentésében. Ügy gondolta, ezzel az ötletével jókora summához jut. És ebben — majdnem — nem is tévedett. Az Állami Biztosítónak mintegy 10 ezer forintot kellett volna fizetnie. De nem fizetett. A kárszakértő ugyanis rájött a turpisságra: a gépkocsi szélvédő üvege ugyanis már vásárláskor nug volt repedve.

Andó Tamás. Békéscsaba, Lencsési úti lakosnak sem fizetett az Állami Biztosító. Jóllehet, ő több mint 15 ezer forintra száradott. Meg is kapta volna, ha ebbe a számításba nem csúszik hiba. A 23 éves fiatalember 1971. szeptember 30-án a bal térdén porczúzó- dásos balesetet szenvedett. Október 8-án az Állami Biztosító békéscsabai fiókjánál napi térítéses egyéni balesetbiztosítási szerződést kötött. A szerződés megkötésekor elhallgatta térdsérülését. Október 29-én térdét megműtötték. Ezután balesetbiztosítási kárbejelentö lapot á’li- tott ki. Kérte a gyógyintézeti ápolásra, valamint a keresőképtelen állomány idejére a szerződés szerinti térítési díjat. A csalásra azonban fény derült.

Mindkettőjük ügyében a békéscsabai városi bíróság^ járt el. Magánokirat-hamisítással elkövetett csalás bűntettének kísérlete miatt Viszokai Jánost négyhónapi, Andó Tamást pedig öthónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. A szabadságvesztés végrehajtását egy évi időtartamra felfüggesztették. Az ügyész mindkét ügyben súlyosbításért fellebbezett.

Noha a csalásnak csak a kísérlete valósult meg, mégis elgondolkoztató a két eset. Az Állami Biztosító abból a helyes feltételezésből indul ki. hogy ügyfelei a biztosítási ügyekben becsületesen járnak el. Ez a fel- tételezés nem mindig igazolódik be. Sőt, egyre többet hallani az ilyen jellegű bűncselekményekről. Ám, a másik oldalról tekintve, nem ok nélkül vetődik fel a kérdés: csoda-e. ha a biztosító gyanakszik? Néha arra is, aki valóban becsületesen. a valóságnak megfelelően töltötte ki a kárbejelentő lapot. Célszerű, lenne a csábító alkalmaknak elejét venni. Mégpedig a kárbejelentések valódiságának megfelelő igazolásokkal való garantálásával

Ez ügyekben is kézenfogható lett volna!

(seréül)

Népgazdaságunkban a bútoripar egyike a legdinamikusabban fejlődő szakágazatoknak. A termelés növekedésének üteme már hosszabb időszak óta évente 10—12 százalék között váltakozik. A könnyűipari rekonstrukció hatására hazánkban a bútortermelés az év végére eléri a 9 milliárd forintot. Az olyan kisvállalatok azonban, mint az orosházi is, nem kaptak állami támogatást, gondjaikat önerőből kell megoldaniuk. Brlázs Mihály főmérnök erről így beszél:

± Hat évvel ezelőtt kezdődött el itt a Bajnok utcában egy komplex bűtorüzem létrehozása. A IV. ötéves tervben 9 millió 800 ezer forintot irányoztunk elő fejlesztésre, amely menetközben változott. A megyei tanács 2 millió forinttal járult hozzá a korszerű termelés feltételeinek megteremtéséhez, a saját fejlesztési alapunkból pedig 12 millió jutott erre a célra. Ez azt jelenti, hogy az új gépek üzembe helyezésével a gyártási technológia megváltozott, korszerű alapanyagok alkalmazásával a munkafolyamatok egyszerűbbek, könnyebben elvégezhetők és biztonságosabbak lettek.

A kis bútorgyáraknak megvan az az előnyük, hogy viszonylag rövid időn belül át tudnak állni az új termékek gyártására, így történt ez az Orosházi Faipari Vállalatnál is, melyet végső soron a rekonstrukció tett

hajda. Álljon odébb, nem szólok S róla Csík Bandinak. :

Dohogva, hümmögve odébb- ; állt. Pengetett, énekelgetett, de ■ ezentúl nagy ívben elkerülte az : erdészházat. Helyes is. Közöt- ; tünk vannak íratlan törvények, • amiket legalább annyira tisz- • telünk, mint az írtakat. Nem le- : hetne másként élni, nem lehet- : nénk annyira biztosak egymás • cselekedeteiben, gondolataiban, j nem tisztelnénk egymást sokkal : jobban, mint otthon, más körül- : mények között. Nekünk jobban j kell ismerni egymást, mert • adott esetben tűzlbe kell menni : a társunkért. Adódhatnak olyan ; esetek. Majd megtanulja Suhaj- jj da is. Eleinte még fel-fel ébred 5 benne a civil, az ügyeskedő kis- : polgár. Más alkalommal odajön ; hozzám. Ragyog a képe, a ruhá- ; ja pedig sáros, koszos. Olyan, jj mintha a csatorna mélyéről bújt ; volna elő.

— Hát te? Hol mocskoltad be •

magad ennyire? ;

— Kérlek, tizedes elvtárs, je- :

lenteni akarok, :

— Jelentsen, Suhajda határőr. :

— Jelentem, megtaláltam an- ■ nak a lehetőségét, hogy megte- j remtsük az őrs KISZ-szervezeté- ; nek anyagi alapjait. Aranyba- ; nya, jelentem. Kincs van a bir- ■ tokunkban. Valóságos kincs, j csak le kell hajolni érte, fel kell : szedni a sárból.

— Azt látom — mondtam ne- • ki —, mert máris olyan vagy, j mint a választási malac. Azt hi- : szem, nyűgös lesz egy pillanatra ; 3 főtörzsőrmester élvtárs, ha meglátja rajtad ezt a kissé el- ; hanyagolt gúnyát.

(Folytatjuk)

Nincs ellentmondás

Fejlesztés, gépbeszerzés, modernizálás saját alapokból — de nincs ez ellentmondásban az árak rendszeres csökkentésével?

— Nem hiszem — mondja erre a főmérnök —, hogy az új terméknek, amelyet a vállalat előzetes befektetések árán bocsát ki, törvényszerűen drágábbnak kell lennie.

De akkor hogyan csinálják? Elárulják a következő adatok. 1970. óta a termelés volumene és a nyereség együtt nő a hatékonyság és a bérek színvonalával. öt évvel ezelőtt a vállalat termelési értéke 53 millió forint volt, tavaly már meghaladta a 78, ez évben várhatóan eléri a 82 milliót, melyből a bútorgyártás részesedése 60 millió forint. Míg a nyereség 1970-ben alig haladta meg az 5,5 milliót, tavaly 11,5, 1975-re’pedig már 12,5 milliót tervezhettek. A vállalat munkásainak évi átlagos keresete 70-ben 22 ezer 400 forint volt, 1974-ben 27 ezer 407, az idén pedig meghaladja a 28 ezer forintot

— Hogyan alakult a hatékonyság ebben az időben?

— Az egy munkásra jutó termelési érték 1970-ben még csak 162 ezer forint volt, négy év múlva 226 ezer, 1975-ben, vagyis az idén 234 ezer forintra nőtt. A gyártás tehát sokkal Intenzívebb lett. A normákat úgy Igazítjuk, hogy növelhessük a termelékenységet és olcsóbbá tegyük termékeinket.

Nők a „fedélíden"

De nemcsak a normákat tartják karban, hanem törődnek a dolgozók egészségével, munka- körülményeiknek javításával is. A gép- és a fényezőműhelyben porelszívó berendezést szereltek fel, gépesítették az anyagmozgatást, női, férfiöltözőt, fürdőt létesítettek. A vállalatnál 359 munkás dolgozik, a fele nő. A termelés szinte minden terüle tén megtalálhatók.

A festődében tevékenykednek az ezüstkoszorús Béke Szocialista Brigád tagjai. Vezetőjük egy

Pályaválasztási kiállítás a íővárösban

A Kisiparosok Országos Szervezete szerdán pályaválasztási j kiállítást nyitott Budapesten, a j faipari szakosztály VII. kerületi Bérkocsis utca 12. szám alatti termében.

A legügyesebb vidéki és budapesti tanulók legsikerültebb munkadarabjait mutatják be a kiállításon, - amelynek tartama alatt helyszíni pályaválasztási tanácsadással is szolgálnak az érdeklődőknek. (MTI)

törékeny, barna fiatalasszony. Műszakonként egy konyhagarnitúra gittelését, festését, zománcozását végzi el. Átlagosan 2 ezer forintot keres havonta.

— Ötödik éve. hogy a vállalatnál dolgozom, itt tanultam ki a fényező-mázoló szakmát, Itt is szeretnék gyökeret verni — mondja és azt bizonygatja, mennyire jó a brigádmozgalom: nem csak a munkában, az üzemen kívül is összetartja az embereket. Éppen a napokban nézték meg együtt a művelődési központban a Szolnoki Szigligeti Színház előadását.

A fényező műhelyben csak nők dolgoznak. Mindannyian betanított munkások. Az automata gép mellett áll Nagy Mi- hályné és figyeli az egyre fényesedé bútorlapot. Tizennégy éves, korában már a vállalatnál dolgozott, negyedik éve fényező. Helyzetével, megbecsülésével elégedett. Egy hónap alatt 2 ezer 300 forintot keres. Férje az üveggyárban lakatos.

— Kell a pénz, hiszen most építkezünk Szentetornyán — szól kedves-mosolygósán — mire befejezzük bizony „elúszik” vagy 250 ezer forint. Az üzem 15 ezer forint kamatmentes kölcsönnel segített.

Hatszázezer forint megtakarítás

A vállalat jelenleg teljesen kihasználja kapacitását. Bútorra egész évre megkötötték a szállítási szerződéseket, még így is az igényeknek csak az 50 százalékát tudják kielégíteni. Saját teherautóik szinte még „melegen” kiszállítják az aznap elkészített bútorokat. Elsősorban Békés és a környező megyékbe. A helyi bútorbolttal például szerződést kötöttek, de sokszor terven felül is azonnal szállítanak, főleg akkor ha új lakásokat adnak át. És hogy termékeik keresettek a piacon, az a jó minőségnek köszönhető.

A szereidében Sitkéi János művezető a fiatal szakmunkásokat dicséri:

— Menjen végig a csarnokon, ezek a gyerekek precíz, szép munkát végeznek. Itt van szemben Berecz Pista — mutat a Bajnok szekrénysor egyik darabját összeállító fiatalemberre — mindössze 21 éves, két éve a November 7. Szocialista Brigád vezetője. Fő erősségük a minőségi munka.

A famegmunkáló gépműhelyben Szemenyei Tibor leállítja a zúgó marógépet és mosolyogva mondja:

— Nem hiába Szorgalomnak neveztük el a brigádunkat, mindenki egy emberként vigyáz arra, nehogy selejtet gyártsunk. Egymást ellenőrizzük.

A minőség mellett nagy gondot fordítanak a takarékosságra, ezért is készítették el intézkedési tervüket, amely 600 ezer forint értékű energia és anyag megtakarítását írja elő ebben az évben. Csobán Bajos a szabász műhelyben erről így vélekedik:

— Nálunk mindennek az alapja a pontos mérés, így tudunk csak viszonylag hulladékmentesen dolgozni. Egyébként ezeket a hulladékokat núttal összekötjük és újra felhasználjuk. Gondolja el, 2-3 centi faanyag megtakarítása is mennyit jelent. Csak egy példát mondok- a csapolás helyett tiplizést alkalmazunk, ez évente 20 ezer forintot hoz a „konyhára”.

Az Orosházi Faipari Vállalat tehát bizakodással tekint a következő V ötéves terv elé, amelynek idején még magasabb színvonalra szeretnék emelni a technológiát, az üzem- és munkaszervezést, a termelésirányítást. a hatékonyságot. Csendben, saját erőből, mint azt eddig is tették.

Seres Sándor