Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-04 / 155. szám
1075. JÚLIUS t„ PÉNTEK Ära: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM Cselekvés nisi — és nem holnap A párt Központi Bizottsága 1075. július 2-i ülésén — amiről a lapok csütörtöki számukban adták közre a közleményt — az országgyűlési választások tapasztalatainak összegezése, valamint személyi, szervezeti kérdésekben hozott döntések mellett az 1975. évi népgazdasági terv végrehajtását tekintette át. Ez a mérlegelés következetes figyelemmel kísérése mindannak, amiről ugyancsak a Központi Bizottság egy korábbi — 1974. december 5-i ülésén határozott. A mostani értékelés azt állapíthatta meg. hogy a népgazdaság a nehezebbé vált nemzetközi gazdasági feltételek között is dinamikusan fejlődött, a fő ágazatokban a társadalmi termelés a tervezett mértékben, néhány területen annál is nagyobb ütemben növekedett. Húzzuk alá: napjainkban ess nem számít csekély teljesít- ménynek, hiszen a fejlett tőkés országokban alig növekszik vagy éppen stagnál, némely helyen csökken a társadalmi termelés. Szocialista gazdaságunk erejét, a KGST-országok együttműködésének biztonságot nyújtó fontosságát mi más bizonyíthatná világosabban, mint a dinamikus fejlődés ténye! A gazdasági egységek egy részének munkálkodása azt igazolja, hogy ahol jól értik, értelmezik a Központi Bizottság decemberi ülésén meghatározott gazdaság- politikai célokat, s ahol nem késlekedik a végrehajtás, azaz a cselekvés, ott az ismert nehézségek ellenére is sikerül javítani a hatékonyságot, fokozni a termelékenységet, szigorítani az anyag- és energiagazdálkodást. Fontos jellemzője a népgazdasági folyamatoknak, hogy előtérbe kerül mindenütt a termelékenység emelkedése — az iparban a termelésnövekedést teljes egészében, az építőiparban 80 százalékban ez fedezte — s tapasztalhatók törekvések v arra is, hogy gyorsuljon a termelési szerkezet átalakítása. Mégis, jogos igényként olvashatjuk a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben: „Az 1975. évi népgazdasági terv teljesítése egységes szemléletet és konkrét cselekvést követel. A központi és a helyi erőfeszítésekkel, anyag} és szellemi erőforrásaink ésszerű felhasználásával, tartalékaink mozgósításával következetesen végre kell hajtani a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatát.” Nem egyszerűen arról van szó, hogy sikerül-e elérni az éves tervben megfogalmazott célokat, sokkal inkább arról, hogy ez az esztendő a negyedik ötéves terv befejező időszaka, s ugyanakkor előkészítője, megalapozója az ötödik ötéves terv kezdetének! E nézőpontból más, élesebb megvilágítást kapnak az olyan feladatok, mint a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása — a nehéziparban hét év alatt kereken ezer új termék gyártását kezdték meg, de csupán 386 gazdaságtalan termékfajta előállítása szűnt meg —v a termelőberendezések „jgjhaszná ltsága; a készlet- és anyaggazdálkodás, s nem utolsósorban az élőmunka és a munkaidő becsületének, értékének növelése. Folytathatjuk a nagyberuházások — s közülük is a kormány által kiemelt kilenc<népgazdaságilag különösen fontos nagyberuházás — kivitelezésének meggyorsításával, a minden piacon értékesíthető termékek arányának növelésével, mindazzal, amit a decemberi központi bizottsági határozat — s nem kevésbé a párt XI. kongresszusa — legfőbb tennivalóink közé sorolt. Ismert feladatok ezek, ám éppen ezért elgondolkoztató, hogy bár hét hónap telt a Központi Bizottság decemberi ülése óta, sok helyen még mindig csak tervezik — igazabban szólva, tervezgetik — mit lehetne, kellene tenni, s nem veszik észre a kárt, amit maguknak, s a népgazdaságnak az idő elvesz- tegetésével okoznak. Lassú a reagálás a népgazdaság sok területén mindarra, amit figyelmeztető jelként a világgazdaság számunkra felmutatott. Igaz, akadnak termelői közösségek, ahol megértik az idők szavát — néhány gépipari vállalat nagymértékben növelte exportját, a mezőgazdaságban 31 százalékkal bővült a cukorrépa vetésterülete —, de korántsem állíthatjuk azt, hogy e magatartás az általános. Márpedig így feszítő marad az az ellentmondás, hogy miközben a tőkés kivitel a tervezett alatt van, a behozatal jóval felülmúlja az eredetileg számítottat, azaz a külkereskedelmi mérleg egyensúlya továbbra sem kielégítő. Hasonlóan az előbbiekhez, az sem sorolható a kedvező mozzanatokhoz, hogy a kiskereskedelmi forgalom meghaladja az előirányzottat, s a lakosság jövedelme a tervezettnél gyorsabban nőtt. Következetesen képviselt, a Központi Bizottság által már decemberben többszörösen, aláhúzott, s a párt XI. kongresszusán megerősített elvi álláspontja a gazdaságpolitikának az, amit most így olvashatunk a július 2-i ülésről kiadott közleményben: „a Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az előirányzatok szerint emelkedjen a lakosság jövedelme, az életszínvonal.’* A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy az életszínvonal reális emelését a termelés nagyobb hatékonyságával, a nemzeti jövedelem növelésével kell megalapozni. Reálisan tekintve helyzetünket, az igazsághoz tartozik, hogy ma jóval nehezebb minden termelői kollektíva dolga, mint volt két vagy három esztendeje. A szigorúbb feltételek, a megnövekedett követelmények még inkább aláhúzzák a végrehajtás következetességének fontosságát. A gazdaságpolitikai célok ugyanis — mint azt újólag megállapíthatta a Központi Bizottság — helyesek, jól szolgálják haladásunkat. A cselekvésnek azonban gyorsabbnak, következetesebbnek, célratörőbbnek kell lennie, s nem a közeljövőtől, hanem már mától kezdődően. Ä Hazafias Népfront Országos Elnökségének ülése Csütörtökön Kállai Gyulai elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége. Az ülésen megjelent és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az országos elnökség megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalását az országgyűlés alakuló ülésével összefüggő személyi kérdésekben. A javaslatokat elfogadta. Ügy határozott, hogy azokat a Magyar Szocialista Munkáspánt Központi Bizottságával közösen az illetékes testületek elé terjeszti. Az elnökség ezután meghallgatta Sarlós István főtitkár beszámolóját az országgyűlési választások tapas ztalatairól. Ügy határozott, hogy következtetéseit és javaslatait az illetékes fórumok elé terjeszti. A Hazafias Népfront Országos Elnöksége köszönetét és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik a választások előkészítésében, lebonyolításában részt vettek, és munkájukkal hozzájárultak a választások sikeréhez. (MTI) Az építők fél év alatt 10—15 napos előnyt szereztek a gyulai húskombinát építésén A gyulai húskombinát, országosan kiemelt nagyberuházás határidő előtti üzembe helyezésére május 20-án megbeszélést tartottak, melyet Kazareczki Kálmán MÉM miniszterhelyettes vezetett. Akkor az volt a tét, hogy a tervezésben és a kivitelezésben részt vevő vállalatok milyen módon tudnák az üzembe helyezési határidőt a februárban vállalt hat hónap helyett 12 hónappal előbb tel- ; jesíteni. A májusi értekezlet j anyagát az Állami Tervbizott- | ság elé terjesztették a múlt hét j hétfőjén. Az Állami Tervbizottság megvizsgálta a kiemelt egyedi nagyberuházás gyorsítására benyújtott számlát. Magasnak találta a többletköltségeket, ezért úgy foglalt állást, hogy a kivitelezők által februárban vállalt próbaüzemi határidő, üzembe helyezési határidő és a teljes befejezés határideje 1978. január 1., június 30., illetve december 31. Tehát takarékossági okokból a népgazdaság nem tudja vállalni azoknak az igényeknek a kielégítését, melyről májusban szó esett. Marad tehát a gyulai húskombinát teljes üzembe helyezésének 6 hónapos rövidítése 1978 végére. Májusban született egy olyan határozat, mely szerint minísz- terhelyettesi színvonalon negyedévenként, a kivitelezésben érdekelt Kohó- és Gépipari Minisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetői havonta egy j alkalommal, a főépítésvezetők pedig kéthetenként tekintsék i át a beruházással kapcsolatos valamennyi munkát. Tegnap, j július 3-án főosztályvezetői ér- j tekezlet összegezte a tapasztalatokat Mersics Endre, a MÉM beruházási főosztályvezetőjének irányításával. Szóba került a beruházás kritikus anyagszükségletének biztosítása és a tervellátottság. A beruházás tervellátottsága most már kielégítő, mivel a generáltervező el tudta érni, hogy a Lajosmizsei Vízgépészeti Vál- j lalat is besorolt a nagyberuhá- j zással kapcsolatos vízgépészeti tervek készítésére. Az értekezletet az optimista jövőbe látás jellemezte, mivel a kivitelezőknek ez idő tájt olyan összhangot sikerült a munkában teremteni és elérni, melyen rést' még a nagyon mostoha időjárás sem tudott ütni. Az történt ugyanis, hogy a 31- es Építőipari és Békés megyei Állami Építőipari Vállalat átgondolt és szoros, szakmai tekintetben mindenféleképpen kiváló szervezéssel az első félévben —a hathónapos határidő-előrehozás figyelembevételével — 10—15 napos előnyre tett szert. Az építők tehát állták adott szavukat. Talán éppen ezért hangzott disszonánsán az a többletköltségigény, melyet a kivitelezésben közreműködők korábban előterjesztettek. Korek Ferenc, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a főépületből a vágórész, amely ennek egy- harmadát alkotja, összeszerelve áll. Ugyanitt megkezdődött a merevítő falak, talpgerendák betonozása. A főépület másik része a hűtő, itt az összes pillérek már állnak. Jelenleg a födémpanelokat szerelik. Amint ezzel készen lesznek, nyomban hozzálátnak a húsfeldolgozó épületrész készítéséhez. Ez a főépület harmadik része, melynek az alapozása szintén készen van. Jó ütemben folynak a munkálatok az állatszállás szerkezeti részeinek összeszerelésén. Itt is már a belső falazáson dolgoznak és szigetelik a tetőzetet. Legelőrehaladottabb állapotban a tmk-épület áll. Itt már a szakipari szerelő munkálatok folynak. Készül a kü(sö közmű, épülnek a csatornák. Ezzel a teljesítménnyel az építők arra ösztönzik a kivitelezésben közreműködő többi vállalatot, hogy készüljenek fel a tervezett munkák hozzájuk hasonló, önként vállalt haté ride, jenek teljesítésére. D. K. Munkagépek bemutatóia Hldasiiáton Évek óta kísért az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben lévő nagyteljesítményű traktorokhoz való munkagéphiány. De nem sokáig. Erről győzte meg az érdeklődőket tegnap, július 3-án a Hidasháti Állami Gazdaság vizesfási üzemegységében szervezett BKR gabona-betakarítási bemutató. A ' mélyen felázott talajra nem tudtak ráhajtani a gépekkel, így Békés és Csongrád megye mezőgazdasági szakemberei csak megtekinthették a hazai mezőgépipar és az NDK mezőgépiparának legújabb termékeit. Ezek között kiemelkedő volt az E—516-os jelű kombájn, amely 7,1 méteres munkaszélességgel másodpercenként 12—15 kilogramm dobáteresztő-képesség- gel rendelkezik. A hazánkban forgalomban levő legnagyobb teljesítményű kombájnnál, a John Deere-nél másfélszerte nagyobb teljesítményt képes elérni. 1978-tól vásárolhatják .rrlajd meg a -mezőgazdasági üzemek. Az IFA tehergépkocsi ismert, jó márkának , bizonyult a betakarításnál. Veszteség nélkül lehet vele a szemet szállítani. Ugyancsak itt láthatták a szak- i emberek a K—453 nagyteljesítményű NDK bálázógépet, melylyel óránként 2—2,5 hektárról lehet a szalmát bálába szedni. Többen megnézték az ugyancsak NDK gyártmányú Rábe werke altalaj lazítót. Az NDK gyártmányú gépek mellett nagy elismerést aratott a magyar mezőgépipar Vibro- láz—80-as altalaj lázi tója, me lyet K—700-as traktor vontat hat. Ugyancsak új magyar gép a TN—700-as tárcsa, melyet a konstruktőrök úgy szerkesztettek meg, hogy a’ nagyteljesítményű traktorok vontathatják. A K—700-as szovjet gyártmányú traktor után két ekét is bemutattak. Mind a kettő új gyártmány, Mosonmagyaróváron készítették. Az egyik a KLC—545-ös, a másik a KLC— 745-ös számot viseli. A szakmai találkozón, tapasztalatcserén Kovács József, a Hidasháti Állami Gazdaság igazgatója mondott megnyitót, majd Frankó János, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője A gabonatermesz tés helyzete megyénkben címmel tartott előadást. A gépeket Kiss László, a BKR gépész főmérnöke mutatta be, az őszibúza fajtabemutatót pedig Juhász László, a BKR technológiai főmérnöke vezette.
