Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-01 / 152. szám
Háztáji gazdaság: Jövedelem és közellátás A munkás-paraszt szövetség sikereként könyveltük él — örömmel —, hogy hazánkban, a közelmúltban kiegyenlítődött a munkások és parasztok jövedelmi színvonala. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem a keresete, hanem a jövedelme egyenlítődött ki a két osztálynak. A parasztok életszínvonalába beszámítjuk a háztáji gazdaság jövedelmét isi Ha tehát a háztáji termelés viszaesik, akkor ez a teeszparasztsáig élet- színvonalának csökkenését eredményezi, és a \ jövedelmi arányok újbóli megbomlását. A társadalmi érdekek szempontjából még ennél is érdekesebb az, hogy a magyar mezőgazdasági össztermelésnek még 1974-ben is 65 százalékát adták a nagyüzemek. Harmincöt százalék nagyüzemen íkívüllfi termelés, amiben a legnagyobb tétel a téesztagok háztáji termelése. Ha ez visszaesik, akkor ezt megérd a közeOlátás, egyes áruiknál még az export is. Kiélezett gazdasági helyzetben Ilyen kockázatot nem vállalhatunk. • A termelőszövetkezeti háztáji gazdaságok megközelítően 700 ezer hektáron termelnek Ez az ország mezőgazdaságilag művelhető területének 7,5 százaléka, ami önmagában sem lebecsülhető arány. Tovább növekszik azonban jelentősége, ha megmondjuk hogy az arány az ország gyümölcsterületéből már 11,8, szőlőterületéből 22,1 százalék, a kerteknek pedig 41,5(1) százaléka tartozik a háztáji gazdaságokhoz. Lemondhatunk értől? Külön figyelmet érdemelnek azonban azok a mozgások, amelyek a háztáji gazdálkodáson bélül tapasztalhatók. Folyamatos, de az utóbbi időben felgyorsult változások eredményeként a háztájinak négy, elég jól elkülöníthető típusa alakult ki. Mindmáig legjelentősebb a '„hagyományos” háztáji, amely az összterület 50—60 százalékára tehető. (Részletes statisztikai felmérés nincs.) Idetartoznak a tagok személyi tulajdonában, vagy Használatában álló zártkertek, tanyatelkek, belterületi Dr. Vertse Albert: Madárvédelem Melyek kertünk, házunk, parkjaink hasznos madarai, s mit tehetünk, hogy a levegőnek ezeket az apró tornászait a közelünkbe szoktassuk — talán csak azért, hogy mozgásukban, létükben gyönyörködjünk, talán azért, hogy tevékenységüket a magunk hasznára fordítsuk. Kell-e télen etetni, s ha igen, mivel és hogy tegyük azt, hogy kis védenceinknek valóban segítsünk és ne kerüljünk közben senkivel se összeütközésbe? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapunk választ dr. Vertse Albert könyvéből. porták sfb^ valamint azok a közösből kimért parcellák, ahol mondjuk a tag a kukorica közé még babot' vagy más veteményt is ültet, tehát a gyomirtó vegyszerek használatára nincs mód. Nagyon munkaigényes parcelláik ezek, de kertészeti és növénytermesztési szempontból a legnagyobb értéket adják. Innen jön a korai retek, a saláta, a májusi cseresznye, a bab és még jó néhány cikk zöme a piacra. Nagyon fontos, hogy a közös gazdaságok ezeket a „magán területeket” ne tekintsék magánügynek, hanem segítsék az ottani termelést Szaktanáccsal, műtrágyával, ha kell palántával, kisgéppel, permetező brigáddal és előnyös közös értékesítéssel, hiszen ezek a magánterületek közös gondokat oldanak meg, a család önellátása mellett a közellátást is szolgálják. A másik — rohamosan erősö- dő — típus a „magyüzemesített” háztáji. Lényege, hogy a közösből egy táblába kimért háztáji területet a téesz megszántja és kitűnő maggal beveti, műtrágyázza, sőt rendszerint a gyomirtó szert is kipermetezi, úgy méri szét a tagok között. A háztáji parcellák gazdái megtérítik a közös költségeket, majd saját kezükkel szedik le a kukoricát, amit a téesz baizahard Békáik. Ennek a típusnak elsősorban az álla. tenyésztés szempontjából van jelentősége. A tag ugyanis az így megtermelt kukoricával tyúkot etet, disznót hizlal, gyakran még a szárat is levágja és hazahordatja a tehénnek. A magyüzemesített háztáji produktuma tóhát hús, tojás és tej formájában jelenik meg az ország asztalán. (Akkor is, ha túlnyomó részt esetleg a termelő fogyasztja el, mert ezzel a közellátás gondját köny- nyíti.) A fejlődés azonban tovább feszítette a húrt. A hatalmas gépek, a növénytermesztési rendszerek nem kevés határból a háztáji gazdálkodásnak még ezt a formáját is kiszorították. Ha ugyanis azt a bizonyos kukoricatáblát teljes egészében nagyüzemi módon művelik meg, akkor egy hektáron nem negyven, hanem esetleg 60—70 mázsa kukorica terem, minimális munkaerő-felhasználással. Ugyanakkor a téesznek nem kell fogatokat tartania csak azért, hogy a háztáji parcellákat művelges- se, a kupaconként mért kukoricatermést hazahordja. A tag í tudja. hogy neki eszmeileg I mennyi háztáji jár, kifizeti a ■ nagyüzemi művelés költségeit és 1 KISZ-építőtábor nyílt vasárnap Mihálygergén, az Észak- Nógrádi Regionális Vízmű bővítésének építkezésén. A félmilliárdos beruházás megvalósítása során egy több mint négymillió köbméter befogadóképességű víztározót is létesítettek, amelynek negyven hektárnyi medrét kell megtisztítani a kivágott fák, ä nagyüzemi átlagtermésnek megfelelő termésmennyiséget a vontató a házához viszi. Ez már „eszmei háztáji”, vannak [hátrányai, de ellene szólni nincs jogunk. A tag ugyanis nem kapál és nem tör kukoricát, de terményt kap, amivel ugyanúgy etethet, hizlalhat, tehát a család úgynevezett töredék munkaerejét odahaza hasznosíthatja és ebből termelés, jórészt árutermeilás lesz. Sajnos izmosodik a szorosan vett eszmei háztáji módszere is. Aránya becslések szerint már meghaladja a 10 százalékot. BnneH lényege, hogy a tag elméletben sem kap háztáji területet, hanem az ehhez való jogát a közösség pénzen megváltja. (A Pénzügyminisztérium most érvényben levő döntése szerint egy téesztag maximálisan 25 q kukoricát vagy 6000 Ft eszmei háztáji megváltást kaphat) Durván fogalmazva ebben az esetben a tag eladja a háztáji gazdaságihoz való jogát. Életszínvonala nem csökken, viszont a háztáji gazdaság ebben az esetben értéket már nem termel. A család töredék munkaereje (öregek, gyerekek, kisgyermekes anyák stb.) kihasználatlan marad. Vannak esetek, amikor nem tudunk az ilyen megoldás ellen szólni. Akad például Magyarországon téesz, ahol másfél ezer hektárom kétezer ember folytat intenzív gazdálkodást. Itt nyilván nincs miből területet adni a tagnak. Másutt megfigyelhető, hogy csak azért nem vesznek fel tagot — noha jelentkező volna —•, hogy ne kelljen háztáji földet adni. Az is érthető, ha egy 80 esztendős, gyakorlatilag magatehetetlen néninek nem kell a kukorica, hanem közvetlenül pénzt akar. Az ilyen indokolt esetek aránya azonban semmiképpen sem éri el a 10 százalékot. A pénzbeli megváltás néhol már divat, mert rendkívül kényelmes, nem kell hozzá se vegyszer, se fuvareszköz, csupán egy kifizetési lista. Nagyon határozottan ellene vagyunk az ilyen divatnak. Itt már a háztáji gazdálkodás valóságos céljának és szerepének eltorzulásáról van szó. A szövetkezeti vezetők és tagok bölcsessége, arányérzéke és megfelelő központi szabályozás szükséges ahhoz, hogy a háztáji gazdaság szerepe, produktuma ne csökkenjen, legalábbis nagyobb ütemben ne, minhogy azt a nagyüzem pótolni képes. Földeáki Béla bokrok gyökérzetétől, gyomnövényektől, mielőtt a tározó feltöltését megkezdik. A táborban június 29-től augusztus 23-ig több turnusban váltják egymást Somogy megyei középiskolások és budapesti szakmunkástanulók. A szécsényi járási könyvtár tábori könyvtárat nyitott a fiatalok számára. (MTI) Négymillió kiméieres víztároló Kerti utak. lépesük A kert csak akkor nyújt igazán kellemes, jó elfoglaltságot, pihenést, ha szakszerűen alakítjuk ki. Ne elégedjünk meg tehát, hogy a házat tetszetősen elkészítettük, gyümölcsfákat, szőlőt, díszcserjéket ültettünk. Többféle kerti létesítményre is szükségünk van. Kertben nem nélkülözhetjük az utakat. Ezek lehetnek kocsibejárók, azaz a kaputól a garázsig vagy más házrészig vezető erős, legalább 2,5 m széles utak. Elkészítésükhöz a legkülönbözőbb anyagokat — terméskövet, betont, gránitkockát, salakot stb. — használhatunk. Bármelyikből is alakítjuk ki, igen fontos, hogy az alapozás legalább 25—30 cm legyen. Ha ezt elmulasztjuk, a kocsi súlya az alapozás nélküli burkolást rövid idő alatt benyomja a földbe vagy széttöri. A bejáró elkészíthető egybefüggő burkolással (az egész útfelületet lekövezzük Vagy betonozzuk) vagy csak keréknyomot készítünk. Ez utóbbi sokkal tetszetősebb, jobban illeszkedik a kert hangulatába, hiszen a burkolt 40— 50 om széles két keréknyom közötti és .melletti részek fűvel vethetők be. Űjabban mind több helyen alkalmazzák az ún. zöldbeton módszert. Ekkor üreges betonidomokat süllyesztünk a földbe, az üregeket földdel töltjük meg és fűmaggal vetjük be. Lényeges szerepük van a kaputól a házig és a háztól a kertbe vezető gyaiogutatoniak. Ezek készítésénél még inkább vigyázzunk. hogy a környezetbe illőéit, tetszetősök legyenek, a hasznos 'kerttel ületbői minél kisebb helyet vegyenek el, s ugyanakkor általunk jól megközelíthető legyen a terület minden fontos része. A gyalogutak méretét, vezetését és anyagát a helyszíni körülmények, lehetőségek határozzák meg Általában a ház bejáratát a kapuval összekötő gyalogút 1,5-2 m, a mell|ékutak 0,7-1,5, a tipegő, az ösvény fél méter széles legyen. A gyalogutak készíthetők salakból, kőzúzalékból, betonlapokból, téglából, hasított terméskőből. Az út csak akkor lesz tartós, ha részére alapot Július 1-ével lépett életbe a társadalombiztosításról szóló törvény. Éz mint tudjuk, a korábbi három nyugdíjrendszert egybefoglalta, és a társadalom- biztosítás egyéb ellátásaival egy törvényben rendezte. Az új jogszabály számos előrelépést, fejlesztést tartalmaz. Többen érdeklődnek a családi pótlék alakulása felől. Most a mező- gazdasági szövetkezetek, a halászati termelőszövetkezeték, szakszövetkezetek tagjaira vonatkozóan arról adunk ismertetést, hogy munkanapnak számít-e a családi pótlék szempontjából az a nap, amelyet a tag háztáji zöldségtermelésben teljesít. A jogszabály szerint a mezőgazdasági szövetkezet tagjának családi pótlék az előző naptári évben teljesített munkanapok számával arányosan jár. Teljes naptári évre az a szövetkezeti tag jogosult, akinek egy naptári hónapban 21 biztosításban eltöltött napja van, és aki az előző naptári évben 120 (nő 80) munkanapot teljesített. Aki kevesebb munkanapot teljesített, a naptári év első napjától annyi hónapkésBátürik. Az alapozás egyúttal a vízelvezetést is ellátja, tehát domborúnaik kell lennie. Ha sa lak, kőzúzalék utat építünk, ee legalább 6—8 cm vastag legyen. A betonlapból vagy hasított terméskőből készülő útnál 5—10 cm ledöngölt, elegyengetett kavics, durva folyami homokné- teg vagy salak tetejére cementhabarcsba fektetjük a beton-, vagy kőlapokat vagy öntjük a betont. A fugákat sovány (1 köbméter sóderhez 60 kg cement) betonnal töltsük ki. A kerti ösvény,' tipegő burkoló betonlapjainak, köveinek ágyazatát szintén szakszerűen kell elkészíteni. Ugyanis, ha a burkoló anyagot csak belenyomkodjuk a talajba, ez billegni fog, besüllyed, bizonytalan lesz rajta a járás. A tipegő lehet egy és két soros. A betonlapok, kövek 30—50 cm-re — lé- póstávolságra — legyenek egymástól. Az utak a kert jellegétől függően készülhetnek szegéllyel vagy anélkül. Szegélyre tégla, hasított terméskő, oldalra fektetett betonlap használható. Sohase fessük be ezeket, mert így elütnek a környezettől, kellemetlen, idegen hatást keltenek! I-époső építéséhez hétvégi telkeknél az egyszerűbb, természetesebb megoldást válasszuk. ^Lépcső készíthető fából, kemény téglából, természetes kőből, betonlapból. Ügyeljünk, hogy a lépcső kényelmes is legyen Ezért a lépcsőfok magassága 10 —20 cm, a belépő szélessége legalább 30 cm legyen. Téglából ún. telélóposő építhető. A lépcső homlokát álló, tetejét (a belépőt) lapjára fektetett téglákból legalább 5 cm vastag homok, sóder vagy salak ágyazatba szükségles rakni. A terméskőből, betonlapból készült lépcsőt szintén ágyazattal kell készíteni és a köveket kőből faragott ékekkel rögzítsük. A falópeső homlokfala cövek- kei megtámasztott deszka. A belépőjét 5 cm vastagon homokkal, kőzúzalékkal vagy salakkal kell borítani. A cövek , elé kis támasztó faékeket ütünk. Készülhet flalépcső egyenletesen besüllyesztett EarönköWből is. Tar- tósabbá tehető a falépcső, ha kátránnyal erősen átitatjuk. Szent-Miklóssy Ferenc ra jogosult családi pótlékra, ahányszor 10 (nő 7) munkanapot teljesített az előző naptári évben. A törvény meghatározza, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti tag munkanapjaként az általa személyesen teljesített munkanapokat lehet figyelembe venni. Munkanapon 10 órás munkanapot kell érteni. Munkanapnak számít az a nap is, amelyet a mezőgazdasági szövetkezet szarvasmarha- vagy sertés- háztáji tartása, valamint háztáji zöldségtermelés címén munkanapként köteles nyilvántartásba venni. A háztáji zöldségtermelés címén jóváírt munkanapokat figyelembe kell venni valamennyi társadalombiztosítási szolgáltatás (családi pótlék, nyugdíj stb.) megállapításánál, továbbá a betegségi és szülési segélyre való jogosultság szempontjából (molnár) BiKgMCMSmt 7 1975. JÜLIUS 1. ' A családi pótlékról
