Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-08 / 158. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljeteki isns. jrüutJS s, kedd Ara: 1,— forint m. Évfolyam, iss. szám Termékstruktúra és képzettség Évek óta makacsul tartja ma­gát egy tévhit: a vállalatok, a munkahelyek azt hiszik, hogy az iskoláknak a tanulmányi idő befejeztével, minden tekin­tetben kész, bármilyen szakmá­ban azonnal teljesértékű mun­kaerőként használható fiatalo­kat kell kibocsátaniuk. Való igaz: a szakképzésnek — és mindenfajta oktatásnak — voltak és vannak adósságai a korszerű szakemberképzésben. De ettől függetlenül: tudomásul kell venni, hogy a legkorsze­rűbb, a legnagyobb hozzáértés­sel végzett oktatás — értve ezen az iskolai oktatást — csak alap­ismereteket nyújthat. A legjobb esetben is olyan ismereteket, amelyeket könnyen és gyorsan fejleszthetnek tovább a munka­helyeken, a speciális vagy a változó igények szerint Néhány közbevetett • kérdés: miért kell kormányhatározatot hozni arról, hogy a vállalatok kötelesek gondoskodni a mun­kások és az alkalmazottak rend­szeres, a mindenkori termelési igényekhez igazodó továbbkép­zésről? Miért kell egy öntevé­keny alapon létrehozott mun­kástovábbképző központ munka­társainak és vezetőinek arról panaszkodniuk, hogy kezdemé­nyezésük az általános érdekte­lenség miatt kudarcra van ítél­ve? Miért kell újból és újból megállapítani, hogy annak a bi­zonyos kormányhatározatnak — amely a munkás cár továbbkép­zéséről szól — a végrehajtása, finoman fogalmazva is vonta­tottan, döcögve halad? Következhetne itt a vállala­tokat egyértelműen elmaraszta­ló, súlyos kritikai megállapítá­sodat tartalmazó bekezdés... de nem következik. Nem következ­het, mert újabb kérdéseket keB feltenni A szakmastruktúra; a minden- kori létszámarány, a munkások és az alkalmazottak szakmai képzettsége a mindenkori ter­mékstruktúra függvénye. A ter­mékváltás viszont — bármeny­nyire is hisszük, akarjuk — nem csupán elhatározás, vállal­kozó kedv vagy vezetői bátor­ság kérdése. Függ a körülmé­nyektől, a gazdasági környezet­től a feltételektől és sok olyan tényezőtől ami már'nem sorolható kizárólag a vállalati szférába. Mindez persze nem jelentheti a vállalatok teljes felmentését, mert ha egy-egy üzem, önerejéből minden külső segítség nélkül nem is változ­tathatja meg gyökeresen a ter­Régészeti tábor Vésztőn a mágori Csolt-mo- nostor feltárására a Békés megyei múzeumok igazgató­sága és a megyei tanács mű­velődési osztálya kétszer tíz­napos régészeti ifjúsági tá­bort szervezett. Az első tábo­rozok, a megye gimnáziumai­nak tanulói, hétfőn kezdték meg a munkát A Vésztő melletti mágori melési programját, azért lassan- lassan módosíthatja, a gazda­ságossági feltételekhez és kö­rülményekhez igazíthatja a ter­mékválasztékát Mondom: las­san, lassan... Ahogy a gazda­sági környezet, a hitelfeltételek, a kereslet s annak felismerése lehetővé teszik. S e lassú tem­pó mellett nyilvánvaló, hogy a munkaerő szakmai átképzése és továbbképzése is lassúbb lesz. Mert ugyan miért kell ezt for­szírozni, ha egyszer a hagyomá­nyos termékek hosszú évekig „élhetnek”, ha piacuk van, ha eladhatók? Praktikus gondolkodásmód és — ki kell mondani! — ezért a gyakorlatiasságért nem csupán a vállalatok a felelősek. A népgazdasági tartalékok feltárásának alapvető feltétele a rendelkezésre álló munkaerő el­osztása és újraelosztása, oly­módon, hogy ezzel a hatékony­ság javuljon, emelkedjék a ter­mésmennyiség, vagyis: hogy a munkaerő a népgazdaság szük­ségleteinek megfelelő helyre koncentrálódjék. Sokan és sok­szor elmondták, leírták már: a jelenlegi tervszerűtlen, spontán munkaerőmozgás helyett irányí­tott, befolyásolt munkaerőpiac­ra lenne szükség. Annak bizto­sítására, hogy emberek százez­rei — vagy esetleg csak tízez­rei — ne a gazdaságtalan, rossz hatékonysággal dolgozó ágaza­tokban, munkahelyeken tevé- kedjenek, hanem a dinamiku­san fejlődő, nagy jövő előtt álló ágazatokban. Hogy a „jó” és a „rossz” mukahelyek ne vonz­hassák egyenlő esélyekkel a munkásokat és az alkalmazot­takat S ha ezt sikerülne elér­ni, rögtön lenne értelme a mun­kaerő rendszeres átképzésének, szakmai és általános műveltsé­ge emelésének. Nemcsak azért, mert az egyik gyárból a má­sikba csak alaposabb szakmai tudással, speciálisabb szakkép­zettséggel lehetne átmenni (s nemcsak egy forinttal maga­sabb órabérért), hanem azért is, mert a munkásoknak előbb utóbb fel kellene ismernie, hogy ugyanazon a munkahelyen is csak úgy boldogulhat hosz- szabb távon, ha rendszeresen fejleszti a szakmai képzettségét és az általános műveltségét A vállalatok továbbképzésben való érdekeltsége mellé tehát oda kellene állítani a munká­sok, az alkalmazottak érdekelt­ei mágori dombon dombon állt valaha a Csolt­nemzetség monostora. Az ed­digi kutatások, ásatások már részben feltárták a XII. szá­zadban épült, háromhajós templom alapjait A jelen­legi munka arra irányul, hogy meghatározzák a közép­hajó belsejében talált falak rendeltetéséi Hét végén is folytatták a gazdaságok az aratást műm. Az elmúlt hét elején a né­hány napos eső kényszerpihe­nőre késztette az aratókat. A hót végén azonban a magasab­ban íekvő területeken — az elő­forduló zivatarok miatt — ki- sebb-nagyobb megszakítással folytatták az aratást Valameny- nyi közös gazdaságban most a legnagyobb feladat a kalászosok betakarítása, g ahol lehetett szombaton és vasárnap is dol­goztak a földeken. Felső képűnk: a békéscsabai Szabadság Tsz csabaszabadi üzemegységében hat E 512-es kombájnnal takarították be a kenyérgabonát. A kombájnok után halad a bálázógép Alsó képűnk: az újkígyós! ha­tárban az Aranykalász Tsz búzatáblájában nyolc SZK—4- es kombájn aratta a búzát Évadzáró társulati ülés a Békés megyei Jókai Színházban Magyar munkaügyi küldöttség Moszkvában Hétfőn munkaügyi küldöttség utazott Moszkvába, a Szovjet­unió Minisztertanácsa mellett működő állami munka- és bér­ügyi bizottság meghívására. A küldöttséget Karakas László munkaügyi miniszter vezeti. Lengyel delegáció utazott hazánkba A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívására hétfőn néhány napos látogatásra hazánkba érkezett a Lengyel Nemzeti Egységfront tanulmányi küldöttsége, Tadeusz Krimow- skynak, az egységfront Olsztyn- vajdasági bizottsága elnökének vezetésével. .(MTI). Vasárnap délelőtt tartotta év­adzáró társulati ülését a Békés megyei Jókai Színház társulata. A színház művészeit, technikai dolgozóit Lovas Edit igazgató köszöntötte. — A Jókai Színház idén ün­nepelte fennállásának huszadik évfordulóját. A mi ünnepünk egybeesett hazánk netnzeti ünne­pével, felszabadulásunk 30. év­fordulójával. E kettős jubileu­mot magyar szerzők műveinek bemutatásával ünnepeltük — mondta az igazgatónő. Ebben a naptári évben több mint 106 ezren látták Békéscsabán és a környező községekben, városok­ban — az előadásokat. Néhány héttel ezelőtt a szín­ház munkaértekezletet tartott megyénk községi tanácselnökei­nek, művelődési házak igazga­tóinak részvételével. A megbe­szélésen többen hiányolták, hogy a színház műsortervében kevés igazán színvonalas zenés, nemcsak szórakoztató jellegű mű szerepel. Ennek egyik oka az, hogy a zenés műfaj hazánk­ban most van megújulóban, va­lamint: színészképzésünk nem tart lépést a színházak igényé­vel. Az 1974/75-ös színházi évad­ban nyitották meg a Klubszín­házat. Németh László: Sámson című drámájának felolvasó elő­adására igen sokan voltak ki­váncsiak; a klubszínház nagy­szerű kezdeményezésnek bizo­nyult. A Jókai Színház Gyermek­színháza az elmúlt évadban or­szágos hírnévre tett szert. A részleteiben is átgondolt, való­ban. a legfiatalabb közönség igé­nyeihez alkalmazkodó műsorpo­litika, a színvonalas előadások elismeréseképpen a színház megkapta a? Állami Ifjúsági Bizottság „Ifjúságért” nívódíját. Az évadzáró társulati ülés végén Lovas Edit igazgató elbú­csúzott a színháztól megváló művészektől, dolgozóktól. Külön szólt a most nyugállományba vonuló Padur Teréz színművész- nő gazdag pályájáról, nyugodt pihenést kívánva a színház egyik alapító művészének.

Next

/
Thumbnails
Contents