Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

Már ' a jövő nyár ‘üv&trufaáki dolgoznak a Soproni Ruhagyár divat­tervezői. Mintegy 300—350 nyári modell készül 1976- s&. Farmeranyagokból, köny- nyű jersey-bőL, vásznak­ból, természetes szálas anya­gokból tervezik a szépvonalú nyári modelleket. A bébi- és lánykaruháik dísze a csipke, a hímzés, míg a női ruhákon az újszerű gallér- és zsehfarma. A tervezők ama törekednek, hogy a koníekcióruhák köves­sék a divatos formákat, de szem előtt tartják, hogy a ter­vezett modellek a gyár kon- fekci ógépein könnyen kivite- lezhetőek legyenek. A csipke­rátéteket, paszpólokat is gépi úton varrják fél a ruháikra. Az 1976-os nyár divatjának jellemző®' a térdet takaró, kényelmes szoknyák, a ken­dőkből készült bő üjjú blú­zok és a ráncolt, nagyon bő, úgynevezett ^humtrahák^. TirmiiszBnflunfl llSZ-vtzfittt tapasztalatcseréje Szombaton a KISZ Központi Bizottságának székházában a termelőszövetkezeti KlSZ-veze- tők megvitatták a termelőszö­vetkezeti KISZ-szervezetek to­vábbi kialakításának és szerve­zeti megerősítésének tapaszta­latait. Csáky Csaba, a KISZ Kb mezőgazdasági ifjúsági ta­nácsának főtitkára vitaindító­jában vázolta a termelőszövet­kezetek egyesülése és koncent­rációja révén létrejött új hely­zetet, valamint az ifjúsági szer­vezetek időszerű feladatait, a termelőszövetkezetek fejlődé­sét, a kongresszusi akcióprog­ram megvalósítását elősegítő tennivalókat. (MTI) Jól halad a kórósladányi d«8 áss tómű építése A Kőrösök völgye vízkészlet- gazdálkodási koncepciójának megfelelően, a folyók hajózha­tóságának utolsó láncszemeként valósítják meg a körösladányi vízlépcsőt és létesítményeit A duzzasztómű Körösladány és Szeghalom között, a Berettyó és a Sebes-Körös összefolyása után épül, a deltától mintegy két ki­lométerre. A duzzasztómű rendeltetése, hogy majdan a Sebes-Körös és a Berettyó torkolati szakaszán a vízhasznosítás lehetőségeit ja­vítsa. A komplexumot a vízigé­nyeknek megfelelő ütemben építik és fejlesztik. Az építés első szakaszában hidraulikus lapátmozgató szer­kezettel a mederduzzasztómű készül el. A két — egyenként 18 méter nyílású — kapu elkészül­A szövetkező nemzetközi ünnepén 3 űSus első hetének va­sárnapját immár 53 esztendeje világszerte nemzetközi szövetkezeti nap­ként ünnepük. A haladó tár­sadalmi mozgalmak megetrő- dése, a szövetkezeti öntevé­kenység és a demokratizmus fejlődése vezettek oda, hogy a Szövetkezeteik Nemzetközi Szövetsége keretében ma már 63 országból több mint ne- gyedmilüárd szövetkezőt tar­tanak számon. A lenini útmutatásoknak megfelelően a szövetkezeti mozgalom különösen eredmé­nyesen bontakozott ki a szo­cialista országokban, ahol a szövetkezeti célkitűzések, a szocialista társadalom teljes felépítése nagyszerű prog­ramjának szerves részét al­kotják. Hazánkban a csaknem hárommiltió szövetkezeti tag (mezőgazdasági tsz, ipán szö­vetkezet és földművesszövet­kezet) a felnőtt lakosság kö­zel egyharmadát teszi ki, s a nemzeti jövedelem 24 száza­lékát állítja elő. Különösen olyan megyék­ben van nagy jelentőségük a szövetkezeteknek, amelyek a felszabadulás előtt az elmara­dott országrészek közé tar­toztak, s amelyekben nem volt vagy csak aüg létezett ipar, bolthálózat és a föld­munkások zöme az urasági nagybirtokokon dolgozott. A szövetkezés néhány évtized alatt megváltoztatta ezeknek az országrészeknek az arcu­latát is, a párt poütikáját, a marxizmus—leninizmus szö­vetkezeti elvei következetes végrehajtásának útján. Sző­kébb hazánkban, Békés me­gyében is ipart varázsoltak Q BÉKÉS msi ^ 1875. JÜLÍÜS fii, olyan településeken a szövet­kezetek, ahol korábban csak „hírből” ismerték az ipari munkát, s az ÁFÉSZ boltjai ma már bőséges és egyre ja­vuló áruellátást biztosítanak a falvakban is. Mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeteink tagjai pedig a korábban csak állítva álmodott anyagi, kul- turáüs és szociális helyzetbe kerültek, a szövetkezésben rejlő nagy erők kihasználása révén. Megyénk mezőgazda­sági és ipari szövetkezetei év­ről évre fokozódó termelé­sükkel előkelő rangot vívtak ki maguknak az országban, s dinamikus fejlődésükben vé­gül is a párt kongresszusának a szövetkezeti mozgalomra vonatkozó határozatai reali­zálódtak. A Szövetkezetek Nemzetkö­zi Szövetsége éppen az egyes országok és ezek között is el­sősorban a szocialista orszá­gok mind erőteljesebb szö­vetkezeti mozgalma révén nagy szerepet visz a világ dolgainak intézésében, a béke ügyének, a békés egymás mellett élés elveinek, a keres­kedelmi kapcsolatok szélesí­tésének alakításában és nem utolsósorban az elmaradott országok élelmezési gondjai­nak enyhítésében. Bizottságai, megbízottai ott vannak a kü­lönböző nemzetközi szerveze­tekben, még az ENSZ szerve­iben, is. [ azánk szövetkezeteire, a fenti közös világméretű feladatok teljesítését elősegítve, nagy rész hárul a hazai speciáüs teendők meg­valósításában. A kapitaüz- mus mélyülő válsága arra készteti szövetkezeteinket is, hogy még hatékonyabbá te­gyék termelésüket, gazdasá­gosabbá munkájukat, még in­kább járuljanak hozzá a nem­zeti jövedelem növeléséhez. H tével mintegy hárem méterrel emelhető majd fel a Sebes-Kö­rös vízszintje, s lehetőség nyílik háromezer hektárnyi terület rendszeres öntözésére. A második ütem után újabb 2,5 méterrel lesz majd maga­sabb a folyó vízszintje, ez ele­gendő vízmennyiséget ad majd mintegy 10 ezernyi hektár rend­szeres öntözésére. Ezzel együtt nő a térség árvízi biztonsága is, mert a második ütemben meg­építik a papzugi 12,6 millió köbméteres és a dondorogi 9,7 millió köbméteres víztározót. Az utolsó ütemben a Sárrét két folyójának hajózási lehető­ségét teremtik meg a hajózsilip megépítésével és a folyók sza­bályozásával. A nagy munkához a KEVIÉP békési főépítésvezetőségének dolgozói az elmúlt év nyarán láttak hozzá. A 25 ezer négyzet- méternyi bekötőút elkészülte után ez év áprilisában a felvo­nulási telep építésével folytat­ták a munkálatokat, melynek értéke mintegy 3,7 millió forint. Május első napjaiban pedig már a főmű kivitelezési mun­kái is megkezdődtek: elkészült a lavirsík, a vasbeton résfal, valamint kialakították a fő víztelenítési technológiát. Az elmúlt napokban a pillérek alaplemezeinek földmunkáihoz, valamint a felvízi 'oldalrésfal építési munkáihoz fogtak hozzá. Az utóbbi művelet lényege a magas talajvíz szivárgási útjá­nak kizárása, illetve meghosz- szgbbítása, valamint a pillérek [ vízkimosás elleni védelme. A duzzasztómű nagyságára jellemző, hogy az építés során körülbelül 400 ezer köbméter földet kell megmozgatni. A főbb szerkezetek kialakításához 16 ezer köbméter betont, 12 ezer köbméter követ és 1500 tonna különböző acélszerkezetet hasz­nálnak fel. Jelenleg mintegy 80 építő­munkás, öt nagy teljesítményű földmunkagép és több korszerű építőgép dolgozik a beruházá­son. A 350 millió forintos költ­séggel épülő első ütem létesít­ményeit szeretnék 1977 tavaszán átadni. Az építkezésen dolgozó 8t szocialista brigád 4,5 százalékos anyag- és energiamegtakarítást vállalt a duzzasztómű építésé­nek idejére. fiSzekereá) Elősegíti a virágkitődést az Akperol A Peremartoni Vegyipari Vál­lalatnál megkezdték az Akperol kísérleti gyártását. Ezt az érté­kes vegyületet a Nehézvegyipari Kutató Intézetnél állították elő, segítségével biztonságosabbá te­hetik a virágok kötődését, ezál­tal elősegíthetik az egyenletes terméshozamot. A kísérleti táb­lák tapasztalatai szerint 15—20 százalékkal növeli a termést a szőlőknél, különösen a kéknye­lűnél, illetve a rajnai rizling- nél. A kísérleti gyártás során 10 tonnányit állítanak elő az anyagból, s ez már elegendő a nagyüzemi kipróbálásra. A Pe­remartoni Vegyipari Vállalat 1980-ig évi 200 tonna Akperol gyártására rendezkedik be. Ez­zel több mint 20 000 hektáron tehetik biztonságosabbá a vi­rágkötődési, Gyulai Várszínház Veress Dániel: VÉRES FARSANG Pénteken este mutatták be a Gyulai Várszínház színpadán Veress Dániel: Véres farsang című történelmi drámáját Sík Ferenc rendezésében. A hazánkban először bemutatott dráma Báthori Zsigmondnak, Erdély török kori zsarnok és láogész, gyenge, de véres kezű fejedelmének életét, Erdély örlődését ábrázolja, Zsigmondot Iglódi István, Jósika István kancellárt Huszár László játssza Az ország tébolyult urai kannában vergődik Marcella, a velen­cei kurtizán (Szalay Edit). Báthori Boldizsár, az ország főkapi­tánya őrölt terveket sző (Dózsa László) Bakók, vérpadok, vártömlöcök: törjön, aki nem hajlik. Mária Krisztinát, Zsigmond feleségét Sunyovszky Szilvia alakítja (Fotó: Deaaény Gyula*

Next

/
Thumbnails
Contents