Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-08 / 158. szám

Növényvédelmi tanácsadói Kiskertek az OMÉK 75 kiállításon X közelmúltban tartotta BK­sét az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár háztáji és kiskert szak­bizottsága, amelyen megtárgyal­ták a bemutató tervezeték A dokumentációs kiállítás egyebek között a kiskertmozga- lom fejlődését és a SZÖVOSZ szervezésében megindított szakcsoport modellprogra­mot is bemutatja. A rendezők nagy jelen­tőséget tulajdonítanak az isme­retterjesztésnek, ezért a be­mutatók egy része tanácsadó jellegű. A jó módszerek, meg­oldások elterjesztését szolgálja az a szabadtéren kiállított hatféle (két házi és négy hétvégi) kert­típus, amelynek a Fővárosi Ker­tészeti Vállalat a kivitelezője. X hat kert önálló szabadtéri kiállítási egységet képez. A ker­tek által határolt területen köz- használatú részeket (játszóteret, pihenőt, sportlétesítményeket stb.) is kialakítanak a rende­ződ Hasznos kezdeményezés, hogy ezen a területen a Nép­művelési Intézet közreműködé­sével a játszó- és közterekre ajánlott fafaragásokat is kiál­lítják. Az egyik házikertben a kis­állattenyésztés legkorszerűbb berendezéseit láthatják az ér­deklődők, a másikban pedig a kisüzemi kertészet eszközeit (ta­lajművelési, növényápolási, nö­vényvédelmi, öntözési berende­zések és kisgépek) kapnak he­lyet. Építési bemutató is csatlako­zik e kiállításhoz, amelyen a TÜZÉP új típusú faházait, az ajánlott korszerű csáládiház- típusok terveit, az építési mó­dokat, anyagokat sorakoztatják fel. Helyszíni szaktanácsadás te­szi teljessé a bemutatót A korszerű kerttelepítés és -művelés propagálását szolgál­ják a szépen kialakított hét­végi pihenőkertek. Bennük a létesítményeket és a növénye­ket valóban pihentető, művészi egységbe komponálták a rende­zők. A következő négy pihenőkert­típust láthatják az érdeklődők. 1. 374 négyzetméter területű kertben a bejárati út tipegőkön vezet az Andris típusú faház­hoz. Körtesövény és néhány más gyümölcsfa is lesz a kert­ben, a pihenő részen pedig fa­faragásokat, kerti bútorokat és díszítő tárgyakat helyeznek el. 2. A 420 négyzetméteres pi­henőkertben a Cézár típusú fa­ház körül különböző díszcser­jékkel és dísznövényekkel har­monikusan kombinált gyepes terület lesz, melybe egy kis­méretű vízmedencét is beleépí­tenek. A kerthez tartozó alu­míniumgarázs is jól illeszke­dik az együttesbe. 3. A következő kert is 420 négyzetméteren terül el. Ebben a Böbe nevű faházat helyezik el. A díszkert érdekessége a modem kialakítású vízfelület ÍR * ms. rümus s lesz. Hangulatos ' pince, terasz | és kertibútorok tartoznak a j kerthez. 4. Ez a kert a legnagyobb te-' rületű (435 négyzetméter), Kis- medve típusú faházzal és FORFA 72 jelzésű garázzsal. A Kertünkben gyakran nem a rejtett és a részben rejtett élet­módú kártevők, hanem a szin­te szemünk előtt fejlődő, szapo­rodó levéltetvek okozzák a leg­több bosszúságot. A besodró­dott, elszíneződött levelek, a torzult, csavarodott hajtások, a lombot, a termést borító raga­dós levéltetű ürülék a mészhar- mat és a rajta megtelepedő ko­rompenész látványa különösen azok számára elkeserítő, akik az év folyamán többször is vé­dekeztek e kellemetlen szívó­kártevők ellen. Mi az oka, hogy ezektől a látszatra védtelen, lágybőrű kártevőktől — amelyek ellen számos, igen jó hatású szerünk is van — olyan nehezen tud­juk gyümölcsfáinkat, gyümölcs- termő bokrainkat, zöldség- vagy éppen dísznövényeinket megvé­deni? Az elsődleges okot a levéltet­vek szaporodásmódjában, illet­ve szaporodóképességében kell keresnünk Fejlődésük során a tojásalak csak a tél folyamán fordul elő, Tavasszal ezekből az áttelelő tojásokból ún. „ős­anyák" kelnek. Ezek indítják meg azoknak a nemzedékeknek a sorát, amelyek egyedei elle­pik növényeinket. Maguk az ősanyák — és utódaik is az egész vegetációs idő folyamán — megtermékenyítés nélkül, elevenszüléssel újabb nősténye­ket hoznak létre. A levéltetvek számának sokszor rejtélyesnek tűnő, hirtelen növelése ezzel magyarázható. Szűznemzéssel szaporodva megsokszorozzák ön­magukat, s az, hogy eleven utó­dokat szülnek, nagymértékben lerövidíti az egy-egy nemzedék kifejlődéséhez szükséges időt. Így a nyár folyamán a nemze­dékek sűrűn követik egymást, rövid időn belül már néhány egyed is a telepek tömegét hoz­za létre. A telepekben fejlődő — szin­tén elevenszüléssel és szűznem­zéssel szaporodó — szárnyas nőstények újabb növényekre re­pülve, a faj gyors terjedését teszik lehetővé. Tömegszaporo­dásukat a számukra kedvező időjárási viszonyok — a 18—22 A Kertbarátok Békés megyei Szövetsége kezdeményezésére a Békés megyei AGROKER és a békéscsabai ÁFÉSZ támogatá­sával szombaton, július 12-én Békéscsabán, a keleti kertekben kertészeti bemutatót és szakta­nácsadást szerveznek. Az érdek­lődők megtekinthetik az AGRO­KER legújabb típusú kiskert­ház előtti gyepes területet gyü­mölcsösvény zárja le. A kert­ben a gyáli Búzakalász Tsz Agroplast üzemében gyártott 10 négyzetméter felületű víz­medencéjét helyezik el, 26 négy­zetméteres napozóval. C-íokos hőmérséklet és a vi­szonylag magas, 75 százalék fe­letti relatív páratartalom — nagymértékben elősegíti. A levéltetvek elszaporodásá­nak másik fő oka a kései, már a tömegszaporodás idején meg­kezdett védekezés. Ilyenkor, no­ha a hatásos készítményekkel a hatalmas telepeket alkotó le­véltetvek nagy részét elpusztít­juk, a legeredményesebb keze­lés után is életben marad — különösen a már deformálódott növényrészeiken — néhány egyed. Ezek néhány nap alatt új telepeket hoznak létre. Így valóban az a látszat, hogy a védekezés eredménytelen volt. Növeljük a veszélyt azzal is, hogy az eredménytelenség lát­tán egyre gyakrabban, sokszor az előírtnál töményebb permet- lével védekezünk. E módszerrel a levétetveket nem irtjuk ered­ményesebben, ugyanakkot el­pusztítjuk segítőtársainkat, a le­véltetvek természetes ellensé­geit: a katicabogarakat, a lebe­gőlegyeket, a fátyolkáka% für- készdarazsakat. Nem szabad tehát megvár­nunk, amíg a levéltetvek törne ge ellepi növényeinket. Tavasz- szal, amiijt a legelső egyedeket észrevesszük, a hosszabb hatás­tartalmú készítményekkel (Fosz- fotionnal, Safidon 40 WP-vel, Safidon 30 EC-vel, Lebaycid 40 WP-vel, Anthio 40 EC-vel) per­metezzünk ellenük. Ha a tetűveszélyt csak a tö­megszaporodás idején észleljük, főleg a természetes ellenségek kímélése érdekében, a rövid ha­tástartalmú készítményeket (a Nogos 50 EC-t, Uni- fosz 50 EC-t vagy a nyers­nikotint) használjuk. Szükség esetén a védekezést ismételjük meg. Ha a levéltetvek elszaporodá­sára a torzult, besodródott le­velek, hajtásvégek hívják fel figyelmünket, a felszívódó ha­tású készítményekkel (0,1 szá­zalékos töménységű Bi 58-cal, vagy Rogor L—40-nel) perme­tezzünk. Mint minden növény­védő szerrel végzett munka so­rán, ilyenkor is szigorúan tart­suk be az óvórendszabályokat és a várakozási időt! ben, házikertben használható gépeit, berendezéseit. Ezeket működés közben is láthatják. Kiállítanak növényvédő anyago­kat, permetezőgépeket is. Ezek­ről, ezekhez az AGROKER mar­ketingcsoportja szaktanácsadás­sal szolgál. Az ÁFÉSZ kisebb eszközöket mutat bei Miért sok a levéltetű Szombaton bemutató a keleti kertekben A Cidiál 50 L felhasználását nem engedélyezi a MÉM A Békés megyei Növényvédő állomás arra kéri a kistermelőket, hogy a rendkívüli időjárás követ kéziében (nagy mennyiségű csa­padék, nagy hőingadozás) a károsítok elleni védekezésre fokozot­tabb gondot fordítsanak. A kultúrnövények gyorsabb ütemben fej­lődnek és a kötőszövetek lazább szerkezetűek, ezért a perzselés­nek, illetve a fitotoxikus hatásnak a veszélye nagyobb mértékben tapasztalható. A perzselés veszélye különösen a kéntartalmú sze­reknél és egyes rovarölőszereknél (például Cidiál 50 L-re) áll fenn Az utóbbi alkalmazását további intézkedésig a MÉM Növényvé­delmi Főosztálya nem engedélyezi, Védekezzünk a meztelencsigák ellen Csapadékos években, nedve­sebb fekvésekben vagy öntözött kultúrákban, különösen súlyos károkat okoznak a zöldségfélék­ben a meztelesncsigák. A jelen­legi időjárási körülmények el­szaporodásuknak nagyon ked­veznek. A legkülönbözőbb növé­nyekkel táplálkoznak. A zöld­ségfélék közül a káposztaféléket, a paradicsomot, a paprikát, a gyökérzöldségeket, a salátát ká­rosítják. A raktározott zöldsé­geken is jelentős kárt okoznak. A meztelencsigák éjjel járnak táplálék után, amikor harmat borítja a növényzetet. Gyakran hosszú utat tesznek meg. Táplá­lék keresése közben útjukat a j kiválasztott csillogó nyálkacsík ! jelzi. Nappal a talajrepedések­ben, kövek, farakások alatt rej­tőznek a számukra gyilkos nap­sugárzás elől. Erősen felhős, pá- I rás időben nappal is táplálkoz- j npk. Öntözött, mély fekvésű vagy nagyon gyomos területen kedvező életfeltételeik még a szárazabb nyarakon is biztosít­va vannak. Elszaporodásuk meg­előzésére fontos a terület gyom­mentesen tartása, a növényma­radványok megsemmisítése, és a búvóhelyek megszüntetése Elpusztításukra különböző vízelvonő anyagok használha­tók: porított szuper-foszfát vagy Kainit, vagy mésznitrogén, vagy frissen porrá őrölt égetett mész. Ezeket az anyagokat az alko­nyati órákban kell kiszórni a területre úgy, hogy a növények­re ne jussanak. A csigák a sze­rekkel érintkezve ismételt nyál- kakiválasztásra kényszerülnek és végül elpusztulnak. Jó eredménnyel használható ellenük a Helarion, vagy a Li- macid-Spolona. Ezekből 3,5—5,2 dekagrammot kell 100 négyzet- méterre kiszórni. Házikertben eredményes a sörös pohárcsap­dák kihelyezése is. A poharakat a növénysorok közé, a talajszínt mélységéig kell lesüllyeszteni és félig fel kell tölteni sörrel. A sör a csigákat nagy felületen össze­csalogatja, azok belemászva a poharakba a sörtől bódultán el­pusztulnak. Borbély tfedi biolaborvezet' A HORTENZIA Kedvelt cserepes és kerti nö­vényeink közé tartozik a hor­tenzia. Sokan vásárolják szüle­tés- és névnapokra és a balla­gásokra is. Hosszú ideig virág­zik. Elvirágzás’ után ne dobjuk ki, hanem ültessük ki a kertbe. A talajigény szempontjából á növény különleges igényeket tá­maszt. Nem szereti a mészben gazdag talajt, ebben elsárgul a levele, sőt rosszabb esetben lé is hull. A savanyú talajt ked­veli. De mit tehetünk akkor, ha ilyen nem áll rendelkezésünkre? Két lehetőség kínálkozik. Vagy megjavítjuk a talajt, vagy olyan helyre ültetjük, ahol bizonyára savanyúbb kémhatású. Talajja­vításra legalkalmasabb a sava­nyú tőzeg. Dg felhasználhatjuk a savanyú kémhatású bükklomb- földet, a fenyőlombföldet. A másik esetben a ház északi ol­dalára ültessük, közel a házhoz. A növény egyébként is szereti az árnyékos helyet. Itt az állan­dó kimosódás következtében va­lamivel savanyúbb a talaj. A cserepes növényt tulajdon­képpen bármikor átültethetjük. Ügy kezelhetjük, mint egy kon­ténert. Átültetés után rendsze­resen öntözzük, mert a kiszára­dás végzetes lehet Sokak szerint a hortenzia tű­ién fagyvédelemre szorul. Tu^ lajdonképpen nem a téli fa­gyoktól, hanem a téli hőingado­zástól károsodik a csúcsrügye Kisebb lombtakaró alatt jól át­telel. Évente kétszer metszők. Ta­vasszal, amikor csak az elfa­gyott részeket, esetleg a sérült vesszőket távolítjuk el. Nyáron, elvirágzás után eltávolítjuk az idősebb vesszőket és zöldváloga­tást végzünk Ez azt jelenti, hogy a legerőteljesebben fejlődő hajtásokat hagyjuk meg.' Met­széskor soha ne távolítsuk el a csúcsrügyet, mert ebből hoz­za a legszebb virágot. Elfagyás esetén az alatta levő rügyekből hozza a virágok Fodor Bel* Kertbarátok, klubok, szakkörök A statisztika szerint több mint ötmillióan kertészkednek ha­zánkban. A szervezett kertba­rátkörökben tevékenykedők szá­ma — bár állandóan növekszik — mégis meglehetősen alacsony. A jól működő közösségek híre azonban messzire terjed — és különösen az őszi, téli hónapok­ban sokan fordulnak hozzájuk segítségért, tanácsért: hogyan kell elkezdeni, ml legyen a program. Ezekre a kérdésekre válaszolunk most röviden. Kertbarát klubot vagy szak­kört működtethet a Hazafias Népfront lakóhelyi bizottsága, a művelődési házak, könyvtárak, termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ, vagy bármely intézmény és üzem. A Népfrontkluboknak a Hazafias Népfront által jóvá­hagyott alapszabálya van, me­lyet a Kertbarát Munkab:zott- ságtól lehet postán megkérni (Budapest, V. Belgrad rakpart 24.). Klubalapításhoz 10 főre van szükség. Jelenleg már 150 ilyen közösség működik, taglétszámuk 25 és 700 közötti. Többségük már tagja a Kertbarátok Országos Társadalmi Szövetségének (az előbbi cím), ezen belül pedig Veszprém, Pest, Békés és Haj- dú-Bihar megyében a Kertbará­tok Megyei Szövetségének A megyei szövetségeket a Hazafi­as Népfront megyei bizottságai patronálják, az újonnan alakuló közösségek is ide fordulhatnak támogatásért. A társadalmi klubok tevé­kenységét néhány fős vezetőség irányítja. A program gerincét a hetente—kéthetente rendezett szakmai előadások (dia- és film­vetítések, gyakorlati bemutatók) alkotják. Ennek megvalósításá­hoz sok segítséget nyújthatnak a helybeli mezőgazdasági nagy­üzem szakemberei, a megyei nö­vényvédő állomások szakmérnö­kei, valamint a környékbeli ok­tatási intézmények K, I. /

Next

/
Thumbnails
Contents